Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-03 / 5. szám

4 6 •SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. február 3. Mire terjedjen ki az agronömus figyelme télen Aggódva figyeljük az idei téli időjárás alakulását. A hosz­­szú és aránylag száraz ősz le­hetővé tette minden gazdaság számára a tervezett őszi veté­sek és az őszi szántások elvég­zését. Az agrotechnikai határ­idők kitolódása sem jelentett különösebb hátrányt, mivel a később jobban eldolgozott tala­jokban az őszi gabonák leg­alább oly jól keltek, mint a ko­rábban, de főképpen nem elő­készített magágyba vetetlek. Más szóval nem volt a tenvész­­idő lerövidüléséről szó. A lé­nyeg az, hogy a kikelt növé­nyek megerősödve mentek át a télbe, fagyállóságuk biztosít­va volt és a víztelenítési folya­mat időben megtörtént. A búza­fajta és az ehhez alkalmazott vetőmagmennyiség szerint a négyzetméterenként 400 növény jelenléte az, mely megnyugtató érzést adhat a betelelésre és az átelellésre. Ogy hiszem idén ismét a ge­netikusok és a növénytermesz­tők nyertek igen értékes ta­­nasztalatot az egyes búzafaiták fagyállóságát illetően. Különö­sen jól fog vizsgázni a Kaukaz, esetleg az Auróra búzafajta is. mivel a múlt napok hónélküli fagyai erre különösen jó alkal­mat nyújtottak. A fagyos napo­kat megelőző hetek előmozdí­tották a gyökér jó fejlődését, ami a télvégi és tavasz eleji ki­fagyás ellen növeli a növények ellenálló képességét. Van az aránylagos őszi szá­razságnak egy veszélye is. A tá­laink őszi és téli csapadék el­látása hiányos. Tudjuk, hogy a tenyészidö alat lehullott csapa­dék nem képes biztosítani a növényeknek a kritikus idő­szakban megkívánt vízmennyi­séget. Erre csakis a csapadékos őszi ás téli időjárás tartalék vízkészlete képes, s most épp ez hiányzik. Okulva a tavalyi katasztrofális csapadék „elosz­táson“ félünk az esetleges meg­ismétlődő júniusi és júliusi esőktől, s annak összes veszé­lyeitől, s nem utolsó sorban a gombakároktól. Főképpen ott nagy a veszély, ahol ez évben is gabona után gabonát vetet­tek. Ez pedig nem kis mennyi­ség. Ismerek gazdasáeokat ahol a gabonaterülct 65—70 százalé­kán vetettek ismét gabonát. Te­kintve, hogy sok föld tavaly óta n gabonabetegségek kór­okozóiéval van fertőzve, egy csapadékos tavasz,' illetve nyár katasztrofális következménnyel járhat. Tudjuk, hogy a leggyorsabb és legolcsóbb talajelökészítés az őszi gabonák részére gabo­­naelövetemény után biztosítha­tó, de cgvben a legnagyobb kockázat is így gabonát ter­meszteni. Persze, nem kell, hogy a kár bekövetkezzék, de a veszély fokozatosan jelent­kezhet. Mit tehetünk gabonaveté­seinkkel ezidőtájt? Van-e lehe­tőség valamilyen agrotechnikai műveletre? Ezidőszerint semmi mást nem tehetünk, mint állan­dóan figyelemmel kísérjük ve­téseinket. Több helyről ielezték például a jubilejná búzafaitánál a lisztharmat őszi megjelenését, liven helveken a eabona sarea színi,. Szükség esetén szárba induláskor tavasszal védekező nermetezéssel kell a további károsodást megakadálvozni. Vagyis a jelenlegi helyzet ész­lelése megelőző intézkedést kí­ván a jövőre vonatkozóan. Ja­vaslom továbbá egvnéhány tő földdel való kiemelését és an­nak ellenőrzését, a gyökérzet erősségének a megvizsgálását, hoey áz milyen mélyen helyez­kedett el a talajban, mennyire lehet veszélyes számára a ta­vaszi felfagyás, stb. Csakis a kellő helyzatismeret tudja biz­tosítani a télvégi, illetve a ta­vasz eleii agrotechnikai műve­letek szükségességét. Egyszóval a ió gazdát az is érdekli mi van a földben, és a föld alatt, mert minden növény tulajdon­......J I4\V44\\\\\\V\\\\\\\V\\\4W\VV\V\\V\\W\V\V\V\\V\WV\\\\V\V\\\VVV\\V\\\\\V\\\\\\\V\\4\\\\\S4\\\\\\\\\\W\\\\W^WWW^'W\\W\\VWW'VV^WV'WVWWV\VVVV\\4\\VW\\\\\VZftV.VVV4VV\WW\\\\\\V képpen két részből áll, a föld alatti és a föld feletti részek­ből. E kettő szoros egységben kell hogy működjék, s ennek biztosítása nem kis mértékben tőlünk függ — tudásunktól, felkészültségünktől és az idő­járás viszonyaihoz való alkal­mazkodástól. Csakis a jól tej­lett gyökérzettel bíró növény képes a talajból kellő meny­­nyiségű tápanyag felvételére, s csakis ilyen gyökérzettel bíró növény képes nagy asszimilá­ciós képességű földfeletti szár­rész fejlesztésére. „Minden gyö­kérzet a növény földalatti ko­­rnnája.“ Ha a gyökérzet fagyok következtében részben vagy egészben elpusztul, ez a növény földfeletti szárrészének pusz­tulását is maga után vonja. Milyen veszélyek állnak elő ilyenkor a téli hó nélküli fa­gyoknál? Olyan talajoknál, melyeket ősszel nem munkál­tak meg kellőképpen, s a vető­mag rögös magágyba jutott, a talajba lehatoló hajszalgyöke­­rek jelentékeny hányada a le­vegővel telt nem kapilláris pó­rusokban a mélyebben lehatoló fagy hatására megfagy és el­pusztul. Az ilyen őszi gabona lecsökkenteti életfolyamat tar­talma alatt nem képes gyökér­hálózata regenerálására. Élni fog ugyan és szemmel láthatóan nem mutatkozik semmi jele a változásnak, mert a lecsökken­teti anyagcsere forgalom olyan lassított életfolyamattal jár, melyet a még épen maradt hai­­szálgyökerek biztosíthatnak. A bai csak kitavaszodás után mu­tatkozik, amikor a növények a teljes nedvkeringés megindu­lása után már képtelenek a megmaradt kevésszámú hajszál­­gvökér révén a tápanyag felvé­tel biztosítására. Ugyanez a helyzet áll elő akkor is, ha ta­vasszal az éjjeli fagvokat a nappali felmelegedés váltja fel, mire a talaj felszíni rétegének vertikális irányú mozgása foly­tán a gyökerek elszakadnak. vagy fellazulnak és ezzel a ta­lajjal való szoros kapcsolat s ezen keresztül a tápanyagel­látás megszűnik. Ezért már most javasoljuk egynéhány nö­vény kiásása után, hogy végez­zenek gvnkérvizseálatnt. Külö­nösen a későn vagy a rögös magágyba vetett őszieknél ne mulasszák el azt, mert a baj­nak tavaszi észlelése „eső után köpönyeg“. Ott ahol az őszi ve­tések befejező agrotechnikai műveletét gyűrűs hengerrel vé­gezték, a veszély természetesen kisebb, mivel a hengerhatására a tatai felületi rétegében a le­vevő kisznrítása és a talairö­­gök tömörítése révén a gyökér­­fawás veszélye lényegesen csökkent. Utóhengerezéssel fagyott ta­lajon, amikor a fagy hatása még csak a talaj felső rétegé­nek néhány centiméter mély­ségű részére terjedhet, most is igen jó munkát végezhetnek. Nem kell attól tartanunk, hogv a gyűrűs henger károsítja a búza levélzetét. Ez a kisebb kár, amit a növény könnyen ki­bír. Az elhangzottakból kitűnik, hogv a jó agrotechnikus nem aludhatia télen sem a medve álmát és az élőnövényzet helv­­zetét most is éberen kell figyel­nie. A bait tehát kezdetben keli gyógyítani, s nem akkor, ami­kor a növényzet jelentékeny hányada már elpusztult. Felhívom tehát a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok agronómusainak a figyelmét az átfelelö növények gyükérvizs­­gálatára. Ennek most van az ideje különösképpen a későn és a rossz, hantos mavágvba vetett őszi kalászosoknál. Aki ezt nem mulasztia el. azt ta­vasszal nem érheti kellemetlen meglepetés. Dr. Dr. h. c. FRIDECZKV ÄKOS mérnök. DrSc. a Vvitrai Me/ögazdasagi Főiskola tanára Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. és az efsz-ek VIII. kongresszusának határozatai értel­mében országszerte eddig nem tapasztalt ütemben halad a földmű vessző vetkezetik egyesítése. Szinte minden járásban a nagvobö földterülettel rendel­kező gazdasági egységek, mezőgazdasági üzemek létrehozásán fáradoznak. Ma már talán csak el­vétve akad olyan mezőgazdasági dolgozó vagy szövetkezeti vezető, aki ne érdeklődne az egyesí­tés előnyei, hátrányai és az ilyenkor felmerülő problémák iránt, esetleg íe mérlegelné a közeli gazdaságokkal való együttműködésnek a termelés egyszerűbbé, könnyebbé és gazdaságosabbá téte­lére gyakorolt feltételezhető hatásfokát. A közelmúltban felkerestük Nagy László mérnö­köt, a Zlatná na Ostrove-i (csallóközaranyosi) szövetkezet elnökét s az iránt tudakozódtunk, hogy vélekedik ő a szövetkezetek egyesítéséről. — A különböző határozatok érteimében a ko­­márnoi járásban is kezdetét vette a szövetkezetek egyesítése. Mi az ön véleménye ezzel kapcsolat­ban? — tettük fel az első kérdést Nagy elvtárs­nak. —■ Járásunkban eddig 46 földművesszövetkezet és 3 állami gazdaság összesen közei 84 ezer hek­tár földterületen gazdálkodott. Az efsz-ek átlag­területe 1400—1500 hektár között mozgott., Arán y­­lag sok a kis földterületen tevékenykedő gazdaság járásunkban. Viszont meg kell mondani azt is, hogy az utóbbi években főleg ezek a kis szövet kezetek értek el legiobb eredményt a termelés eredményesebbé tételében. Ez tény. viszont az! sem lehet elhallgatni, hogv a továbbiakban már sokkal nehezebben tudnának lépést tartani a fej­lődéssel, mivel a termelés korszerűbbé, színvona­lasabbá, eredményesebbé tétele, a dolgozók mun­kájának megkönnyítés“ esik úgy valósítható meg ha a termelésben korszerű gépeket, új technoló­giát eljárásokat alkalmazunk. A növénytermesz tésben egyre tnkáb elterjed a nagyteljesítményű gépsorok alkalmazása, növelni igyekszünk a vegy szeres gyomirtás és növényvédelem hatásfokát stb A nagyknnacitású géneket a kis üzemek nem tud ják megvásárolni, s ha volna is rá pénzük, nem tudnák biztosítani a gépek tökéletes kihasználá­sát. Hasonlókénnen van ez az állattenyésztésben is. Csak egy példát említek: egv 500—800 hektá­ros szövetkezet nem engedheti meg magának, hogv modern tehénistállót építsen, hiszen az egy tehénre jutó beruházási költség mintegy 35—40 ezer korona volna. A szövetkezetek egyesítése nagy körültekintést igényel Persze mindezzel nem akarom azt mondani, hogy azonnal egyesítsük a kisebb gazdaságokat. A leghelyesebb az volna, ha ezek a szövetkezetek néhány évig együttműködnének, s csak azután kerülne sor az összevonásra, amikor már megkö­zelítőleg egy színvonalon mozognak az egyesítés­re kijelölt gazdaságok. — Jónéhány járásban már évek óta működnek egyesített szövetkezetek. Az ottani tapasztalatok azt mutatják, hogy némely esetben könnyen, zök­kenőmentesen, máskor pgdig igen sok probléma közepette síkéről csak mégvalósítani az összevo­nást« Mi a véleménye orról, elnök elvtárs? — Tudomásom van olyan esetekről, amikor egy rossz eredményeket felmutató szövetkezetét és egy élvonalbeli gazdaságot egyesítettek, bízva abban, hogy idővel a gyengébb részlegen is rendbejön minden. A gyengébb gazdaság dolgozói örültek e megoldásnak, de a másik szövetkezet dolgozói hallani sem akartak az egyesítésről. Itt aztán fel­sorakoztak a problémák. Szerintem az ilyen eljá­rás helytelen. Az emberek maguk Is rájönnek, hogy számukra csak előnyöket hoz az egyesítés. Ezért szerintem inkább a kooperációra kellene ösztökélni a gazdaságokat, hisz az eredményes együttműködés, a közösen létrehozott beruházá­sok, a közös sikerek mind szorosabbra fűzik a két vagy több szövetkezet kapcsolatát, s végül úgyis az egyesítés mellett döntenek. — Elnök elvtárs, próbálja meg talán mindezt a helyi viszonyokra applikálni. — Szövetkezetünk ezerháromszáz hektáron igen sz.én eredménnyel gazdálkodik, de vannak problé­máink is. A múlt évben jóval több gabonát és ku­koricát termeltünk, mint egy évvel korábban, ám az eladás tervét mégsem teljesítettük. Egyrészt nagyok a követelmények, másrészt sok takar­mányra van szükségünk. A másik fájó pontunk a tejtermelés. Természetesen nálunk is felmerült až egyesítés kérdése. Egyelőre az együttműködés út­ján igyekszünk összehangolni a tevékenységünket a környező szövetkezetekkel, hogv minél előbb megteremtsük az egyesítéshez szükséges feltété leket. Most kilenc szövetkezet közreműködésével egv 43 millió korona beruházást igénylő sertés­­nagyhizlaldát építünk. A nagykapacitású hereszá­rító üzem létrehozásában három szövetkezettel társultunk. Véleményem szerint a közeli szövetkezeteknek is javukra válna az egyesítés. A termelési felté­teleink úgyszólván azonosak, s az egyesítés utáni belüzemi szakosítás révén jelentősen javítani le­hetne a termelési eredményeket, nagyobb beruhá­zásokat is megvalósíthatnánk, nagyobb lehetősé­gek nyílnának a korszerű termelési módszerek bevezetésére, a nagyteljesítményű gépek és gép­sorok vásárlására és maximális kihasználására. A szakosítással felszámolhatnánk a pillanatnyilag igen felaprózott termelést, nagyobb területen ter­meszthetnénk az egyes r.övényféleségeket, jobban gépesíthetnénk a termelést, sikeresebbé tehetnénk a növényápolást, a vegyszeres gyomirtást stb. Mindennek következtében könnyebbé válna az emberek munkája, eredményesebb, olcsóbb lenne a termelés. Persze ezen elképzelések, távlati tervek valóra váltásához arra is szükség van, hogy eredményes nevelőmunkával növeljük a dolgozók és a vezetők szocialista öntudatát, formáljuk a társadalmi problémákhoz és feladatokhoz való viszonyulásu­kat. Mert valljuk be őszintén, még napjainkban is vannak vezetők, akik csak azért húzódoznak az újtól, esetleg az egyesítéstől, mert nem szívesen válnak meg a tisztségüktől. Ez az én véleményem, s lehet sokan nem értenek egyet velem. Mi min­denesetre igyekszünk olyan feltételeket teremteni, hogy az egyesítés — melynek rövidesen nálunk is be kell következnie — idején a lehető legkeve­sebb probléma merüljön fel, s azonnal rátérhes­sünk a termelésfellesztés kérdéseinek megoldá­sára • Lejegyezte: KÄDEK GÄBOR A minap kerekasztal beszélgetést ** folytattunk a Szomotorl Mag­­nemesítö Állami Gazdaság igazgató­ságának vezető dolgozóival, hogy hi­teles képet kapjunk azokról a mun­kaszervezési formákról, amelyek él­vonalba segítették az állami gazdasá­got. A 3100 hektárnyi mezőgazdasági te­rülettel rendelkező gazdaság fő ter­melési ága a növénytermesztés és az állattenyésztés. A szántóterületnek csaknem a felén kalászosokat ter­mesztenek, s e terület 66 száz-lékán magtermesztéssel foglalkoznak, s 1512 hektáron öntözőrendszerrel rendel­keznek. Loksa Tibor a pártszervezet elnöke, aki egy személyben a gazdaság gépe­­sítője is, elmondta, hogy ma már a növénytermesztésük száz százaléko­san gépesített, de hozzátette: a gép­eszközök ésszerű kihasználására töre­kednek. Az igazgatóság dolgozói nagy figyelmet fordítanak az összes ter­melőeszközök, a termelés és a terme­lési folyamat, valamint a munkaerő ésszerű kihasználására. A növénytermesztés a múlt évben 14 millió 817 ezer koronát jövedelme­zett. A tervezett 8500 mázsa helyett 12 ezer mázsa búzavetőmagot és 4 ezer mázsa árpavetőmagot értékesí­tettek, ezenkívül 1000 mázsa búzát 41 991 mázsa cukorrépát és 2414 má­zsa szőlőt értékesítettek. Élvonalban A növénytermesztéssel összefüggő kérdésekről beszélve megtudtuk, hogy eredményeiket nem a legjobb terme­lési feltételek mellett érték el, mert nem minden gazdasági részlegen használták ki az adott lehetőségeket. 1972. év terv teljesítését és túlszár­nyalását nagyon gondos előkészítés előzte meg. Az összes gazdasági rész­legen egy hektár földterületbe átla­gosan 500 mázsa istáilótrágyát dol­goztak be. Emellett a füves vetésfor­gó betartásával is a talaj termőképes­ségének visszapótlására törekednek. A gondosan végzett talajelökészítés mellett még a két évre kidolgozott trágyázás] terv pontos betartása is biztosítéka a jó eredményeknek. Át­lagosan 220 kg műtrágyát használnak fel egy hektár vetésterületre, ezt a mennyiséget idén további 50 kg-al fo­kozzák. Meg kell még említeni, hogy rátértek a növénytermesztés százszá­zalékos vegyszeres kezelésére. Beszélgetés közben az is kiderült, hogy a földet, mint legfőbb termelő­­eszközt igyekeznek a lehető legéssze­rűbben kihasználni, főleg azáltal, hogy a talajismerettel összhangban szakosították a növénytermesztést. Az állattenyésztésben is jó tapasz­talatokkal rendelkeznek. Tavaly az állattenyésztésből a tervezett bevételt 1 millió 742 ezer koronával túlszár­nyalták. Ezt annak köszönhetik, hogy megkülönböztetett gondot fordítot­tak a tehenészetre. Eiöre kidolgozott takarmányozási terv szerint végezték az etetést. összesen 621 fejőstehenet tartanak, s a tavalyi tejátlag a tervezett 3000 literrel szemben 3437 liter volt. Az új etetési módszerek bevezetésével idén 300 literrel akarják fokozni egy-egy tehén tejhasznosságát. Nagy gondot fordítanak a hízóállo­­mányra is. A múlt évben marhahús­ból 2299 mázsát, azaz a tervezettnél 324 mázsával többet termeltek. Min­den egyes részlegen emelkedett a súlygyarapodás. A vécsei részlegen Miklós László csoportja 1,19 kg súly­­gyarapodást ért el a hízómarháknál. Sertéshúsból 2820 mázsát kellett ki­termelniük, s ezt a mennyiséget Sza­bó János egyedül produkálta, sőt 212 mázsával túl is szárnyalta a tervet. A dolgozók a gazdaság minden részlegén versenyeznek. Az üzemi pártszervezet és az üzemi szakszerve­zet bizottsága a munkaversenyt ne­gyedévenként értékeli, s a végered­ményt ismerteti a dolgozókkal. A versenyben kiemelkedő sikereket el­érő dolgozók fényképét a dicsőség táblán helyezik el. A múlt évben a legjobb dolgozók között százezer ko­rona jutalmat osztottak ki. A legjobb részleg dolgozói negyedévenként megkapják az igazgatóság vándor­­zászlóját, a hozzájáró pénzjutalommal együtt. A gazdaságban tíz munkacso­port versenyez a „Mindenki szocia­lista módon“ mozgalom keretében, s ezek bekapcsolódtak a „Szocialista Munkabrigád“ megtisztelő címért foly­tatott versenybe. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents