Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-06 / 1. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1973. január 6. 9 Komoly gond a száj és körömfájás Hogyan Is látja a száj- és köröm­fájás kérdését a higiénikus szakorvos, az újság tanácsadója? Mert — sajnos — az ügyet letagadni nem lehet. Tu­domásul kell venni és Igen gondos, pontos és kitartó munkával gátat kell vetni a Járvány terjedésének. Milyen betegség is ez a száj- és körömfájás? A hasadtkörműek és sok patás, a kérődzők és sertések beteg­sége. A beteg állatok gyógyítása és az egészségesek védelme tehát a járvány megfékezése az állatorvosok dolga. De ez a munka csak akkor jár siker­rel, ha tökéletes és hathatós segítsé­gére van a megelőzésnek és a gyorsí­tásnak egyaránt az ember, aki álla­taiért, a környezet tisztaságáért és az egészséges életért elsősorban felelős. A száj- és körömfájás kórokozója vírus, ami a beteg állaton levó hólya­gokban, a tejben, a nyálban, a vize­letben és a székletben megtalálható. A betegség az egészséges állatra fer­tőzött takarmánnyal, a tejjel és az állatápoló kefével is átvihető. A fer­tőzött széklet, vizelet fertőzővé teszt a tiszta takarmányt és a vírus a száj és garat apró sérülésein vagy a gyo­mornyálkahártyán átszívódva jut az egészséges állat szervezetébe. Lappan­­gási ideje 2—4 nap, de a tehén leje már a lappangás alatt is fertőzhet. A betegség legjellemzőbb tünetei a száj és gyomor nyálkahártyáján, a szájon, a paták körül, szarvasmarhá­nál a togyön. sertésnél az orrmányon keletkezett hólyagok, amelyek geny­­nyes váladékot tartalmaznak. Ezt mondják az állatorvosok és állatte­nyésztők. És mit mond az emberorvos? Az ember fogékonysága — szerencsére — igen silány az említett vírussal szem­ben. Az ember tehát a legritkább esetben kaphatja meg, de megkaphat­ja. Embernél a lappangási idő meg­hosszabbodott 8—10 nap. A fertőzés útja vagy a közvetlen érintkezés vagy — ritkábban — fertőzött tej ivása. Hidegrázással, főfájással kezdődik, majd megjelennek a szájszélen, a nyálkahártyán, az orrszárnyakun, rit­kán egyéb bőrterületeken is a jellem­ző gennyel teli hólyagocskák, ame­lyek a szájban Igen fájdalmasak le­hetnek. A beteg embert éppen úgy el kell különíteni, mint a beteg állatot. A fo­kozott — szinte kínos — tisztaság és sorozatos fertőtlenítés éppúgy köte­lező a beteg ember otthonában, mint a beteg állatok istállójában. És gon­dos gyógykezelésre szorul, ahogyan a szenvedő állat is. A szakemberek a betegséget nem tartják súlyosnak, életveszélyesnek, de hogy a beteget legyengíti, ellen­állóképességét csökkenti, az tagadha­tatlan. Mi ebből a tanulság? Elsősorban az, hogy az egészséges állatok között tartózkodó állatápolók, gondozók, ál­lattenyésztők, csak az ott használt ru­hában, és csak gondos tisztálkodás, fertőtlenítés után közelíthetik meg az istállót, illetve állataikat. Járványve­szélyes időben az istállókat, a kifutó­kat idegeneknek megközelíteni szigo­rúan tilos. A beteg állatok környezetében még szigorúbbak a rendelkezések. A gon­dozók csak a legszükségesebb időt töltsék az állatok közelében. Az istál­lóban ácsorogni, beszélgetni ilyenkor nem tanácsos. Az állatápolók ételüket gondos kézmosás és kézfertőtlenítés után, ne a beteg állatok istállójában, hanem valamelyik más helyiségben fogyasszák el. A lehető legpontosab­ban tartsák meg az állatorvosok és zootechnikusok utasításait és senkit ne engedjenek a kórház-istálló köze­lébe, ahol az ápolókon kívül csak a beteg állatok tartózkodhatnak. Szol­gálatuk után is gondosan tisztálkod­janak, tiszta ruhát öltsenek és ottho­nukba érkezve újra mossanak kezet, öblítsék szájukat, mielőtt bármit el­kezdenének. Ha pedig valamilyen gennyes hólyagot észlelnek szájuk­ban, vagy orruk környékén, esetleg másutt, azonnal jelentkezzenek keze­lőorvosuknál, és ott mondják meg, hogy beteg állatokat gondoznak. A járvány nem istencsapás, ahogy valamikor hitték. A fertőző betegsé­gek kórokozói ismert élőlények, meg­­semmisíthetök, ártalmuk megelőzhető. Megelőzheti az ember! Az ember esze, tájékozottsága, szorgalma, pontossá­ga és összefogása. Erre van szükség, most, amikor még a határokat is le­zárták a járvány miatt. CSALÁDI A T anácsok házi- , asszonyoknak Olajfestésü falat hámozott nyers burgonyával dörzsölünk tisztára. Ne mossuk szappanos vízzel. A cigarettadobozban összegyűlt do­hányport a szekrények molytalanítá­­sára használhatjuk fel. Az egér elmenekül az éléskamrából, ha kamillateát szórunk fel. A politúros bútorról a meleg edény helyét úgy távolíthatjuk el, ha olaj és cigarettahamu keverékével kenjük be. Mielőtt újonnan festett falra képet akasztunk, ragasszunk a kép 4 sarká­ra vékony parafadugó szeletet. így a kép helye nem látszik meg a falon. Ujjlenyomatot a könyvlapokról fe­hér kenyérrel távolíthatunk el. A nyers burgonyahéj elégetése meg­szünteti a kémény korom-lerakódását. A rozsdás tűzhelyet, kályhaajtót meleg olajjal dörzsöljük addig, amíg a rozsdás folt eltűnik. A konyhaszag azonnal megszűnik, ha a forró tűzhelyre egy evőkanál ecetet öntünk. Ha zselatint néhány csepp esetben feloldunk, kitűnő ragasztószert ka­punk, amellyel fát, üveget, porcelánt BUGA doktor egyaránt ragaszthatunk. К. E. Gyakran halljuk és olvassuk a sok esetben csak igazságot álcázó mondatkezdést: „Hogy őszinte legyek...“ Vagyis elv­ben tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy az őszinteség az ember egyik legszebb erkölcsi tulajdonsága, ám annak átvitele a gyakorlati életbe már nagy nehézségekbe ütközik. Különö­sen akkor, ha embertársunk, munkatársunk, felebarátai iránti helytelen viselkedését, nem megfelelő viszonyát — az életben kialakult törvényszerűségekre vonatkoztatva — őszintén akar­juk kifejezésre Juttatni. És aki ennek ellenére is kitart e szép erkölcsi tulajdonsága gyakorlása mellett, annak az életben a kellemetlenségek egész áradatával kell megküzdenie. És mégis, mindezen nehézségek ellenére is — véleményem szerint — az őszinteség az az emberi tulajdonság, amely a leg­tökéletesebbé formálja az ember jellemét. Az őszinteség az embernek nem veleszületett tulajdonsága. Ennek a tulajdon­ságnak beoltását az ember lelkületébe a legnagyobb mérték­ben már zsenge gyermekkorában kell kezdeni, a szülők neve­lőmunkája által, majd az iskola folytatja és fejezi be. Az olyan ember, akit már kiskorától kezdve az őszinteségre és igazság­­szeretetre neveltek — habár e jó tulajdonság birtokában elég­gé göröngyös is az életútja — mégis hasznos tagja társadal­munknak. Munkatársai, polgártársai is csak büszkék lehetnek nyílt, őszinte és az igazság oldalán álló rendületlen magatar­tására, mind a magán-, mind nyilvános életében egyaránt. El­lenben az olyan egyén, akinek Jellemébe már a szülői háztő! kezdődően szinte rendszeresen, tudva és akarva oltották be a gyáva, képmutató természetet, nem csoda, ha az élet tengerén átveszi a vitorláshajó szerepét, s mindig arra evez, amerre a szél fújja. Az ilyen ember sose örvendhet felebarátai szerete­­tének, megbecsülésének; ellenkezőleg, köpönyegforgatő visel­kedésével csak társai gyűlöletét, ellenszenvét váltja ki. Ámde, hogyan is nyilvánul meg ezirányban jelenleg a szám­talanszor hangoztatott nevelési módszer? Vajon nevelhetnek-e nyíltszívű, őszinte embert gyermekükből az olyan szülők, akik egész házaséletük folyamán erkölcsi és anyagi téren félreve­zették, megcsalták egymást? Akiket saját gyermekük — fogé­kony ésszel — azon kap rajta, hogy vele szemben és egymás iránti kapcsolatukból is hiányzik az őszinteség, arről nem is beszélve, hogy embertársaik iránt sem voltak soha őszinték. Folytathatja-e a gyermeknevelést az a pedagógus, aki úgymond „vizet prédikál és bort iszik“, vagyis bizonyos irányzatokban nem őszinte, a szavainak saját tettei mondanak ellent? Alig­ha! ... A gyermeknevelésben is érvényes az a szólás-mondás: A sza­vak tanítanak, de a jó példák vonzanak! Sose feledjük: a fiatal gyermeki jellem a leghűségesebb követője ennek a mondásnak! URBÄN KELEMEN * A barátság {egyében Az SZLKP Zbrojníky-i (fegyvernek!) helyi szervezete, a Hnb, a Nemzeti Front, valamint az alapfokú kilenc­éves iskola igazgatósága és a pionír­­szervezet együttműködésével a barát­sági hónap befejezése alkalmából ün­nepi gyűlésre került sor. E gyűlésen kedves vendégként je­len volt a szovjet katonák küldöttsé­ge Anatolij Jurjevics Bova főhadnagy és Viktor Petrovícs Vahrusev őrmes­ter személyében. Az ünnepély alkal­mával az örök barátság jeléül a pio­nírok piros szegfűcsokrokat nyújtot­tak át a kedves vendégeknek. Behul László és Pólya Károly isko­laigazgatók ünnepi beszédéből is tá­jékozódhattak a jelenlevők, milyen rendezvényekre került sor a barát­sági hónapban (előadások, kiállítás a Szovjetunió 50 éves népgazdasági, tudományos-technikai fejlődéséről, a szovjet pionírok életéről, stb.). Az ünnepi beszédeket színvonalas kulturális műsor követte az Iskola tanulói részéről. Majd A. j. Bova fő­hadnagy ugyancsak beszélt a szovjet haza fél évszázados fejlödéséról. Vé­gül az úttörők kérdéseire készsége-Mit tudsz Petőfiről ? II. 1. Melyik Petőfi Sándor három legismertebb elbeszélő költeménye? 2. Hol Irta Petőfi a „Fürge méh. c. négysoros versét? 3. Melyik cseh költő jellemezte Petőfit így: a szerelem, a hazatiság és a szabadság legtüzesebb dalnoka.... a magyar nemzetnek nincs nála nagyobb fia, és nem volt szerencsésebb napja, mint az, amelyen Petőfi megszületett.. 4. Melyik versében olvashatjnk ezeket a sorokat: „... Fényesebb a láncnál a kard .. 5. Hol volt a „márciusi fiatalok“ kedvelt gyülekezőhelye, ahol Petőfi számos költeményét irta?, (rp) sen válaszoltak a szovjet vendégek. Ez az ünnepi gyűlés is tovább szi­lárdította a szovjet nép, felszabadí­tónk iránti barátságot, egymás iránti tisztelet elmélyítését, a közös együtt­működést, a béke védelmét VERESS VILMOS T|dQd-el Beküldte: Schmidt László, Nové Zámky (Érsekújvár). SIMKO TIBOR: Csizmám kopog, kipi-kopi-kopp, rózsám ropog, ripi-ropi-ropp, bundám meleg biri-bari-bör, fújják szelek Szili-Szeliból, onnét tudom, Tutul, a kanász mindkét úton dini-danolász: arról jövet hejehuja szól, erről menet kilyukad az 61! Patkóm kopog, kipi-kopi-kopp, rőzsém potyog pityi-potyi-potty, bundám szakad, tanya szele nyúz, csizmám szalad, hazafelé húz, kipp-kopp jégen mire odaér, forró fejem belepi a dér. Fújná Tutul, de foga vacog — nem lát sehol miii-malacot... Az elűző számban közölt KÉPREJT­VÉNY helyes meg­fejtése. EHE SZTR EJ TV Éji Y BUZDlTÖ VÍZSZINTES: 1. Repül. 4. Dunántúli város. 7. Kerti szer­szám. 20. Becézett női név. 11. Angol együttes. 12. Ha­­csaturjan személy­neve. 13. Tél kez­dete és vége. 14. Oda. 15. Tanult. 16. Az idézet első ré­sze. 17. Állam Ázsiában. 19. Hang­talan tan dupláz va. 20. Kutyafajta. 21. Astatine vegy­­jele. 22. Játékveze­tő. 23. Korunk ha talmas energiafor­rása. 24. Szerb né­pi tánc. 25. Érzék­szerv. 26. Figyel­mes. 27. Talián. 28. A ház része. 30. Elárusít. 31. Igen oroszul. 32. Az idé­zet második része, folytatva a nyíl irányában. 33. L. J. 35. Kettős szülött. 36. Csonthéjú gyü­mölcs. 38. Numero röv. 39. Sporteszköz. 40. A pék teszi. 41. Több pápa neve. 42. Fordítva az öltöny tartozéka. 45. Hangtalan dán. 46. Férje. 47. A negyedik dimenzió. 48. Étrend. 50. Állóvíz. 51. Igen szlo­vákul. 53. A növényszár alsö vége. 55. Nagy magyar forradalmi költő. 56. A csont tartalma. 57. Létezik. FÜGGŐLEGES: 1. Rosta. 2. Nem mo­zog. 3. Francia névelő. 4. Gazdasá­gunk pillére. 5. Aki 6. Hangtalan té­ma. 7. Utat szegélyező mélyedés. 8. A Skandináv Légiforgalmi Társaság ne­ve. 9. Folyó Szibériában. 11. Régebbi katonai alakulat. 12. Erősen kíván. 14. Be- és kijárat. 15. Időmérőm. 16. Az ENSZ 1943-ban alakult és 1947-ben megszűnt segélyező szervezete. 17. .... herceg, Borodin operája. 18. Itt élt Fábry Zoltán (fon.). 19. A nagy távon közlekedő tehermotorgépkocsik nemzetközi jelzése. 20. A kugli. 21. Város Erdélyben. 22. Testrész. 23. Keverve balra. 24. Zsiradék. 26. Éljen­zés. 27. Vágöszerszám. 29. Esés (z—s). 34. Királyi szék. 35. Község a komáro­mi járásban. 37. Ugyanúgy latinul. 38, Finom ital. 39. Szürkület szlovákul. 42. Hülye. 43. Mesterséges nyelv. 44. A ház része. 47. Foghűs. 49. Szlová­kiai magyar képes hetilap. 51. Aján­dékoz. 52. Megszólítás. 54. Állatlak. Beküldendő a vízszintes 1. és 32. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK A lapunk 50. száma keresztrejtvé­nyének helyes megfejtése: Korszerű­sített istálló, gazdaságosabb termelés. Nyertesek: Olgyay Ilona, Tomášov (Fél) — Szénássy István, Vŕbová nad Váhom (Vágfüzes) — Szabó István, Tekovský Hrádok (Várad). Gyermekek, figyelem! A „Mit tudsz Petőfiről?“ kérdéseit lapunk három számában közöljük, de a válaszokat egyszerre küldjétek szerkesztőségünk­be, az előbbi számban közölt határ­időig. у

Next

/
Thumbnails
Contents