Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 4. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES,

1973. január 27,

6

RECEPT NÉLKÜL AZ EGYESÍTÉSRŐL

Minden az emberek akaratán múlik!

Számos mezőgazdasági üzemben nem tudják melyik oldalról közelítsék meg a jobb eredmény eléréséhez vezető utat, pedig pártunk XIV. kong» resszusa e tekintetben nemcsak a célt jelölte meg, hanem a hogyanra is nagyon érthetően rámutatott. Sőt jó néhány egyesített földművesszövetkezet tagsága már gazdag tapasztalatot gyűjtött a termelékenység emelése, azaz a jobb eredmény elérése tekintetében.

BIZONYÍTOTT TÉNY ugyanis, hogy több egymáshoz közel eső apró szövetkezet egyesítése sok előnnyel jár. Kialakíthatták a nagytáblás gazdálkodást, s jobban kihasználhatják a gépeket, kevesebb az üresjárat, ami össztársadalmi és üzemgazdasági szempontból egyaránt előnyös. A közös pénzeszközökből korszerű nagyteljesítményű gépeket vásárolhattak. Külön-külön ez nem vált lehetővé. Ami pedig az állattenyésztést illeti, egyes részlegeken belül az adott körülményeknek megfelelően szakosíthatták a termelést.

Persze a puszta egyesítés még nem egyenlő a korszerű feltételekkel. A- zonban az összpontosítás már az adott körülmények mellett módot nyújt a rendelkezésre álló eszközök gazdaságosabb kihasználására — a jobb eredmény elérésére. Az egyesítés tehát az ésszerűsítési folyamatnak csupán a kezdete, a termelés korszerűsítése pedig annak a folytatása.

A közelmúltban olyan nagy gazdaságban jártam, melyet 1971-ben több kisüzem egyesítésével hoztak létre. Az Ipolymenti Egyesített Szövetkezet központjában Seciankyban (Ipolyszécsénkén) több régi ismerőssel találkoztam, akik felvázolták a múltat és képet alkották a jövőről.

Deák Ferenc elvtárs az egyesített szövetkezet elnöke, megcáfolta egyeseknek olyan értelmű állítását, hogy csak kiváló eredményt elérő gazdaságokat lehet, illetve szabad egyesíteni. Élő, gyakorlati példával alátámasztva ecsetelte saját helyzetüket.

Seöianky és Veiké Vés (Sécsénke— Nagyfalu) már korábban egyesült, de 1971 elején, amikor Ipeľské Fredmostie (Hidvég) és Klcňany (Keienye) csatlakozott hozzájuk, Secianky 1 millió 200 ezer, Ip. Predmostie pedig 570 ezer koronás mérleghiánnyal zárta az előző évet, Kleüany azonban 300 ezer korona többletet vitt a közös gazdaságba. Tehát ilyen kedvezőtlen feltételek mellett is merték vállalni a kockázatot, mert a jó termelőalap bizakodásra adott okot.

Deák elvtárs az egyesítés utáni gazdasági állapotról beszélve megjegyezte, hogy menetközben számtalan kisebb nagyobb akadályokba ütköztek, sok problémát megoldottak. Lényegesen javult a szervezés színvonala, ám itt-ott még mutatkoznak fogyatékosságok. A megoldás tehát idő kérdése.

Egy csapásra nem valósítható meg minden.

A LEGTÖBB PROBLÉMA — mint az lenni szokott — az emberekkel van, s nem kizárólagosan az egyszerű dolgozókkal! Viták, érvelések után végül is minden a rendes kerékvágásba kerül. A viták az esetek többségében hasznosak. Mindig hoznak valami újat. Akkor is, ha némelyik félnek nincs teljesen igaza.

Mit eredményezett még az egyesítés? Sok mindent, de az elnök csupán két nagyon lényegbevágó dolgot említett. Az egyesített gazdaság 600 hektáron termel gabonaféléket. Az egyesítés első esztendejében 15 mázsával több gabonát értek el hektáronként, s mintegy 10 vagonnal több húst adtak társadalmunknak, mint korábban, amikor külön gazdálkodtak, s a termelés struktúrájában lényeges módosítás nem is történt, nem beszélve arról, hogv a technológia maradt a régiben. Az adott körülmények jobb kihasználása tette lehetővé a nagyobb eredmény elérését.

További régi ismerősöm Bodzsár István az egyesített gazdaság ökonómusa — korábban a Kleüany-i szövetkezet főkönyvelője — elmondta, hogv az egyesítés első esztendejében 2,5 millió koronával nagyobb tiszta hasznot értek el, mint az egyesítés előtti évben, s 1972-ben még nagyobb eredménnyel zártak.

Jelentékeny módon emelkedett a hasznosság például a tehenészetben. Az Ipefské Predmostie-í részlegen az egyesítés előtti évben egy tehéntől évi átlagban csupán 1600 liter tejet értek el, tavaly pedig 2600 liter tejet fejtek tehenenként,, tehát ezer literrel töbr bet mint korábban. Az egész gazdaságban átlagban 500 literrel javult egy-egy tehén tejhasznossága.

Nagyon pozitív jelenség továbbá az is, hogy megalakulás óta a szarvasmarhaállományt 200-al [ebből 60 tehén) a sertésállományt 1200-aI (ebből 40 koca) szaporították.

SZAKOSÍTÁS TEKINTETÉBEN főleg a technikai növények összpontosítására került sor. Cukorrépatermesztéssel Sečiankyn és Ip. Predmostieban, szőlészettel Klenanyöan és Ip. Predmostieban foglalkoznak. Ezzel szemben takarmányokat és gabonát minden egyes részlegen termesztenek.

Bizonyos tekintetben az állattenyésztés szakosítására is sor került. Tehéntartásra az Ip. Predmostiei s a Velká Ves-i részlegen rendezkedtek be, a többi két részlegen pedig hizlalással növendékmarhatartással, sertéstenyésztéssel és hizlalással foglalkoznak. Az ökonómus megjegyezte továbbá azt is, hogy az állattenyésztésben még sok a tennivaló.

Az Ip. Predmostie i részlegen sor került egy négysoros tehénistálló modernizálására, melyben Д80 tehén elhelyezése vált lehetővé. Az istálló át- • adására múlt év novemberében került sor, de a korszerű feltételek a gazda- ' ság , számára eddig nem hoztak több pénzt, mint korábban a régi istállókban történő termelésnél. Igaz, a munkatermelékenység némileg emelkedett,

de a_költségek — feltételezhetőleg

csak ideiglenesen — maradtak a régiek.

Klacsó József a kleiianyi részlegről mindamellett, hogy pozitiven értékeli az egyesítést, erősen kifogásolja a szervezést, illetve a szervezés eddigi hiányosságait. Valóban helytelen, hogy Kleííanyban az embereknek sokszor huzamos ideig várniuk kell a gépjárművekre, hogy eljuthassanak a távolabbi munkahelyekre. Tehát Klacsó József nem a géppark összpontosítását helyteleníti, hanem azt, hogy hasonló fogyatékosságok a szervezésben előfordulhatnak.

Régebben — mint a kleiianyi szövetkezet elnöke — a munkaszervezés hasonló alapvető hibáihoz nem szokott hozzá. Az irodában őt soha nem találhattuk meg. Ha beszélni akartunk vele, a mezőn kellett megkeresnünk. Leggyakrabban a lánctalpas traktor kormányosaként találtuk meg őt.

VÉGKÖVETKEZTETÉSKÉNT talán annyit, hogy az előforduló problémák, a szervezésben tapasztalható bosszúságok és fogyatékosságok ellenére, az egyesített gazdaságban mintegy 5 millió korona nyerstermelési értékkel termeltek többet, mint az egyesítés előtti évben külön-külön. Annak ellenére, hogy nagyon következetesen rákapcsoltak a XIV. kongresszus által meghatározott feladatok teljesítésére, a lehetőségeket még korántsem tárták fel a kívánt mértékben. Ezt természetesen tudja a szövetkezet vezetősége és tagsága is, s az 1973-as évi termelési-pénzügyi terv kidolgozásánál nagyobb feladat teljesítésére vállalkozott.

A munkatermelékenység általános emelésével s a költségek lényeges csökkentésével a termelés további szakosításával még nagyobb tiszta haszon elérésére törekednek, s ezzel tanúbizonyságát adják annak, hogy az egyesítés mint a termelés fellendítésének eszköze, valóban ésszerű megoldás akkor is, ha netán mérleghiánynyal kelnek egybe a „házasuló felek“. Bár ez épp úgy nem lehet recept mások számára, mint ennek az ellenkezője sem. Azonban ne feledjük, hogy az életben minden ésszerű dolog az emberek közös egyetértésén és akaratán múlik.

HOKSZA ISTVÁN

Ismét

a száj- és körömfájásról

Sokat vitatott és beszédtémává vált napjainkban a ragadós száj- és körömfájás problémája. Nem csoda, hiszen ez a veszélyes betegség nagy népgazdasági és egyéni károkkal járhat ha nincsenek időben betartva és végrehajtva az intézkedések. Minden igyekezetünk ellenére néha mégis megkerül a fertőzés, mint pl. most, hogy úgymond végigsöpör Európán. A betegség különböző helyeken fordul elő, sokszor nagy távolságra egymástól, mivel hogy a behurcolásnak határtalan lehetőségei vannak.

A betegség általában ún. jóindulatú alakban fordul elő, mégis nagy károkkal jár, mivel az állatok belázasodnak, és étvágytalanná válnak, s így sokat veszítenek súlyukból, csökken a tehenek tejelőképessége, a szopósállatok el is hullanak. Nagy károk keletkeznek a szigorú zárlati intézkedések ellenére is, melyek szükségesek a kór további terjedésének gátlására.

A száj- és körömfájás a kérődzőknél és a sertéseknél fordul elő. Kórokozója vírus, megtalálható a beteg állatokban, a képződő hólyagokban és azok tartalmában, valamint a bőemelkedés időszakában a vérben is. Pár órával a fertőzés után a vírus megtalálható a nyálban is, mely nagyon elősegíti a vírus terjedését.

A fertőződés a beteg állattal való közvetlen érintkezés alkalmával történik. A virus tömény mennyiségben megtalálható a hólyagok falában és a benne levő nyirokban. így nem probléma megállapítani, hogy a betegség szennyezett takarmánnyal is bevihető. A későbbiek során szerepe lehet a betegség terjedésében a tejnek is, mivelhogy a vírus a tejben is előfordul.

A fertőzés iránt nagyon érzékenyek a szarvasmarhák, kevésbé a sertések, még kevésbé a kecskék és a juhok.

A vírus rendszerint a szájon keresztül jut az állat szervezetébe. Lappangási ideje 2—7 nap, néha azonban a betegség 1—3 nap alatt is mutatkozik. A vírus mindig a hámsejtekben talál magának megfelelő környezetet. így fejlődhet a nyelven vagy a szájüreg bármely részében, az orrnyílásokban, vagy akár a bendőben is az elsődleges hólyag, melyet nem lehet észrevenni, mivel az állat jól érzi magát. A hólyag elfakadása után a vírus a vérbe kerül, majd a szervezet minden részébe. A vér fertőzését magas láz jelzi. A láz végefelé a vírus újabb hámrétegekben szaporodik, és így jönnek létre a másodlagos hólyagok. Ezek a rágómozgások hatására eifakadnak, s nyílt, mély, nagyon fájó sebek keletkeznek. A sebek kezelés hiányában másodlagosan is fertőzhetnek, gennyes baktériumokkal, melynek következtében erős gyulladások képződnek. A száj- és körömfájás során az elváltozások szarvasmarháknál mindig a szájban képződnek, sántaságra csak később kerülhet sor.

A bendőben az elváltozások a betegség kezdetétől mutatkoznak (lassul a bendő mozgása). Sertéseknél a betegség rendszerint körömfájással kezdődik, hólyagok a turőkarimán, ritkán fordulnak elő. Juhoknál a betegség előbb sántasággal jár, s csak ritkán fordul elő a szájfájás. Kecskéknél először a szájüregben keletkeznek elváltozások, ritkán észlelhető a nyálzás, s még ritkább a sántaság.

Szopós állatokban a vírus a szívizomzatban telepszik meg és szívizomgyulladást idéz elő. Ez elhulláshoz vezet. A beteg anyaállat véréből a vírus a magzat testébe is bekerül. Ezért gyakori betegség esetén az elvetélés.

A száj- és körömfájás több típusát ismerjük; ismeretesek az O, A és a C típusok. Léteznek még exotikus fajták is, de ezek nálunk nem fordulnak elő. Ritkán, de előfordulhat, hogy az állat egyszerre két vírussal fertőződhet. Nagy gondot okoz a vírus változó képessége. Ezen mutációk rovására írható, hogy egy és ugyanazon állat egy betegségi időszakban már háromszor-négyszer is újra fertőződhet, mivel a vírus, mely kiválik a beteg állatból. újra fertőzés esetén teljesen új vírusként jut a szervezetbe, és idéz elő újabb, de sokkal enyhébb lefolyású megbetegedést. Ilyenkor már csak nyálzást észlelhetünk, komolyabb elváltozás nélkül a nyálkahártyán.

Irodalmi feljegyzések szerint a száj- és körömfájás átterjedhet az emberre is. Merem állítani, hogy ez csak igen ritkán fordulhat elő, amit igazolni is tudok. Egy hónapja naponta vírusok millióival fertőződünk egy gócban, de még ezidáig nem betegedett meg senki, pedig egy nagyon erős C típusról van szó. Állításommal egy pillanatra sincs szándékomban lecsökkenteni a higiéniai előírások fontosságát, sőt azok betartását nagyon is szükségesnek tartom.

Védekezni a száj- és körömfájás ellen csak szigorú hatósági intézkedésekkel lehet. Ezért szükséges, hogy rendszeresen végezzük a fertőtlenítést 2 százalékos nátronlúg oldattal, vagy valamilyen kiúros vegyUlettel. Minden istálló bejárata előtt helyezzük el a lábtörlőket, belépőket, ahová apróra vágott szalmát vagy fűrészport teszünk és naponta felfrissítjük valamilyen fertőtlenítőszerrel. A beteg állatokat a gócban tartózkodó állatorvos kezeli.

Minden intézkedés a 66/1961 Zb. számú törvény 9 §-a és a Földművelésügyi, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium 154/1961 Zb. számú hirdetményének a 17. és 18. §-a, valamint ugyanezen minisztérium 6U 460/1962-43 számú irányelvei alapján történik.

MVDr. V. J.

Egy példásan termelő járás

gabonatermesztésének irányelvei

ÄZ 1972-es évben a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdasági üzemei rekordtermést értek el gabonafélékből. Búzából 45,6, árpából 41, kukoricából (májusi morzsoltban számítva) 55 mázsát takarítottak be hektáronként. Nem túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy ez már világszínvonal.

A járás az őszi búza termesztési hatékonyságnak a második szakaszát valósítja meg, melyet az új intenzív fajták nagyobb vetésterülete jellemez, mely előfeltételt nyújt a hektárhozamok további fokozására.

Az 1972—73-as évet így jellemezhetjük:

1. az agronómiái alapelvek következetes betartása;

2. a legintenzívebb fajták biológiai teljesítőképességének legteljesebb kihasználása;

3. a termesztés belterjességének a fokozása, a szervezés javítása, a dolgozók politikai és szakmai képességének növelése.

Az illetékes szervek a XIV. kongresszus határozatának megvalósításához az alábbiakat tartják szükségesnek:

9 már ez évben el kell érni a gabonafélék 62 százalékos vetési menynyiségét, ebből 23—30 százalék őszi búzát, 12—13 százalék tavaszi árpát,

17—19 százalék kukoricát szemre.

A fennmaradt 1—2 százalék, zab- és takarmánykeverék lesz. A célkitűzés tehát reális, mert a járás rendelkezik a szükséges előfeltételekkel, melyek biztosítékot nyújtanak az előirányzott tervek realizálásához. Az őszi búza termesztésének szakaszán az alábbiakat vették figyelembe:

1. TalajelőkészíTésnél: ügyelni arra, hogy a szántás és a vetés közötti időszak 25—30 nap legyen, kapások után kivételesen 21 nap;

a) a vetőszántással egyidőben a talajba dolgozták a foszfor és a kálitrágyák összmennyiségének kétharmadát, s a nitrogén műtrágyák egyharmadát.

2. Vetésiorgőnál; lehetőleg kerülni a búza egymásután következő vetését;

a) korai kukoricák után vetni a búzát,

b) az egymásután termesztett kukorica utolsó termesztési évében csak olyan gyomirtó szereket szabad használni, melyeknek nincs utóhatásuk a búzára;

c) a heretörésbe vetett búzánál speciális talajelőkészítést kell végezni.

3. Vetésnél:

aj a fajtaösszetételt az 1972—73-as évre a következőképpen biztosították: 40 százalék Kaukaz, 25—30 százalék Auróra, 25—30 százalék Jubilejná és 10 százalék egyéb fajta;

b vetésre élettanilag teljes értékű magot használtak, s négyzetméterenként 500—520 szemet vetettek 5—6 cm mélyen.

4. A növényvédelem és a tápanyagellátás terén:

a) a fennmaradt nitrogéntrágyának az egynegyedét két részletben felhasználva fejtrágyázni, először a fejlődés második szakaszából a harmadik szakaszba való átmenetnél, másodszor pedig a fejlődés negyedik szakaszából az ötödikbe való átmenetnél a gyomirtószerekkel együtt adagolják;

b) feltételeket teremtenek a búza virágzásakor a nitrogéntartalmú műtrágyáknak repülűgépről történő kiszórására;

c) a búza gyomtalanítását megkülönböztetetten végzik az egész területen és a bizonyos gyomfajták előfordulása szerint alkalmazzák a megfelelő gyomirtó vegyszereket;

d) egy hektár intenzív búzára 320 —330 kg műtrágyát adnak tisztatápanyagban, ebből nitrogént 125—130 kg-ot.

A tavaszi árpa termesztése szakaszán:

Az 1975-re tervezett 53 mázsa hektárhozam és a 62—65 százalék termesztési arány elérésének érdekében a gabonatermesztésben minden mezőgazdasági üzemben felül kell vizsgálni az árpa arányát, tekintettel a meglevő fajták biológiai értékére, s egyáltalán a gabonatermesztés további fokozására való tekintettel.

A járás jelenlegi lehetőségei szerint a legintenzívebb fajtákat fogják termeszteni. Ezek közé tartozik a Diamant, a Dvoran és a Hrubčicei legújabban kinemesített fajta. Idén a saját 4464 szaporító jtarcellán és a roltonfajtáböl 2500 hektárt vetnek be, s ezzel megteremtik az alapot az árpafajták termesztésének kiszélesíséhez, hogy az eddigi kisebb hozamú fajtákat mielőbb kicserélhessék.

A talajelőkészítést ahol lehetővé vált már az ősz folyamán elvégezték, a foszfor és a kálitartalmú műtrágyát bedolgozták, s így kialakították a koratavaszi vetés kedvező előfeltételeit. A tápanyag visszapótlásnál figyelembe vették a fajták tulajdonságát, különösen a fokozott nitrogénigényre való reagálási hajlamosságot. Ebben az évben érvényesítik a legújabb tudományos ismereteket a lisztharmat elleni védekezésnél, s 3000 hektáron a gyomtalanítás időszakában Calixint használunk.

A gabonatermesztés szervezési technológiája:

9 A Központi Fajtanemesítő és Ellenőrző Intézet (UKSUP) munkaközösségével a múlt év végéig kidolgoztak egy javaslatot a járás területén létesítendő fajtavizsgáló állomás kiépítésére.

9 A gabonatermesztésben eddig szerzett tapasztalatok alapján a vezető dolgozók iskolázását tovább szorgalmazzák és ennek keretében foglalkoznak a gabonabetakarítás helyes és új technológiájával, valamint az ipari trágyák és vegyszerek célszerű használatával. Ezzel megelőzik a helytelen alkalmazásból eredő károkat.

9 A vetőmagcserét már idén úgy irányítják, hogy 1975-ig kialakuljanak a feltételek a százszázalékos magasabb fokú M—3-as vetőmagcserére. Ezt azonban csak a központi szervek segítségével képesek elérni.

9 A járás illetékes szervei feladatul kapták, hogy a gépesítést a legmegfelelőbb módon szervezzék, s gondoskodjanak az alapvető gépi eszközök felújításáról, kezdve a vetőgépektől a kombájnokig és a szalmabetakarító gépekig.

Ezek megvalósítása érdekében az illetékes szervek kidolgoztak egy tanulmányt, s elemezték a gabonabetakarítógépek jobb felhasználásának lehetőségeit, valamint a kukoricabetakarítőgépeknél szerzett tapasztalatokat, s azon lehetőségeket, melyek a betakarításnál számba jöhetnek. Ebben az évben több új erő- és munkagéppel bővítik a járás mezőgazdasági üzemeinek gépparkját.

Végezetül meg kell emlékezni Ferenczei elvtárs a járási pártbizottság vezető titkárának szavairól:

„Minden elismerés a becsületesen dolgozó embereknek, akik tudják, hogy rajtuk az ország szeme. Ez a tudat kell, hogy tovább ösztönözze őket és még fokozottabb erőfeszítést kell véghez vinniök, hogy az élen maradjunk!“ MOLNÁR FERENC,

Dunajská Streda (DtmaszerdahelyJ