Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-10 / 6. szám
Céltudatos tenyésztői munka a SZKSZ-ben A Szlovákiai Kisállattenyésztok Szövetsége szakbizottságainak iő feladata a tagság tevékenységének céltudatos irányítása a gazdasági kisállatok nemesítése, valamint szaporítása és továbbtenyésztése területén. Ezen hasznos tevékenység eredményeképpen gyarapodik a tagság tapasztalata és ismeretköre a tenyésztés szakaszán, továbbá genetikai értékek' alakulnak ki, amelyeket az egyes gazdasági kisállatok fajtáinak mikro-populációi képeznek. A SZKSZ további fejlesztésének koncepciójában főként az egyes tenyészetek minőségi színvonalának fenntartása illetőleg javítása kapott hangsúlyt. A kistenyésztui feltételek közepette végzett tenyésztői munka megvalósítása valamint koordinálása céljából a SZKSZ KB a hatáskörébe tartozó „Fajtanemesiíő Tanács“ alakult. Ezen tanács tagjaiként szerepelnek a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, az Állami Tenyésztési Felügyelőség, a Dunaivánkai Baromfitenyésztési és Eajtanemesítési Kutató Intézet, a Nyitrai Állattenyésztési Kutató Intézet, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola képviselői is. Az elmúlt tíz év folyamán, a legújabb genetikai ismeretek kihasználásának segítségével szocialista nagyüzemeinkben jól érvényesültek a vonalközi hibridek, ami a gazdasági állatok termelékenységének jelentős fokozásában jutott kifejezésre. Ezen haladó genetikai módszerek legnagyobb mértékben a baromfitenyésztés szakaszán terjedtek el. Az új genetikai erőhatás rövid időn belül lehetővé tette a baromfihús, valamint a tojás felvásárlásának fokozását. Vajon a fejlődés jelenlegi állását tekintve, milyen úton halad majd a kisméretű tenyészetek munkája? A SZKSZ a közeljövőben továbbra is igyekezetét fejt ki a tőség nyílik érdekköri tevékenységük folytatásával egyidejűleg össztársadalmi szempontból is fontos feladatot teljesíteni. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége lehetővé teszi tagjai személyes érdeklődésé* nek teljes kibontakoztatását a tenyésztői munka saját állományon belüli valamint vásárolt tenyészanyaggal való végzésére, sőt már a jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán az egyes nagyobb tapasztalattal rendel-A SZLOVÁKIAI KlSAULATTENYÉSZKXC lllllllllllllir JZÖVETÍEGÉNEK ÉLETÉBŐL Ф kidolgozni a tenyésztői körzetek tervét, az egyes értékes gazdasági kisállatok fajainak és fajtáinak Szlovákia alkalmas vidékein való fenntartása érdekében, 0 kidolgozni az egyes gazdasági kisállatok fajainak és fajtáinak nemesítési módszertanát, a Dunaivánkai Baromfitenyésztési és Fajta-nemesítési Kutató Intézettel és az Állami Tenyésztési Felügyelőséggel karöltve, 0 össztársadalmi érdekektől vezetve támogatni a lúdtenyésztést, a házinyúltenyésztést. valamint prémesállatnk tenyésztését, 0 a Trenčín melletti Záblatien létrehozni a szlovák csuvacs tenyészállomását, 0 a tenyésztés további fejlesztése érdekében megoldani a prémesállatok és a háziiiyulak gazdasági kisállatok haszontulajdonságainak javítása irányában, foként tiszta vérvonalban végzett tenyésztés segítségével. Tervek szerint a gazdasági kisállatok egyes fajai és fajtái számára tenyésztői körzeteket alakít ki. Feltételezhetően az egyes fajok és fajták mikro-populációi a jövőben értékes genetikai tartalékként szerepelnek majd, amelyeket a nemesitől program végrehajtása során hasznosan és eredményesen kihasználhatnak a szocialista nagyüzemek. Ezzel a szövetségbe tömörült kistenyésztök részére lehekezo tagok kezelésében lévő tenyészállomásokat (törzstenyészeteket) létesít. Ilyen tenyészállomás létesül (egyelőre csak baromfi részére) a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban, Malacky mellett egy farmon (Kostolište), a zvolení (zólyomi) járásban (Očován), ahonnan a szövetség tagjai tiszta vérvunalú tenyészállatokat szerezhetnek be, saját gondozásban végzett továbblenyésztésre. A SZKSZ további fejlesztésének koncepciójából a tenyésztői munka szakaszán főként az alábbi feladatok következnek: ökonómiai kérdéseit, 0 megteremteni az optimális feltételeket a gazdasági kisállatok korszerű takarmányozásának érvényesítésére. A célkitűzések mint látjuk hatalmas horderejűek, s ezek remélhetőleg maradéktalanul teljesítésre kerülnek, mivel össztársadalmi érdekekről van szó. > HLASNÝ ANDREJ mérnök, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának kisállattenyésztési előadója. \\\\\\\\\\\\\\\\\VvX\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>N\\\N\\\\\\\\\\^^^ + A baromfitenyésztő a csibeneveléssel foglalatoskodik. A naposcsibéket vagy maga kelteti, vagy pedig keltető üzemből vásárolja. A csibék egészségének megőrzése és gyors növekedése - megfelelő hőfokot, valamint tisztaságot kíván a nevelőhelyiségben. A legfőbb elhullás meleghiány következménye. Szokjuk meg a nevelőtér naponta történő tisztítását. 0 A lúdlenyésztő, amennyiben nem áll rendelkezésére műkeltetőgép e hónapban ülteti tojásra a ludakat, hogy a hónap végére kikeljenek az első kislibák. A ludat akkor hagyjuk fészken és rakjuk alá tojással, amikor maguk kívánnak ülni és amikor „tollat eresztenek“. Q A kacsatenyésztő állatainak tojáshozama már teljes lendületet veit. A kacsatojásokat keltetőgépbe helyezi. A hosszabb ideig tárolt kacsatojás kelési aránya csökken. ■ A bá/.inyúlfenyés/tö már kivárta az első nyúlfiókák megjelenését, mihelyt megállapítja, hogy az anyanyúl megellett, ellenőrzi fészkét és eltávolítja belőle az esetleges elhullott vagy korcs fiókákat. Ä fészekben csak rendesen kifejlődött kisnyulat hagyunk meg. Szoptatás idején a takarmányt kiegészítjük szemes, valamint lédús takarmányfélékkel, hogy az anyának elég teje legyen. Az anyanyúl kívánt tejelékenységéről legjobban a fiókák egyenletes súlygyarapodása győz meg bennünket. Kevés anyatej esetén a fiókák idő előtt kénytelenek elhagyni a fészket, ami káros hatással van további fejlődésükre. □ A galainbtenyésztű már örülhet a fészkekben megjelenő első jövevénynek. A galambfiőkák fejlődését jóminőségű takarmánnyal segíthetjük elő, amelynek a szokásos szemestakarmányon kívül bükkönyt, borsót és időnként bizonyos menynyiségű olajosmagvat is tartalmaznia kell. A változatos napi takarmányösszetétel érdekében az adagnak tartalmaznia kellene gabonacsírát, esetleg valamilyen ez idő tájt kéznél lévő zöldségfélét. A tenyésztőnek gondoskodnia kell a galambfiókák lábujjgyűrüzéséről (kb. a kikelés utáni kilencedik napon). A lábgyűrű nélküli galambnak továbbtenyésztési szempontból nincsen érléke. IL A kecsketenyésztú e hónapban várja tenyészállatai zömének megellését. Még az ellést megelőzően az istállót jól ki kell tisztítani. Minden kecskének küiön rekeszben kellene tartózkodnia, hogy ne legyen szükség ezeket vályúhoz kötni. A gidák és gödölyék számára külön kis rekeszre van szükség, amelybe az anyától mindjárt megszáradásuk után áthelyeznénk őket. A kiskecskéket kezdettől fogva megtaníthatjuk edényből tejet inni. Így pontosan ellenőrizhetjük az egy kilónyi súlygyarapodásra jutó tejfogyasztás mennyiségét. A kiskecskékkel frissen fejt, még természetes melegségű tejet itatunk. Az etetés időpontját mindig pontosan be kell tartani, nehogy a kiskecskék súlyos emésztőszervi zavarok áldozataivá váljanak. ф Az egzotikus madarak tenyésztője már szintén felkészül az új tenyésztési idényre. Rendbe teszi a kerti röpdéket. Fertőtleníti és bemeszeli a röpde mögötti épületfalat. Kezeli a bokrokat, amelyekre a kis egzotikus madarak (pinkék, astrlldák) szívesen szállnak. A papagájok és a nagyobb egzotikus madarak részére új ülöágakat helyez a volierbe, végül pedig elég madárbódét helyez el. a röpdébe, hogy a madarak fészkelhessenek. A voliér talaját fűmaggal veti be, esetleg egy részét tiszta homokréteggel fedi. Végül megfelelő mennyiségű finom szénát vagy már erősen fonnyadt füvet készít oda, hogy a madaraknak legyen miből fészket rakniuk. ir A nemes kanárimadarak tenyésztője már teljes ütemben végzi a tenyésztést. Az összes nőstényt már áthelyezte a pároztató ketrecekbe. Kellő hőfok és jobb takarmányozás esetén a nőstények érdeklődést mutatnak az előkészített fészkek iránt. Mihelyt rendezni kezdi a fészket, reggel beengedjük hozzá a hímet. Ha befogadja őt, párzás után a hímet visszahelyezzük saját ketrecébe. Ezt naponta megismételjük, a tojásrakás megkezdése után is. A tojást kivesszük a fészekből és a nőstény alatt műtojást hagyunk. Ezt azért tesszük, hogy az öszszes tojást egyszerre visszahelyezve, egidejű kelést érjünk el. Ezzel a módszerrel az összes fióka egyidejűleg és egyenletesen fejlődhet, s Ifi nap múlva egyszerre hagyhatja el a közös fészket. —ar— t BARNA, VAGY FEHÉR? Heves az angol-^amerikai vita, melyet J. B. Priestley angol író kultúrfilozófiai fejtegetése váltott ki arról, hogy miért viseltetnek előszeretettel az angolok a barna-, illetve az amerikaiak a fehérhéjú tojások iránt. Az angoloknak a barna tojás iránti vonzalmában mély szimbólum rejlik -j- véli az író. A lelke legmélyén minden angol visszavágyódik a vidéki élethez, a természetes környezetbe, tehát a tojás eredeti barna színéhez. Nem véletlen, hogy az amerikaiak „mélyen lenézik“ a barnahéjú tojást: ez abból a szenvedélyükből fakad, amelyet a higiéniai szabályok és a tisztaság iránt táplálnak, és ezek megtestesítője szemükben a fehérhéjú tojás. SZOVJET GALAMBFAJTÁK Rekord áron kínálják Amerikában a Szuv jetunióban tenyésztett és általuk „Nikolájevi bukó sólyumuak“ nevezett galambokat. Ugyancsak itt és ezek a tenyésztők kínálják a lengyelországi „Őrlik bukó sólyom galambból is. A közlemény szerint ez az egyetlen galambfajta a világon, amely úgy repül, mint a sólyom. Ez a galamb olyan rilka, hogy még a Vendel M. Levi féle könyv, amely egyébként közel 900 galambfajtát ismertet, ezt a fajtát még meg sem említi. Egy pár galambul 2—4000 koronának megfelelő áron hirdetnek. Százéves évforduló KI ÉS MIKOR TALÄLTA FEL A KELTETÖGÉPET? A keltetögépet 1873-ban, Roulier francia szakember találta fel. Az öt megelőző kísérletezők kelletőgépeiben a tojások 8—7 százaléka kelt ki. A Roulier által készített keltctögépben már 100 évvel ezelőtt 70 százaléka kikelt a berakott tojásoknak. Az első olyan keltetóüzem volt ez. amely 80 munkást foglalkoztatott és évenként IS millió naposcsirkét adott el. Ezek a számok mindennél jobban igazolják a francia feltaláló gépének és módszereinek prioritását. ifi Веял Évszázados a nvérctenvesztos A nyérctenyésztés kevés hagyománnyal rendelkezik. Az első nyérctenyésztő Ch. Rich volt. New-Londonban (USA), aki 1872-ben 150 amerikai nyércet tartott zárt területen. Az első nyérctenyésztő telepet 1873-ban alapították Veronában, USA, New-York Államában, ahol az állatokat külön ketrecekben tartották és tervszerűen tenyésztették. Ezt követően 50 év kellett ahhoz, hogy a nyérctenyésztés nagyobb fejlődésnek induljon. Először az USA- ban, majd Kanadában, azután Európában, főként Németországban terjedt el a nyérctenyésztés. Ma a Szovjetunióban sok és nagyméretű nyérctelep működik. (A. D. Z.) Mikor lesz a libáké! léd? Az „Édes anyanyelvűnk“ című rádiósorozaton kívül szakkörökben is sokszor felvetődik a kérdés, hogy liba, vagy lúd? Pedig már régen, pontosabban 1885 év szeptemberében Kecskeméten összeültek az illetékesek és knzgyűlésileg mondták ki, hogy mikor lesz a libából löd? A határozat szerint az idei kelésű liba szeptember 1-ig liba, ezt követően már lúd. A pulyka pedig szeptember végén lép ki a kiskorúságból és október elsején már öreg pulykává lép elő, mely idők elérkeztével mindkettő faj nlán teljes taksát kellett fizetni a kecskeméti piacon. Azóta ez a haláruzat érvényben van, csupán a hibridpulykák vonalán tapasztalható némi módosulás. Sült libamáj körítéssel. (Foto: sz) A „LEPORIDÁK“ KÉRDÉSÉHEZ Sokan még ma is hisznek abban, hogy a házinyúl a mezeinyúüal párosodhat és ezeknek életképes utódaik lehetnek. Nem a házinyúl, de még a vadonélő üregi nyúl sem kereszteződhet mczeinyúllal. A párosodási valószínűtlenné teszi az is, hogy a mezeinyúl futás közben, az üregi nyúl pedig guggolva párosodik. A két faj hátsó lábainak hossza közölt olyan nagy a különbség, hogy már ez fizikai akadálya a párosodásnak. Az üregi nyúl vemhességi ideje 31 nap, a mezeinyúlé pedig 35 nap. Az üregi nyúl vakon, csupaszon születik és a következő Hálásig szopik. A mezeinyúl nyitott szemmel és teljes szőrruhával jön a világra és csak néhány napig szopik. ÁLLATI HANGOK MÚZEUMA A New-Yorki Cornell Egyetem egy érdekes természettudományi tagozattal gyarapodott: hanglemeztárat hoztak létre, amelyben megörökítik a világ faunájának hangját (közli a La Natur), kezdve a tücsök ciripelésén a sáska surrogásán keresztül az oroszlán félelmetes Alkoholista galambok Ügy kezdődött, /közli a Sapere), hogy egy kaliforniai farmer házának teraszán az asztalon hagyott fröccsös poharakba a galambok belekóstolgattah. Persze a szódautzzel szelídített, s az egyébként ts gyenge bor nem okozott semmi elváltozást a szomjas és egyébként kotnyeles galambok viselkedésében. A farmer látta a galambok ital& zását, s arra határozta el magát, hogy mindig több bort kövér a fröccsbe. A galambok erre is rászoktak. Majd végül tiszta bort öntött a poharakba. A látvány meglepő volt. A galambok ezt is elfogyasztottak, de fogyasztás közben nagy szárnycsapkodással az összes poharat feldöntötték, s az as&tálról leverték. A farmer megjelenésekor nem repültek el azonnal az asztalról, s amikor elhessegette őket, nehézkesen szálltak a tetőre, a legtöbbje pedig csak az udvarra. Volt olyan közöttük, amely eltojta tojásait, volt amely gubbasztva ült a tetőn, vagy az udvar po• rában, volt olyan is, amely á tetőről egyensúlyát veszítve le* gurult. Két nap múlva ismét megjelentek a teraszon a galambok. A pohártörés megakadályozása céljából tálacskákba öntötte a farmer a bort. Ebből már nem fogyasztották el az italt. Nemcsak a galambok szokhatnak rá a szeszes italra, hanem más állatfajok is. Alpa, Arvolc és Olaj Forsander в helsinki egyetemen végzett állatkísérleteiből megállapította, hogy a hörcsög jobban kedveli a szeszt, mint a vizet. A tengerimalac viszont a víz barátja, de nem veti meq a szeszes italt sem. A házinyúl nyilván nem érzékeli a két folyadék közötti különbséget, ezt is, amazt is megissza. Ellenben az egerek bornemisszák, s undorral fordulnak el az alkoholtól. A két tudósnak még nem sikerült földerítenie a szeszes italok iránt mutatott eltérő magatartás okát. —szikora—■ ordításáig, nem feledkezve meg persze a sok ezer madárfaj, köztük a galambok hangjáról sem. A tudósok már régen sürgették az ilyen hanglemeztár létrehozását, amely lehetővé teszi majd, hogy alaposan és módszeresen tanulmányozzák az állatok hangját, és kutassák az állatok egymás közötti kapcsolatainak, hírközvetítéséneS és egyéb információk nyújtását nak titkát. A házigalambok iSb merete elég hiányos, mert jól» lehet ismerjük a nagy galamlfc család fajtáit, röpteljesílménydl és egyéb más tulajdonságait, (0 semminemű adattal nem reng delkezünk e galambok hangját illetően.
