Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-03 / 5. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. február 3. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉG* NKK FÓRUMA Egy szövetkezet közel kétmilliós vállalása Ésszerűsítés a gyakorlatban A szövetség Bratislava-videki járási felkértem A. D о 1 e j S f mérnököt, а szóljon néhány kérdésemre. • MIRE IRÁNYUL SZÖVETKEZETÜKBEN A KOMPLEX ÉSSZERŰSÍTÉS? — Már a vitane/.zászólasnmban is ezzel a kérdéssel foglalkoztam. Ez természetes, hiszen a CSKP és az SZLKP központi bizottságainak ápri­lisi plénumái rendkívüli figyelmet fordítottak erre a kérdésre. Alapjá­ban véve a munka, illetőleg a beiu­­házások ésszerűsítéséről van szó. Vagyis, a gazdaságosságról! Ezt a törekvést kell, hogy lényegesen elő­segítse a „Mindenki szocialista mó­don“ mozgalom. — Szövetkszetünk versenyének alapját a terven felüli munkavállalá­sok (egyéni és közösségi), valamint az újító- és ésszerűsítő mozgalom ké­pezi. A verseny kezdeti időszakában felülvizsgáljuk reális lehetőségeinket, mivel tudatában vagyunk: a rossz kezdet többet árthat, mint használ­hat. Célunk: magas színvonalra emel­ni a versenyt, éspedig az ipari válla­latok szocialista brigádmozgaiina színvonalára. E célhuz vezető út pe­dig elég göröngyös a mezőgazdaság­ban. A mezőgazdaságnak is léteznek olyan termelési ágazatai — a tejter­melés, hús-, illetve tojásternielés. me­zőgazdasági gépjavítás és karbantar­tás — amelyek nemigen függnek az időjárás viszontagságaitól, ipari Jel­­legű termelési folyamatok. Ezért a mi rísó szocialista brigádjainkat is ezen a szakaszokon hívtok életre. Éspedig egy 12 tagú féjö és egy 15 tagú gép­javító brigádot. További munkaközös­ségeket ilyen célból nem akarunk létrehozni. Szeretnénk a saját tapasz­bizottsága plenáris ülése szünetében Vajnory-i Efsz mechanizátnrát, vála­taiatainkbél tanulni. Egy dolgot min­denképpen figyelembe kell venni: a mezőgazdasági üzemek sajátos felté­teleit, a tagok korösszetételét, szak­­képzettsége színvonalét, a munka­­szervezés tökéletességét, a termelés­technológiát, stb. Ezért a mi tapasz­talataink sem általánosíthatók vala­mennyi mezőgazdasági üzemre. • MI A MUNKAVERSENY CÉLJA? — A verseny különböző formái és módja lényegében egy célt követ: nagyobb hatékonyság elérését mind a termelésben, mind az ember formá­lásban. El akarjuk érni, hogy dolgo­zóink igazi mestereivé váljanak mun­kájuknak, tudásuk elérje a termelés fejlettebb formái alkalmazásához szükséges műszaki-közgazdasági szin­tet, s tevékenyen vegyenek részt az ésszerűsítő és újító mozgalomban — s rendszeresen emeljék az erkölcsi­­politikai-, valamint kulturális tevé­kenységük színvonalát. — Az eszmei-politikai nevelőmun­kát úgy kell irányítani, hogy az ne legyen öncélú, hanem elősegítse a termelés műszaki közgazdasági szint­jének emelését, a leghaladottabb ter­melési módszerek gyakorlati alkal­mazását. Manapság már látnunk kell, hogy a szocialista mezőgazdaság szer­kezeti változása — a termelőerők és eszközök mind nagyobb méretű össz­pontosítása, a szocialista országok mezőgazdasági szakembereinek, tudo­mányos dolgozóinak mind szorosabb együttműködése, a nagyfokú gépesí­tés, kemizálás, öntözési rendszerek kiépítése — korunk követelménye. Ml, a Vajnory-i Efszben már ennek szel­lemében munkálkodunk. Az ifjú me­zőgazdasági dolgozókat, azok nevelé­sét ilyen irányban készítjük elő. És a szocialista munkaverseny, valamint az egyéni és kollektív munkafelajánlá­saink is a következő pélt követik: • A legnagyobb mértékben kihasz­nálni a termelőeszközöket, s a mun­kaidőt. Ésszerűbbé tenni a munkafo­lyamatokat, úgy, hogy az lényegesen hozzájáruljon a jémmőségű termékek előállításához. Tökéletesítse a munka- és egészségvédelmet. Növelje a ter­melés jövedelmezőségét. Előmozdítsa a termelőeszközök szocialista gondo­zásba vételét, s ezen keresztül csök­kenjen a nyersanyagszükséglet, emel­lett javuljon a termékek minősége. Gyarapodjék szüntelen a szövetkezeti tag|aink szakmai-politikai tudása, mint a gépesítés, az automatizálás, a leghaladottabb termelési módszerek, s a kemizálás nyújtutta lehetőségek kihasználásának legfontosabb előfel­tétele. • MELYEK AZ ÜZEMEN BELÜLI VERSENY KRITÉRIUMAI? — Mindenekelőtt: az állami terv­­feladatok teljesítése, s a lehetőségek szerinti túlteljesítése. A szocialista munkafeiajáuiosok alapján elősegíte­ni a dolgozók szocialista öntudatának kialakítását, szocialista munkaviszo­nyét. — Még hatékonyabbá tenni a nö­vényvédelmet. mert ellenkező esetben 20—30 százalékkal is csökkentheti a hektárhozamokat. — A munkaszervezés tökéletesíté­sével elősegíteni a munkaidő jobb kihasználását, főleg a szállításban mutatkozó időveszteségek kiküszöbö­lését. Biztosítani a vasúti koraik gyors kirakását. — Elmélyíteni a közös vagyon vé­delme iránti fokozott felelősségérze­tet — a szocialista megőrzésbe, gon­­dozésbavétel rendszerén keresztül. — A szőlészetben alkalmazni a leg­haladóbb termelési módszereket és technológiát, ezáltal is emelni a mun­katermelékenységet. Ezen versenyfeltételek alapján elfu­­gadott munkakötelezettségek pénzér­téke a Vajnory-i Efsz-ban közel két­millió koronát tesz ki. Minden igyeke­zetükkel azon fáradoznak, hogy a Győzelmes Február 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tisz­teletére tett ezen kötelezettségválla­lásaikat becsülettel, maradéktalanul teljesítsék. Beszélgetett: JUDr. M. ĎURDIAK Végre megoldódott... A komárnoi járás legnagyobb községe Nesvady (Naszvad). A község nagy és ezért körzetekre osztották. Az 1970-es sta­tisztikai adatok szerint lakosainak száma meghaladja az 5450 lelket. Fejlődése szembetűnő, de az üzletek 90 százaléka öreg, földszintes házakban van elhelyezve, melyeknek térfogata, valamint raktározási lehetősége kicsi. Vannak például idősza­kok (húsvét, búcsú, karácsony), amikor elkerülhetetlen a sor­baállás, és ezért egyesek Inkább Nové Zámkyba (Érsekújvár­ba 1 mennek nagyobb bevásárlás céljából. A fenti problémákkal már évek óta foglalkozott a hnb taná­csa, de az említet kérdést közmegelégedésre nem tudta meg­oldani. Sikerült ugyan elérnie annyit, hogy néhány évvel ez­előtt a komárnoi ZDROJ igazgatósága egy kisebb önkiszolgáló élelmiszer boltot, valamint vendéglátó üzemet létesített. Ez azonban csak részletmegoldás. A további üzleteket is igyekez­tek némileg korszerűsíteni, de kevés eredménnyel. A tarthatatlan helyzeten a komárnoi JEDNOTA igazgatósága segített, amikor hat millió korona beruházással egy minden igényt kielégítő VÁSÄRLÄSI KÖZPONTOT létesített. Az új lé­tesítmény a község büszkesége. Az egyemeletes üzletházat a jövő hónap elején adják át rendeltetésének. Helyet kap benne az élelmiszer, hús- és hentesárú, háztartási cikkek, textil, piperecikk, valamint további fogyasztási cikkek. Az üzlethe­lyiségek térfogata lehetővé teszi az árufajták szélesebb skálá­jának elhelyezését. Azonkívül a raktározási lehetőség is biz­tosítja a folyamatos árú utánpótlást. A lakosság számára to­­vábbl előnyt jelent, hogy úgyszólván mindent egy fedél alatt megvásárolhat. A lakosok alig várják az új vásárlási központ átadását, mert ilymődon sok időt megtakarítanak. Végre ismét megoldódott egy probléma, amiért elsősorban a komárnoi JEDNOTA igazgatóságát illeti dicséret. De elisme­rés illeti azért is, mert arra törekszik, hogy a járás községei­ben a szocialista kereskedelemhez méltó üzletházak épüljenek. ANDRISÉIN JÓZSEF ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉ Messzire világít a Győzelmes Február fénye Tizenheten kezdték... turnus ép/ЫьЬ A mi történelmünkben üj lap 1948 februárja. Űj lap, melynek feljegyzé­seit a szocialista hazát építő nép írja. Lángoló, fényes, vörös betűkkel ... De pontosabb, ha így fejezzük ki ma­gunkat: tettekkel. Öröm és fájdalom, vigalom és bánat, ínség és bőség, si­kerek és kudarcok közepette, de min­dig csak tettekkel. Nagyszerű tett volt Csehszlovákia munkásosztályának forradalmi cse­lekedete 1943 februárjában. Utat nyi­tott a falvak népeinek is, hogy már jogos birtokosaiként a hatalomnak, a földnek, a termelőeszközöknek, jövőt torméljon. Alig telt el néhány hét, néhány hó­nap a Győzelmes Február után, meg­mozdult mindenhol a falvak népe. Turá (Tőre) községben tizenheten kezdték... TAPASZTALT PARTHARCOS állt az élen: Furinda Rudolf elvtárs, aki a földtelenek, a volt kommenciösok szervezésével arra buzdította a falu népét, hogy tegyen végre valami nagyszerűt, korszakalkotót. Akik kö­vették, mindannyian érezték, hogy valami mást kell tenni, hiszen nem lehet egyszerűen csak visszájára for­dítani az életet. Maguk nyomorúságán érezték, hogy mit lelent kizsákmá­nyoltam nincstelenül élni. Új, neme­sebb, emberibb életformát akartak. Maguknak is. Másoknak is. A párt megmagyarázta, hogyan kell ezt meg­valósítani. Forradalmi tettre került sor: 1948 szeptember 27-én a volt Taubinger­­birtokon tizenheten megalapították hazánkban az elzö egységes földmü­vazzzövetknzetat. Forradalmi tett volt ez, mert jövőt szabott. Magmutatta az utat. a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás lehetőségét. HOGYAN IS VOLT? EMBERFOGATON, azaz kordákon vitték ki аж első szövetkezetesek а vetőmagot a határba, hogy a mag még a havazás előtt a földbe jusson. Csak 87 hektár földterületnt mond­hattak magukénak akkor de a szó legszorosabb értelmében örömköny­­nyekkel áztatták az első vetés idején a földet, mert érezték, hogy valami nagyszerűt cselekedtek. Életükben először maguknak vetettek, s tudták, hogy a termés is az övék lesz. Decemberben már „gazdagabbak“ voltak. A 110 hektáros volt Csánky­­birtokot is megkapták. Két pár lóval, 2 tehénnel és 2 borjúval gyarapodott a szövetkezet vagyona. Ma persze nem sokat jelent ez a „tétel“, ha éppen ar­ról volna szó, könnyen „kifizetné“ az efsz könyvelője ennek a tételnek az értékét. Akkor azonban újabb gondot jelentett a „gazdagodás“, mert annak nyomában 1949 tavaszán elkezdték létrehozni a férőhelyeket a közös ál­latállomány részére. Fél év alatt be­fejezték a munkát. Az efsz megalakulásának első év­fordulóján a leltár tanulsága szerint a közös gazdaság állatállománya, gép­állománya a következő tételekbe volt összefoglalható: 70 sertés, 50 szarvas­­marha, 9 ló, 2 vetőgép és egy trak­tor. ÍGY KEZDTÉK MEGVÁLTOZOTT azóta minden. 1S50 októberében az egész falu balé­­pstt a szövetkezetbe. Ma 781 hektá­ron gazdálkodnak. A tagok száma 140. A járásban az élenjárók közé tar­tozik a szövetkezet. Rossz álom ma már a gabona 10 mázsás hektárhoza­ma, hisz 44 mázsás hozamokról be­szélnek. A régi gazdasági épületek, a régi istállók eltűntek, A technikailag korszerűen fölszerelt állattenyésztő telepen 2—3 dolgozó nehéz fizikai munka nélkül gondoz 200—300 álle­­t°V A falu 401 lakosa javarészt szövet­kezeti dolgozó, mert az emberek szá­mításaikat megtalálják a közösben is. Az efsz-ben 2400 korona a tagok havi átlagjövedelme. Ezért azután a fiata­lok sem idegenkednek a mezőgazda­sági munkától. A szövetkezetben dol­gozók átlagos életkora 38 év. A falukép is megváltozón. Hogy­ne, hisz a jó kereseti lehetőségeket teremtő szövetkezzen ez ma már természetes. Portalanítort utak. Beton­járdák. Korszerű közvilágítás.. A há­zak előtt 2 hektárnyi terület parkosí­tott. 3000 rózsabokor illatozik kora tavasztól késő őszig. És a házak? A Győzelmes február óta 70 ój ház épült. Az utóbbi évek­ben már több emeletes is. A legtöbb házat pedig átépítették, korszerűsí­tették. Központi fűtés, fürdőszoba, a tetőn televíziós antenna. Ez ma már természetes. Akárcsak a házakban a mosógépek, s más háztartási gépek egész sora. Tizennyolc családnál pe­dig már az autó és garázs sem hiány­zik. A falu ékessége az a négy szövet­kezeti lakótömb, maly a tagok össze­fogásával, az efsz támogatásával épült fel, s melyben 24 család kapott ké­nyelmes, korszerű otthont. Átépítették az iskolát, mely 180 ezer koronába került. Korszerűsítet­ték a tanítói lakást is. Átépítették a hnb épületét, 150 ezer korona ráfor­dítással. Ebben1 az épületben kapott helyet az óvoda is. Sor került az élel­miszerüzlet átalakítására. Két váró­termet építettek a buszmegállóknál. A temetőből nem hiányzik a ravata­lozó sem. ÍGÉRETES JÖVŰ A jövendő falukép is érdekli a la­kosságot. Érre vonatkozólag a válasz­tási program ad tájékoztatást, hisz ma már természetes, hogy önnön sor­suk felöl maguk döntenek. A Z-akció keretében 2 millió korona ráfordítás­sal űj kultúrházat építenek. Méltó ott­hona lesz a szocialista kultúrának, a művelődés ügyének. Nemsokára meg­kezdik az üj vendéglő építését Is. Á munkálatokra 200 ezer koronát fordí­tanak. Mindenek előtt számolnak a lakosság társadalmi munkájával, hogy a célkitűzések minél előbb megvaló­suljanak. A februári győzelem 25. évfordulója után új lapot írnak majd e falu tör­ténetében. A forradalmi kezdeménye­zés dicső folytatását. Lángoló, vörös betűkkel... Pontosabban; tettekkel! Akkor, tizenheten kezdték ... Pél­dájukat százezrek követték az ország­ban. Ma nemcsak Turá lakossága) ha­nem a szövetkezeti parasztság ü| osz­tálya — vállvetve a munkásosztállyal — munkálkodik a szocialista mező­­gazdaság továbbfejlesztésén, a szocia­lista társadalom, a közös haza építé­sén. ... Micsoda nagyszerű eredménye­ket summázhatunk majd újabb ne­gyedszázad múltán?! Kétségkívül, messzire világít в Győ­zelmes Február, fénye: a kommuniz­mus irányéba. Emeletes lakóház-sor, szövetkezeti összefogással. BENYÁK jözsef

Next

/
Thumbnails
Contents