Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-31 / 13. szám

1973. március 31. SZABAD FÖLDMŰVES. 9 TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁST AZ ŰJ KÓRHÁZ MINÉL ELŐBBI FELÉPÍTÉSE ÉRDEKÉBEN! Mi újság a szülészeten? Nemrégiben ellátogattam a Nové Zámky-i (érsekújvári) kárház szülé­szeti osztályára, ahol a szakorvosok­tól számos kérdésre kaptam választ. A szakorvosok elmondották: a szo­cializmusnak nagyon sokat köszön­hetnek az állapotos asszonyok, akik­ről messzemenő, sokoldalú gondosko­dás történik. A legelső a nőgyógyász által végzett terhességvizsgálat. Ha a terhesség megállapíttatott, ezt követi a vér-, vizelet-, szív-, súly-, vérnyo­más-, fog- és egyéb vizsgálat. Ha nincs rendellenesség, akkor az álla­potos nő a terhesség 3. hónapjától havonta egyszer, a 8. hónaptól meg kéthetente, s az utolsó hónapban he­tente köteles megjelenni a szülészeti tanácsadó rendelőjében. A szakorvos a legkisebb rendellenesség esetében gyakoribb ellenőrző vizsgálatot ír elő az állapotos nő számára. Kiváncsi voltam arra is, milyen a járásban a nőgyógyászi ellátottság. Hamarosan megtudtam: minden 4—5 egészségügyi körzetben van egy kör­zeti nőgyógyász, vagyis járási méret­ben nyolc ezen orvosok száma: egy­­egy nőgyógyászra mintegy 10 ezer ter­hes nő jut. Ezenkívül 30 szülésznő is tevékenykedik a járásban, akik töb­bek között előadásokat is tartanak a leendő anyák számára — a tanács­adóban. Ezen előadások célja: testi, lelki felkészítés a szülésre; a félelem­érzet elűzése. Természetes, a szakorvosi vizsgála­tok jelentősége igen nagy; mert ha idejében megállapítást nyert a jöven­dőbeli anyák vérének negatív ténye — ez mind az anya, mind a gyermek életét veszélyeztetheti —, akkor ide­jében adagolt, megfelelő gyógyszer használata segít. Az a várandós nő, aki a szülés előtti órákban érkezik a szülészeti aaztályra (s a magzatvíz már elfolyt). a szolgálatos szakorvos és a szülész­­nővér azonnal meghatározzák a szü­lés taktikáját és levezetését.' A szülé­seknek mintegy 80 százaléka normális lefolyású. Császármetszésre a szülé­sek mintegy 3—4 százalékában kerül sor. Az illető kórház szülészeti osztá­lyán évente körülbelül 1300 szülés történik. A šuranyi (surányi) és' a štúrovoi (párkányi) szülőotthonokban pedig összesen 1200 gyerek születik. A szakorvosok arról is'szót ejtenek, hogy bizony a 72 ágy kevés, a járás mai területéhez viszonyítva. Ilymódon kénytelenek a normális lefolyású szülések utáni 6. napon elbocsátani az anyákat — a 10.—11. nap helyett. Am nemcsak ez a kérdés vár sürgős megoldásra, hanem a kórház szülé­szeti osztálya igen szerencsétlen he­lyen fekszik: a fő közlekedési útvonal mentén, így éjjel-nappal zavaróan hat a terhes nőkre a közlekedési eszkö­zök erőteljes zaja-zúgása. Nos, szerencsére mindkét kérdés i megoldódik a közeljövőben, mivel az új kórház — 120 ágyas szülészettel és nőgyógyászattal — sokkal jobb helyre épül. Sajnos, az építkezési vállalat munkaerőhiánya következtében bi­zony nem készül el a tervezett határ­időre — 1977-re. Itt felmerül a kér­dés: vajon társadalmi összefogással, a tömegszervezetek, efsz-ek, állami gazdaságok, s egyéb ipari üzemek se­gítségével nem lehetne ezen a mun­kaerőhiányon segíteni ..!? Dehogy­nem! Csak egy kis jóakarat, kezde­ményezés, többletmunka-vállalás kell hozzá — járási méretű! Miért van erre szükség? Azért, mert amióta hosszabb a fizetett anyasza­badság időtartama, több a szülési se­gély összege, a gyermekszülések szá­ma örvendetesen emelkedik. Az újhá­zas fiatalok szociális támogatása is jótékony hatást gyakorol a népszapo­rodásra. Tehát, további szülés-gyara­podásra számíthatunk. S a szülő, gyermeket világrahozó, boldog ma­máknak kell a tágasabb, korszerűen berendezett, új szülészeti osztály. Tehát, e társadalmi fontosságú kér­dés megoldását ne bízzák a véletlen­re! Jórési méretű összefogást! Minél előbb,-annál jobb...! Megköszöntem a beszélgetést. Elbú­csúztam a nögyógyászorvosoktól, akik hivatásuk magaslatán állnak. S a fia­talabb orvosok is igyekeznek tapasz­talt kollégáik gyakorlati szaktudását ellesni, mesterfogásaikat elsajátítani. Ezek a szakorvosok mindent meg­tesznek azért, hogy szocialista társa­dalmunk igen alapvető fontosságú el­vét betartsák: „ Legfőbb érték — az CSALÍOI Néhány szia kövérségről Érdekes, új megállapítás terjedt el a közelmúltban néhány európai ország egészségügyi kutatásának eredményeként. E szerint a kövér­ség nem is olyan egészségtelen, mint azt korábban tartották. Annyi bizonyos, hogy egyes for­mulák szerint az az egészséges, ha a testsúly megegyezik az egy mé­ter feletti magassággal. A 170 cen­timéter magas férfi „statisztikai“ testsúlyának tehát 70 kilónak kell lennie. Van olyan felfogás is, hogy a testhosszat meg kell szorozni a mellbőséggel, és a kapott számot elosztani 240-nel. Feltehetően egyik műveletnél sem „jön ki“ reális, mindenkire alkalmazható ■ érték, de egy ajánlatos, ne érje el " a centiméterekben kifejezett egy , méteren felüli magasságot a test­súly. A gyors hízás mindenesetre va- f lami betegség előjele is lehet. 8— 10 kilogrammos testsúlynövekedés esetén már érdemes orvoshoz for­dulni, és kivizsgáltatni ennek okát. Vannak rekordok is az elhízásnál, .najtt -isiU. kilogrammé^ tarjott egy., fiатйжЩиИгIrk't kťŕť esztendővel iv.ölott. 23j-éves korában, meghalt, loléníég fe§y 3‘Ó5 kilós ember tart­ja az élők rekordját. A kövérek leggyakoribb halál­hoz vezető betegsége, a vese-, cu­kor-, niájbaj, és főként a szívgyen­geség.. Figyelemre méltó adat, hogy az autószerencsétlenségek halálos áldozatai között 130 százalékkal nagyobb a kövérek aránya, mint a normális testsúlyúakénál. Ennek fő oka az elhízottak nehézkessége, ügyetlensége. EMBER! PhDr. HOFER LAJOS, Nové Zámky (Érsekújvár) ЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧХЧЧЛЧЧХ^ЧЧЧЧЧЧЧЧЧ>ЛЧЧЧЧЧЧЧЧ'ЛЧ^Ч>ХЧЧЧ.ЧЧЧХЧЧХ,СЧЧЧЧЧЧЧЧ;ЧЧЧЧЧХ\Ч\Х'СЧ»гNo«ЧМОО»ХС1Х'М'*е»»*#С<СЧЧ>»ЛЧ ÚJRA REPÜL... Barátom közreműködésével céllövé­szetet rendeztünk. Légpuskával. A go­lyók szaporán kopogtak a céltáblán. Néha rosszabb, néha jobb találatokat értünk el. Egy lövés után megnéztem a találatot a 10 méterre levő „teresen“. Elég jó volt. Fordulok vissza, s köz­ben azon tűnődöm, miért is tűnt el a helyéről a barátom. Egyszeresek pus­kalövés hallatszott. — Leesett, leesett...., — ujjongott a barátom. — Mi esett-le ....? -Futtában válaszolja: „a vadgalamb“. Odaszaladtam.( A szárnyalövött madár tehetetlenül vergődik. — Belelövök még egyet,. . ! Ne kín­lódjon szegény,. — Ne tedd, ■ te bestia! Most,,sajná­­lod? Nem fellett volna .rálőnöd ... Inkább próbáljuk megmenteni. . — Debát hogyqn ...? —- Mindjárt meglátod.— válaszol­tam, majd kerítettem . két vékony vesszőt, meg zsineget. A szárnyát a két vessző-darab közé illesztettem, s átkötöttem. — Nem is rossz ötlet — lelkende­zett leleményességemen a barátom. A mentő művelet siker.ült. A mada­rat egy ládába tettük, s elhelyeztük a régi istállóban. Rendszeresen gon­doskodtunk táplálékról, s adtunk ne­ki. ' Barátom gyakran' meglátogatta a sebesültet. Két hét múlva örömmel állapíthat­tuk meg, hogy a galamb újra repül. Ebből az esetbőj az a tanulság: ne pusztítsuk az ártatlan madarakat. A csonkítás nekik is'éppúgy fáj, unintha kezünket, vagy a lábunkat törnénk. BOCZÄN JÓZSEF, VeT. Raskövce (Nagyráska) ’ Törd a fejed Mit gondol,... egy Ö betű, ha* meglát еду О betűt? • ' • ' . < ” • ’ - ’ '* (Jé, ez-kopasz!)> еду О befü, ha;meglát egy 8-ast? , (ilyen szoros1 övét hordani .egészségtelen.) еду V betii. ha meglát egy W4? ■ ■ (Ügy látszik, berúgtam, mert duplán látok.) egy 1 betű, ha meglát egy D betűt? (Juj, de nagy a pocakja!) Elment a tél, Itt a tavasz. Búzát vet a Derék paraszt. Nagy bajuszát Fújja a szél. Vetőgépből Hull a remény ... ÖVÁRY PÉTER Melyik számozott kés-csoport az árnyékolt megfelelője? ELSŐSEGÉLY villanváram-iitéses baleseteknél Az emberi szervezetre teljesen egyéni jellegű a villanyáram hatása. Kísérletek eredményei-mutatják, hogy az ember száraz kézzel körülbelül 40 voltnál kezdi csak az áram által elő­idézett ún. „csiklandós“ érzést érzé­kelni, viszont nedves kézzel már 10 voltnál is érezhető. A villany hatása mindenekelőtt függ a villanyáram fajtájától, hatékonysá­gától, az úttól, ahogy a testen keresz­tül fut, a működés idejétől és nem utolsó sorban az ember tulajdonságai­tól. Más a villany káros hatása a bete­ges embernél — a veszélyesség ez esetben fokozódik —, ideges állapot­ban, s más akkor is, ha az áramütés váratlanul éri az egészséges embert. Legveszélyesebb akkor a villanyáram, ha az a szíven, a légző- és emésztő szerveken, vagy az agyon fut keresz­tül. A villanyáram egyeseknél néha ha­lálos kimenetelű lehet, míg másoknál balesetet sem okoz. Akadnak olyan villanyszerelők, akik nem hordanak magukkal áramvizsgáló készüléket, csupán az ujjaikkal állapítják meg, van-e áram a vezetékben (természe­tesen magasfeszültségnél). Minthogy az ilyen vizsgálatok életveszélyesek, azért szigorúan tilosak. A magasfe­szültség főleg azért veszélyes, mert elégeti a testet. Bár a halálos balese­teket legtöbbnyire az alacsony fe­szültségű áram okozza. A gyengébb áramok következtében a szívkamra rezgésbe jön, s ezáltal lehetetlenné válik a vérkeringés, viszont az erős áramnál görcs keletkezik, amelyet viszonylag könnyebben lehet felolda­ni élesztési módszerekkel. Ha a test belül nincs elégve, akkor az árámütéses ember tetszhalott. Az Ilyen embert mesterséges légzéssel újból életre lehet kelteni, anélkül, hogy valamiféle utóhatás mutatkozna vagy maradna. , HOGYAN NYÚJTSUNK ELSŐSEGÉLYT? Először is kikapcsoljuk az áramot (kicsavarni a biztosítékot vagy ki­húzni az úgynevezett stekkert, vagyis a konnektort). A lámpáknál — égők­nél — nem elég csak lekattintani a kapcsolót, mert gyakran elôfordWj, hogy csak az egyik pólust szakítjuk meg ezáltal. További teendők: a ve* zetékek széttolása (száraz fával, száraz ronggyal, de semmiesetre se fémtárgyakkal!); az áramütött sze­mély elhúzása a baleset színhelyé­ről (szintén nem puszta kézzel, sem fémtárgyakkal); esetleg a vezeték szétvágása fejszével. A MESTERSÉGES LÉLEGZÉS A következő legfontosabb feladat az azonnali mesterséges lélegeztetés, mert „minden pillanat drága!“ Az áramsújtottat arccal felfelé kell a földre fektetni, (télen ha fagy, szo­bába kell vinni). Azután a ruházatot kell meglazítani és a felsőtestet tel­jesen szabaddá tenni. A fejet a bal» arcoldalra fordítsuk és zsebkendő­vel a nyelvet kihúzzuk, ha a száj összeszorított, nem szabad elodázni az időt a nyelv kihúzását illetően)» Lehajolunk az áramsújtott személy feje fölé, megfogjuk kezét a csukló­nál. A felsőkarokat felhúzzuk egészen a fej fölé, körülbelül egy másodper­cig és normális gyorsasággal huszon­egyig számolunk; a karokat a fej fölé tartjuk és tovább számolunk huszon­kettőig; a karokat visszafelé mozgat­juk, behajtva a csuklókat a mellkas­ra helyezzük és huszonháromig szá­molunk; azután nyomjuk a mellkast (elég erősen) és tovább számolunk, ezúttal huszonnyégyig. Az említett mozgásokat addig ismételjük, míg az áramsújtott személy valamilyen élet­jelt ad, s lélegezni kezd. Ha lélegezni kezd, tovább kell figyelni, mert a légzés megszűntével ismét folytatni kell a mesterséges légzést. A mes­terséges légzést addig kell folytatni — néha négy óra hosszat is —, amíg a sújtott életre kel. Sose veszítsük el a reményt! Természetesen Időközben orvost kell hívni,. vagy a mentőket. Semmi esetre se vigyük az áramsúj­tottat a mesterséges íélegeztetés előtt az orvoshoz, hanem lássunk hozzá azonnal ehhez a sokszor életmentő művelethez. Végül megemlítjük: minden vil­lanyáram általi balesetet feltétlenül jelentsünk be a Villamos Műveknél. P. R. Keresztrejtvény A FORRÁS VÍZSZINTES: 1. Oxigénigényes. 5. Előadódik, kerül, van. 8. Igen oro­szul. 10. Vegyjele Cl. 11. Állam Kö­zel-Keleten. 12. Víz­forrás. 13. Ernő be­tűi. 14. Kikötővá­ros Algériában. 15. Bírósági pernél fontos személy; 16. Szomszédos betűk az ábécében. 17. Korunk hatalmas energiaforrása. 18. Nem megy el. 19. Pravoszláv szent­kép. 20. Származik. 21. Vonat. 23. A bor, sör ls~ az. 24. Rés peremei. 25. Termést betakarít. 26. Nem amaz. 27. Abroncs. 28. A kí­gyó igéje. 29. Mind­egy. 30. Hintő. 31. Sümeg része. 32. Kozmetikai cikk. 33. A legmagasabb férfihang. 34. Kis­lány. 35. Két sző: mázol és földet ás. 36. Ahol az álla­tokat etetik. 38. Rövid magnetofon. 39. Ember, egyén. 40. Ügyetlen, bam­ba. 41. Egyesült Államok (ang.). 42. Derékátfogőja. 43. Mohamed szülő­városa. 44. Teher. 45. Kötőszó. 46. Nem jobbra. 47. Jegyes. 48. Szín. 49. Rajt. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része. 2. Áramforrás. 3. Omladék. 4. Tornában van! 5. Mátkám. 6. Hímál­lat. 7. Ha szlovákul. 8. Nagy európai folyó. 9. A rejtvény második része. 11. Ceruza. 12. Szúró- és vágó fegyver. 14. Ottó betűi.' 15. Maláji súlyegység. 17. Heveny (betegség). 18. Szlovák fagy. 19. Folyó az NSZK-ban. 20. Női név. 22. Hacsaturjan személyneve. 23. Mohamedán pap. 24. Lónév. 26. Ten­ger Törökország és Görögország kö­zött (é. h.). 27. _____Pál. 29. Fás te­rület. 30. Teanövény (hashajtó). 32. Nagyközség Tolna vármegyében. 33. Építő anyag (é. h.). 34. Végnél­küli menet. 35..........Margit, magyar írónő, a köz. betű kettőzve. 37. Hi­bás. 38. Pipaféleség. 40. Testrész. 41. Szántatlan föld. 43. Friss. 44. Becézett Mária. 46. Béla Lajos. 47. Astatine vegyjele. Beküldendő a függőleges 1. és 9. számú sorok megfejtése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents