Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 4. szám
1973. Január 27. SZABAD FÖLDMŰVES A mezőgazdasági termelés központosítása és szakosítása hosszantartó folyamat, melynek keretében egyebek közt át kell építenünk a meglévő, és a jövőben is kihasználható istállókat. Cgy kell ezeket újjáépíteni, modernizálni, hogy lehetővé váljon a ténylegesen nagyüzemi technológia alkalmazása, s ennek kapcsán a munkaszervezés ipari módozatainak bevezetése, a munkaerőszükséglet és a termékegységre fordított emberi munka arányos csökkentése. Alapelvek, módozatok a régi mezőgazdasági telepek korszerűsítésére Az ötödik ötéves terv időszakára társadalmunk 50 milliárd koronát irányzott elő a mezőgazdasági beruházásokra. Ebből csaknem 20 milliárd korona jut gépekre ős berendezésekre. Az ötéves terv keretében a beruházási program főleg új szarvasmarha- és sertéstelepek építésével s a meglévők korszerűsítésével számol. Ha az 1Э70 —1990-es éveket vesszük alapul, a tervezett pénzösszegnek mintegy 70 százaléka a szarvasmarha-program fejlesztését szolgálja. Szlovákia területén jelenleg körülbelül 400 ezer tehénnek kell átépítéssel, korszerűsítéssel és új telepekkel biztosítani a szükséges korszerű istállózást. A szarvasmarha többi ágazati fejlesztése keretében pedig több mint 600 ezer állat részére kell korszerű férőhelyeket készíteni. Oj telepek építésénél egy tehénre mintegy 35 ezer korona beruházási költséggel számolunk, míg a meglévők átépítésénél csupán 12— 15 ezer korona a beruházási költség. A régi állattartó telepek korszerűsítése ugyanis kisebb költséggel is megoldható. Tudjuk, hogy ezeket az egyáltalán nem könnyű feladatokat csakis a meghatározott alapelvek betartásával oldhatjuk meg érdemben. Alapelvek az állattenyésztő üzemek átépítésénél, tekintettel a szakosított együttműködő gazdaságok kialakítására Az együttműködő mezőgazdasági üzemek szakosított állattenyésztő telepei és épületei felépítésénél,, illetve korszerűsítésénél figyelembe kell venni többek között az üzemek szervezett felépítését Is. A távlati célkitűzés szerint a jövőben is fejleszteni kell a tehén, a borjú, a növendékmarha és a hízőmarha tartásra berendezkedett együttműködő üzemek, termelőhelyeit, valamint a tojás, a baromfi- és a sertéshús termelését célzó közös vállalkozásokat, s a központi igazgatóságok által irányított szakosított állami vállalatokat. Ezen üzemek megalakításánál fontos meghatározó szerepe van az együttműködő gazdaságok, a társulások és az együttműködő körzetek terjedelmének, az új és a meglévő épületek kihasználásának. Figyelembe kell venni továbbá az egyes üzemek fekvését és szervezeti elrendezését. A mezőgazdasági termelés szakosítása és összpontosítása során az egyes területek keretében lehetnek: a) az együttműködő körzeten belül alapszervezetek, termelést csoportosulások, különböző együttműködő egységek; az alapszervezet állattenyésztése 500—1000 tehén, 800—1500 borjú, 500—1500 növendékmarha, 500—2000 hízőmarha tartására alkalmas farmmal rendelkezhet; b) együttműködő szakosított szövetkezetek 15 ezer — 30 ezer hektár mezőgazdasági területtel: ezekben foglalkozhatnak növendékmarha-tartással 2000 nél nagyobb állománnyal nyílt forgóban, együttműködő alapon a hegyvidéki gazdaságokkal, hízőmarha-tartással, 2000-nél nagyobb állománnyal rendelkező sertésteleppel, 700—1200 kocával zártforgóban, hízósertés-tartással, 5000— 10 ezer sertéssel stb.; c) magasabb rendszerű együttműködő egységek a járás egész területének a felölelésére. Ezen egységek keretében üzemközi szövetkezeti vállalatot építhetnek sertéshús-termelésre, 10 ezer—20 ezer sertéssel, továbbá malacnevelő Istállókat létesíthetnek 1400—2800 kocával, tojástermelésre rendezkedhetnek be 120 ezer—200 ezer tojótyúkkal, marhahizlalást folytathatnak 5000— 10 ezer állategyeddel, ipari származékú takarmánybázisrn alapozva. Az állattartó telepek kialakításával egyidőben kell, hogy kiindulópont legyen az állattenyésztési program távlati célkitűzése, s az egyes állatfajták előirányzott mennyisége, továbbá a berendezések és az épületek technikai és technológia színvonalának jelentékeny növelése. Vagyis észszerű megoldásokkal tovább kell fejleszteni az állattenyésztést, illetve ezeket az üzemágakat megfeleő nagyüzemi technikával kell ellátni. Ezzel párhuzamban jelentős javulást kell elérni a munkakörnyezet tekintetében is. Az üzemek korszerűsítésénél és átépítésénél további igen fontos tényező a komlex tervezés és a kivitelezés, beleértve a teleppel összefüggő növénytermesztés problémáinak a megoldását is. Komplex elrendezés alatt azt értjük, hogy a korszerűsítés és átépítés sohasem érinthet csupán egy objektumot, hanem mindig az épületek öszszességét, beleértve az istállókat, a takarmánytárolókat s a kommunikációt, a csatornarendszert, a többi objektumot és berendezést is. Éppen ezért műszaki alkalmasság szempontjából minden épületet meg kell vizsgálnunk, meghatároznunk, milyen célra alkalmas. Nagyon fontos tényező az emberi munkaerő csökkentése s a munkatermelékenység jelentékeny növelése is. A távlati célkitűzés szerint szükséges, hogy az újjáépített modernizált üzemegységekben egy állatgondozóra az ötéves terv végéig legalább 30 tehén, 80 borjú, 100 növendékmarha, 150 hízómarha, 50 koca, 800 hízósertés, 6000 tyúk és 7000 hlzóbaramoíi jusson. A későbbi évek folyamán a termelékenységet úgy kell tovább növelni, hogy egy dolgozóra legalább 40 tehén, 150 borjú, 200 növendékmarha, 300 hízőmarha, 75 koca, 1500 hízósertés, 10 ezer tojótyúk és 10 ezer brojler-csike gondozása jusson. Alapvető tényező továbbá az átépítés gazdaságossága. Ez azt jelenti, hogy egy állat átlagában az egész farm Complex, átépítési és modernizálási költsége a tehéntelepeknél ne lépje túl a 12 ezer, a többi szarvasmarháknál pedig az 5000, a tenyészkocatelepeknél a 10 ezer, a sertéshizlaló telepeknél az 1500, a tyúktartó telepeknél a 100 és a csirkenevelő telepeknél a 75 koronát. Az állattenyésztési technológia megválasztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy maximális mértékben kihasználják az épületek alapterületét és légterét, meghatározzák az etetés technológiáját, a takarmány faját, s annak tárolását stb. A technológia megoldásainál természetesen minden esetben a rendelkezésre álló épületek alkalmasságából, kihasználhatóságából, az egyes állatfajtákkal kapcsolatos célkitűzésből kell kiindulni, hogy mindez összhangban legyen az adott természeti körülményekkel is. A korszerűsítésről általában Tehénfarm: a tehenészetben a korszerűsített objektumokban is alkalmazhatják a bekötéses vagy a szabadtartásos boxos rendszert. A bekötéses rendszer főleg a rövid állású, almozás nélküli, vagy a rövidállású takarékos alom-megoldású elrendezésnél gazdaságos. Egyik s másik is lehet többsoros, áthajtásos, vagy nem áthajtásos megoldású. A mi tehénfajtánknak megfelelőbbek a bekötéses istállók. A szabadtartásos, boxos rendszerű, nem áthajtásos, ete,tőteres, alomnélküli vagy almozásos boxrendszer nagyobb igényt támaszt a költségek tekintetében is. A bekötéses rövidállásű elrendezésnél ajánlatos az alomnélküll megoldás. A fejést fejőházban vagy a fejőálláson végezhetik. Korszerűbb, de költségesebb megoldás a fejőházakban történő fejes. Ehhez azonban még nincs elegendő berendezésünk, de feltételezhető, hogy ez a probléma rövidesen megoldódik. A fejőházban történő fejés feltételezi az épület és az egész telep technikai és technológiai berendezését, az állattartás, valamint az üzemeltetés ésszerű szervezését. Megköveteli a tehenek csportos kötését, a járulékos építmények (tejház, váróhelyiség, takarmánytároló stb.) teljes megoldását a tej tárolási és szárítási problémáival együttesen. x— Az istállók belső megoldásánál nagyon fontos az állások ésszerű megtervezése és mérete a kötésrendszer, a trágyacsatornák és a rácsok megoldása tekintetében is. Az állatoknak hátsó lábaikkal nem tanácsos a rácson állniuk. Ezért az állás hossza a vályútól a trágyacsatorna rácsáig körülbelül 16Ü cm lehet. Ennek meghatározásánál természetesen figyelembe kell venni az állat fajtáját is. A régi farmok alom nélküli tehéntartó telepekké történő átépítésénél eléggé nagy probléma a folyékony trágya kezelése és gazdaságos felhasználása. Az öntözőberendezésen keresztül történő felhasználása, illetve kiszivattyúzása, esetleg tartálykocsikkal való kihordása problémát okoz, mivel nincsenek megfelelő nagyteljesítményű szivattyúink. Ugyanez a helyzet a 8—10 m3-es szivatyúkkal, melyeket az Ágra PfelouC fog gyártani. A növendékmarha-telep átépítése A növendékmarha tartásra szakosított telepek esetében megfelelő épületeket korszerűsítünk állattartás céljából. Ezek átépítésénél számításba jöhet a bekötéses rendszer kevés alommal, áthajtásos vagy a nem áthajtásos rendszer rövid állással. Alkalmas továbbá a kötetlen tartású, rácspadozatú istálló is. Ennél az állatok tartása osztott vagy csoportos. Mindegyik rendszer esetében a takarmányozást gépesíthetjük. A trágyát hídromechanikus vagy gépi eszközzel távolíthatjuk el. Hízómarha-telepek létesítése A hízőmarha-tartásra szakosított telepeknél hasonló módon járunk el, mint az előbb említett esetben. Az istállók lehetnek bekötésesek vagy szabadtartásúak. A bekötéses istállók itt rendszerint alom nélküliek. Ezzel szemben a szabadtartásúak rácspadozatúak. A takarmányozás mindkét megoldásnál gépesíthető. Borjútartó farmok modernizálása Borjak tartására rendszerint < új, szakosított farmokat építünk. A régebbi, kiskapacitású istállókat kihasználhatjuk aprőállatok elhelyezésére. A borjúnevelő ’istállók megoldásánál az egyedi vagy a csoportos ketrecezés szokásos. A tej adagolása mobil vagy szoptató mechanizmussal történik. A trágyának a telepekről való elszállítása és felhasználása minden szarvasmarha-csoportnál hasonló problémát okoz, mint a tehénfarmok esetében. Ezért nem foglalkoztam ezzel minden állatfajtánál. Sertésfarmok korszerűsítése A sertésistállők átalakításánál csoportos vagy osztott ‘rendszer, esetleg rekeszes és bekötéses, továbbá többszintes megoldás lehetséges. Az egyes objektumok belső tartástechnológiái üzemeltetési elrendezése, a munkafolyamatok gépesítése, a belső légcsere megoldása mindig összhangban legyen az állatcsoportok ezirányú követelményeivel. A sertésfarmok átépítésénél s korszerűsítésénél is abból kell kiindulni, hogy a sertéstartással foglalkozó szakosított gazdaságok üzemeltetése ipari termelési színvonalon legyen. A sertéshús termelését — mint ahogyan most, a jövőben is — á járásokban együttműködő gazdaságok létesítményeiben kell megoldani. Az egyes hústermelő üzemek- elhelyezésénél, illetve korszerűsítésénél figyelembe kell venni a takarmánygyártó és a feldolgozó üzemek elhelyezését, a trágya kihasználásának a lehetőségét, s megakadályozni a környezet szennyeződését. Ezen épületek korszerűsítésénél, mint azt már korábban is hangsúlyoztam, a rendelkezésre álló farmok szolgáljanak kiindulópontul a valóban nagyüzemi technológia bevezetésénél. BODNÁR LÁSZLÓ mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dolgozója' Lakat elvtárs, a Dolný Piaf-i szövetkezet traktorosa találkozásunk alkalmával megjegyezte, hogy az őszi munkák és az azt követő répakampány után a traktorok is javításra szorulnak. Ö arra törekszik, hogy a rábízott gép tavaszra kifogástalanul működjön. Fényképezte: P. Matis Korszerű borászati üzen... A nyugat-szlovákiai kerület déli fekvésű járásaiban az utóbbi néhány esztendőben jelentékenyen bővül a nagyüzemi szőlészet, s a távlati tervek arról adnak számot, hogy egyes körzetekben, mint például a Nové Zámky-i (érseküjvárí) járásban és másokban még nagyobb földterületet telepítenek be szőlővel. Ez természetesen megköveteli új, korszerű átvevöhelyek, borászati üzemek építését. Ennek kapcsán a környező járások szőlőtermelő gazdaságainak régi óhaja vált valóra a gbelcei (köbölkúti) borászati üzem létrehozásával, s mindazok, akik közreműködtek születésénél, nagyon ésszerű, társadalmi szempontból is hasznos ügy mellett bábáskodtak. - I 19 Jaroslav Potflifacký‘''fga’zga té tájékoztatójából tudtuk meg, hogy a szóbanforgó borászati üzem tavaly a három környező járás (Nové Zámky, Komárno, Levice) 26 mezőgazdasági üzeme 736 hektárjának a szőlőtermését vásárolta meg. Ennek oroszlánrészét fel is dolgozta. A gbelcei üzem ugyanis nem dolgozhatott teljes kapacitással, mert egyes részlegei még építés alatt álltak, így az átvett szőlőből 80 vagonnyit a pezinoki borászati üzemnek adtak át feldolgozásra, s 57 vagon bort pedig a hurbanovói (ógyal- Iai) üzembe szállítottak tárolás céljából. j . A gbelcei borászati üzemben a beszállított szőlőt teljes automatikával dolgozhatták fel, s a mustot a gyűjtőkádakból csöveken juttatták az erjesztő, majd a derítő, s az iskolázó tartályokba. A bort a megrendelőknek nagy tételben szállítják, mert Gbelcére nem terveztek palackozót. A korszerű borászati üzemben a technikusokkal és az igazgatóval együtt 14 személyt alkalmaznak. A dolgozók többsége fiatal és itt sajátította el a korszerű borászat tudományos ismereteit. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a vezetése alá tartozó üzem idén már képes lesz a körzetében felvásárlásra kerülő szőlő teljes mennyiségének a feldolgozására, s a hihetetlenül sok jó bor tárolására. Természetesen a fejlődés nem állhat meg. Így a Nové Zámky-i járásban a fejlesztési terv alapján 1200 hektár szőlő telepítésére kerül sor. Ami persze egyben arra is utal, hogy a nagy szőlőterület termőre fordulásával a gbelcei borászati üzem nem lesz képes más járások szőlőtermésének az átvételére, ezért illetékes helyen behatóan foglalkoznak a környező járások szőlőtermése átvételének problematikájával, illetve azzal, hogy Želiezovcén (Zselízen) és Hurbanovóban hasonló borászati üzemet kell építeni, mint amilyen a gbelcei. Természetesen még nem tudni, hogy a kivitelezésre mikor kerül sor. Az azonban bizonyos, hogy a szóbanforgó járásokban is rohamos a fejlődés a szőlészeti területi gyarapodása tekintetében, s a termés átvételét és feldolgozását jóval annak bekövetkezése előtt meg kell szervezni, hogy elkerülhessük a veszteségeket. Jó lehet, ha a gbelcei borászati üzem tervezésénél az illetékesek figyelembe veszik a környező járások szőlészetének távlati fejlesztését, és ott még nagyobb kombinátszerű kompletizált borászati üzem építésére kerül sor, akkor talán elkerülhető lett volna további borászati üzemegységek építése, s további anyagi ráfordítások igénylése. HOKSZA ISTVÁN Tartályok rengetege a gbelcei borászati üzemben. Fényképezte: Prandl Sándor
