Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 4. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. január 27. SZÖVETSÉGI SZEMLE Л SZÖVETKEZETI FOl.OMOVKSEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA ÚJ CÉLOK FELÉ AZ EFSZ TAGGYÜLÉSEK NÖVEKVŐ JELENTŐSÉGE NagyjelentőságGek a szövetkezeti évzáró taggyűlések. Az elmúlt év gaz­dasági eredményeinek mérlegelése, az 1973. évi termelési-pénzügyi terv jó­váhagyása nem csupán a gazdasági élet eseményei, de egyben tanúbizony­sága annak Is, milyen az irányítás színvonala, a tagság életszínvonalá­nak növekedése, s ugyanakkor az elsz-ek társadalmi helyzete szilárdít­ásának is tükrözője. Az Idei évzáró közgyűlések gazda­sági és társadalmi Jelentőségét tar­talmának új vonásai Is növelik. Ez év második hónapjában emléke­zünk a Győzelmes Februárra, 25. év­fordulóján. Negyedszázaddal ezelőtt a munkásosztály a CSKP irányításával sikeresen meghiúsította a belső reak­ció azon ármánykodását, hogy az megváltoztassa az ország politikai irányvonalát, ezáltal aláásva a szo­cialista forradalom győzelmét köztár­saságunkban. A CSKP mezőgazdaságpolitlkájának helyes irányvonala abban is megnyil­vánult, hogy fokozatosan megszilár­dult a munkás-paraszt szövetség, s a parasztság zöme 1948 februárjában a reakció ellen vívott harcban a mun­kásosztály oldalára állt. A Februárt Győzelem utat nyitott Csehszlováktóban a szocializmus épí­tésének, s ezáltal a kisüzemi mező­gazdaság szocialista átépítésének. A szövetkezeti gazdálkodás eredményes­sége, a párt helyes iránymutatása kö­zepette kialakulhatott a szövetkezeti parasztság új osztálya, amely a mun­kásosztály megbízható szövetségese, s szocialista társadalmunk szilárd tá­masza. Az idei évzáró közgyűléseknek ün­nepélyes lesz a jellegük, éppen a Februári Győzelem 23. évfordulójának méltó megünneplése kapcsán; szó lesz ezen ünnepi közgyűléseken a szövetkezeti gazdálkodás паду szerű sikereiről, a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről. Ugyanakkor méltó al­kalom nyílik ezeken a közgyűléseken a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségek jó­váhagyására, amelyek lényegesen elő­segítik majd az 1973. évi termelési és értékesítési feladatok teljesítését, ille­tőleg túlszárnyalását. S éppen ezen ünnepi alkalommal értékeljük a szövetkezetek alapító tagjai és kiváló dolgozói áldozatkész munkásságát, amelyet a CSKP mező­gazdaságpolitikája megvalósítása ér­dekében kifejtettek, s nemkülönben, azt az elkötelezettséget, s hűséget, amelyet a szövetkezeti gazdálkodás iránt tanúsítottak az 1968—69- es években. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Központi Bizottsága, s vala­mennyi járási bizottsága különös gon­dot fordít az 1972/73. téli időszakra elfogadott eszmei-politikai nevelő­munka programja keretében a Feb­ruári Győzelem 25. évfordulója tisz­teletére tett munkafelajánlásokra, hogy azok megvalósítása egyben elő­segítse a versenymozgalom színvona­­lasságát, a még olykor fellelhető for­maságok leküzdését, megszüntetését. Ezért a szövetség illetékes szervei az évzáró közgyűlések előkészítésével kapcsolatban, a verseny minőségi színvonalnövelése érdekében a szö­vetkezetek vezetőségének figyelmébe ajánlják a következőket: • Az efsz-taggy üléseken formáli­san kihirdetett munkafelajánlősok helyett térjenek át az évi termelési­­pénzügyi terv munkacsoportokra, az egyes munkahelyekre való feladat le­bontására, hogy mindenekelőtt rész­letesen Ismerjék a dolgozók, s csak ezután tegyenek vállalásokat az egyes dolgozók, Illetőleg munkaközösségek a már ismert tervfeladatok túltelje­sítésére, a termelés gazdaságosabbá, ésszerűbbé, jövedelmezőbbé tételére. • Teljes mértékben támogassák a „Mindenki szocialista módon“ moz­galmat, mert ez nemcsak a tervtűltel­­jesítésre ösztönöz, hanem a munka- és életkörnyezet javítására, az embe­rek elvtársi viszonya kialakítására, a szocialista munkaviszony megterem­tésére, a szövetkezet' tagok tehetsé­gének teljes kiborIBkaztatására, a kulturális-nevelömun‘ara* s a köz­ügyek intézésére is s^-Keflt. A „Mindenki szocialista módon“ mozgalom egyik szervezési alapfor­mája az egyes munkaközösségek be­kapcsolódása a szocialista brigád elmért folyó versenybe. Mindenekelőtt figyelembe kell ven­ni a CSKP Központi Bizottsága múlt év októberi plenáris ülésének az ideo­lógiai nevelésre vonatkozó határoza­tát, amely többek között tényként ál­lapította meg, hogy a dolgozók a munkakörnyezetükben formálódnak, az új, szocialista világért folytatott eszmei-politikai harc, s az erkölcsi normák betartása közvetve, vagy köz­vetlenül hatással van rájuk. A szocialista brigádmozgalom Szlo­vákiában csak mo3t kezd kibontakoz­ni. Ezért a szövetség valamennyi szer­vének — s az efsz-ek vezetőségeinek is — elsőrendű feladata, hogy az idei évi termelési-pénzügyi tervek, vala­mint az évzáró közgyűlések előkészí­tését egyben a szocialista brigádmoz­galom kibővítésére is használják fel, s ezáltal is emelkedjék a már ver­senyző munkaközösségek társadalmi tevékenységének színvonala. A szocialista verseny alakisága (for­malitása) abban is megnyilvánul szá­mos helyütt, hogy az efsz-ek vezető­ségei és szakemberei kevés figyelmet szentelnek a kötelezettségvállalások rendszeres értékelésére, valamint az élenjáró munkacsoportok és egyének kiváló eredményei népszerűsítésére. A kötelezettségvállalások teljesíté­sének rendszeres értékelése — köz­vetlenül a munkahelyeken —, s az értékes tapasztalatok, jó eredmények népszerűsítése, társadalmi méltatása nélkül nem lehet eredményes a szo­cialista munkaverseny, vagyis csök­ken az erkölcsi nevelőhatás. A mostani évzáró közgyűlések leg­fontosabb, új vonása, hogy ezek egy­úttal az SZFSZ tagszervezeteinek év­záró ülései is lesznek. Az efsz-nek— mint a szövetség tagszervezetének — legfelsőbb szerve a taggyűlés, és az efsz vezetősége egyben a szövetség alapszervezetének vezetősége is. Azt a tényt, hogy az efsz-ek idei évzáró közgyűlései egyben a szövet­ség tagszervezeteinek évzáró taggyű­lései is, legjobban kifejezi az, hogy először jóváhagyjak a társadalmi te­vékenység tervét, amely — az egyes efsz-ek feltételei között —- a szövet­ség tevékenységét tükrözik. A tagok szakképzettsége és kultu­rális színvonala növeléséről, valamint ezek szociális és egészségügyi szük­ségleteiről váló gondoskodást illeti, különös tekintettel a szövetkezett if­júságra, az efsz-ek alapszabályzata tartalmazza, amelyet a mintaalapsza­bályok szerint dolgoztak ki a szövet­kezetekben az 1961/85. telén. Számos szövetkezetben azonban az alapsza­bályoknak épp azt a részét, amely a tagok szociális gondoskodásáról, va­lamint politikai és kulturális fejlődé­séről Intézkedik, csak hiányosan haj­tották végre. A CSKP XIV. kongresszusán elfoga­dott mezőgazdaság-politika, s ennek részletezése a CSKP és az SZLKP Köz­ponti Bizottsága áprilisi plenáris ülé­sén, mindjobban előtérbe helyezi a szövetkezeti tagok politikai fejlődé­sének szükségszerűségét, hogy a szo­cialista társadalom építőivé, új szo­cialista emberekké válhassanak. E szemszögből nézve az efsz-ek tár­sadalmi tevékenysége tervének elké­szítése és jóváhagyása rendkívüli je­lentőségű. Kifejezi az eddigi tervsze­rűtlen, hiányos társadalmi tevékeny­ség átmenetét, s lehetővé teszi a szö­vetkezeti tagok tehetségének teljes, sokrétű kibontakozását, szocialista öntudatának állandó növekedését, a munka- és életkörnyozetük javítását előmozdító gondoskodást. Valamennyi efsz társadalmi tevé­kenységének terve részletezi majd a társadalmi tevékenység szakaszainak rendezvényeit, s intézkedéseket. E tervnek gazdasági alapját a szociális- és kulturális, valamint a lakásépítési alap pénzeszközei biztosítják. Ennek az említett tervnek alap­irányvonalát, jó minőségét elősegíti az efsz vezetőségének tervjavaslata, s befolyásolja a pénzalapok nagysá­ga. Ezt a tervjavaslatot megtárgyal­ják az SZLKP üzemi szerveztei, Illet­ve községi szervezetei Is, hogy össze­hangolt legyen a pártszervezet, a nemzeti bizottság és a Nemzeti Front helyi bizottsága politikai-szervező FELSŐ-CSALLÓKÖZBEN: Dial művelődési központ spül A Zlatá Klasy-i (aranykalászi) Béke Efsz egyre izmosoúik-terebélye­­sedik. Legutóbb a Cakany-i (csákányi) Efsz tagjai is ügy döntöttek, hogy közös ingó ás ingatlan vagyonukkal együtt „beolvadnak“ a példásan gaz­dálkodó BÉKE be. Természetes, hogy ilyen körülmények között gondoskodni kell az egyre gyarapodó tagság kulturális igényeinek sokoldalú kielégítéséről is. így jutottak arra az elhatározásra, hogy korszerű művelődési központot épí­tenek, többmillió korona költségráfordítással. A kultúrház építése télidében sem szünetel. Alighogy elkészült az épület egyik szárnya, máris hozzáláttak a másik épületszárny falazásához a Du­najská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási Építkezési Vállalat dolgozói. Nincs kizárva annuk a lehetősége, hogy a művelődés c korszerű hajléká­nak avatására egy éven belül sor kerül. Foto: nkl Kulturális bizottságokat alakítottak munkájával. A szövetkezeten belül milyen szerv Járjon e tekintetben az élen? (Mármint a társadalmi tevé­kenység tervfeladatai kidolgozásá­ban?!) Nem más, mint az efsz válasz­tott szakbizottságai (szociális, kultu­rális-nevelő, munkavédelmi, s részben a felügyelő bizottság). Ez utóbbi nagymértékben hozzájárulhat az eísz­­tagok benyújtott panaszai helyes elin­tézésével a szövetkezeti demokrácia érvényre juttatásához, a vezetőség és a tagság közötti elvtársi jóviszony ki­alakításához — már annál is inkább, mert csupán a taggyűlésnek tartozik felelősséggel. Vagyis, ebbéli munkál­kodásában nem akadályozhatja a ve­zetőség, s el sem marasztalhatja ér­te... Azokban a szövetkezetekben, ame­lyekben az egyes szakbizottságok el­nökeinek és tagjainak képessége nem biztosíték az egyes szakaszokon a tár­sadalmi tevékenység helyes kibonta­kozására, ott az évzáró közgyűlése­ken pótválasztásokat kell tartani. S még egy fontos dolog: mindin­kább előtérbe kerül az a követel­mény, hogy a társadalmi tevékenység összehangolására vagy az efsz elnök­­helyettesét, vagy más vezetőségi tag­ját bízzuk meg a szakbizottságok te­vékenységének irányításával, aki egy­ben ellenőrizné a tervfeladatok vég­rehajtását. Az efsz-ek társadalmi tevékenysége tervfeladatai teljesítésének jelentősé­gét az Is növeli, hogy a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Központi Bizottsága által kö­zösen kiadott utasítás szerint e terv­feladatok szerves részét képezik majd az 1973. évi termelési-pénzügyi terv­nek, azzal a meghatározással, hogy az efsz évzáró közgyűlésének külön kell Jóváhagyni. S még valami: az efsz-ek évzáró közgyűléseit a járási mezőgazdasági igazgatóságok és a Szövetkezett Föld­művesek Szövetsége járást bizottságai közösen szervezik. A gyűlés első fe­lében az említett utasítás szerint megvitatják az efsz — mint gazdasá­gi-társadalmi szervezet — múlt évi tevékenységét, értékelik az 1972. évi szocialista munkaverseny eredmé­nyeit, s ott, ahol választások lesznek, megválasztják a szövetkezet új szer­veit. A gyűlés másik részében meg­emlékeznek a Februári Győzelem 25. évfordulójáról, kihirdetik és kollek­tiven elfogadják az említett évforduló tiszteletére vállalt kötelezettségeket, jóváhagyják az 1973. évi termelési­­pénzügyi tervet, beleértve az efsz tár­sadalmi tevékenységének terve jóvá­hagyását is. Tekintettel az efsz-ek társadalmi tevékenysége tervének fontos külde­tésére. a Szabad Földműves „Szövet­ségi Szemle“ rovatában nyilvánosság­ra hozunk ilyen terveket, amelyeket élenjáró szövetkezetek dolgoztak ki, valamint példás szocialista brigádok és szövetkezetek munkaíelajánlásait is. A szövetség járási bizottságainak céltudatos politikai szervezőmunkája, valamint az efsz-ek évzáró közgyűlé­sei új feladatainak sikeres végrehaj­tása kézzelfoghatóan elősegíti a tár­sadalmi tevékenység fellendítését. Ing. ALOJZ VOJ АСЕ К, az SZF3Z KB titkára. r A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének rožňavai (rozsnyói) járási bizottsága a CSKP XIV. kongresszusa határozatai teljesítését szorgalmazzák naponta, főleg az efsz-tagok munka- és életkörülményeinek, művelődésé­nek elősegítésére, kulturális igényeik kielégítésére fordítanak megkülönböz­tetett figyelmet. Eztrányú feladatai­kat az SZLKP járási bizottsága, ille­tőleg a Nemzeti Front járást bizottsá­ga erre vonatkozó határozatai alap­ján valósítják meg. Elsőrendű feladatnak számit: az efsz-tagok eszmei-politikai nevelése, és a kulturális tevékenység fejleszté­se az efsz-ekben, valamint a falvak­ban. Ezen a téren olyan formákat al­kalmaznak, amelyek megfelelnek a szövetkezetek, valamint faluközössé­gek feltételeinek. Ebből kiindulva mind a járási bizottság keretén belül, mindpedig az újonnan egyesült 12 efsz-ben kulturális szakbizottságokat létesítenek, amelyek feladata az em­lített nevelőmunka szervezése és Irá­nyítása. Amellett a községekben és az efsz-' ekben klubokat létesítenek, melyek­nek vezetői sorában képviselete lesz a hnb kulturális bizottságának, aki az efsz-ek mindazon vezetőségi ülésein is résztvesz, amelyeken a kulturális tevékenységet érintő problémákat tárgyalnak. A községek kulturális éle­tét a nemzeti bizottságok kulturális szakbizottságai Irányítják. A szövetkezeti klubok vezetői évi munkatervet készítenek, amelyeket összehangolnak a nemzeti bizottság kulturális szakbizottsága, valamint a tömegszervezetek munkaterveivel. Az SZFSZ járási bizottsága ezzel kapcsolatban elkészítette az efsz-ek kulturális szakbizottságai működésé­nek irányelveit, tekintettel a járás sa­játos viszonyaira. A szövetség járást bizottsága az akció-terv elkészítése, majd jóváhagyása után — főleg az eszmei-politikai nevelőmunkát ille­tően — szorosan együttműködik a já­rási nemzeti bizottság kulturális ügy­osztályával és a társadalmi1, Illetőleg tömegszervezetek járási szerveivel. Eddig az ilyen irányú kapcsolatokat formaiság jellemezte. Jelenleg már jő kapcsolat mutatkozik a szövetség já­rási bizottsága és a járást mezőgaz­dasági Igazgatóság között, főleg a közös sportrendezvények tervének kidolgozása szakaszán. Hogy az esz­mei-politikai és kulturális nevelőmun­ka színvonalas legyen, emiatt a szö­vetség járási bizottsága szoros kap­csolatot teremt a járás területén mű­ködő tömegszervezetek helyi szerve­zeteivel (SZISZ, Nőszövetség, CSSZ­­BSZ, Szocialista Akadémia, CSEMA­­DOK, stb.j. Mindent egybevetve, a szövetség já­rást bizottsága azon fáradozik, hogy az efsz-tagok — úgy mint más üze­mek dolgozói — helyben, községeik­ben elégíthessék ki kulturális és mű­velődési igényeiket. ib \\\\V4\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\4\^^^ ló együttműködés, eredményes munka A SZÖVETSÉG GALÄNTAI JÄRÄSI BIZOTTSÁGÁNAK MUNKÁJÁRÓL A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének járási bizottsága mindössze fél évvel ezelőtt alakult. Ettől függet­lenül munkássága pozitívan értékel­hető, politikai-, kulturális-, szociális­közgazdasági téren egyaránt. Nagy mértékben hozzájárult а XIV. párt­­kongresszus és nz efsz-ek VIII. kong­resszusa határozataiból eredő felada­tok gyakorlati megvalósításához. E járási bizottság egész tevékeny­ségére a tervszerűség jellemző. S hogy a tagszervezetekkel (efsz-ek!) gyü­mölcsöző legyen az együttműködés, a járási bizottság a tagjai sorából erre a célra hüsz tagú aktivista-csoportot szervezett. Különösképp nem kell hangsúlyoz­ni, hogy a járási bizottság aktívan hozzájárul a különböző ünnepségek, szervezéséhez. Hathatósan segíti a „Mindenki szocialista módon“ moz­galom kibontakoztatását. Tekintettel a versenymozgalom jelentőségére, el­készítette annak módszertani, szerve­zési és értékelési irányelveit. A nyil­vántartott 25 munkaközösségből már 10 bekapcsolódott a szocialista brigád megtisztelő cím elnyerésé­ért folyó versenybe. A többi munka­­közösséget a járási mezögazdasá i igazgatóság és a szövetség járási bi­zottságának dolgozói személyes láto­gatásaik során közösen aktivizálják. A legközelebbi hónapokban e verseny­ző munkaközösségek számát további öttel szeretnék gyarapítani. Járásunk efsz-tagjai а VIII. kong­resszusuk tiszteletére 18 millió 782 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak, s ebből már a félév végére 15 millió 187 ezer korona értéket tel­jesítettek. Kitűnő e járási bizottság együttmű­ködése a Nemzeti Front járási bizott­ságával. Számos akciót közösen szer­veztek. A szövetség jb-nak egy állan­dó képviselője van a Nemzeti Front jb-ban, s a Nemzeti Front járási bi­zottságának egy képviselője mindig résztvesz a szövetség járási bizottsá­ga elnökségi és plenáris ülésein. Ez az együttműködés nemcsak járási, de közösségi szinten is létezik: a Nem­zeti Front községi bizottságaiban te­vékenyen munkálkodnak közre az efsz-tagok is. Ugyancsak példásnak mondható a szövetség járási bizottsága, a járási mezőgazdasági igazgatóság és az SZLKP járási bizottsága közötti együtt­működés. Ezen irányító szervek hat­hatósan segftik az emlftett, újonnan alakult járási bizottságot. Ugyanak­kor kielégítő az együttműködés a Nő­szövetség, illetőleg a SZISZ járási bi­zottságával. Ez utóbbi, közösen szer­vezett rendezvény volt: a falusi és mezőgazdasági ifjúság járási szintű találkozója. A járási mezőgazdasági igazgatósággal közösen szervezte meg a szövetség járási bizottsága a trak­torosok járási ügyességi versenyét. Megrendezték továbbá a mezőgazda­sági ifjúság járási találkozóját, a SZISZ kongresszusát megelőzd idő­szakban, amelyet egybekapcsoltak a járás legjobb gépkezelőinek aratási versenye értékelésével, s az ifjú me­zőgazdasági szakemberek aktíva-ülé­sével. Vagyis, a továbbiakban is adot­tak az előfeltételek a gyümölcsöző együttműködésre. A szövetség járási bizottsága na­gyon okosan tette, hogy felméréseket végzett a munka- és egészségvédelem területén, közvetlenül az egyes efsz­­ekben, s értékelte az egészségvédel­mi intézkedések tervének teljesítését. A járási mezőgazdasági igazgatóság­gal közösen megszervezte a munka­­védelmi előadók (technikusok) ötna­pos tanulmányúját Közáp-Szlovákia élenjáró mezőgazdasági üzemeibe. Kö­zös versenyt hirdettek a munkakör­nyezet javítása érdekében, amelyet az évi eredmények alapján értékelnek majd. Ugyanakkor a szóban lorgé járási bizottság a szövetkezetek baráti kap­csolatai kiépítésének útját is egyen­geti. Bár még nem tökéletes e bizott­ság munkája, pozitívan értékelhető. ov

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents