Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 4. szám
1973. Január 27. SZABAD FÖLDMŰVES KORAI ELVÁLASZTÁSON ALAPULÓ MALACNEYELES KETRECES RENDSZERBEN A Kvetoslavovi Magszaporító Állami Gazdaság 2 ezer 268 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, ebből 2 ezer 207 ha a szántóföld. Az üzem fő tevékenysége 1963-tól a magasabb fokozatú vetőmag-szaporításra irányul. Ezerkilencszázhetvenegyben a szántő 30,8 százalékán foglalkoztak magszaporítással, s a szaporítói területnek több mint 60 °/o-án a nagyhozamú gabonafajták vetőmag-szaporftását szorgalmazták. A szaporítói tevékenységben évről-évre jobb ered-1972 március elején vette kezdetét. A speciális takarmányokat (PIG— Startina Complette és 4-Day—Weaning Complette), a kanadai Ralston Purina International cég gyártja és a Budapesten székelő kelet-európai képviselet közbenjárásával az NSZK szállítja. De szóljunk inkább az alkalmazott technológiáról. A kocákat jó kondícióban kell tartani, hogy a megtermékenyítés sikeres és Iphetöleg összehangolható legyen, mert ezen tenyésztési eljárás sikerssége elsősorban attól függ, sikerül-e megvalósítani a csoportos betelepítést. Egy-egy csoportban legalább 32 anyát kell egyegyidős és egyformán fejlett választott malacok kerüljenek egy 10-es csoportba. A ketreces malacnevelő pavilont két turnusban (200—200 db), esetenként 3—5 nap leforgása alatt telepítik be. Itt kell megjegyezni, hogy a gazdaság eddig csak 320 választott malacot tartott a ketrecekben, mert egyrészt kevés volt a kocájuk, másrészt az ellesek összehangolása sem ment zavartalanul. A malacnevelő pavilon lényegében egy sötét helyiség, ahol az első néhány napon még teljes kivilágítás van az etetések és ellenőrzések idején, de egy hét leforgása után már csökkentik, illetve сок a 10—12-ik naptól 20—21 napos korig ún. „négynapos'1 takarmányt, 4-DWC speciális külföldi keveréket kaptak. Eleinte többször, később naponta kétszer etettek. Az önetetőkböl annyi takarmányt fogyaszthattak a malacok, amennyit éppen akartak. A 20—21. napon kezdték a 4-DWC takarmányhoz adagolni a PIG—Startina finiskeveréket úgy, hogy az új keverékkel történő etetésre való áttérés, amely esetenként 4—5 napig tartott, zavartalanul menjen végbe, az állatok megszokják, megkedveljék az új keveréket, ne következzen be a stresszhatás, ne essenek vissza a fejlődésben, súlygyarapodásban. A ketreces tartás idején ezentúl már csak ezen utóbbi keveréket kapták az állatok. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a vizet úszókás fémtartályokból üneséssel kapták a malacok, s az itatás, illetve a vízfelvétel fémszopókákon keresztül történt. Előnye, hogy a víz nincs nyomás alatt, a malac nyugodtabban iszik, s közben nem jut tócsát, tisztátalanságot előidéző víz a ketrecbe. A ketreces rendszerben 45 napot töltenek a malacok, s az összesen 55—56 napos állatokat áthelyezik az előhizlaldába. П cjáTtak. zc a vzi’ľťU \ш IV. RÉSZ A len gyomirtása A len gyomirtása során vizsgált szerekből a Brominal flax vált be a legjobban. A Basagran ennél valamivel gyengébb, úgymond csak közepes gyomirtó hatásról tett tanúbizonyságot. A Basagran DP a tapasztalt erős fitotoxikus hatás miatt nem tekinthető perspektív készítménynek a lentermesztés szempontjából. A TOK E 25 készítmény posztemergens hatóanyagként adagolva gyenge, preemergens hatóanyagként viszont igen jó, bár kissé fitotoxikus hatású volt a lenre nézve. A posztemergens szerként applikált Gesaran 25 3 kg/ha adagban kiváló eredményt biztosított, s jobbnak bizonyait, mint a Dikolen. A Brominal flax perspektív szernek ígérkezik, ezért az elkövetkezőkben a tudományos dolgozók azt is megvizsgálják, milyen hatással van ezen szer használata a rostokra. A szakemberek javasolták a Gesaran 25 elnevezésű készítmény lentermesztésben történő alkalmazásának engedélyezését. A gyümölcsösök és a ribizli gyomirtása A vizsgált Kerb elnevezésű készítmény eleinte jól hatott, de a tarackbúza később teljesen regenerálódott. Az Ustinex special jól hat a kitartó gyomokra is, de rövid idő múlva ezek is újrafejlődnek. A Caragard a magvas-gyümölcsűeknél, a csonthéjasoknál és a ribizlinél jó gyomirtó hatásról tett tanúbizonyságot, de használata kockázattal jár. Igen jól beváltak az MCPA +Simazin (ribizli, magvas-gyümölcsűek, csonthéjasok), és az MCPA + Atrazin (a magvas-gyümölcsűeknél egyszeri és osztott applikálás esetén) szerkombinációk. Az MCPA-val történő permetezést azonban hűvösebb időben kell elvégezni, s nem szaDad a permetlével betakarni a zöld részeket.'A parcellás kísérletekben a MON 2139 elnevezésű gyomirtó is bevált. A szemcsézett Casaran adagolása után a ribizlinél fitotoxikus hatás jelentkezett. Gyakorlati elterjesztésre az Ustinex spéciéit és az MCPA +Simazin szerkombinációt javasolták a tudományos dolgozók. Gyomirtás a szőlőben A magasvezetékes szőlőkben jól bevált a kis nyomással applikált Ustinex spéciéi készítmény. Kedvező hatást értek el a VC3—438 + Nopon 11 E kombinációval, valamint a MON 2139-el is, amely kezdetben a későbbiek folyamán regenerálódó ellenálló gyomok ellen is hatásosnak bizonyult. A gyakorlat számára engedélyezték az Ustinex speciál magasvezetékes szőlőben való alkalmazását A borsó gyomirtása Az ellenőrző kísérletek tapasztalatai szerint a TOK +Simazin szerkombináció aránylag gyengén irtja a gyomokat, ráadásul fitotoxikus hatású. A Treflant legfeljebb 5 liter/ha adagban lehet applikálni. A Bladex rövidebb gyomirtó hatású, ezért kiválóan alkalmazható a zöldjéért termesztett borsóban. A hélazab ellen jól bevált az Avadex BW. A borsó 2—3 leveles fejlettségi fokán, melegebb időjárás esetén adagolt Bidisin veszélyes lehet a kultúrnövényre is. A tudományos dolgozók a gyakorlat számára a Treflan + szükségszerű permetezés Aretittel, a zöldborsóban pedig a Bladex-et javasolják. A vetett és ültetett hagyma gyomirtása során kitűnően bevált a ményeket érnek el. Mindemellett nem hanyagolják el az állattenyésztés fejlesztését, eredményesebbé tételét sem. Az alakulás idején (I960) nagyon rossz minőségű, sőt fertőzött volt az állatállomány. A gazdasági épületek szempontjából sem volt rózsásnak mondható a helyzet. Tehát volt mit tenni, hogy legalább átlagos színvonalra emeljék a termelést. Hogy a gazdaság vezetői jól fogtak hozzá a tornyosuló problémák megoldásához, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az a tény, hogy 1972-ben már 248 kg húst és 1255 liter tejet termeltek, s ebből 23 kg húst, valamint 1156 liter tejet értékesítettek egy hektár mezőgazdasági földre számítva. A fejlődés ütemének felmérése szempontjából érdemes megemlíteni, hogy egy évvel korábban egy egységnyi mezőgazdasági földterületre számítva 214 kg húst és 1110 liter tejet termelt a gazdaság. A mezőgazdasági termelés sikeres fejlesztése érdekében a nevezett gazdaság szorosan együttműködik a különböző kutatóintézetekkel, kísérleti állomásokkal. A korábbi termelésfejlesztési tervek szerint a sertéstenyésztés vonalán pl. a malacnevelésre szerették volna szakosítani a termelést. Mint ismeretes, a malacnevelésben egyre inkább tért hódítanak az új technológiai eljárások, a gvorsított és a korai elválasztás, a különböző elveken alapuló állattartási módok stb. A Kvetoslavovi Magszaporítő Állami Gazdaságban 1971-ben kezdtek kísérletezni a 2} napos korban történő malacelválasztással. A kísérlet eredményesen zárult. Időközben a gazdaság vezetői tudomást szereztek arról, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben — főleg külföldön — már a születés utáni 10-ik. sőt a 6—7-ik napon történő elválasztással is szép eredményeket érnek el. Tapasztalatszerzés céljából meglátogatták a szekszárdi (Magyarország) mezőgazdasági üzemet, ahol már ezzel a módszerrel dolgoztak és az elválasztott malacokat ketreces rendszerben nevelték. Az ott szerzett tapasztalatok alapján a Mezőgazdasági Terménvfelvásárló és Ellátó Vállalat vezérigazgatósága mellett működő kutatói munkahely szakembereivel karöltve ők is hozzáfogtak a kísérletezéshez. E- lőször is kibővítették és korszerűsítették a rendelkezésükre álló kocaistállót. majd beszerelték a Big— Dutchman osztrák cég által gyártott kétszintes ketreceket és a magvar gyártmányú fűtő és légkondicionáló berendezést. Az egész beruházás mintegy 450 ezer koronát vett igénybe. A hazai alapanyaggal. de speciális külföldi takarmánvokkal végzett kísérletsorozat A „Barátság Vonatáéval érkezett szovjet szakemberek küldöttsége is ellátogatott Kvetoslavovra és nagy érdeklődést tanúsított a fentemlített kísérletek iránt. szerre megtermékenyíteni úgy, hogy az ellések szélső időhatárai között legfeljebb 5—6 nap eltérés mutatkozzon. Őt nappal a malacozás előtt — mosás és fertőtlenítés után — az anyák átkerülnek az ellető istállóba, ahol a kutricákban infralámpák biztosítják a szükséges 22—24 Cc-ot. A malacok 10—12 napig maradnak az anyánál, miközben átlagsúlyuk 3 kgra gyarapszik. Születés után vastartalmú injekciót kapnak a kismalacok, a második napon kitördelik a szopósok szemfogait. Az 5—6 napos kor elérésekor kerül sor a kanok kasztrálására, ivartalanitására, hogy a ketrecekbe kerülésig begyógyuljon a sebük. Az elválasztás 10—12 napos korban történik, miután a malacokat áthelyezik a ketrecekbe. Egy ketrecben 10 malac fér el, az egész ketreces rendszer 400 választott malac befogadására készült. A betelepítést ügy kell elvégezni, hogy az egy anyától származó utódok lehetőleg egy ketrecbe kerüljenek. Ha ezt mégsent lehet teljes mértékben megvalósítani, akkor legalább arra kell ügyelni, hogy Jtözel tompítják a napi kétszeri etetés idején adagolt fényt. A nap többi szakaszaiban piros égük szolgáltatnak némi fényt. A tapasztalatok szerint a malacok ebben a környezetben nyugodtabbak, jobban, gyorsabban fejlődnek, s ami szintén fontos, csak elvétve fordul elő kannibalizmus. Kezdetben 27—28 °C az állandó hőmérséklet, amit fokozatosan csökkentének, hogy mire elérkezik az előhizlaldába történő átcsoportosítás ideje, már csak mintegy 20 5C legyen az átlagos hőmérséklet. A levegő páratartalmát a meleglevegős agregátor segítségével állandóan az 50—60 %-os átlagértékek között tartják. A kísérlet során a választott mala-V\\\4\\X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\WVCTCMMMKMi Az előhizlaldába kerülő állatok átlagsúlya 16—17 kg. Az elohizlaldáhan 25—40 darabos csoportokba tömörítve, kutricákban vannak az állatok. A takarmányozás önetetők, az itatás viszont szintén fémszopőkák segítségével történik. Itt már természetes a világítás, a hőfok pedig 18— 20 °C között ingadozik. Az állatok a PIG—Startina speciális keveréket kapják, s amikor elégik a születéstől számított 70 napos kort, áthelyezik őket a hizlaldába. Ekkar az egyedenkénti átlagsúly 30—36 kg. Érdemes megemlíteni, hogy a ketreces állattartás kezdetétől a hizlaldába történő átcsoportosításig tapasztalt elhullás nem érte el az 1 %-ot sem. Hetven nap alatt, vagyis a 30—36 kg átlagsúly eléréséhez átlagosan 2—2,5 kg 4-DWC és 32—36 kg PIG—Startina keverékre volt szükségük az állatoknak. A gazdaság zootechnikusa, Fiika Károly elvtárs elmondotta, hogy a 120 anyát, a ketreces rendszerben elhelyezett 320 választott malacot és az előhizlalda 200 sertését mindössze 3 dolgozó gondozta. Ezen dolgozók munkatermelékenysége tovább fokozható a rendelkezésre álló kapacitások teljes mértékű, tökéletes kihasználásával. Ing. P a j t i n k a Anton igazgató az előzetes eredményekről beszélt. Elmondotta, hogy a korai elválasztásban kocánként 22 malacot választottak el, a gazdaság évi átlaga viszont 16,02 lett, igaz, ezt az eredményt nagyban befolyásolta a betegség következtében elhullott malacok száma is. Az átlagos kocaforgó a korai elválasztásnál 2,6—2,8 volt. A kísérleti állatoknál a hatvanadik napi 42—43 dkg-os átlagos napi súlygyarapodást tapasztaltak, s a további fejlődés is igen kedvező volt. A korai választású és ketrecekben nevelt malacok a további hizlalás folyamán naponta átlagosan 60 dkg-ot gyarapodtak. A gazdaság vezetői azt is elmondották, hogy tovább folytatják a kísérleteket. Szeretnék sikerre vinni a 6—7 napos korban történő elválasztással kapcsolatos elképzeléseket is, ezenkívül 10 napra szeretnék csökkenteni az állatok elöhizlaldai tartózkodását. Idén 50 sertés esetében kipróbálják a hazai gyártmányú speciális keverékeket is. A korai elválasztásnál továbbra is alkalmazni fogják a 4-DWC takarmányt, de később a PIG—Startina helyett a kísérleti célokra előállítót hazai startér ČOS keveréket adagolják majd, hogy a nyert eredményeket összehasonlíthassák a korábbiakkal. i » Végezetül még talán annyit szeretnék hozzáfűzni mindehhez, hogy bár a legújabb elképzelések szerint a termelés szakosítása szempontjából a Kvetoslavovi Magszaporító Állami Gazdaságban nincs nagy jövője a sertéstenyésztésnek, mégis dicséretre méltó az itteni vezetők és dolgozók feladatokhoz való pozitív és felelős viszonyulása, a tudományos dolgozókkal együtt kifejtett értékes tevékenysége, mellyel nemcsak saját érdekeiket szolgálják, nemcsak gazdaságuk termelési eredményeit akarják javítani, hanem a mindennapi széleskörű gyakorlat számúra igyekeznek olyan kamatoztatható tapasztalatokat, ismereteket adni, melyek hathatósan hozzájárulnak a termelés sikerességének növeléséhez, a távlati tervfeladatok mielőbbi teljesítéséhez! KADEK GABOR ____________________________3 Butisan és a Mesoranyl készítmény. Szlovákiai viszonylatban a Butisan nem volt fitotoxikus hatású, de nem is adott jobb eredményt, mint a Liro- Cipc. A Mesoranyl csak a dughagymáról. termesztett hagyma esetében vált be. A vetés vagy ültetés után a talajba történő bedolgozás nélkül applikált Cobex nem váltott kt kellő hatást. A Bromoxynil (1—1,2 liter/ha) valamivel gyengébben hatott, mint a hasonló adagban applikált Ioxynil. Az 1,5—3 leveles fejlettségi szakaszban lévő hagymánál kijuttatott Ioxynil kitűnő eredményt biztosított. A gyakorlat számára a Butisan és a Mesoranyl készítmények alkalmazását javasolják az ellenőrző kísérleteket végző tudományos dolgozók. Világszerte elismert tény, hogy a gyomirtásnak nagy fontosságot kell tulajdonítani, ha eredményes munkát akarunk végezni a növénytermesztésben. Állandóan újabb, az eddig használatos készítményeknél hatásosabb vegyszereket kell a termelők rendelkezésére bocsátani, mégpedig az igényelt mennyiségben és lehetőleg nem az applikálási határidő eltelte után! Ezenkívül nem árt elgondolkodni azon, hogy lassan az egész világon áttérnek a szemcsézett peszticidek használatára, mert immár bizonyított tény, hogy a granulált készítmények adagolása sokkal hatásosabb és gazdaságosabb. Néhány ilyen készítményt már nálunk is kipróbáltak a szakemberek, s meggyőződtek azok hatásosságáról. A gyakorlat sajnos egyelőre nem rendelkezik az ezen készítmények applikálásához nélkülözhetetlen gépi felszereléssel, így ezen Irányzat elterjedése még akadályokba ütközik. Előbb-utóbb azonban — hazai gyártással vagy behozatallal — ezt a problémát is meg kell oldani, hogy termelőink valóban a legjobb, legkorszerűbb és leghatásosabb készítményekkel és módszerekkel vehessék fel a küzdelmet a termelés eredményességének javulását gátló tényezők ellen. —kágé—
