Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-06 / 1. szám
Intenzív gyümölcstermesztés Az intenzív gyümölcstermesztés célja, hogy az adott ültetési területen minél nagyobb, kitűnő minőségű termést lehessen elérni, a lehető legrövidebb Időn belül és a legkisebb munkaráfordítás mellett. Erre a célra azok a gyümölcsfák alkalmasak, amelyek telepítésüktől számított 4—5. évben csaknem teljes termést adnak és a fák terméshozama rendszeres. Az intenzív gyümölcstermesztés legfontosabb feltétele, hogy megfelelő intenzív alany álljon rendelkezésre és a fa életének első évében megfelelő intenzív koronaformát neveljünk. Ezen kívül figyelembe kell venni a gyümölcsfák telepítésének módját, a sor- és tőtávolságok helyes megválasztását. Л múltkori mellékletünkben ismertettük az almafa törpealanyait, az E M. alanyokat. Intenzív almatermesztésre ma kizárólag ezeket az alanyokat használják. Természetesen más gyümölcsfák is alkalmasak intenzív gyümölcstermesztésre — a körte-, barack-, őszibarack-, cseresznye-, meggyfák ilyen termesztése ma még azonban kísérleti állapotban van. Ebben a cikkünkben ismertetjük a gyümölcsfák intenzív koronaformáinak néhány példáját és a termesztésre szánt fák telepítésének módját. Ezek a koronaformúk abban térnek el a hagyományos, klaszszikus formáktól, hogy nem rendelkeznek erős tartóágakkal, hanem ún. termőkarukkal. 1. A TERMÖKAROS ORSŰFA: Ez a faalak többnyire alma- és körtefa ültetése esetében használatos. A fa alakja orsóhoz hasonlítható, amelynél a fa sudarának tengelye körül helyezkednek el a termőágak, PALMETTA SÖVÉNYFA amelyeket ebben az esetben termnkaroknak nevezünk. A fának nincsenek emeletes tartó ágai. A termőkaros orsó telepítéséhez a legalkalmasabb az E. M. IX es alanyú fa. Mivel az gyenge gyökérzettel rendelkezik, ültetésénél karózást használunk. Mivel ez az alany a legkisebb növésű, a legalacsonyabb törzsön neveljük, hogy a legnagyobb termőfelülelet érjük el. A gyenge növés eredménye, hogy az ágak jól hajlílhatók. A termőkaros orsófa ágait vízszintesre kötözzük, ezzel is szabályozzuk a termőrügyek berakódását. Az E. M. IX-es alanyú fák idős korukban sem nőnek nagyra, maximális magasságuk 2,5 m. Ez a tulajdonsága határozza meg a telepítés lehetőségeit. Soros telepítés esetén a 2 m-es tőtávolságot és a 3—4 m-es sortávolságot használjuk. A sortávolságot úgy válasszuk, ahogy azt a megmunkálás lehetősége előírja és lehetővé teszi. Az E. M. IV-es alany esetében a 2 m tőtávolság nem elég, itt 3—3,5 m tőtávolság szükséges. A termőkaros orsó alapvázát a mellékelt ábrán vázoljuk. 2. GYÜMÖLCSSÖVÉNYEK; A gyümölcssövény síkban kiterített gyümölcsfák összefüggő sora. Ezeket a fákat támasztőrendszer segítségével vagy támasztórendszer nélkül alakítjuk. Valamennyi gyümölcsfasövény, amelyek leírását röviden közöljük, közös vonása, hogy a kívánt koronaformát nem metszéssel, hanem lekötözéssel érjük el. A rügyfejtést és rügyberakodást szabályozó metszést is a hajtáslekötözés váltja fel. A lekötözés hatására fokozódik a termőrészberakódás, a termőrügyek még az egyéves hajtásokon is kialakulnak. A gyümölcssövény kb. 150— 200 cm széles, 250—300 cm magas. Kialakítását a legcélszerűbb huzalos támrendszer segítségével végezni. A hajtások, vesszők lekötözése — a gyümölcs-fa kialakítása — könnyű és a terméstől elnehezedő ágak sem törhetnek el. A támrendszer oszlopait leghelyesebb vasból készíteni — a földből kiálló rész legyen legalább 250 cm magas. A besüllyesztett, betonozott rész legyen legalább 30—40 cm hosszú, hogy nagy termés esetén a huzalokra nehezedő nyomás ne mozdíthassa ki az oszlopokat. Az oszlopok távolságát válasszuk olyanra, hogy a huzalokat megfelelő feszesre húzhassuk. A lehetőleg rozsdamentes huzalokat 60— 120—180 cm távolságra feszítjük ki egymástól. Az első és az utolsó oszlopot támaszsuk ki. a) Palmetta-süvény: Az olasz Palmetta-sövény jellegzetessége, hogy a termökarokat 40—45 fokos szögben kötözzük. A termőkarokból előtörő hajtások lekötözése pedig vízszintes helyzetbe történik. A mellékelt ábrán látható a Palmetta-sövény alapváza. b] A Haage-sövény: Ez a sövény a gyümölcssövények legelterjedtebb képviselője. A sövény támaszrendszerét úgy készítik, hogy az oszlopokon 60—120—180 cm magasságban keresztvasakat helyeznek el, és a végein helyezkedő lyukakon húzzák a drótokat. Ehhez a drótokhoz a termókarokat vízszintes irányba kötözik. Mindkét vázolt sövényfa — a Palmetta és a Haage fa — térállása a gyengébbnövésű fáknál 3,5 m, kisgépi megmunkálás lehetőségét figyelembe véve 4 m sortávolságú. A tötávolság 3 m. Az erős növésű fák telepítésénél a tőtávolságot legalább 1 méterrel növeljük. A sövényt a mellékelt ábrán vázoljuk. С) A Hungária-sövény: Ez a magyar sövény tulajdonképpen a termökaros orsófa továbbfejlesztett változata. A- míg a termőkaros orsófa felülnézete köralakú, a Hungáriasövényé nyújtott, ellipszisalakú. Ellentétben pl. a Haagesövénnyel, a termőkarok elhelyezkedése a sudáron nem szimmetrikus, hanem hasonló a termőkaros orsóéhoz — rendszertelen — egymástól 20—30 cm távolságra van. A termőkarok lekötözése eredetileg vízszintes irányban történt. Ezt úgy mő-TERMÖKAROS ÖRSÜK dosították, hogy a lekötözést ma már kb. 20—30 fokos szögben végzik. A sövény telepítésénél vigyázni kell, hogy a fákat megfelelő távolságra ültessük. Ne telepítsük 3,5 méternél rövidebb tőtávolságra még 'a leggyengébben fejlődő fákat sem, mivel a megnyújtotť alakzat a gyümölcsfákat idősebb korukban a hajtások teljesen elborítják. Sűrű ültetés esetén a hajtások helyszűke miatt felfelé törnek, és túlnövik a sövény támaszát. A mellékelt ábrán a Hungária-sövény vázát láthatjuk. A gyakorlatban elterjedt néhány támrendszer nélküli gyümölcssövény is. Ezek leírásával most nem foglalkozunk, mivel kiképzésük és kezelésük bonyolultabb és több munkát ad, kiskertészeink számára ezeket nem ajánljuk. ' Az ismertetett négy koronaalak terjedt el hazánkban és a közeli európai országokban a legjobban. Ezeknek az alakoknak — főleg a Palmetta-sövénynek — még nagyon sok változata van, ezek azonban nem térnek el lényegesen az ismertetett faváztól. A következő számunkban az intenzív koronaalak kialakításával fogunk foglalkozni. összeállította: BlLEK GÁBOR mérnök ’ eOcft éCCK HAAGE SÖVÉNY HUNG ARI A-SÖ VÉNY 1. SZÁM 1973. JANUÁR 8. A SZABAD FÖLDMŰVES MELLÉKLETE A TARTALOMBŰI. A gondosan elkerített gyümölcsösben meg tudjuk védeni gyümölcsfáinkat télen a nyíllak által való megrágástól. + Boróka ф Kérdezett, válaszolunk ф A fóliasátrak hó-védelméröl ф Magyar-spanyol kapcsolat 8 Januári teendők + Intenzív gyümölcstermesztés ф A kertészkedés további fejlődéséért + Oj növényvédőszerek ^ Tisztelt olvasó ^ Kardvirág virágoztalása fólia alatt ф Végre megtört a jég + Idejében fejtsük borainkat + Penészes szőlőből kt nyerhetünk egészséges bort ф A szervezeti életről A kertészkedés további fejlődéséért Az újévi jókívánságok mellett szeretnénk említést tenni arról is, hogy milyen irányban akarjuk fejleszetnl ebben az évben a kiskertészkedést és annak alapszervezeteit. Az életszínvonal állandó emelkedése mellett látjuk, hogy szinte mindenki természetesnek veszi, hogy a legmodernebben berendezett lakásban lakjon, kényelmesen és gyorsan autón utazhasson, de mind amellett gyönyörű üdülőháza is legyen olyan helyen, ahol a kényelem minden igényeit kielégíti. Már elfelejtettük a múlt nehézségeit, mikor nem volt pénzünk Cipőre sem. Mindezt csak azért említem, hogy életünket összehasonlíthassuk a meglevő valósággal, beleszámítva a Kiskertészkedők Szövetségét is. Ma a szocialista Szektor el tudja látni a piacot kellő mennyiségű zöldséggel és gyümölccsel. így a kiskertészkedés nem tölt be olyan hivatást, mint segítőtársa a szocialista szektornak, a piac zöldséggel és gyümölccsel való ellátású terén, hanem fokozatosan kedvteléssé válik. A modern kiskertben egybekapcsolódik a kellemes a hasznossal. Legyen a kiskert a ház körül, vagy kültelken, az arra való, hogy szabad időnket kellemesen eltöltsük, mellékes foglalkozás formájában. Mint ahogy vaunak mellékes foglalkozások is, pl. a fényképészet és egyebek, ezek is hasznosak, de ugyanúgy hasznos a kiskertészkedés is. Hogy ez tovább fejlődhessen, s a kertészkedőknek örömet és pihenést nyújtson, sokrétűen és jól kell szervezni. Nagyon fontos, hogy biztosítva legyenek részére a tudományos, technikai vívmányok hozzáférhető formái, a szakirodalom, rádió, televízió, de főleg bővíteni kell tudásunkat élőszóval, iskolázással, mely egybe van kötve politechnikai neveléssel. Feltétlenül bővíteni kell a tájékoztatást politikai, szervezeti, kulturális, technológiai és esztétikai szinten, mindamellett nem szabad megfeledkeznünk a kiskertészkedőknek nyújtandó segítségről sem, hogy kapjanak kellő mennyiségű kertészeti kelléket (berendezést) és hogy termékeiket értékesíteni tudják. A kertészeti kellékekkel való ellátásról és termékeik felvásárlásáról a Szlovák Zöldség- és Gyümölcstermesztők Szövetsége szolgáltatási központjai gondoskodnak, melyek 1972 januárjától szeptemberig a kiskertészkedöktől felvásároltak 10 ezer métermázsa zöldséget, 8 millió 700 ezer korona értékben, 6000 métermázsa gyümölcsöt, 2 millió 500 ezer korona értékben, és a tagok részére biztosított: 27 405 mázsa műtrágyát, 1 millió 789 ezer korona értékben, vegyszereket 530 ezer koronáért, vetőmagvakat 200 ezer koronáért, 31 ezer rózsát biztosított, 137 ezer korona értékben, 55 ezer facsemetét 811 ezer koronáért és 31 ezer szőlőoltványt és más kertészeti kellékeket. Ezen szolgáltatásokat a szövetség tovább fogja javítani és fejleszteni, de a kiskertészkedöknek is jobban ki kellene használni ezen szolgáltatásokat. A kiskertészkedés nagyon gazdaságos és fokozza a munkaaktivitást, tehát nem elhanyagolásra méltó. Ezzel tisztában vannak állami szerveink és ezért minden módon támogatják. A támogatás számokban kifejezhetetlen, melyet pénzben nyújtanak szervezetünknek a helyi, a járási Nemzeti Bizottságok és a Szlovák Mezőgazdasági és Éllemezésügyi Minisztérium. Ez többszörösen felülmúlja a szervezet saját bevételeit, melyet a tagsági illetékekért szed be. Tehát az állam szervezetünknek többszörösen visszafizeti a tagsági illetékek értékét. A kiskertészkedés a . szocialista fejlődéssel egyidőben fog fejlődni és áttérni a rekreációs formákra. Fejlődni fog a kiskertek esztétikai színvonala, de egyben gazdasági bevétele is magasabb lesz, mivel a legjobb minőségű zöldség és gyümöltsfajtákat fogják termeszteni. Nem fogunk a kiskertekbe olyan termékeket ültetni, melyeket gyorsan és olcsón tudunk beszerezni vagy amelyet már mások eldobtak, hanem a legjobb ültetőanyagot fogjuk telepíteni. Ahol már ezekhez tartották magukat a kertészkedők, ott nagy eredményeket tudnak kimutatni kertjeikben és kevesebb munkával nagyobb örömük van. Annak dacára, hogy a kiskertészkedök saját költségeikből fedezik a kertészkedéshez szükséges felszerelés megvásárlását, ezen a téren is segíteni akarunk, hogy a kertjei és a benne levő chaták rendezettek és szépek legyenek. Még ezen a téren akad elég tennivaló, de ezzel is foglalkozni kell, mert vannak akik szociális téren gyöngén állnak és ezeket a tagokat sem lehet kizárni a szövetségből, hanem segíteni kell őket és közös összefogással támogatni, hogy kertjeik esztétikailag rendezettek legyenek s gazdasági színvonalukat is emeljék. Azt akarjuk, hogy az a szó, „kiskert“ ne csak a mesében szerepeljen, hanem rendezett kiskertjeink nyomán országunk szép, és viruló legyen. De mindez magától nem jöhet létre, ezért a Szlovák Gyümölcstermesztők Szövetsége garantálni akarja, hogy a kertészkedés országunkban nagyméretűén fejlődjön s a szövetség kongresszusa is, mely ez év második felében lesz megtartva, határozatait erre fogja alapozni. VLADIMÍR TOMESEK cikke alapján, feldolgozta GÁL JEROMOS
