Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-06 / 1. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. január 8. 10 |#özel húsz esztendővel ezelőtt a CSEMADOK Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Járási bizottság ülésén találkoztam először Mondok Gáborral. Az alacsony, zömök féríi, mint Járási elnök energikusan vezette az ülést, s kommunista módon értékelte a hozzászólásokat. Amikor megmondták, túl van a hatvanon, nem akartam elhinni. Azóta sokszor találkoztam Gábor bácsival. Legutóbb a szépen berendezett nyugdíjasok otthonában szorítottunk kezet a nyolcvan év határán lévő kommunistával. Kiderült, hogy 6 a klub vezetője. A még mindig értelmes, szókimondó Mondok elvtárssal visszapergettük az évtizedeket, s kibontakozik a harcos forradalmár életútja. Mondok Gábor a múlt század utolsó évtizedében született a Lučenec (Losonc) közelében lévő Veiké Zlievcén (Nagyzellőn). A mezőgazdasági munkások gyermeke az elemi Iskola elvégzése után kőműves szakmát tanult. Négy esztendőn keresztül reggel öttől este hétig gürcölt, mígnem megszerezte a segédlevelet. Néhány év múlva azonban jött a világégés és mundért kellett öltenie. Olasz front, sebesülés, kórház következett. A monarchia szétesése után hazakerült szülőfalujába, ahol munkanélküliség várta. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után nem sokat tétovázott, négy társával átszökött a határon, s Balassagyarmaton katonai szolgálatra jelentkeztek a Vörös Hadseregnél. Nemsokára fegyverrel a kézben kellett védeni az új rendet a francia és olasz tisztek által vezetett intervenciós hadsereg támadásai ellen. A bátor katonák nemcsak védekeztek, hanem ellentámadásba lendültek, s egészen Benedik térségéig verték vissza az ellenséget, s közben létrejött a Szlovák Tanácsköztársaság is. A párizsi békekonferencia ultimátuma azonban visszaparancsolta őket az Ipoly mögé s onnan a románok ellen vezényelték őket. Utolsó percig hát-HARCOS ÉLETÚT ran harcoltak, de a túlerő, a belső ellenforradalom ellen nem tudták megvédeni a tanácsköztársaságot. A kalandos hazatérés után a Csallóközben lévő Trhové Mýtora került, s mint uradalmi kőműves kezdett dolgozni. Akkoriban a papi birtokon öthat koronás éhbérért robotoltak a nincstelenek. A szervezett szociáldemokraták baloldali szárnya nem nézte sokáig az embertelen kizsákmányolást, s 1920 tavaszán sztrájkot szerveztek, amely eredményesen fejeződött be. Mondok elvtárs és sokak életében Jelentős minőségi változást jelentett a kommunista párt megalakítása. A marxista-leninista párt hívei az első jelentősebb akciót Lenin elvtárs halálakor szervezték, s vörös zászlót lengetett a szél Trhové Mýton. A proletárvezér halálának egyéves évfordulóján nagygyűlést szerveztek a járás székhelyén, de a karhatalom nem engedte, hogy Major István elvtárs elmondja ünnepi beszédét. Ekkor tartóztatták le először néhány társavai a bátor kiállású kommunistát. A gazdasági válság mélypontján (1932) került sor a községi választásokra, amelyen a kommunista párt önálló listával indult. Mondok elvtársat a választást harcok Idején újból letartóztatták. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy már akkor a Dunajská Stredán lakó bátor kiállású kommunistát hat társával együtt ne válasszák meg a képviselőtestületbe, ahol aztán hosszú évekig harcolt a többségben lévő burzsoá pártok képviselőivel a dolgozók érdekeiért. Ebben az esztendőben egyre élesebben lángolt fel a párt által vezetett harc, élet titka s többször villogtak a csendőrszuronyok. A gazdasági válság után a fasizmus elleni kiállás is egyre jobban kibontakozott a járásban. Később megalakították a Szovjet Barátok Egyesületét, amelynek keretében kezdtek jobban megismerkedni a világ első szocialista országával. Mondok elvtárs és társai kiváló szervezőmunkájának volt az eredménye, hogy a köztársaság megvédéséért rendezett nagy törnéd manifesztáción a járásból hatalmas tömeg vett részt. Hiába tettek meg a kommunisták mindent, a hazai burzsoázia árulása nyomán Horthy hadserege bevonult a Csallóközbe-is. jött a felelősségrevonás, a brutális bánásmód, és a csendőri felügyelet alá való helyezés. A második világháború kitörésekor letartóztatták Mondok elvtársat, mint veszélyes kommunistát, s hét hónapot töltött internáló táborban. A nyilasok uralma alatt, mint „megátalkodott“ bolsevikit Németországba, a flossenburgi koncentrációs táborba hurcolták, ahol a neve 36 346-os lett. A há-. ború utolsó napjaiban Dachau felé terelték őket, s aki nem bírta a menetelést, kegyetlenül lelőtték. Szerencsére a szövetségi csapatok oly gyors ütemben haladtak előre, hogy az SS- eknek nem volt módjuk valamenynyiükkel végezni. Mondok elvtárs azokban a súlyos napokban ismerte meg mélyebben a fasizmus igazi arcát, és önelégültséggel nyugtázta, hogy mint a Dunajská Streda-i helyi s járási pártvezetőség tagja, az utóbbinak elnöke, oly tántoríthatatlanul harcol az emberiség ádáz ellensége ellen. A harcnak nem lett vége. Hazatérte után a megpróbáltatások tovább tartottak, mígnem bekövetkezett a párt februári győzelme. A veterán kommunista nem ismert fáradságot, éit nappallá téve tevékenykedett az új társadalmi rend építésében. Dolgozott a pártban, a társadalmi szervezetekben, s mindenütt, ahol a szükség megkívánta. Soha nem ismert megalkuvást, mindig élesen elítélte a kispolgári mentalitást. Ma sem tesz másként, nyíltan bírálja az új gazdagokat, akik nem becsületesen jutnak anyagi javakhoz, s mindent össze szeretnének harácsolni. Gábor bácsi legtöbb harcostársát már elkísérte utolsó útjára. Csak emlékében élnek azok a bátor elvtársak, akikkel vállvetve harcolt az új világ megetremtéséért. A hosszú Azerbajdzsánból érkező hírek szerint Sirali Miszlinov, aki 167 évével öregségi világrekordot állított fel, nemrégiben szerencsésen átvészelt egy veszélyes tüdőgyulladást, és hatvan évvel fiatalabb feleségével tovább folytatja megszokott családi életét. A világhírű matuzsálem az azerbajdzsáni hegyekben egy több mint kétezer méter magasságban fekvő faluban él. Gyakran keresik fel orvoscsoportok, hogy gondoskodjanak egészségéről, és hogy végre kifürkészhessék hosszú életének titkát. A legújabb híreket Aíikisíjev szovjet gerontológus hozta róla a tüdőgyulladás kikezeláse után. Az újságíróknak elmondta, hogy Sirali kitűnő erőben van, jól érzi magát, és ismét megkezdte szokásos hosszú erdei sétáit. Szive és tüdeje kifogástalanul működik — folytatva az orvos —, pulzusa 7B-nt ver percenként, és vérnyomása ugyanakkora, mint ükunokájáé, Eljebané, aki egyébként orvos. A szakemberek szerint bolygónk legidősebb emberének falujában igen egészséges az éghajlat, részben ennek, továbbá a hegylakók bizonyos öröklődő adottságainak köszönheti hosszú életét. Mint említettük, Sirali felesége hatvan évvel fiatalabb nála, egyébként ó már a harmadik asszonya. Huszonhárom gyermeket szült neki. A hegyek nagy öregjének ötven unokája van, akik közül a legidősebb — szintén kitűnő egésszégi állapotban —, nemrégiben ünnepelte 90. születésnapját. Siralinek összesen 215 leszármazottja van, s közülük néhányat úgyszólván nem is ismer. Azerbajdzsánban egyébként minden tízezer ember közül 84 megéri a századik életévét, sőt sokan a 120-at is, de még senki sem közelítette meg Baba Sirali rekordját. Azerbajdzsán és a Szovjetunió nyilvánossága szinte már hozzászokott a gondolathoz, hogy a |o öreg Sirali elpusztíthatatlan. Társadalmunk megbecsüli a veterán kommunista több mint fél évszázados harcát. Anyaeiakban nincs hiánva, és tizenhat különböző kitűnletés, elismerő érem tulajdonosa. De ettől talán többre tartja, hogy a város népe megsüvegeii, szereti. Annak szintén örül, hogy még 80 éves koréban Is tehet válamit a társadalomért. Igyekszik kellemessé, vonzóvá varázsolni nyugdíjas társai számára a helyiségeket és törődni a szórakozásukkal. Nyolcvanéves születésnapján csak azt kívánhatjuk a munkásmozgalom tántoríthatatlan harcosának, él|en még sokéig erőben, egészségben. TÓTH DEZSŐ Téli pompa. A híres kijevi kolostor, amelynek egy részét a német fasiszták tönkretették. A kormos ég huszadik előadása A knmarnoi Magyar Területi Színház előadása Nitrán jubileumszerű volt, huszadszor mutatta be Darvas józsef új darabját, a „Kormos eget“. Darvas Józsefet nem kell a szlovákiai magyar dolgozók előtt ismertetnünk, hiszen az orosházai béres fiára niár az első köztársaság idejében felfigyeltünk. A baloldali népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb egyénisége volt a fiatal tanító, aki később teljesen áttért az újságírásra. Kitünően tudta megrajzolni a falusi osztályharcot. Azóta persze Darvas József már kétszer Kossuth díjas író, miniszter is volt. most pedig, mint drámaíró lépett a közönség elé. Darvas József ebben a darabban nem nyúlt megszokott témakörébe, a faluba, hanem sokban akart feleletet adni az 1956-os magyar ellenforradalom problémáira. A miiben Joó Sándor író bírálta a rendszer hiháit, de azt is látta, hogy az 1956-os események nem ezt távolítják el, hanem a reakciónak szolgáltatják ki az országot, mely az ellenforradalom mezsgyéjére lépett sok — gyakran jóhiszemű szereplőjével is, kényszerkörülmények hatása alatt írta alá az írók nyilatkozatát, elítélte barátja, Béres Ferenc író nézeteit, aki egy tisztultabb szocializmust vár íakár nálunk 1968-ban) — felesége is eltávolodik tőle — fia szintén elhagyta, de végül mégis az ö iránya győzött és a problémák megoldódtak. Nehéz témakör, csupa pszichológia a darab, színészektől is igényes teljesítményt követelt. De helytálltak. Jól játszotta az írót Ropog József, mellette kissé elhalványult felesége szerepében Németh Ica játéka. Bátyját, a párttitkárt Bogár Béla alakította. Bérest. Tóth László. Joó nénit, a mamát Udvardy Anna játszotta. Kisebb szerepekben is nagyon jó alakítást nyújtottak Fazekas Imre, Király Dezső, Sípos Jenő és Dráfi Mátyás. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ Honismereti kiállítás Nagy fába vágta a fejszéjét a gbelcei (köbölkúti) CSEMADOK honismereti köre. -Úgy vélte, hogy itt az ideje felkutatni és megszerezni mindazon régi és veszendőbe kerülő ipari eszközöket, szerszámokat, amelyek Jellemzői voltak a falunak és környékének. Ezeket azonban nemcsak összegyűjteni, hanem rendezni is kellett és a falu lakosága elé kell tárni. Hadd lássa a mai ember, kivált az Ifjúság, hogy éltek elődeik, hogy dolgoztak, hogy szerezték meg a mindennapi kenyeret. Az első teremben a következő felirat tájékoztatott: „így éltünk, így laktunk.“ A látogató egész a kőkorszaktól kezdve keresztmetszetei kapott őseink életkörülményeiről és megismerkedhetett környékünk állatvilágával. A község és környékének történelmével nyomtatásban is megismerkedhetett a kiváncsi látogató. Ifj. Kovács Ferenc állította össze a mindent átfogó közleményt, ami több mint 400 példányban nyomban el is fogyott. A második terem, egy régi falusi ház belsejét mutatta be eredeti bútorokkal, eszközökkel, népviseleti ruhákkal és képekkel. A harmadik teremben megláthattuk a régi nádszövő gépet, ami a falura jellemző volt. Előkerültek a házi fonó-gépek: rokkák, motollák stb. Helyet találtak a kovácsmüliely, cipészműhely szerszámai, a méhészet, eszközei és egyéb dolgok. A negyedik teremben egy nagy, Lenint ábrázoló rajz hívta fel a látogató figyelmét az egész falat elfoglaló „50 éves a Szovjetunió“ kiállításra. A rajz Linter István műve volt, aki a falu környezetéből merített olajfestményeivel és grafikáival díszítette a termet. Itt láthattuk meg Mačáková Mária és jezső Vilmos helyi festők képeit is. A vitrinek üvegei alatt megjelentek a régi pénzek, a falu kulturális életére emlékeztető fényképek, könyvek, emlékek. Nem hiányoztak az iskola pionírjainak munkái, az ügyeskezü lányok kézimunkái, hímzései sem. Több mint 3000 ember látogatta meg a jólsikerült honismereti kiállítást. A látogatók nem titkolták megelégedésüket és я rajtuk észlelt mélv benyomások elégtételt adtak a lelkes szervezőknek, munkásoknak mindazon bosszú órákért, napokért, melyeket a kitűzött nemes gondolatnak szenteltek. Példájuk követésre ösztönöz. Ütött az óra. hogv összegyüjtsük múltunk hagyatékait, mert már lassan veszendőbe mennek azok a bizonyítékok, amelyek útjelzői annak a kornak, amelyből a mai szocialista életünk fejlődött ki. SZABÖ ZOLTÁN
