Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-03 / 5. szám
4 6 •SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. február 3. Mire terjedjen ki az agronömus figyelme télen Aggódva figyeljük az idei téli időjárás alakulását. A hoszszú és aránylag száraz ősz lehetővé tette minden gazdaság számára a tervezett őszi vetések és az őszi szántások elvégzését. Az agrotechnikai határidők kitolódása sem jelentett különösebb hátrányt, mivel a később jobban eldolgozott talajokban az őszi gabonák legalább oly jól keltek, mint a korábban, de főképpen nem előkészített magágyba vetetlek. Más szóval nem volt a tenvészidő lerövidüléséről szó. A lényeg az, hogy a kikelt növények megerősödve mentek át a télbe, fagyállóságuk biztosítva volt és a víztelenítési folyamat időben megtörtént. A búzafajta és az ehhez alkalmazott vetőmagmennyiség szerint a négyzetméterenként 400 növény jelenléte az, mely megnyugtató érzést adhat a betelelésre és az átelellésre. Ogy hiszem idén ismét a genetikusok és a növénytermesztők nyertek igen értékes tanasztalatot az egyes búzafaiták fagyállóságát illetően. Különösen jól fog vizsgázni a Kaukaz, esetleg az Auróra búzafajta is. mivel a múlt napok hónélküli fagyai erre különösen jó alkalmat nyújtottak. A fagyos napokat megelőző hetek előmozdították a gyökér jó fejlődését, ami a télvégi és tavasz eleji kifagyás ellen növeli a növények ellenálló képességét. Van az aránylagos őszi szárazságnak egy veszélye is. A tálaink őszi és téli csapadék ellátása hiányos. Tudjuk, hogy a tenyészidö alat lehullott csapadék nem képes biztosítani a növényeknek a kritikus időszakban megkívánt vízmennyiséget. Erre csakis a csapadékos őszi ás téli időjárás tartalék vízkészlete képes, s most épp ez hiányzik. Okulva a tavalyi katasztrofális csapadék „elosztáson“ félünk az esetleges megismétlődő júniusi és júliusi esőktől, s annak összes veszélyeitől, s nem utolsó sorban a gombakároktól. Főképpen ott nagy a veszély, ahol ez évben is gabona után gabonát vetettek. Ez pedig nem kis mennyiség. Ismerek gazdasáeokat ahol a gabonaterülct 65—70 százalékán vetettek ismét gabonát. Tekintve, hogy sok föld tavaly óta n gabonabetegségek kórokozóiéval van fertőzve, egy csapadékos tavasz,' illetve nyár katasztrofális következménnyel járhat. Tudjuk, hogy a leggyorsabb és legolcsóbb talajelökészítés az őszi gabonák részére gabonaelövetemény után biztosítható, de cgvben a legnagyobb kockázat is így gabonát termeszteni. Persze, nem kell, hogy a kár bekövetkezzék, de a veszély fokozatosan jelentkezhet. Mit tehetünk gabonavetéseinkkel ezidőtájt? Van-e lehetőség valamilyen agrotechnikai műveletre? Ezidőszerint semmi mást nem tehetünk, mint állandóan figyelemmel kísérjük vetéseinket. Több helyről ielezték például a jubilejná búzafaitánál a lisztharmat őszi megjelenését, liven helveken a eabona sarea színi,. Szükség esetén szárba induláskor tavasszal védekező nermetezéssel kell a további károsodást megakadálvozni. Vagyis a jelenlegi helyzet észlelése megelőző intézkedést kíván a jövőre vonatkozóan. Javaslom továbbá egvnéhány tő földdel való kiemelését és annak ellenőrzését, a gyökérzet erősségének a megvizsgálását, hoey áz milyen mélyen helyezkedett el a talajban, mennyire lehet veszélyes számára a tavaszi felfagyás, stb. Csakis a kellő helyzatismeret tudja biztosítani a télvégi, illetve a tavasz eleii agrotechnikai műveletek szükségességét. Egyszóval a ió gazdát az is érdekli mi van a földben, és a föld alatt, mert minden növény tulajdon......J I4\V44\\\\\\V\\\\\\\V\\\4W\VV\V\\V\\W\V\V\V\\V\WV\\\\V\V\\\VVV\\V\\\\\V\\\\\\\V\\4\\\\\S4\\\\\\\\\\W\\\\W^WWW^'W\\W\\VWW'VV^WV'WVWWV\VVVV\\4\\VW\\\\\VZftV.VVV4VV\WW\\\\\\V képpen két részből áll, a föld alatti és a föld feletti részekből. E kettő szoros egységben kell hogy működjék, s ennek biztosítása nem kis mértékben tőlünk függ — tudásunktól, felkészültségünktől és az időjárás viszonyaihoz való alkalmazkodástól. Csakis a jól tejlett gyökérzettel bíró növény képes a talajból kellő menynyiségű tápanyag felvételére, s csakis ilyen gyökérzettel bíró növény képes nagy asszimilációs képességű földfeletti szárrész fejlesztésére. „Minden gyökérzet a növény földalatti kornnája.“ Ha a gyökérzet fagyok következtében részben vagy egészben elpusztul, ez a növény földfeletti szárrészének pusztulását is maga után vonja. Milyen veszélyek állnak elő ilyenkor a téli hó nélküli fagyoknál? Olyan talajoknál, melyeket ősszel nem munkáltak meg kellőképpen, s a vetőmag rögös magágyba jutott, a talajba lehatoló hajszalgyökerek jelentékeny hányada a levegővel telt nem kapilláris pórusokban a mélyebben lehatoló fagy hatására megfagy és elpusztul. Az ilyen őszi gabona lecsökkenteti életfolyamat tartalma alatt nem képes gyökérhálózata regenerálására. Élni fog ugyan és szemmel láthatóan nem mutatkozik semmi jele a változásnak, mert a lecsökkenteti anyagcsere forgalom olyan lassított életfolyamattal jár, melyet a még épen maradt haiszálgyökerek biztosíthatnak. A bai csak kitavaszodás után mutatkozik, amikor a növények a teljes nedvkeringés megindulása után már képtelenek a megmaradt kevésszámú hajszálgvökér révén a tápanyag felvétel biztosítására. Ugyanez a helyzet áll elő akkor is, ha tavasszal az éjjeli fagvokat a nappali felmelegedés váltja fel, mire a talaj felszíni rétegének vertikális irányú mozgása folytán a gyökerek elszakadnak. vagy fellazulnak és ezzel a talajjal való szoros kapcsolat s ezen keresztül a tápanyagellátás megszűnik. Ezért már most javasoljuk egynéhány növény kiásása után, hogy végezzenek gvnkérvizseálatnt. Különösen a későn vagy a rögös magágyba vetett őszieknél ne mulasszák el azt, mert a bajnak tavaszi észlelése „eső után köpönyeg“. Ott ahol az őszi vetések befejező agrotechnikai műveletét gyűrűs hengerrel végezték, a veszély természetesen kisebb, mivel a hengerhatására a tatai felületi rétegében a levevő kisznrítása és a talairögök tömörítése révén a gyökérfawás veszélye lényegesen csökkent. Utóhengerezéssel fagyott talajon, amikor a fagy hatása még csak a talaj felső rétegének néhány centiméter mélységű részére terjedhet, most is igen jó munkát végezhetnek. Nem kell attól tartanunk, hogv a gyűrűs henger károsítja a búza levélzetét. Ez a kisebb kár, amit a növény könnyen kibír. Az elhangzottakból kitűnik, hogv a jó agrotechnikus nem aludhatia télen sem a medve álmát és az élőnövényzet helvzetét most is éberen kell figyelnie. A bait tehát kezdetben keli gyógyítani, s nem akkor, amikor a növényzet jelentékeny hányada már elpusztult. Felhívom tehát a szövetkezetek és az állami gazdaságok agronómusainak a figyelmét az átfelelö növények gyükérvizsgálatára. Ennek most van az ideje különösképpen a későn és a rossz, hantos mavágvba vetett őszi kalászosoknál. Aki ezt nem mulasztia el. azt tavasszal nem érheti kellemetlen meglepetés. Dr. Dr. h. c. FRIDECZKV ÄKOS mérnök. DrSc. a Vvitrai Me/ögazdasagi Főiskola tanára Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. és az efsz-ek VIII. kongresszusának határozatai értelmében országszerte eddig nem tapasztalt ütemben halad a földmű vessző vetkezetik egyesítése. Szinte minden járásban a nagvobö földterülettel rendelkező gazdasági egységek, mezőgazdasági üzemek létrehozásán fáradoznak. Ma már talán csak elvétve akad olyan mezőgazdasági dolgozó vagy szövetkezeti vezető, aki ne érdeklődne az egyesítés előnyei, hátrányai és az ilyenkor felmerülő problémák iránt, esetleg íe mérlegelné a közeli gazdaságokkal való együttműködésnek a termelés egyszerűbbé, könnyebbé és gazdaságosabbá tételére gyakorolt feltételezhető hatásfokát. A közelmúltban felkerestük Nagy László mérnököt, a Zlatná na Ostrove-i (csallóközaranyosi) szövetkezet elnökét s az iránt tudakozódtunk, hogy vélekedik ő a szövetkezetek egyesítéséről. — A különböző határozatok érteimében a komárnoi járásban is kezdetét vette a szövetkezetek egyesítése. Mi az ön véleménye ezzel kapcsolatban? — tettük fel az első kérdést Nagy elvtársnak. —■ Járásunkban eddig 46 földművesszövetkezet és 3 állami gazdaság összesen közei 84 ezer hektár földterületen gazdálkodott. Az efsz-ek átlagterülete 1400—1500 hektár között mozgott., Arán ylag sok a kis földterületen tevékenykedő gazdaság járásunkban. Viszont meg kell mondani azt is, hogy az utóbbi években főleg ezek a kis szövet kezetek értek el legiobb eredményt a termelés eredményesebbé tételében. Ez tény. viszont az! sem lehet elhallgatni, hogv a továbbiakban már sokkal nehezebben tudnának lépést tartani a fejlődéssel, mivel a termelés korszerűbbé, színvonalasabbá, eredményesebbé tétele, a dolgozók munkájának megkönnyítés“ esik úgy valósítható meg ha a termelésben korszerű gépeket, új technológiát eljárásokat alkalmazunk. A növénytermesz tésben egyre tnkáb elterjed a nagyteljesítményű gépsorok alkalmazása, növelni igyekszünk a vegy szeres gyomirtás és növényvédelem hatásfokát stb A nagyknnacitású géneket a kis üzemek nem tud ják megvásárolni, s ha volna is rá pénzük, nem tudnák biztosítani a gépek tökéletes kihasználását. Hasonlókénnen van ez az állattenyésztésben is. Csak egy példát említek: egv 500—800 hektáros szövetkezet nem engedheti meg magának, hogv modern tehénistállót építsen, hiszen az egy tehénre jutó beruházási költség mintegy 35—40 ezer korona volna. A szövetkezetek egyesítése nagy körültekintést igényel Persze mindezzel nem akarom azt mondani, hogy azonnal egyesítsük a kisebb gazdaságokat. A leghelyesebb az volna, ha ezek a szövetkezetek néhány évig együttműködnének, s csak azután kerülne sor az összevonásra, amikor már megközelítőleg egy színvonalon mozognak az egyesítésre kijelölt gazdaságok. — Jónéhány járásban már évek óta működnek egyesített szövetkezetek. Az ottani tapasztalatok azt mutatják, hogy némely esetben könnyen, zökkenőmentesen, máskor pgdig igen sok probléma közepette síkéről csak mégvalósítani az összevonást« Mi a véleménye orról, elnök elvtárs? — Tudomásom van olyan esetekről, amikor egy rossz eredményeket felmutató szövetkezetét és egy élvonalbeli gazdaságot egyesítettek, bízva abban, hogy idővel a gyengébb részlegen is rendbejön minden. A gyengébb gazdaság dolgozói örültek e megoldásnak, de a másik szövetkezet dolgozói hallani sem akartak az egyesítésről. Itt aztán felsorakoztak a problémák. Szerintem az ilyen eljárás helytelen. Az emberek maguk Is rájönnek, hogy számukra csak előnyöket hoz az egyesítés. Ezért szerintem inkább a kooperációra kellene ösztökélni a gazdaságokat, hisz az eredményes együttműködés, a közösen létrehozott beruházások, a közös sikerek mind szorosabbra fűzik a két vagy több szövetkezet kapcsolatát, s végül úgyis az egyesítés mellett döntenek. — Elnök elvtárs, próbálja meg talán mindezt a helyi viszonyokra applikálni. — Szövetkezetünk ezerháromszáz hektáron igen sz.én eredménnyel gazdálkodik, de vannak problémáink is. A múlt évben jóval több gabonát és kukoricát termeltünk, mint egy évvel korábban, ám az eladás tervét mégsem teljesítettük. Egyrészt nagyok a követelmények, másrészt sok takarmányra van szükségünk. A másik fájó pontunk a tejtermelés. Természetesen nálunk is felmerült až egyesítés kérdése. Egyelőre az együttműködés útján igyekszünk összehangolni a tevékenységünket a környező szövetkezetekkel, hogv minél előbb megteremtsük az egyesítéshez szükséges feltété leket. Most kilenc szövetkezet közreműködésével egv 43 millió korona beruházást igénylő sertésnagyhizlaldát építünk. A nagykapacitású hereszárító üzem létrehozásában három szövetkezettel társultunk. Véleményem szerint a közeli szövetkezeteknek is javukra válna az egyesítés. A termelési feltételeink úgyszólván azonosak, s az egyesítés utáni belüzemi szakosítás révén jelentősen javítani lehetne a termelési eredményeket, nagyobb beruházásokat is megvalósíthatnánk, nagyobb lehetőségek nyílnának a korszerű termelési módszerek bevezetésére, a nagyteljesítményű gépek és gépsorok vásárlására és maximális kihasználására. A szakosítással felszámolhatnánk a pillanatnyilag igen felaprózott termelést, nagyobb területen termeszthetnénk az egyes r.övényféleségeket, jobban gépesíthetnénk a termelést, sikeresebbé tehetnénk a növényápolást, a vegyszeres gyomirtást stb. Mindennek következtében könnyebbé válna az emberek munkája, eredményesebb, olcsóbb lenne a termelés. Persze ezen elképzelések, távlati tervek valóra váltásához arra is szükség van, hogy eredményes nevelőmunkával növeljük a dolgozók és a vezetők szocialista öntudatát, formáljuk a társadalmi problémákhoz és feladatokhoz való viszonyulásukat. Mert valljuk be őszintén, még napjainkban is vannak vezetők, akik csak azért húzódoznak az újtól, esetleg az egyesítéstől, mert nem szívesen válnak meg a tisztségüktől. Ez az én véleményem, s lehet sokan nem értenek egyet velem. Mi mindenesetre igyekszünk olyan feltételeket teremteni, hogy az egyesítés — melynek rövidesen nálunk is be kell következnie — idején a lehető legkevesebb probléma merüljön fel, s azonnal rátérhessünk a termelésfellesztés kérdéseinek megoldására • Lejegyezte: KÄDEK GÄBOR A minap kerekasztal beszélgetést ** folytattunk a Szomotorl Magnemesítö Állami Gazdaság igazgatóságának vezető dolgozóival, hogy hiteles képet kapjunk azokról a munkaszervezési formákról, amelyek élvonalba segítették az állami gazdaságot. A 3100 hektárnyi mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaság fő termelési ága a növénytermesztés és az állattenyésztés. A szántóterületnek csaknem a felén kalászosokat termesztenek, s e terület 66 száz-lékán magtermesztéssel foglalkoznak, s 1512 hektáron öntözőrendszerrel rendelkeznek. Loksa Tibor a pártszervezet elnöke, aki egy személyben a gazdaság gépesítője is, elmondta, hogy ma már a növénytermesztésük száz százalékosan gépesített, de hozzátette: a gépeszközök ésszerű kihasználására törekednek. Az igazgatóság dolgozói nagy figyelmet fordítanak az összes termelőeszközök, a termelés és a termelési folyamat, valamint a munkaerő ésszerű kihasználására. A növénytermesztés a múlt évben 14 millió 817 ezer koronát jövedelmezett. A tervezett 8500 mázsa helyett 12 ezer mázsa búzavetőmagot és 4 ezer mázsa árpavetőmagot értékesítettek, ezenkívül 1000 mázsa búzát 41 991 mázsa cukorrépát és 2414 mázsa szőlőt értékesítettek. Élvonalban A növénytermesztéssel összefüggő kérdésekről beszélve megtudtuk, hogy eredményeiket nem a legjobb termelési feltételek mellett érték el, mert nem minden gazdasági részlegen használták ki az adott lehetőségeket. 1972. év terv teljesítését és túlszárnyalását nagyon gondos előkészítés előzte meg. Az összes gazdasági részlegen egy hektár földterületbe átlagosan 500 mázsa istáilótrágyát dolgoztak be. Emellett a füves vetésforgó betartásával is a talaj termőképességének visszapótlására törekednek. A gondosan végzett talajelökészítés mellett még a két évre kidolgozott trágyázás] terv pontos betartása is biztosítéka a jó eredményeknek. Átlagosan 220 kg műtrágyát használnak fel egy hektár vetésterületre, ezt a mennyiséget idén további 50 kg-al fokozzák. Meg kell még említeni, hogy rátértek a növénytermesztés százszázalékos vegyszeres kezelésére. Beszélgetés közben az is kiderült, hogy a földet, mint legfőbb termelőeszközt igyekeznek a lehető legésszerűbben kihasználni, főleg azáltal, hogy a talajismerettel összhangban szakosították a növénytermesztést. Az állattenyésztésben is jó tapasztalatokkal rendelkeznek. Tavaly az állattenyésztésből a tervezett bevételt 1 millió 742 ezer koronával túlszárnyalták. Ezt annak köszönhetik, hogy megkülönböztetett gondot fordítottak a tehenészetre. Eiöre kidolgozott takarmányozási terv szerint végezték az etetést. összesen 621 fejőstehenet tartanak, s a tavalyi tejátlag a tervezett 3000 literrel szemben 3437 liter volt. Az új etetési módszerek bevezetésével idén 300 literrel akarják fokozni egy-egy tehén tejhasznosságát. Nagy gondot fordítanak a hízóállományra is. A múlt évben marhahúsból 2299 mázsát, azaz a tervezettnél 324 mázsával többet termeltek. Minden egyes részlegen emelkedett a súlygyarapodás. A vécsei részlegen Miklós László csoportja 1,19 kg súlygyarapodást ért el a hízómarháknál. Sertéshúsból 2820 mázsát kellett kitermelniük, s ezt a mennyiséget Szabó János egyedül produkálta, sőt 212 mázsával túl is szárnyalta a tervet. A dolgozók a gazdaság minden részlegén versenyeznek. Az üzemi pártszervezet és az üzemi szakszervezet bizottsága a munkaversenyt negyedévenként értékeli, s a végeredményt ismerteti a dolgozókkal. A versenyben kiemelkedő sikereket elérő dolgozók fényképét a dicsőség táblán helyezik el. A múlt évben a legjobb dolgozók között százezer korona jutalmat osztottak ki. A legjobb részleg dolgozói negyedévenként megkapják az igazgatóság vándorzászlóját, a hozzájáró pénzjutalommal együtt. A gazdaságban tíz munkacsoport versenyez a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom keretében, s ezek bekapcsolódtak a „Szocialista Munkabrigád“ megtisztelő címért folytatott versenybe. ILLÉS BERTALAN
