Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 4. szám

1973. január 27. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN IS: Harcot a zajártalom ellen! Csak így tovább! Marcsek Ignác eísz-elnük a fiatalokhoz beszél. Az erűi zaj ás ennek kedvezőtlen hatása az emberi szervezetre az utób­bi időben már komoly közegészség­ügyi és műszaki problémát jelent a vidéki településeken is. Ennek egyik oka az, hogy állandóan növekszik a gépkocsi-forgalom a falust utcákon is. A zaj mértéken felöli és káros ha­tását azonban elsősorban az ilyen munkakörnyezetben dolgosé egyének, valamint a zajos gépek — a trakto­rok, kombájnok, cséplőgépek, motor­fűrészek kezelői érzik. NEMCSAK A FŰI,RE KAROS Az erős zaj elsősorban a hallásra káros. Nagy erősségű hosszantartó zaj fokozatosan nagyothallóét, sőt tel­jes süketséget okozhat. A fül útján n zaj kedvezőtlenül érinti a központi idegrendszert is, testi és szellemi fáradságot, fejfájást, Idegességet okozhat. Zavarja az al­ván és pihenést, magas vérnyomást, emésztési zavarokat, gyomorfekélyt és egyéb betegséget időzhet elő. A za­jos környezetben dolgozó egyéneknek csökken a szellemi és testi reakciója, látási zavarok állhatnak be náluk, csökken biztonságérzetük, figyelmes­ségük, romlik a szellemi és testi mun­kájuk értéke is. Zaj hatásaként csök­ken a dolgozok munkatermelékenysé­ge. Hihetetlenül hangzik, de ezen csökkenés elérheti a termelékenység ВО százalékét Is. Erős zaj sokszor bal­esetet idézbet áld már azáltal is, hogy nem lehet hallani a figyelmeztető jelzéseket, vagy mert nő az ilyen dolgozónál az érzékelés és cselekvés kösötti idő. A zaj elleni harcot tehét nemcsak a közegészségügyi, hanem a közgazdasági okok is sürgetik. TÖBB MÓDOZAT IS LEHETSÉGES Minél nagyobb a zaj erőssége, an­nál nagyobb annak a káros hatása. Ezért a zaj elleni harcot elsősorban a zaj erőssége csökkentésénél kell el­kezdeni. A zaj káros hatása függ a zaj úgy­nevezett spektrális összetételétől. A zaj ugyanis különböző magasságú és különböző erősségű hangok keveréke. Olyan zaj, amelyben uralkodnak a magas frekvenciájú hangok, az em­beri szervezetre ugyanis károsabb, mint az alacsonyfrekvenciájú, mély hangokat tartalmazó zaj. Ezért a zaj elleni harcnál ezen tényt is figyelem­be kell venni. A zaj káros hatása függ a zaj idő­beni lefolyásától is. A váratlan zaj, a váltakozó, szaggatott zaj károsabb és zavaróbb, mint az állandó, nem vál­takozó erősségű zaj. A zaj zavaró ha­tása a korral is növekszik. Németor­szágban például megállapították, hogy а 1B—29 évesek közül az egyének 15 százaléka érzékeny a zajra, a 45—59 éveseknél mér 24 százalék, a 60 éven feliül egyének közül pedig már az egyének 34 százaléka. Ezért az egyes szakemberek nem ajánlják idősebb embereket zajos munkahelyre beosz­tani. A zaj káros és zavaró hatása függ az emberek egyéni, de főleg ezek hallószervónek állapotától is. A beteg ember sokkal érzékenyeb a zajra, mint az egészséges. Ezért a dolgozók aprólékos orvosi vizsgálata, — bele­értve a fülvizsgálatot is, mielőtt eze­ket a zajos munkahelyekre beoszta­nánk, — a zaj elleni harc elsőrendű feltétele. A zaj hatása az emberi szervezetre függ a zajos munkahelyen végzett munka időtartamától. Ezen káros ha­tás elleni harcot rendszeres orvosi vizsgálatok, főleg fülvizsgálatok Is elősegítik. Abban az esetben, ha a hallószervet károsodás érte, vagy egyéb beteges elváltozást észlelnek a vizsgálaton, akkor az ilyen dolgozó­kat át kell helyezni más alkalmas munkahelyre. A HARC KÜLÖNBÖZŐ FORMAI A zaj elleni hare területét érintő jogszabályok közül megemlítendő, hogy nálunk a CSSZSZK-ban az Egész­ségügyi Minisztérium kiadott egy ren­deletet, amely intézkedik a zaj káros hatásától való egészségügi védelem­ről, valamint oz, hugy számos műsza­ki szabvány előírja a maximálisan megengedett zajerősséget az egyes munkahelyeken, lakott területeken, lakóházakban, iskolákban, kórházak­ban, üdüloberendezésekben stb. Műszaki intézkedések segítségével igyekszünk a zajt közvetlenül a for­rásnál csökkenteni, ekkor a zaj elleni elsődleges harcáról beszélünk, de igyekszünk meggátolni, hogy a zaj terjedjen a környezetben. A zaj ellen legjobban úgy tudunk harcolni, ha a zajos munkafolyamatokat zajtalan munkafolyamatok váltják fel. Az egyes dolgozókat különböző egyéni védszerekkel óvjuk. Ilyenek a különféle füldugók, fülhallgató szerű óvszerek, valamint úgynevezett csuk­lyák, amelyek befedik és védik az egész fejet. Nagyon hatásosnak bizonyult, ha a zajos munkahelyeken minden 2—3 óra után 10—15 perces munkaszünetet ik­tatunk be. Végezetül nagy figyelmet kell szen­telnünk az egyes üzemekben, a műhe­lyek, az egyes telepek keretén belüli elhelyezéseknek. Olyan üzemeket, a­­melyek nagy zajt csinálnak, vagy ve­lük kapcsolatban erős közlekedési forgalom keletkezik, cl kell különíte­ni a lakótelepektől és egy külön elég­gé távoleső, úgynevezett termelési zó­nába kell ösezpontositani. A lakótele­pet az ipari zónától befásftott, bok­rokkal beültetett sávval kell elválasz­tani. Ezen „zöldsávon“ kívül még raktárépületekből és egyéb „csöndes épületekből“ álló hangelzéró „füg­gönyt“ kell létesíteni. Tekintettel arra, hogy a lakótele­peken a legnagyobb zaj forrása a tá­volsági gépkocsiforgalom, igyekez­nünk kell ezt a lakótelepekből, köz­ségekből kivonni, külön e célra épí­tett utakra terelni. Amint látjuk, a zaj elleni harc sok­kal komplikáltabb, mint ahogy hit­tük. Sikeres leküzdése csak külön­böző szakemberek együttműködésével lehetséges. Csak így harcolhatunk eredményesen az élet- és munkakör­nyezetünket „fertőző“ zalártalom el­len. Dr. ŠTEFAN RADÜLOV Tény: Hokovcén (Egegen) már ed­dig is voltak sportmegmozdulások, versenyek — a kultúrotthon vándor­serlegéért. Az idő tájt Csomó László, a pláštovcei (palásti) kilencéves alap­iskola tanítója volt a sportélet irányí­tója. Mivel azonban Hokovcén már hosz­­szú évek során nem működött a sport­­szervezet, s ennek híján az itteni já­tékosok a szomszédos Dudince (Gyügyfürdő) csapatában tevékeny­kedtek. Nos, a múlt év májusában aztán végre „megtört a jég", negyven tag­gal testnevelési egyesület alakult. Ilymódon régi vágy teljesült. Ehhez a legnagyobb segítséget a helyi efsz nyújtotta, Marcsek Ignác efsz-elnök személyében. Milyen cél vezérelte ezt az ügypártoló elnököt? Az, hogy a szövetkezet — a fiatalok ltthonmara­­dásával — megfiatalodjék. S a közös gazdaság olyan feltételeket teremtett a fiatalok számára, hogy azok nem is kívánkoztak el a faluból. Futball­csapatunk várakozáson felüli eredmé­nyeket mutatott fel: 22:4 gólarány. Ez a szép eredmény felsőbb osztályba lé­pésre is méltán feljogosítja őket. Nyilvános dicséret illeti az egész csapatot, de leginkább Pénzes Gusz­távot, id. Kunstár Gyulát, Kunstár Já­nost, valamint Burzsa Bélát, akik a legnagyobb odaadással küzdöttek csa­patuk színeiben. Ugyancsak dicsére­tet érdemelnek a sportszervezet ve­zetői: Buchta János, Vatra László, Do­­lenezky János, Tóth János és Csala József, akik a Iegmesszebbmenően se­gítették a csapat tagjait a szép sike­rek elérésében. A sikereket méltóképpen értékelte Marcsek Ignác efsz-elnök, amikor a vezetőség egy ifjúsági otthon létreho­zását határozta el, mondván, végre legyen hol szórakozni a sport és az ifi-szervezet tagjainak. A szövetkezet vezetősége 19 ezer, a hnb pedig 6 ezer korona «anyagi se­gítséget nyújtott az ifjúsági otthon berendezésére. A sportszervezet, valamint az ifi­­szervezet tagjai több száz óra társa­dalmi munkát végeztek a labdarúgó­­pálya felújításánál, az Ifi-otthon ud­varának kövezésénél, ablakok, ajtók festésénél és egyéb munkálatoknál. Am a fiatalok nem pihennek habá­raikon. A múlt óv decemberében át­adott Ifjúsági otthonban mozgalmas az élet; hetente négyszer össze jöhet­nek. s hasznosan szórakozhatnak, mű­velődhetnek a fiatalok. Sakkoznak, s egyéb játékokban egyéni és csapat­­versenyeket rendeznek, tévét néznek, s táncra is perdülnek olykor a mo­dern zene ütemeire. A közeljövőben azonban még tartalmasabbá akarják tenni a klubéletet. Buchta Jánosnak a sportszervezet elnökének szaval szerint sportversenyeket szerveznek majd, s a „Ki, miben okos?“ vetélke­dőket, író-olvasó találkozókat tarta­nak, hogy ezáltal Is tökéletesítsék sportügyességüket, gyarapítsák szel­lemi tudásukat, műveltségüket. A jövőben sem húzzák ki magukat a társadalmi munkából: többszáz óra társadalmi munkára kötelezik magu­kat a faluszépítési akció keretében, s új futballpálya építését tervezgetik. Végezetül: ez a fiatal sportszerve­zet rövid fennállása óta figyelemre­méltó eredményeket mutatott fel. Am fontos lesz, hogy a Jövőben is meg­kapja a szükséges anyagi-erkölcsi tá­mogatást ez a szervezet, hogy több­szörösen kamatoztathassa. TÓTH LÄSZLÖ Adott szavukhoz híven A Koštcel (kassai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság legutóbbi értekezlet, tán a mezőgazdasági üzemek vezetőinek részvételével értékelték az elmúlt év eredményeit, a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból adódó feladataik, s kötelezettségvállalások tejesítését, valamint a munkatermelékenység növelésére Irányuló kezdeményezéseket. Mint a beszámolóból kitűnt, a košicei Járásban a mezőgazdasági üzemek — adott szavukhoz híven — sikeresen teljesítették az évi terveket a mező­­gazdasági termelés csaknem minden szakaszán. A szövetkezetek és állami gazdaságok főleg az állattenyésztés szakaszán értek el kiváló eredménye­ket. Példaként említhetjük a legjobb szövetkezeteket: például a rešicai (restei) 115,4 százalékra teljesítette az állattenyésztési évi tervét, a Caiíai ícsányi) 113,4, a trsfanyi meg 112,8 százalékra. Vagyis a húseladási tervét a járásban 21 szövetkezet 100 százalékon felül teljesítette. Dicséretet érdemel a Slanská Huta-1 Efsz (174,2 %), a szkárosi (148,5 %), a šemšal (135,5 %), a gyfíovl (130,8 °/o) és a makovlcei (121,3 %]. Tojáseladási tervét 100 százalékon felül 22 mezőgazdasági üzem teljesí­tette, míg a vágóbaromfi értékesítési tervét 23 üzem. Az említett értekezlet egyben megszabta a növénytermesztés és az állat­­tenyésztés fejlesztésének útját, nem tévesztve szem elöl a tudományos is­meretek széleskörű gyakorlati alkalmazását, s a dolgozók szakmai-politikai tudásának gyarapítása szükségszerűségét: ezek megvalósítása lényegesen elősegítheti az idei gazdasági év — 5. ötéves tervünk harmadik éve — igé­nyes feladatainak teljesítését. ib ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKE <0 év f Oj életünk örök dokumentuma ^гтиь ép/éésb A múlt év — a nagy történelmi év­fordulókkal emelkedik ki a többiek közül. Ennek az esztendőnek egy nyári alkonyatán jártam utoljára Orechová Potôň (Dióspatony) mezs­gyében határában. Csend ült a tájon. Csak távolról hangzó kombájnbúgás színezte, varázsolta még ünnepélye­sebbé ezt a nyáresti hangulatot. S jómagam, illatos szénaboglya tö­vébe heveredve, a telíhold mosolygó, kancsal fényénél az élet filmjét per­gettem. Első filmkocka. Szülőfalum régi képét elevenítette meg. Sorra vonul­tak el lelki szemeim előtt a cseléd­házak, közéjük vegyüive a templom, a rozoga iskola, s az elmaradhatatlan uradalmi kastély. No meg a végtelen sár... A következő kocka: egy régi gyer­mekkori mese emlékét Idézte: „Fellázadtak a végtagok a gyomor ellen, mondván: ők szállítják az ele­delt, ők fáradnak, s a gyomor — mintegy mindent elnyelő sárkány — dologtalan, élősködő .. Ki mások lehettek végtagok, mint a nincstelen agrárproletárok, akik hivatva lettek volna a fáradság gyü­mölcsét élvezni. Nos, épp ők nem lát­ták semmi hasznát a verejtékes mun­kájuknak, s a „gyomor“ (nagygazdák, kereskedők, bankok, az önzés és a rosszakarat) ott állt a „kiskapuban“, s tartotta bélpoklos, feneketlen zsák­ját — kegyetlenül kiszipolyozva a megalázott tömeget. E tömeg sorsán a Masaryk-féle földreform sem fordított, mert a föl­det az Agrárpárt szekerét toló gaz­dák kapták. Csak a későbbiek folya­mán, a helyi kommunisták nyomására kaptak valamicske földet, a leggyen­gébb minőségűt — az addig földnél­küliek. Ezt a határrészt még ma is „Demokrata földek“ dűlőnek hívják az említett községben. A lázadozás, az elégedetlenség mun­kásmegmozdulásokban öltött testet. Az ittlakó, sanyargatott emberek fel­ismerték: až egyetlen, akire minden­kor számíthatnak, az a kommunista párt. Gyűléseket tartottak, Mátyás Gyula lakásában. Nemcsak olvasták, de terjesztették is a „Munkás“-t, va­lamint a Fábry Zoltán szerkesztésé­ben megjelenő „Üt“ című újságokat, amelyek a párt szavát továbbították a kisemmizett tömegekhez. Üjabb filmkocka. A régi aratások, cséplések rossz emlékeit elevenítette fel. E község földműveseit, földnélkü­­lijeit a gond gyötörte, a sírás fojto­gatta, az elkeseredés acélozta. Né­mely aratőmunkás alig tudott három hónapra elegendő kenyérnekvaló ga­bonát megkeresni. Az emberek retteg­tek a holnaptól. Ilyen szavak jártak közszájon, néhány hónappal az aratás után: „Most már, mit viszünk a ma­lomba? ...“ „Miből fizetjük a beteg­­segélyzőt, honnan teremtjük elő az adót...“ Száz és száz ilyen kétségbe­ejtő kiáltás zúgott végig a falun ... Mély merengésemből egy tarlőhán­­tó erőgép robaja ébresztett fel. Meg­szakadt a felsejlő szomorú emlék­képek sora, s ünnepélyes, boldog ér­zéssel jutottam egyszeriben az öröm­teljes jelen bűvös otthonába. Az új élet kezdete. Ezerkilencszáz­­ötvenkettő telén szikrázva csillantak a jégkristályok a szövetkezet Iroda­helyisége ablakán. Az asztal üveglap­ja alatt tarkállt a járás térképe. Ko­szorús Péter, az első efsz-elnök ceru­zája egy jelzőponton hosszan elidő­zött: — Itt a tél, kevés a takarmány! Kevés a munkagép, kevés a trágya. No és lesz-e elég vetőmag, ültető­anyag? — ilyen és hasonló gondola­tok motoszkáltak az elnök fejében. No­de, ezek az indulással járó kezdeti nehézségek voltak, amelyeket később teljes mértékben kiküszöböltek. Bizo­nyíték: az utóbbi tíz évben az itteni közös gazdaság a járás legjobb szö­vetkezetei közé tartozik. Ennek pozitív hatását a falu küle­­mének szüntelen újulása, csinosodá­­sa, a szövetkezeti tagok jőmódúsága és művelődése is fényesen igazolja. Míg 1955-ben csak valamivel több, mint egymillió korona ütötte az efsz­­-tagok markát, viszont 1969-ben már közel a kilencszerese, ugyanakkor a tagok száma alig gyarapodott. Ami pedig a lakás- és öltözködési kultúrát, az egészségügyi feltételek rohamos javulását illeti, ez statiszti­kai adatokkal alig kimutatható. A leg­korszerűbb konyhafelszerelésekről nem is beszélve, amelyek a háziasz­­szonyok munkáját igen lényegesen könnyítik. A Győzelmes Február óta eltelt ne­gyedszázad alatt korszerű 9 éves ál­talános iskola, óvódé, községháza, szövetkezeti székház, vas- és élelmi­szerüzlet, női és férfifodrászat, stb. épült. Külön említést érdemel a mű­velődés háza, amely 6,5 millió korona költségráfordítással épült, s 1970-ben adtak át rendeltetésének. Beszélgetés közben afelől is érdek­lődtünk, ragaszkodnak-e a tagok kö­zös gazdaságukhoz. Szabó György így nyilatkozott: — Semmi pénzért sem mennék más munkahelyre. — S miért nem ...? — Azért, mert jó az «irányítás, pél­dás a gazdálkodás, megtaláljuk szá­mításunkat a szövetkezetben. A jő gazdasági eredményeket nagy­ban elősegíti a kitűnő munkaszerve­zés, a jó munkaerkölcs, s a tagság összetartása, a közös cél elérése ér­dekében. Amikor Pőthe Józseftől, az efsz me­­chanizátorától újításai felől érdeklő­döm, a kollektívákra, a tagokra tereli a szót, szerényen: — Nemcsak a vezető fejében szü­letnek hasznos ötletekl A ml kollek­tívánk nem kényelmeseden el any­­nylra, hogy csak arra várna, hogy a mester majd kigondol valamit. Ezek az ötletek nálunk a munkakedv szün­telen istápolói, melyek évről-évre több megbecsülést hoznak. A szövetkezet minden szempontból felkarolja az ifjúságot, a helyi tömeg­szervezetekbe tömörült ifjúság céltu­datos megmozdulásait erkölcsileg és anyagilag is támogatja. A sportoló fiatalok minden igényét kielégíti a korszerű sportstadion. Ki­tűnő a kapcsolat az efsz és a SZISZ- szervezet vezetősége között. A fiata­lok a CSKP megalakulása 50. évfordu­lója tiszteletére vállalt kötelezettsé­geiket 100 százalékra teljesítették. Az ifi-szervezet és az efsz közötti jó kapcsolatokat bizonyltja az is, hogy a SZISZ-tagok Wiedermann Józsefet az efsz pártszervezetének elnökét tiszteletbeli elnökükké választották. A tagság kulturális igényeinek kielé­gítését szolgálja többok között a szé­lesvásznú mozi, a nagyszerűen felsze­relt könyvtár, valamint a MATESZ vendégjátéka is. Márványtábla, krónika. Tény: az eredményes gazdálkodás közben arról sem feledkeznek meg, hogy a küzdel­mes múlt az örömteljes jelenük alap­ja. A szövetkezet-alapítók nevét — a művelődésháza falán — márvány­emléktábla őrzi. S a szövetkezet fej­lődését krónika örökíti meg. Sőt a távlati terveikben egy falumúzeum létrehozása is szerepel, ahol a múlt mezőgazdaságát idéző eszközöket sze­retnék összegyűjteni. Ezirányú te­vékenységüket Kalmár János efsz­­elnök, a munkaérdemrend viselője Így összegezte: — A néprajzi és tárgyi hagyomá­nyok lélekformálő erővel hatnak majd a községünk fiataljaira, mert egyrészt megmutatják azt a göröngyös életutat, melyen elődeik jártak, s másrészt azt az utat Is meghatározza, melyen a fiataloknak járniuk kell. Igent Azt az utat, melynek két tör­ténelmi sorsforduló volt a nyitánya: a fasizmus alóli felszabadulásunk, majdpedig az új, korszanyitó Februári Győzelem, amikor a gyárak és földek népe kezébe vette sorsa irányítását. A Győzelmes Február tehát új életünk nagyszerű, örök dokumentuma! CSIBA LÄSZLÖ, \ Samorín (Somorjaj

Next

/
Thumbnails
Contents