Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 4. szám

1973. Január 27. SZABAD FÖLDMŰVES A mezőgazdasági termelés köz­pontosítása és szakosítása hosszan­tartó folyamat, melynek keretében egyebek közt át kell építenünk a meglévő, és a jövőben is kihasz­nálható istállókat. Cgy kell ezeket újjáépíteni, modernizálni, hogy le­hetővé váljon a ténylegesen nagy­üzemi technológia alkalmazása, s ennek kapcsán a munkaszerve­zés ipari módozatainak bevezetése, a munkaerőszükséglet és a termék­­egységre fordított emberi munka arányos csökkentése. Alapelvek, módozatok a régi mezőgazdasági telepek korszerűsítésére Az ötödik ötéves terv időszakára társadalmunk 50 milliárd koronát irányzott elő a mezőgazdasági beru­házásokra. Ebből csaknem 20 milliárd korona jut gépekre ős berendezésekre. Az ötéves terv keretében a beruházási program főleg új szarvasmarha- és sertéstelepek építésével s a meglévők korszerűsítésével számol. Ha az 1Э70 —1990-es éveket vesszük alapul, a tervezett pénzösszegnek mintegy 70 százaléka a szarvasmarha-program fejlesztését szolgálja. Szlovákia terü­letén jelenleg körülbelül 400 ezer te­hénnek kell átépítéssel, korszerűsí­téssel és új telepekkel biztosítani a szükséges korszerű istállózást. A szarvasmarha többi ágazati fejleszté­se keretében pedig több mint 600 ezer állat részére kell korszerű férőhelye­ket készíteni. Oj telepek építésénél egy tehénre mintegy 35 ezer korona beruházási költséggel számolunk, míg a meglévők átépítésénél csupán 12— 15 ezer korona a beruházási költség. A régi állattartó telepek korszerű­sítése ugyanis kisebb költséggel is megoldható. Tudjuk, hogy ezeket az egyáltalán nem könnyű feladatokat csakis a meghatározott alapelvek betartásával oldhatjuk meg érdemben. Alapelvek az állattenyésztő üzemek átépítésénél, tekintettel a szakosított együttműködő gazdaságok kialakítására Az együttműködő mezőgazdasági üzemek szakosított állattenyésztő te­lepei és épületei felépítésénél,, illetve korszerűsítésénél figyelembe kell ven­ni többek között az üzemek szervezett felépítését Is. A távlati célkitűzés sze­rint a jövőben is fejleszteni kell a te­hén, a borjú, a növendékmarha és a hízőmarha tartásra berendezkedett együttműködő üzemek, termelőhelyeit, valamint a tojás, a baromfi- és a ser­téshús termelését célzó közös vállal­kozásokat, s a központi igazgatósá­gok által irányított szakosított állami vállalatokat. Ezen üzemek megalakításánál fon­tos meghatározó szerepe van az együttműködő gazdaságok, a társulá­sok és az együttműködő körzetek ter­jedelmének, az új és a meglévő épü­letek kihasználásának. Figyelembe kell venni továbbá az egyes üzemek fekvését és szervezeti elrendezését. A mezőgazdasági ter­melés szakosítása és összpontosítása során az egyes területek keretében lehetnek: a) az együttműködő körzeten belül alapszervezetek, termelést csoporto­sulások, különböző együttműködő egységek; az alapszervezet állattenyésztése 500—1000 tehén, 800—1500 borjú, 500—1500 növendékmarha, 500—2000 hízőmarha tartására alkalmas farm­mal rendelkezhet; b) együttműködő szakosított szö­vetkezetek 15 ezer — 30 ezer hektár mezőgazdasági területtel: ezekben foglalkozhatnak növendék­­marha-tartással 2000 nél nagyobb ál­lománnyal nyílt forgóban, együttmű­ködő alapon a hegyvidéki gazdasá­gokkal, hízőmarha-tartással, 2000-nél nagyobb állománnyal rendelkező ser­tésteleppel, 700—1200 kocával zárt­­forgóban, hízósertés-tartással, 5000— 10 ezer sertéssel stb.; c) magasabb rendszerű együttmű­ködő egységek a járás egész terüle­tének a felölelésére. Ezen egységek keretében üzemközi szövetkezeti vállalatot építhetnek sertéshús-termelésre, 10 ezer—20 ezer sertéssel, továbbá malacnevelő Istál­lókat létesíthetnek 1400—2800 kocá­val, tojástermelésre rendezkedhetnek be 120 ezer—200 ezer tojótyúkkal, marhahizlalást folytathatnak 5000— 10 ezer állategyeddel, ipari származé­­kú takarmánybázisrn alapozva. Az állattartó telepek kialakításával egyidőben kell, hogy kiindulópont legyen az állattenyésztési program távlati célkitűzése, s az egyes állat­fajták előirányzott mennyisége, továb­bá a berendezések és az épületek technikai és technológia színvonalá­nak jelentékeny növelése. Vagyis ész­szerű megoldásokkal tovább kell fej­leszteni az állattenyésztést, illetve ezeket az üzemágakat megfeleő nagy­üzemi technikával kell ellátni. Ezzel párhuzamban jelentős javulást kell elérni a munkakörnyezet tekintetében is. Az üzemek korszerűsítésénél és át­építésénél további igen fontos ténye­ző a komlex tervezés és a kivitelezés, beleértve a teleppel összefüggő nö­vénytermesztés problémáinak a meg­oldását is. Komplex elrendezés alatt azt ért­jük, hogy a korszerűsítés és átépítés sohasem érinthet csupán egy objektu­mot, hanem mindig az épületek ösz­­szességét, beleértve az istállókat, a takarmánytárolókat s a kommuniká­ciót, a csatornarendszert, a többi ob­jektumot és berendezést is. Éppen ezért műszaki alkalmasság szempont­jából minden épületet meg kell vizs­gálnunk, meghatároznunk, milyen célra alkalmas. Nagyon fontos tényező az emberi munkaerő csökkentése s a munkater­melékenység jelentékeny növelése is. A távlati célkitűzés szerint szükséges, hogy az újjáépített modernizált üzem­egységekben egy állatgondozóra az ötéves terv végéig legalább 30 tehén, 80 borjú, 100 növendékmarha, 150 hízómarha, 50 koca, 800 hízósertés, 6000 tyúk és 7000 hlzóbaramoíi jus­son. A későbbi évek folyamán a ter­melékenységet úgy kell tovább növel­ni, hogy egy dolgozóra legalább 40 tehén, 150 borjú, 200 növendékmarha, 300 hízőmarha, 75 koca, 1500 hízóser­tés, 10 ezer tojótyúk és 10 ezer broj­­ler-csike gondozása jusson. Alapvető tényező továbbá az átépí­tés gazdaságossága. Ez azt jelenti, hogy egy állat átlagában az egész farm Complex, átépítési és moderni­zálási költsége a tehéntelepeknél ne lépje túl a 12 ezer, a többi szarvas­­marháknál pedig az 5000, a tenyész­­kocatelepeknél a 10 ezer, a sertés­hizlaló telepeknél az 1500, a tyúk­­tartó telepeknél a 100 és a csirkene­velő telepeknél a 75 koronát. Az állattenyésztési technológia meg­választásánál figyelembe kell venni azt is, hogy maximális mértékben ki­használják az épületek alapterületét és légterét, meghatározzák az etetés technológiáját, a takarmány faját, s annak tárolását stb. A technológia megoldásainál ter­mészetesen minden esetben a rendel­kezésre álló épületek alkalmasságá­ból, kihasználhatóságából, az egyes állatfajtákkal kapcsolatos célkitűzés­ből kell kiindulni, hogy mindez össz­hangban legyen az adott természeti körülményekkel is. A korszerűsítésről általában Tehénfarm: a tehenészetben a kor­szerűsített objektumokban is alkal­mazhatják a bekötéses vagy a szabad­­tartásos boxos rendszert. A bekötéses rendszer főleg a rövid állású, almo­­zás nélküli, vagy a rövidállású taka­rékos alom-megoldású elrendezésnél gazdaságos. Egyik s másik is lehet többsoros, áthajtásos, vagy nem át­­hajtásos megoldású. A mi tehénfaj­tánknak megfelelőbbek a bekötéses istállók. A szabadtartásos, boxos rend­szerű, nem áthajtásos, ete,tőteres, alomnélküli vagy almozásos boxrend­­szer nagyobb igényt támaszt a költ­ségek tekintetében is. A bekötéses rövidállásű elrendezésnél ajánlatos az alomnélküll megoldás. A fejést fejőházban vagy a fejőállá­son végezhetik. Korszerűbb, de költ­ségesebb megoldás a fejőházakban történő fejes. Ehhez azonban még nincs elegendő berendezésünk, de fel­tételezhető, hogy ez a probléma rövi­desen megoldódik. A fejőházban történő fejés feltéte­lezi az épület és az egész telep tech­nikai és technológiai berendezését, az állattartás, valamint az üzemeltetés ésszerű szervezését. Megköveteli a tehenek csportos kötését, a járulékos építmények (tejház, váróhelyiség, ta­karmánytároló stb.) teljes megoldá­sát a tej tárolási és szárítási problé­máival együttesen. x— Az istállók belső megoldásánál na­gyon fontos az állások ésszerű meg­tervezése és mérete a kötésrendszer, a trágyacsatornák és a rácsok meg­oldása tekintetében is. Az állatoknak hátsó lábaikkal nem tanácsos a rá­cson állniuk. Ezért az állás hossza a vályútól a trágyacsatorna rácsáig kö­rülbelül 16Ü cm lehet. Ennek meg­határozásánál természetesen figye­lembe kell venni az állat fajtáját is. A régi farmok alom nélküli tehén­tartó telepekké történő átépítésénél eléggé nagy probléma a folyékony trágya kezelése és gazdaságos fel­­használása. Az öntözőberendezésen keresztül történő felhasználása, illet­ve kiszivattyúzása, esetleg tartályko­csikkal való kihordása problémát okoz, mivel nincsenek megfelelő nagyteljesítményű szivattyúink. Ugyan­ez a helyzet a 8—10 m3-es szivatyúk­­kal, melyeket az Ágra PfelouC fog gyártani. A növendékmarha-telep átépítése A növendékmarha tartásra szakosí­tott telepek esetében megfelelő épü­leteket korszerűsítünk állattartás cél­jából. Ezek átépítésénél számításba jöhet a bekötéses rendszer kevés alommal, áthajtásos vagy a nem át­hajtásos rendszer rövid állással. Al­kalmas továbbá a kötetlen tartású, rácspadozatú istálló is. Ennél az ál­latok tartása osztott vagy csoportos. Mindegyik rendszer esetében a takar­mányozást gépesíthetjük. A trágyát hídromechanikus vagy gépi eszközzel távolíthatjuk el. Hízómarha-telepek létesítése A hízőmarha-tartásra szakosított te­lepeknél hasonló módon járunk el, mint az előbb említett esetben. Az istállók lehetnek bekötésesek vagy szabadtartásúak. A bekötéses istállók itt rendszerint alom nélküliek. Ezzel szemben a szabadtartásúak rácspado­­zatúak. A takarmányozás mindkét megoldásnál gépesíthető. Borjútartó farmok modernizálása Borjak tartására rendszerint < új, szakosított farmokat építünk. A ré­gebbi, kiskapacitású istállókat ki­használhatjuk aprőállatok elhelyezé­sére. A borjúnevelő ’istállók megoldásá­nál az egyedi vagy a csoportos ketre­­cezés szokásos. A tej adagolása mobil vagy szoptató mechanizmussal törté­nik. A trágyának a telepekről való el­szállítása és felhasználása minden szarvasmarha-csoportnál hasonló problémát okoz, mint a tehénfarmok esetében. Ezért nem foglalkoztam ez­zel minden állatfajtánál. Sertésfarmok korszerűsítése A sertésistállők átalakításánál cso­portos vagy osztott ‘rendszer, esetleg rekeszes és bekötéses, továbbá több­szintes megoldás lehetséges. Az egyes objektumok belső tartástechnológiái üzemeltetési elrendezése, a munkafo­lyamatok gépesítése, a belső légcsere megoldása mindig összhangban le­gyen az állatcsoportok ezirányú köve­telményeivel. A sertésfarmok átépítésénél s kor­szerűsítésénél is abból kell kiindulni, hogy a sertéstartással foglalkozó sza­kosított gazdaságok üzemeltetése ipa­ri termelési színvonalon legyen. A sertéshús termelését — mint ahogyan most, a jövőben is — á járásokban együttműködő gazdaságok létesítmé­nyeiben kell megoldani. Az egyes hús­termelő üzemek- elhelyezésénél, illet­ve korszerűsítésénél figyelembe kell venni a takarmánygyártó és a feldol­gozó üzemek elhelyezését, a trágya kihasználásának a lehetőségét, s meg­akadályozni a környezet szennyeződé­sét. Ezen épületek korszerűsítésénél, mint azt már korábban is hangsúlyoz­tam, a rendelkezésre álló farmok szolgáljanak kiindulópontul a való­ban nagyüzemi technológia bevezeté­sénél. BODNÁR LÁSZLÓ mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dolgozója' Lakat elvtárs, a Dolný Piaf-i szövet­kezet traktorosa találkozásunk alkal­mával megjegyezte, hogy az őszi mun­kák és az azt követő répakampány után a traktorok is javításra szorulnak. Ö arra törekszik, hogy a rábízott gép tavaszra kifogástalanul működjön. Fényképezte: P. Matis Korszerű borászati üzen... A nyugat-szlovákiai kerület déli fekvésű járásaiban az utób­bi néhány esztendőben jelenté­kenyen bővül a nagyüzemi sző­lészet, s a távlati tervek arról adnak számot, hogy egyes kör­zetekben, mint például a Nové Zámky-i (érseküjvárí) járásban és másokban még nagyobb földterületet telepítenek be sző­lővel. Ez természetesen megkö­veteli új, korszerű átvevöhe­­lyek, borászati üzemek építését. Ennek kapcsán a környező járások szőlőtermelő gazdasá­gainak régi óhaja vált valóra a gbelcei (köbölkúti) borászati üzem létrehozásával, s mind­azok, akik közreműködtek szü­letésénél, nagyon ésszerű, tár­sadalmi szempontból is hasznos ügy mellett bábáskodtak. - I 19 Jaroslav Potflifacký‘''fga’zga té tájékoztatójából tudtuk meg, hogy a szóbanforgó borászati üzem tavaly a három környező járás (Nové Zámky, Komárno, Levice) 26 mezőgazdasági üze­me 736 hektárjának a szőlőter­mését vásárolta meg. Ennek oroszlánrészét fel is dolgozta. A gbelcei üzem ugyanis nem dolgozhatott teljes kapacitás­sal, mert egyes részlegei még építés alatt álltak, így az átvett szőlőből 80 vagonnyit a pezi­­noki borászati üzemnek adtak át feldolgozásra, s 57 vagon bort pedig a hurbanovói (ógyal- Iai) üzembe szállítottak tárolás céljából. j . A gbelcei borászati üzemben a beszállított szőlőt teljes auto­­matikával dolgozhatták fel, s a mustot a gyűjtőkádakból csöve­ken juttatták az erjesztő, majd a derítő, s az iskolázó tartá­lyokba. A bort a megrendelők­nek nagy tételben szállítják, mert Gbelcére nem terveztek palackozót. A korszerű borászati üzemben a technikusokkal és az igazga­tóval együtt 14 személyt alkal­maznak. A dolgozók többsége fiatal és itt sajátította el a kor­szerű borászat tudományos is­mereteit. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a vezetése alá tartozó üzem idén már képes lesz a körzetében felvásárlásra kerülő szőlő teljes mennyiségének a feldolgozására, s a hihetetlenül sok jó bor tárolására. Természetesen a fejlődés nem állhat meg. Így a Nové Zámky-i járásban a fejlesztési terv alap­ján 1200 hektár szőlő telepíté­sére kerül sor. Ami persze egy­ben arra is utal, hogy a nagy szőlőterület termőre fordulásá­val a gbelcei borászati üzem nem lesz képes más járások szőlőtermésének az átvételére, ezért illetékes helyen behatóan foglalkoznak a környező járá­sok szőlőtermése átvételének problematikájával, illetve az­zal, hogy Želiezovcén (Zselízen) és Hurbanovóban hasonló borá­szati üzemet kell építeni, mint amilyen a gbelcei. Természetesen még nem tud­ni, hogy a kivitelezésre mikor kerül sor. Az azonban bizonyos, hogy a szóbanforgó járásokban is rohamos a fejlődés a szőlé­szeti területi gyarapodása te­kintetében, s a termés átvételét és feldolgozását jóval annak bekövetkezése előtt meg kell szervezni, hogy elkerülhessük a veszteségeket. Jó lehet, ha a gbelcei borászati üzem tervezé­sénél az illetékesek figyelembe veszik a környező járások sző­lészetének távlati fejlesztését, és ott még nagyobb kombinát­­szerű kompletizált borászati üzem építésére kerül sor, ak­kor talán elkerülhető lett vol­na további borászati üzemegy­ségek építése, s további anyagi ráfordítások igénylése. HOKSZA ISTVÁN Tartályok rengetege a gbelcei borászati üzemben. Fényképezte: Prandl Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents