Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-03 / 5. szám
1973. február 3. SZABAD FÖLDMŰVES Új gyomirtó szer A gabonatermesztés eredményességének fokozásában nagy szerepe van a mind sikeresebbé váló gyomirtásnak. Évről-évre több gyomirtó készítmény áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, ám a gyomirtás sikerességének a tapasztaltnál nagyobb mérvű növekedését hátráltatja az a tény, hogy egyrészt nem minden üzemben használják ki ésszerűen és a célnak megfelelően a rendelkezésükre álló készítményeket, másrészt viszont egyes gyomnövények az évek folyamán bizonyos fokú ellenálló képességet fejlesztettek ki a használatos hatóanyagokkal szemben. Ezért a tudományos dolgozók azon fáradoznak, hogy olyan készítményeket adjanak a termelőknek, amelyek minden eddiginél szélesebb hatáskörrel, jó gyomirtó tulajdonsággal rendelkeznek, s mindemellett nincsenek kedvezőtlen hatással a kultúrnövények fejlődésére. Egészen 1955-ig túlnyomó részt az MCPA, vagyis az úgynevezett növekedési herbicideket használták gyomirtásra, de ezek a szerek nem hatottak az ellenálló gyomokra. Utánuk az MCPP, a 2,4—DP stb. készítmények használata kezdett elterjedni. Ezen szerek is csak némely ellenálló gyom irtására voltak alkalmasak. A tudományos dolgozók ezért világszerte azon dolgoztak, hogy új hatóanyagok segítségével — pl. Tordan, Piccoram, Flurenol (Aniten S), Ioxynil, Bromoxynil, Dicamba (Mediben), Benazolin — segítségével növeljék az MCPA készítmények gyomirtó hatásfokát. Az ezirányú kutatások sikerrel jártak. Ennek köszönhető, hogy idén Bandex elnevezéssel új gyomirtó szert kap mezőgazdaságunk. A Bandex az MCPA hatóanyag, valamint az ÖSTERREICHISCHE STICKSTOFFWERKE AG, Linz osztrák cég Dicamba elnevezésű hatóanyaga felhasználásával készül. A Bandex készítményt a J. Dimitrov Vegyi Üzem (Bratislava) gyártja. A Bandex a gabonafélék gyomirtására használható. A hatóanyag a leveleken keresztül jut a növénybe, kedvezőtlen hatással van a sejtosztódásra, a fertőzött növények levelei és levélszárai deformálódnak, végül az egész gyomnövény elpusztul. A Bandex nemcsak a növekedési herbicidek iránt érzékeny kétcsírás gyomokra van hatással, hanem a keserűfüvet (Persicaria vulgaris), a tarka keúderfüvet (Galeopsis tetrahit), orvosi füstikét (Fumaria officinalis), északi veronikát (Veronica agrestis), mezei csibehúrt (Spergula arvensis), tyúkhúrt (Stellaria media), ragadós galajt (Galium aparine), folyondár szulákot (Convolvulus arvensis), piros árvacsalánt (Lamium purpureum), parlagi nefelejcset (Myosotis arvensis), mezei aszatot (Cirsium arvense) is jól irtja. Ezen készítmény kevésbé hat az orvosi székfű (Matricaria chamomilla) és a parlagi pipitér (Anthemis arvensis) ellen. A fűszerű gyomok — pl. tarackbúza (Elytrigia repens), hélazab (Avena fatual, széltippan (Apera spica-venti), mezei ecsetpázsit (Alopercurus arvensis) — irtására a Bandex alkalmatlan. A szóban forgó készítményt csak az alávetés nélküli őszi és tavaszi gabonavetésekben lehet applikálni. A kezelést legjobb kora . tavasszal — az őszieknél a bokrosodás folyamán, amikor a növényzet eléri a 10 cm magasságot, tavasziaknál pedig a 3. levél kifejlődése után — elvégezni. A permetezést minden esetben a szárképződés kezdete előtt kell megejteni. Csak az egészséges, mechanikailag meg nem károsított növényzetet szabad Bandex készítménnyel kezelni. A szer applikálását akkor végezzük, amikor kedvező a levegő páratartalma, s az elkövetkező néhány órában nincs kilátás esőre. Vigyázat! Nem ajánlatos Bandex-el kezelni a fagyok, vagy a túl sok nedvesség által megkárosított, legyöngült növényzetet. Ha éjszakai fagyokra lehet számítani, ne permetezzünk ezen készítménnyel! A Bandex készítmény használatakor A mezőgazdasági termelés színvonalának fellendítésére, a termelési folyamat könnyebbé, gazdaságosabbá tételére irányuló törekvések sikerességét nagy mértékben befolyásolja a mezőgazdasági üzemek rejtett tartalékainak, lehetőségeinek feltárása, mind tökéletesebb kihasználása. A mezőgazdasági üzemek dolgozói, feltalálói, újítói leleményes, áldozatkész munkával segíthetik elő a termelés ésszerűsítési folyamatának meggyorsítását. Az említett mezőgazdasági dolgozóknak a nevezett problémákhoz és feladatokhoz való pozitív hozzáállását mi sem bizonyítja ékesebben, mint az a valóság, hogy a mezőgazdaságban dolgozó újítók és feltalálók ügybuzgalmának köszönhetően évente hasznosabbnál-basznosabb ötletek, újítási javaslatok látnak napvilágot. Az újítási javaslatok gyakorlati átültetése révén mezőgazdasági üzemeink évente több millió koronát takarítanak meg, egyszerűbbé, könnyebbé változtatják a dolgozók munkáját, s nem utolsó sorban fokozzák a termelés gazdaságosságát. A XIV. pártkongresszus határozata is rámutat az újító mozgalom továbbfejlesztésének, a dolgozók kezdeményező képessége támogatásának jelentőségére. Napjainkban már a mezőgazdasági üzemek többségében jól, sikeresen működnek az újítók, értékes ötletek születnek, melyeknek gyakorlati kihasználásával lényegesen könnyebbé tehető a munka, olcsóbbá a termelés. Az utóbbi néhány hétben tüzetesen tanulmányoztam néhány járás mezőgazdasági újítóinak, feltalálóinak tevékenységét. Megállapítottam, hogy a dolgozók sok esetben olyan feladatok megoldásán fáradoznak,' amelyeket máshol talán már régen el is felejtettek. Ezért igen jelentősnek mondható az a törekvés, mely arra irányul, hogy legaláb járási szinten összehangolják az ezirányú tevékenységet. Jó, ha az egyes gazdaságok vezetői, újítói és más dolgozói tudják, hol, milyen eredményeket érnek el az újításban, milyen feladatok megoldásán fáradoznak, mit valósítottak meg ezidáig. Bizonyos értelemben ezt a célt kívánjuk szolgálni lapunk most induló rovatával is. Ebben a rovatban népszerűsítjük mindazokat az értékes újítási javaslatokat, sokat érő ötleteket, melyek hathatósan hozzájárulhatnak mezőgazdasági termelésünk színvonalának emeléséhez, gazdaságosságának fokozásához és a dolgozók munkájának megkönnyítéséhez. Első cikkünkben Édes Bélának és Černý Jánosnak, a modranyi (madari, komárnoi járás) szövetkezet gépjavítóinak újításáról, helyesebben szólva találmányáról szeretnénk néhány szót szólni. Az említett szövetkezet évente 6—7 hektár mezei zöldségfélét termeszt. A gyomnövények nagyarányú elburjánzása és a talajnedvesség fokozott párolgása ellen fekete színű fóliával védekeznek. A fólia fektetését kézzel végezték. Ez a megoldás egyrészt nagyon fáradságos volt, másrészt igen költségesnek bizonyult. A szövetkezet nevezett gépjavítói ezt a problémát igyekeztek megoldani, amikor hulladékanyagokból egy traktor által üzemeltethető, függesztett fóliafektető gépet szerkesztettek. Ezen gép alkalmazása könnyebbé teszi a dolgozók munkáját, olcsóbbá a termelést. A gép üzemeltetésének hasznossági mutatóit vizsgálva megállapították, hogy a hagyományos módszer alkalmazásakor 25 ezer 7Ö0, a géppel végzett főliafektetés esetén viszont 45 ezer 800 korona tiszta jövedelmet értek el hektáronként. Ezerktlencszázhetveifegyben 6 hektáron — ebből 4 ha dinnye, 2 ha uborka volt — öszszesen 274 ezer koronával csökkent a termelési költség az új módszer alkalmazása következtében. —kágé— körültekintően kell eljárni. A permetlé nem érintheti a szomszédos parcellák növényzetét! Ne permetezzünk szeles időben, mert a szél által elsodort csekély mennyiségű hatóanyag is tetemes károkat okozhat az ezen szerre érzékeny növényekben, mint pl. a cukorrépa, olajosok, hüvelyesek, zöldségfélék, szőlő, gyümölcsfélék. Virágzásban levő növényzetet tilos permetezni! Egy hektárra 400 liter vízből és 3—4 liter gyomirtó szerből készítünk permetlevet. A permetezést végző dolgozók feltétlenül viseljenek az előírásoknak megfelelő védőöltözetet, mert ezen szer káros hatással van az emberi szervezetre. Munka közben — alapos mosdás, tisztálkodás nélkül — nem szabad enni, inni, dohányozni! Jelentéktelennek tűnő szermennyiség is megfertőzi, értéktelenné teszi az élelmiszereket és a vizet. A méhek számára ez a készítmény káros, a halaknak mérgező! Hazai kísérletek során megállapították, hogy a Bandex Dicamba nevű hatóanyaga a melegvérű állatok szervezetében nem halmozódik fel. A kiválasztott fejősteheneknek pl. négy napon keresztül 5 ppm Dicamba-adagot kevertek a takarmányba, de a tejben nem leh'etett kimutatni a hatóanyag maradványait. A gabonaszalmában és a magtermésben csak elvétve találtak hatóanyag-maradványt s az a mennyiség jóval az analitikai kimutathatóság határa alatt mozgott A normális és kétszeres hatóanyag adagok használata esetén sem talál tak a talajban 3 hónap eltelte után annyi szermaradványt, amely az igen érzékeny paradicsom, bab stb. növényzetében kárt tett volna. A Bandex készítmény idén kerül először forgalmazásra, s a jelek arra engednek következtetni, hogy a nevezett szer jelentősen elősegítheti a gabonafélék gyomirtásának sikeresebbé tételét. —dek— .•r/f . • W/» A gabonatermesztési eredmények alakulását jelentős mértékben befolyásolja a vegyszeres gyomirtás sikeressége. Az alábbiakban a Pôda és úroda növénytermesztési szaklap múlt évi IX. számában Vancková mérnökno tollából közölt írás alapján nyújtunk áttekintést arról, hogy a J. Dimitrov Vegyi Üzemben gyártott növekedési és kombinált herbicideket az őszi és tavaszi gabonafélék milyen fejlettségi szakaszában lehet alkalmazni. Gyomirtás a gabonavetésekben A növények növekedési szakaszai: A = kelés, В = az 1. valódi levél kifejlődése, C = a 3. valódi levél kifejlődése, (a bokrosodási fázis kezdete), D = a 4. valódi levél megjelenése (bokrosodási időszak), E = az 5. valódi levél kifejlődése (bokrosodási időszak), F = a bokrosodási időszak utolsó szakasza, G = a szárképzés kezdete, H = az 1. szárcsomó megjelenése (ekkor képződnek a szártagok), CH = a 2. szárcsomó kifejlődése (a szártagok képződése), I = az utolsó levél kifejlődése) a kalászbaszökés, bugahányás kezdete), J = a bugahányás ideje, К = virágzás, magképződés, beérés időszaka. A zárójelbe tett rövidítések jelentése: TÁV. = a vegyszer csak tavasziaknál adagolható a megadott fejlettségi fázisban; ŰSZ. = a feltüntetett gyomirtók csak az őszi gabonaféléknél applikálhatok a jelzett fejlettség idején. —bor— AMINE X —■ oiláaáhél ■■■■ A foszfátok és a tejelékenység A Szovjetunióban a fejőstehenek tejhasznosságának növeihetőségét vizsgálva néhány kísérleti állatnak különböző fluórtartalommal rendelkező foszfát-adagokat adtak a szokásos napi takarmányhoz. Ezen eljárás következtében a kísérleti csoport fejősei egy lakiadéban 10,1—22,7 százalékkal több tejet termeltek, mint a hagyományosan takarmányozott állatok. A legnagyobb hasznosságot azok a tehenek mutatták fel, amelyek 0,2 százalék fiúért tartalmazó pirofoszfátot kaptak. A különböző nagyságú foszfát-adagok mindegyike kedvező hatással volt a tejtermelésre, valamint a tej zsírtartalmára. A tudományos dolgozók véleménye szerint a közeljövőben a foszfátok elkülöníthetetlen részét képezik majd a nagykapacitású tejtermelő farmok fejősei számára összeállított napi takarmány adagnak. —zn — Az észt palakö feldolgozásánál keletkező hulladékanyagból készülő szovjet gyártmányú Nerozin készítményt eddig a talaj szélerózióval szembeni védelménél használták a Szovjetunióban. Főleg a futóhomokok és homoktalajok megvédése esetében "nyújtott nagy segítséget ez a készítmény. A Grúziái Hidrotechnikai és Talajjavítási Tudományos Kutatóintézetben ezen készítményt kísérletszerűen felhasználták a talaj vízeróziőval szembeni'védelmére. Ezzel párhuzamosan a nevezett preparátum növekedés-serkentő szerként (stimulátor) is hatott. A kísérletek során az ellenőrző parcellán 350 q zöld anyagot termett hektáronként a silókukorica, azon a parcellán, ahol 0,5 t hatóanyagot applikáltak 400 q, ahol viszont 1 t/ha Neroztnt adagoltak, ott 510 q volt a zöld silókukorica átlagos hektárhozama. A permedé kedvező cseppnagvsága A használt permetezőgépek legnagyobb hátránya a különböző nagyságú cseppek képzése. A permetezést jórészt hidraulikus gépekkel végzik, ahol a cseppek zömének átmérője 200—400 mikron. Egyes vélemények szerint az optimális inszekticid cseppnagyság 20 mikron. A fenyő- és gyapotkártevők elleni védekezések során megállapították, hogy a folyadékmenynyiség 92 százaléka hatástalan nagyságú cseppekre porlasztódik és kárba vész. Az optimális méret, a 20—25 mikron csak a kipermetezett lémennyiség 1—2 százaléka, és mégis elegendő a kártevők elpusztítására. Ily módon a szermennyiség és a környezet szenynyezése 50—100-szorosan csökkenthető lenne, ha gépeinket annyira tökéletesíteni tudnánk, hogy azok a permetlé teljes mennyiségéből optimális nagyságú cseppeket képezzenek. (Szelsz. Hozj. 1970.) KRUPNIK 41 - új dotiánvhibrid A külföldi szakemberek által kiuemesített Krupnik 41 (Bjala ilidenszka kitka Rila 9) dohányhibrid közepes magassága 100—120 cm, leveleinek száma 29—30, ebből 25—26 a technikailag hasznos levelek száma. Magjának csírázóképessége a szabványnál jobb. Palántaneveléskor nem tűri a nagy sűrűséget. A virágzás kezdete a kiültetés utáni 50. napra esik, az utoisó levelek érése pedig a 95— 110. napokra. A Krupnik 41 a jó táperöben levő talajokon díszük legjobban. Ültetési módja 50X10— 12 cm. Hektáronként mintegy 20 mázsa átlaghozamra képes. A termés minősége a kiinduló és a rajonizált fajtákénál sokkal jobb. Világos színe miatt a világpiacon is keresett. (Mezőgazdasági Világirodalom) Vörös foszforos műtrágya A szovjet kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a vörös foszfort műtrágyaként lehet felhasználni. Eddig erre azért nem gondolhattak, mert a vörös foszfor a talajban gyorsan oxidálódik, s ez a növények tápanyagfelvétele szempontjából nagyon előnytelen. A vörös foszfor gyors oxidálódását kellett tehát megakadályozni. A szovjet agrokémikusok különféle vas- és rézkeverékeket használtak erre a célra. E keverékek katalizátorként működve lassítják az oxidációs folyamatot. A katalizált vörös foszfor és a hagyományos műtrágya keveréke minden eddig ismert műtrágya hatását felülmúlja. (A vörös foszfor a sárga foszforból keletkezik, ha ezt levegő kizárásával 230—260 C fokra hevítik. Fajsúlya a sárga foszfor 1,83-ával szemben 2,2, olvadáspontja amaz 41,1 C°-ával szemben 589,5 C fok. Minthogy — ellentétben a sárga foszforral — a vörös foszfor nem mérgező tulajdonságú, a gyufagyártásban felváltotta az előbbit. — (A szerk.) A Szovjetunió különböző éghajlati és talajviszonyai között gyakorlati, nagyüzemi ellenőrzésnek vetik alá a vörös foszforból készített műtrágyákat. (Élet és tudomány, 1973. 1. szám.) A cukorrépa hatása a talajra A tudományos dolgozók négy éven keresztül tanulmányozták a talaj főbb kémiai mutatóinak alakulását a cukorrépa önmaga utáni Ismételt termesztése, valamint a tavaszi árpával váltakozó termesztése esetén. A talaj P2O5 tartalmában lényeges eltérések mutatkoztak a variánsok hatásai között. A cukorrépa és a tavaszi árpa váltakozó termesztése esetén a P2O5 szint magasabb volt, mint a cukorrépa önmaga utáni termesztésekor. A K2O tartalomban a kétféle termesztési eljárás folyamán nem tapasztaltak lényeges eltérést. A pH-érték a 21—40 cm-es rétegben a két növény váltakozó termesztése hatására nagyobb lett, mint a cukorrépa monokultúraként! termesztésekor. Az öntözés a talaj pH-ját a felső (1—10 cm) szintben mérsékelten csökkentette. (Lisly Cukrovarov) I „NEROZiN"
