Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-03 / 5. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. február 3. Ara 1.» Kis XXIV. évfolyam, 5. szám. Szakmelléklet KERTESZET A kertászkedők, a gyümölcs- és szőlőtermesztők tanácsadója. A PÁRTPROGRAM TELJESÍTÉSE Az elmúlt néhány esztendő társadalmunk további eredményes fejlődése tekintetében mind politikai, mind gazdasági szempontbői felbecsülhetetlen értékű tapasztalatot hozott. Ez azért vált lehetővé, mert a marxistaleninista szellemben lezajlott XIV. kongresszus véglegesen lezárta a korábbi időszakot « kimondta, hogy hazánk a szocialista nemzetközösség erős láncszeme, semmi közösséget nem vállal olyan irányzatok értelmi szerzőivel, akik idegen ideológiával szeretnék megfertőzni szocialista társadalmunk légkörét, vagyis a revizionizmust és az opportunizmust az állampolitika rangjára kívánták emelni. A kongresszust követő pártplénumok részleteire bontották a programként elfogadott vezérfonalat, majd az egyes ágasatok konkrét feladatok formájában kiadták azokat az alsóbb szerveknek megvalósítás céljából. Szocialista mezőgazdaságunk — ennek keretében — számtalan rövid és hosszútávra szóló feladat megvalósítására kapott megbízatást, hiszen köztudomású, hogy mezőgazdaságunknak éppen a kongresszus határozataiból eredően belátható időn belül fedeznie kell egész dolgozó társadalmunk alapvető élelmiszerszükságletét. Ez tehát a mezőgazdaságban történő minden törekvés végcélja, s így minden problémát őrről az oldalról kell megközelíteni. Különben a XIV. pártkongresszus a hogyanra vonatkozóan is bőséges, konkrét anyagot bocsátott rendelkezésünkre. Ezek után rajtunk múlik, miként valósítjuk meg a célkitűzést. Való tény, hogy a mezőgazdaság kollektivizálását követő években nagy eredményeket értünk cl a termelékenység növekedésében, s az adott feltételek mellett eljutottunk egy bizonyos színvonalhoz, ahonnan tovább kell mennünk, mert nagyobb a felvevőpiac igénye, mint régebben. Cjabb, tudományosan megalapozott módszereket kell igénybe vennünk, hogy teljesíthessük pártunk s társadalmunk által kitűzött feladatokat, mert a célkitűzés számunkra törvény. Szlovákia területén a közelmúltban a termelékenység fokozására való törekvés céljából számtalan kísérlet történt. Ide sorolható egyebek között a kis földművesszövetkezetek egyesítése is. E tekintetben már nagy tapasztalattal rendelkeznek u Nové Zámky-i (érsekújvári), Veíký Kritiš-i (nagykürtösi), Rimavská Sobota-i (rimaszombati) és más járásokban. Bár nem állíthatjuk, hogy a kitűzött feladatok teljesítésének ez az egyedüli módja, egy azonban bizonyos, hogy az egyesített gazdaságokban a rendelkezésre álló nagyüzemi feltételek maximális igénybevétele — minden korszerűsítés nélkül is — nagyobb eredményt hozott, mint korábban, amikor a kis üzemek külün-külön gazdálkodtak. A kis szövetkezetek többségében például sok bonyodalmat okozott a munka ésszerű szervezése. Némelyik termelési ágazatban — köztük a tehenészetben — hihetetlenül alacsony munkatermelékenységgel termeltek, s egy liter tej költsége jóval meghaladta annak realizációs értékét, s ugyanez történt a marhahús termelésében is. A rossz szervezés értelmi szerzői az állatok kis termelőképességére hivatkozva követelték a kevéshozamú tehenek kiselejtezését, s ígéretet tettek, hogy a megmaradt állománytól jobb hasznosságot érnek majd el. Ma már tudjuk, hogy ennek az ellenkezője történt. A rossz gazdák később sem váltak jobbakká.. A szarvasmarhaállomány általános fejlesztése mindig kulcsfontosságú feladat volt. Egyes körzetek kis gazdaságaiban úgylátszik ezt másképpen fogták fel. Egyesítés után azonban e téren is lényeges javulás történt. A jobban szervezett takarmányalap, az állatok összpontosítása, a takarmányozási technológia lökélctcsítése, az egyszerű dolgozók becsületes hozzáállása, hozzájárult a nagyobb eredmény eléréséhez. Az egyesített szövetkezetek élére, az esetek többségében, politikai- és szakmai szempontból rátermett emberek kerültek, akiket rendszerint a gazdaságok valamelyikéből emeltek ki vezetői tisztségbe, tehát ismerői a feltételeknek. Ezek az emberek az egész tagság bizalmát élvezve, annak segítségére támaszkodva, a termelés szakosításával és összpontosításával lényegesen csökkentették az emberi munkaerő szükségletet. A nagykapacitású erőgépek vásárlása és termelésbe való állítása olyan termelékenység elérését tette lehetővé, amilyenre korábban nem volt példa. Ilyen gépek beszerzése csak közös beruházási alapból vált lehetővé. A növénytermesztésben lehetőség nyílt a nagytáblás termelés kialakítására, a vegyszerek gazdaságos kihasználására, a gépek üresjáratának a csökkentésére, s az állattenyésztésben az egyes állatcsoportok összpontosítására. a modern feltételek kialakítására, s ennek keretében egy-egv dolgozó lényegesen több állatot láthat el, mint régebben. Az elmondottakból kitűnik, liogv a kis szövetkezetek egyesítése valóban ésszerű megoldás a XIV. pártkongresszus és egész társadalmunk által kitűzött feladatok megvalósítására. Egyike azoknak a megoldásoknak, melyek a tudományos-műszaki ismeretek bátor alkalmazásával hozzásegítenek bennünket a lénygesen több alapvető élelmiszermennyiség termeléséhez, a pártprogram teljesítéséhez. HOKSZA ISTVÄN Egész esztendőben, de főleg télen, egyre több mezőgazdasági dolgozó gyógykezelteti magát Piešťany ban (Pöstyénben) és más fürdőhelyeken. X\4\V\VWNo\V\V\V\\V\\V\\V\\V\\\\\\\\V\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\V\V\\\V\W^ II EEVESiTETTlK ERIINKET' A CSKP XIV. és az efsz-ek Vili. kongresszusának, valamint a CSKP Központi Bizottsága áprilist plenáris ülésének határozatai nein kis feladatok elé állítják mezőgazdasági üzemeinket Fő célkitűzés , a , termelő erők sokoldalú fejlesztése, a mezőgazdasági termelés színvonalasabbá, hatékonyabbá és igényesebbé tétele. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a mezőgazdasági üzemek és vállalatok kooperációs kapcsolatok fejlesztésével, esetenként egyesi-, téísel összpontosítják erőiket és eszközeiket. Csupáp Uy ,módmi lehet rugalmasan'reagálni, az állandóan fejlődő nagyüzemi termelési technológia és technika követelményeire. Az üzemek együttműködésének és a mezőgazdasági termelés szakosításának fejlesztése érdekében kidolgozott terv . alapján, a Dunajská $treda-i (Dunaszerdahelyj járásban, januáyban tíz szövetkezet egyesült. Az oköci (Ekecs) és az Opatovský Sokolec-i .(Apácaszakállas í szövetkezet egyesítő közgyűlésére január 23-án Ofeoőban került sor. A vasúti állomástól néhány,, kilométert gyalogolva értem el az okoói szövetkezet irodájáig. A bejáratnál Varga László bácsi megállított. — Nem talál most itt senkit. , Ma van a „lakodalom“ —> mond* ta, s. kicsit huncutul mosolygott a bajusza-alatt — ki tudja mi jutott az eszébe. — A kul- .. tűrház- felé vegye az irányt. Amikor az impozáns kultúrházba beléptem, már mindéi) hely foglalt volt. A gyűlést Cserge Károly mérnök nyitotta meg. Felkérte a választó bizottságot tegyen javaslatot, ki töltse be az elnöki tisztséget. Az elfogadott javaslatok alapján a jövőben az egyesített' szövetkezetben. 15 tagból álló .vezetőség és 7 tagú ellenőrző bizottság működik. A szövetkezet, élére Öllé Imre elvtárs került, aki beszámolójában többek között elmondotta: — Köztudott, hogy az efsz-ek VII. kongresszusa óta a szövetkezetek által müveit földterületen, a hektáronkénti bruttó termelés 6,2 százalékkal növekedett. A termelés javulását mindenekelőtt a hektárhozamok és a gazdasági állatok jövedelmezőségének növelésével 'érték el. Az azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek, termelési és gazdasági eredmé-, nyei között, azonban még ma is jelentős , eltérések vannak. E?t mutatják az elemzések, amelyből megtudjuk, hogy hol, milyen mértékben, vannak ki. használva a feltételek, .hogyan Látták el gazdaságukat termelőeszközökkel1, mifyen volt a munkaidő és a munkaerő kifraszná-. lása,. hogyan igyekeztél? érvényesíteni a tudományos ismereteket a termelésben, a munka szervezésében és irányításában. Ezért szövetkezetünkben is elsődleges, feladat,. az élenjáró mezőgazdasági üzemek tapasztalatait felhasználni. Szocialista mezőgazdaságunk a termelőerők fejlesztésével olyan jelentős szakaszba lép,, amelyben még kifejezőbben megmutatkoznak a falvak szocialista átépítése által kialakult előnyök. A legújabb tudományos ismeretek a nagyüzemi termelési , technológia és a . technika, kihasználása megköveteli, hogy folytassuk a mezőgazdasági termelés koncentrálását és szakosítását. Ezáltal jobban kihasználhatók lesznek a termelés belső tartalékai, ésszerűbb lesz a munkaerővel , ;■ , I i jí . . és a termelőerőkkel való gazdálkodás. Lényegesen fokozódik a munkatermelékenység és . csökkennek a termelési költségek. Kialakulnak a feltételek a kulturáltabb körülmények között és a műszakokban végzett munkára, valamint arra, hogy a mezőgazdasági dolgozók szociális feltételei megközelítsék az, ipari dolgozókét. Ez növeli majd a mezőgazdasági munka vonzerejét és lehetővé teszi, a falu és a város közötti különbségek felszámolását. Az 1973-as évben a következő hektárhozamokat akarjuk elérni: búzából 45,5, árpából 40, repcéből 18,'kukoricából 56 mázsát. Előreláthatólag 1975-re az egyes termények hektárhozamai az; 1973-as évhez viszonyítva '2-töl 13 százalékig növekednek majd. Tervünkben szerepel, hogy az elkövetkezendő időszakban az 50 hektáros gyümölcsészet mellett, létrehozzunk egy 50 hektáros szőlőskertet is. Erre azért van szükség, mivel az állandó gépesítéssel munkaerő szabadul fel, ezért számukra ott szándékozunk munkát biztosítani. Az ötödik ötéves ter^ végéig a növénytermesztésben teljesen a gépierőt alkalmazzuk. ' Az állattenyésztés szakaszán az elavult tehénistállókat átépítjük és bevezetjük az új technológiát. A korszerűsítés után elérjük, hogy a fejőstehenek létszáma 820, az anyaser-» téseké pedig 390 darab lesz. Kialakítjuk a monodiétás rendszert és megvalósítjuk a sertésállomány hibridizációs programját. Az idén tehenenként 3550 liter tejet szeretnénk kitermelni, a hízómarháknál 0,95, a sertéseknél 0,57 kilogramm napi súlygyarapodást, a tojástermelésben pedig egv tojóra 200 darab tojást tervezünk. Ebből kiindulva az 1975-ös évben a tejtermelés szakaszán tehenenként 3750 liter tejet, a hízőmarhűknál 1, a sertéseknél 0,60 kilogramm napi súlygyarapodást, a tojástermelésben pedig egy tojóra 220 darab tojást kellene elérnünk. Az egyesített szövetkezet elnökének beszámolójából világosan kitűnik, nagy feladatok elé néznek, amit csakis az új technológia bevezetésével és nem utolsósorban becsületes munkával érhetnek el. A közgyűlés befejezése után néhány szövetkezeti dolgozóval is elbeszélgettem. így például Csápai Rudolf és Bábel László, az okoči szövetkezet gépjavítói az egyesítéssel kapcsolatban a következőket mondották. — Számunkra ez megkönnyítést jelent, mivel a nagyteljesítményű gépek alkalmazásánál kevesebb veszély áll fenn a meghibásodásra. A szövetkezetben pedig akkor fizetődik ki a gépjavítók munkája, ha minél kevesebbet kell túlórázniuk. Zemánck János bácsi az Opatovský Sokolec-i szövetkezet dolgozója nagyon röviden válaszolt. — Szerintem már előbb kellett volna. Bajcsi Tibor: — ha a két szövetkezet tagsága kölcsönös bizalommal indul neki az új gazdasági évnek, az eredmény sem maradhat el. Az elmondottak tudatában jő érzéssel indultam haza. Láttam az emberek arcán a megelégedettséget, a vezetők és a tagság között kialakuló egyöntetű nézetet — jól tettük, hogy egyesítettük erőinket. ŰVÁRY PÉTER
