Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-03 / 5. szám
Az intenzív koronaforma kialakítása Az Intenzív gyümölcstermesztéssel kapcsolatos koronaíorma kialakításában fontos szerepet kap a vesszők, hajtások lehajlltása, lekőtözése, amely részben átveszi a metszés funkcióját. Az ágak lehajlítását azzal indokolják, hogy ugyanúgy, mint a metszés segítségével a leköfözéssel Is szabályozzuk az asszimilációs terület nagyságát. A legújabb elmélet szerint a növekedést hormonok — auxin és giberellin — szabályozzák. Az auxintermelés az ágak, hajtások csúcsába összpontosul. Minél nagyobb ez a csúcsban történő auxinkoncentráció, annál gyöngébben fejlődnek az alsó rügyek. Ha tehát a hajtás csúcsát levágjuk, a legmagasabb meghagyott, és az alatta elhelyezkedő rügyek is elágazódnak, kihajtanak. Természetesen a rügyek életrekelése függ a metszés mértékétől, időpontjától, éš magától a gyümölcsfa fajtájától. Ha az ágat lemetszés helyett lehajlítjuk, a csúcsrügí túlsúlyát szintén megszüntetjük. Ha az ágat ívben hajlítjuk le, a legmagasabb ponton fekvő rügy Log kihajtani a legerősebben. Intenzív koronaformák nevelésénél sem hagyhatjuk el a metszést teljesen. A kiöregedett termőrészek fiatalítását, a sűrűn álló hajtások ritkítását A termőkaros orsófa lekőtözése. szintén metszéssel végezzük. De a metszés lényegesen csökken. Ennek előnyét mind a fa vázrendszerének . kialakításakor, mind az idősebb fa kezelésénél látni fogjuk. Az elmondottak ismeretében hozzáfoghatunk az intenzív koronaformák kineveléséhez. Nem foglalkozhatunk, ezért csak a lermőkaros orsó, és a palinetta típusú Hungária sövény kinevelését írjuk le részletesebben. Természetesen, ha a kiskertész vagy a termelő ismeri a lehajlítás értelmét és célját, akkor alkothat palmetta típusú sövényeket, mivel a lehajlítás sok lehetőséget kínál. A termőkaros orsófa kialakítása: A termökaros orsófa törpealanyra oltott, gyenge növésű fa, amely sudarán a termökarok asszimetrikusan, szórt állásban és kör alakban helyezkednek el. A korona képzését kezdhetjük korona nélküli husánggal, vagy koronás oltványnyal. A husáng telepítésénél lehetőleg olyan vesszőket neveljünk, amelyek már megfelelők a hajlításra és kötözésre. Ha az oltványon a hajtások rövidek, gyengék, a korona alakításával egy évet várni kell. Az alakítást a következőképpen végezzük: A törzsét kb. 50—60 cm magasra neveljük, tavasszal vagy ősszel, a fa beültetése után eddig a magasságig minden rügyet lemorzsolunk. A meghagyott — 50—60 cm-től magasabban elhelyezkedő rügyekből neveljük azokat a vesszőket, amelyekből később kineveljük a koronát. Mikor a vesszők már megfelelő 60—70 cm hosszúak, elvégezhetjük a lekötüzést. A kinevelt 6—7 hajtást, vesszőt a sudárhoz, vagy lerögzített karóhoz kötözzük úgy, hogy az ág helyzete vízszintes legyen. (1. ábra.) A lekötözésnél ügyeljünk arra, hogy a lehajlítás ne alkosson ívet, mert az ív legmagasabb pontjából erős hajtás törne elő, nekünk pedig sok rövid termővesszőre van szükségünk. A lehajlítás és lekötözés ideje július vagy április. A lehajlított vesszőket nem metszszük. A második évben csak a függőleges sudárt — vezérvesszöt kell metszeni. Ezzel szabályozzuk a termőkarok távolságát — vagyis a korona sűrűségét. Egyidejűleg eltávolíthatjuk az előtörő vadhajtásokat is. A további évek során is csak a vezérvesszőt metsszük vissza, amíg a fa el nem éri a 2,5—3 m magasságot. Azután a vezérvesszöt is vízszintesen lekölözzük. Fontos, hogy a lekötözés puha spárgával vagy más anyaggal történjen, mivel a későbbiek folyamán a keményebb spárga belevágódik a fába. A papírspárga előnye, hogy aránylag rövid időn belül elrothad, és leválik az ágról. Ami a lehajlítás technikáját illeti, ne igyekezzünk az ágat, vesszőt egyszerre lehajlítani, mert könnyen eltörhet. Minél élesebb a hajtás kinövési szöge, annál óvatosabban járjunk el. Először legjobb a hajtást néhányszor meghajlítani, miközben a másik kezünkkel a kinövés bázisát erősen megszorítjuk s csak ezután hajlítjuk a veszszőt eredeti és végleges helyzetébe. A koronás oltvány telepítésekor hasonlóan járunk el. Mivel itt már oldalvesszőkkel rendelkezünk, ezek lekötését hajtjuk végre, ebben az esetben is metszés nélkül. Ha valamelyik vessző túl hosszú, a többiekhez képest, akkor ezt a többi magasságára kell visszametszeni. Ha a koronás oltványon a sudár mellett csak 1—2 koronavessző van, jobb ha ezeket tövidre lemetsszük, és a koronát az új hajtásokból neveljük, hogy a korona ne maradjon féloldalas. A HUNGÁRIA SÖVÉNY KINEVEZÉSE A Hungária sövény tulajdonképpen a palmetta típusok egyik jól bevált, és aránylag egyszerű változata. A sövény fái emeletes vázágakkal nem rendelkező, kiterített koronatípusú, termőkaros fák. Itt is célszerű kb. 50—60 cm magas törzset kinevelni. Ez elősegíti a gyomirtást és a talaj könynyebb megművelését. A koronát a következőképpen alakítjuk: koronás oltványnál a sudarat aránylag rövidre — egész hoszszának Vs-ára metsszük vissza. Ezeket lazán kötözzük úgy, hogy a vízszintes helyzethez viszonyítva kb. 20—30 °-os szögben legyenek. (2—3. ábra.) Á sudarat — most már nevezhetjük fővezérvesszönek — a második évtől mindaddig visszametsszük, amíg a fa nem éri el a 2—3 m magasságot. A termőkarokat 25—30 cm távolságra kell egymástól meghagyni. A fővezérvessző mellől előtörő mellékágakat tőből távolítsuk el. A lermőrefordulás után végezzünk ritkító metszést. A fejlettebb termőkarokat tőből távolítsuk el, úgy, hogy a vázrendszer egymástól 50—60 cm távolságban legyen. A termőkarok többszörösen elágazott csúcsai részeit, és a termövesszöket szükség szerint ritkítsuk. Termőrészifjitást csak 8—10 éves fáknál végezzünk úgy, hogy a legyengült, elágazott termőrészeket visszametsszük. A Hungária almasövény életkora E. M. IX. alanyon kb. 15— 20 év,-E. M. IV. alanyon 20—25 év. összeállította: BILEK GÁBOR mérnök A Hungária sövény kialakítása. Az a-val jelzett részeket eltávulítjuk. 1 Mehetne jobban is! Az utóbbi időben a Züldség- és Gyümölcstermesztők Szövetségének munkájában visszaesés észlelhető. A hibák okait a központi bizottságtól az alapszervezetekig, minden szakaszon keresni kellene. Tudjuk nagyon jól, hogy a 68-as események rányomták bélyegüket a tömegszervezetek tevékenységére is, amely alól nem képezett kivételt az említett érdekköri szövetség sem. De míg a többi társadalmi szervezetekben a konszolidációs folyamat már befezést nyert, addig ebben a szövetségben még mindig észlelhetők a bizonytalanság jelei. Ez főleg abban mutatkozik meg, hogy a politikai és a szakmai nevelő munka mindig háttérbe szorul a központi bizottság az egyes járási bizottságok és néhány aiapszervezetnél. Az Idén lesznek a helyi szervezetek évzáró gyűlései, majd azt a járási konferenciák követik és meg lesz tartva a szövetség kongresszusa is. A kedvezőtlen jelenségek arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben több fiatalt kell bevonni a vezető szervek munkájába, mert csak mozgékony és szakképzett vezetőségi tagok képesek gyümölcsöző kapcsolatot tartani az alapszervezetekkel. és a tagság széles rétegével. Jelenleg a kapcsolatok terén mutatkoznak a legfőbb hiányosságok. Ugyanis a helyi szervezetek, amelyek a szövetség alappillérét képezik, teljesen magukra vannak hagyatva. Éppen a kapcsolatok hiányában a szervezeti élet laza és a tagság szakmai nevelésére is kevés gondot fordítanak. A Zöldség- és Gyümölcstermesztők Szövetsége, mint ismeretes tagja a Nemzeti Frontnak. Ebből a tényből kiindulva a szövetségnek minden lehetőt el kell követnie a Nemzeti Front vezető ereje, vagyis a CSKP gazdaságpolitikájának gyakorlati megvalósításáért. A minap Jahodnára (Pozsonyeperjesre) látogattam, hogy érdeklődjek a Gyümölcs- és Zöldségtermesztők helyi szervezetének tevékenységéről. Áttekintést az egyik legilletékeseub személytől, Godó Jánostól a szövetkezet agronómusától kaptam. Godó elvtárs tájékoztatott elsősorban is a szövetkezet gyümölcsösének helyzetéről. A betegségek és kártevők elleni védekezésben elért sikerekről, valamint a termelési eredményekről. Többek között elmondta azt is, hogy a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minősítő Intézettel karöltve kísérletezéseket folytattak a gyümölcsfák — főleg almafák — gombás megbetegedése elleni védekezésben. A kísérletezéseik arról tanúskodnak, hogy a német vegyszerek, — többek között a Wofatox — és az angol vegyszerek nem eléggé hatásosak a liszlharmat és a varasodás ellen. Azonban nagyon jól bevált a Japánból behozott Topsziu nevű vegyszer, mely vízzel vegyítve permet forrnijában megvédte a fákat az említett betegségektől. Jól bevált a magyar gyártmányú Fundaznl nevű vegyszer is. A permetezéshez 1 hektárra általában 23ÍOO —2500 liter vizet használtak, Fundazolt pedig 0,04—0,06 %• nyit adagoltak. Az első permetezést 14 nap múlva megismé telték, majd a permetezés szükséges határidejéig 10—12 paponként permeteztek. Használtak Thiovetet és Karathanet is, de ezekkel a vegyszerekkel nem tudták gyógyítani az említett betegségeket, csak meglékezni terjedésüket. A kertészkedők- és gyümölcstermesztők helyi szervezetének életéről és munkásságáról Czajlík Imre, a szervezet elnöke tájékoztatott. Elmondta, hogy a szervezetnek kb. 120 tagja van, ennek ellenére a helyi szervezet aktivitásával nem nagyon dicsekedhetnek. A szervezet tétlenségének legfőbb oka, hogy a tagság nem tanúsít érdeklődést a szervezeti élet iránt. Csupán azt igényit a szervezettől, hogy biztosítson részén; műtrágyát, facsemetét ér. különböző kellékeket. E téren megállja helyét a helyt szervezet. Persze előfordul, hogy az igényelt és leszállított kellékeket az illetékesek vonakodnak átvenni s a kiadási tételek hosszabb ideig a helyi szervezet pénztárát terhelik. A helyi szervezet azonban nemcsak a szükséges kellékek beszerzésé• A gyümölcsfák téli permetezése • Külföldi aktualitások ф Gj vegyszerek ф Primőr árut a piacra ф Csemegeszőlő termesztési tapasztalatok a gbelcei szövetkezetben ф Időszerű teendők a borospincében ф A növények fólia alatti neveléséről ф A hajtatott züldségnövények tánirendszeréról ф Gyérülő madárvilágunk védelmében ф Az intenzív koronaforma kialakítása ben mutat jő példát, hanem a háztáji kertekben és gyümölcsösökben termelt árú értékesítésénél is — lényegében mint szervező és közvetítő — hatékonyan közreműködik azáltal, hogy a termelők nevében árúértékesítő szerződést köt a Dunajská Streda-i AGROFIGOR-ral. Ez a közreműködés a kistermelőkre rendkívüli jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy a terményfelvásárló és feldolgozó szocialista vállalatok, csak szervezetekkel lépnek szerződéses viszonyba. Természetes, hogy az áruértékesítési közreműködésért a helyi szervezet — a különböző kiadásainak fedezéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtése céljából — némi követelményt támaszt a tagsággal szemben. Ez a követelmény abban jut kifejezésre, hogy az egyénenként bevételezett felvásárlási árból mindenki 4—5 %-ot lead a helyi szervezet pénztárába. Az ismertetett példák nyomán végül is az ember arra a következtetésre jut, hogy ez a helyi szervezet nem tartozik a legrosszabbak közé. Kétségtelen, hogy a kellékek beszerzésével és az áruértékesítésben való közreműködésével sok gondtól, felesleges jövés-menéstől mentesíti a tagságot. Feltétlenül illik azonban mielőbb tudatosítaniuk azt is, hogy a tagság sokrétű szakmai fejlődéséről sem szabad megfeledkezni. Tehát igényként jelentkezik a szakmai nevelömunka fejlesztésének törvényszerű és szükségszerű követelménye. GÁL J.
