Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-20 / 3. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 10. Amikor Giurgiunál átléptük a ha­tárt, szomszédaim így kiáltottak fel: „Db hiszen ez egy paradicsomkerti“ A szinte müemlékszámba vehető, gon­dosan kipingált családi házak arról tanúskodnak, hogy a bolgár nép félt­ve őrzi népművészeti hagyományait. Az új városnegyedek merészen égbe­­szökő toronyházaln is ott láthatjuk a népi motívumokat. A bolgár építészek fantáziagazdagságáról árulkodnak a kor követelményeinek megfelelően épült új stílusú házak. Színpompás falucskák, rózsa-, .gyümölcs-, szőlő­kertek alkotják az ország sok színből összetevődő tarkaságát. A hegyi fa­lucskák belesimulnak a szélvédett völgyekbe, és csörgedező patakjaikba szabadon csatangoló csacsik oltják szomjukat. Ezeken a vidékeken gya­kori még a csacsifogat, mert a rend­kívül kitartó állatok biztonságosan vontatják könnyű szekereiket a leg­meredekebb hegyi utakon Is. Az idillt megtörik az óriási korszerű gazdasági udvarok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a földművesek új útra lépték. A korszerű művelésű gyümölcsösökben, szőlészetekben fürge kistraktorok szállítják a mézédes szőlőt és az őszibarackot. Kísérőnk elmondta, hogy náluk akkor fizetnek kevesebbet a szőlőért, ha sok a cukortartalma, a savanyúbb szőlőnek nagyobb az ára. Ez tehát az első kép Bulgáriából. A MESÉLŐ KÖVEK Bulgária történetét az írott emléke­ken kívül régi, romos városrészek, ásatások és sziklába vájt dombormű­vek mesélik el. Plíszkát általában ki­tűnő konyakjáról ismerjük, de emel­lett Illik tudni, hogy ez volt az első bolgár főváros. A turisták ezrei cso­dálják ma is 100 méter hosszú és 30 méter széles bazilikáját. Közelében látható Európa egyetlen sziklába vé­sett reliefje, a madari lovas. Az itt élő népek életéről ad képet. A máso­dik bolgár főváros Pleszláv 28 évig épült és több cár uralkodott itt. A történelmet idéző kövek a bolgár nép függetlenségi harcáról mesélnek még ma is legendákat. Központi mon­danivalójuk a török hódítók ellepi egyenlőtlen küzdelem. A mondák több­nyire balladaszerűek. Íme egy a sok közül: Marciana Devna bolgár szépség megtetszett egy török hődítősereg pa­rancsnokának, aki azt mondotta a vá­roska véneinek, hogy iia neki adják Marcianát, akkor megkegyelmez a városnak. A fiatal lány feltételként kikötötte, hogy csak akkor lesz a tö­rök parancsnok kedvese, ha egy arany vödröt készíttet számára. El is készült az aranyvödör és Marciana a város legmélyebb kútjához ment vízért, de hiába várt rá a török, mert az arany­­vödörrel együt a lány a kútba ölte magát. Hasonló a „Negyven kallakrai“ lány legendája is. Az első bolgár cár­ság idején az országot lerohanó tö­rök bordák anyákat, gyermekeket öl­tek halomra és bolgár lányok ezreit becstelenítették meg. A 40 sudár ter­metű lány lángoszlopokon, füstfüggö­nyön át rohant a tengerpart szirtjel felé és hajukat összefonva bevetette magát a hullámzó tengerbe. A Várna melletti kőerdő a legenda szerint úgy keletkezett, hogy a bolgár seregeket üldöző török katonákra kéneső zú­dult, elpusztította a török sereget és a fáknak is csak a megkövesedett Csonka tönkjei maradtak meg. Az újabb keletű hagyományok a fasiszta betolakodók ellen küzdő par­tizánok igaz legendáit énekli meg. A bolgár nép legjobb fiai 'haiáltmeg­­vető bátorsággal küzdöttek. Nagyon találó erre az önfeláldozó gigászi küzdelemre Mikola Jonkov Vaboarov utolsó verse. Irgalmatlan, kegyetlen, ádáz harc a mi harcunk, — azt mondják: eposz. Lebuktam,,s a helyemre más áif... Egy emberélet — nem oszt, nem szoroz! Sortűz után pondrókkal vár az árok. Ez a logika odalenn. De új viharban újra harcba száilok, népem, szerelmem, mindenem; A lánglelkü költő búcsúversét 1942. június 20-án írta. Három nap múlva az elállatiasodott fasiszta pribékek sortüze oltotta ki nemes életét. Kom­munista önfeláldozásra buzdító pél­dája nyomán azonban újabb ezrek álltak helyére és a végső győzelemig folytatták a küzdelmet. A Hazafias Népfrontba tömörült ellenállók közül 30 ezren vesztették életüket, de az illegális tevékenység tovább folyt és a partizánok egyre többször rohamoz­ták meg a fasiszta parancsnokságo­kat, fontos hadászati központokat és a lőszerraktárakat. A Hazafias Nép­front Georgi Dimitrov irányításával nagy sikereket aratott, s miután a szovjet katonák a bolgár nép számá­ra is meghozták a szabadságot, az el­lenállás résztvevői megalakították a Hazafias Népfront, kormányát, amely­ben a vezető erőt a kommunisták kép­viselték. A VENDÉGLÁTÓ TENGER A Fekete-tenger vize nagyon sós, ezért 200 méter mélységtől lefelé, nincs benne élet. Ennek ellenére a múltban vendéglátó tengernek nevez­ték, mert a bolgár cárok idején gaz­dag rakományokkal terhes najók ér­keztek kikötőibe. Ilyenkor végnólküli volt a lakoma. A felszabadulás után a tenger újra betölti ezt a küldetését. Ma már bizony szűknek bizonyultak a tengeri kikötők is, és ezért az or­szág legnagyobb kikötőjét, a várnait, lényegesen bővítették. A tenger évente kétmillió turistát lát vendégül partjai mentén, ahol ki­tűnő gyógyulási és üdülési lehetősé gek vannak. Ezenkívül számtalan gyógyforrás — többnyire fedett me­dencékben — kínálja vizét a gyógyul­ni akaróknak. A bolgár tengerpartot szinte hihetetlen mértékben és ütem­ben építették üdülő és gyógykezelési központokká. Burgasz, Neszebár, Po­­mórié, Balcsík, Albena, Aranyhomok, Várna minden kényelmet megadnak Rumiana Cvetanuvá Gugesuvá az örökké mosolygó, rendkívül csinos idegenvezető. az üdülőknek. A Druzsba üdülőköz­pontban hazánk polgárai voltak az elsők, ezért kapta ezt a nevet és Csehszlovákiából többnyire ide sereg­lenek az üdülők. Ez az egyik legcsen­desebb üdülőközpont és 38—40 fok meleg vizű gyógyforrásai már sok be­tegnek visszaadták egészségét.> A leg­korszerűbb az Albena üdülőközpont, amely hipermodern szállókkal várja vendégeit, de építése még nincs be­fejezve. Kiimája viszont kitűnő, mert hőmérsékleti idényátlaga 21—22 fok között mozog. A Fekete tenger legna­gyobb üdülőközpontja ez Aranyhomok (Zlatni pjasáci), törökül Uzun-kum (Hosszúhomok) a neve. Rumiana Cve­­tanova Gogesová. a rendkívül csinos bolgár idegenvezető elújságolta, hogy az aranyszínű homokot Albániából szállították ide. Állítólag ennek is gyógyhatása Van. Az üdülőközpontnak ma már 83 szállodája — 17 ezer ágy­­gyal — és 120 vendéglátó üzeme van. Egyszerre összesen 25 ezren étkez­hetnek, vagy szórakozhatnak. A 367 ágyas Internacionál szálló egész éven át fogadja a vendégeket, mert fedett medencéiben állandóan lehet füröd­ni. Nem messze tőle a Moszkva-szálló tnagaslik az ég felé. BÁLLÁ jÖZSEF A Csehszlovák Rádió magyar szer­** kesztőségének hagyományos szokása már, hogy valamelyik na­gyobb község kultúrházában, a falu apraja-nagyja előtt játssza hangsza­lagra szilveszteri műsorát. így volt ez az 1972-es év búcsúztatásakor is, amikor Orechová Pôtoftban (Diöspa­­tónyban), a falu nagyon szép műve­­lődésf otthonában rendezték be rög­tönzött stúdiójukat. Igaz, hogy egy ilyen nyilvános rendezvény nagyon megszaporítja rádiósaink gondjait, mégis megér ez minden áldozatot. A dlóspatonyl feljátszás például nem­csak a község lakosainak nyújtott kü­lönleges szórakozást, de az előadás meleg hangulata, a termet zsúfolásig megtöltő közönség hálás tapsa érté­kesebbé, életszerűbbé ötvözte magát a december 31 -1 rádióközveítést is. S ami még ezeknél a pozitívumoknál is értékesebb: a kultúrteremben ösz­­szegyűlt közönség tapsa bebizonyítot­ta, hogy a falusi dolgozóink a nem­zetköziség ösvényén is előre léptek már. Éppen úgy lelkesedtek a cseh muzsika vagy a szlovák népdal halla­tán, mint amikor Goda Marika ma­gvar nótákat énekelt. Nos igen, a Csehszlovák Rádió ma­gyar szerkesztőségének szilveszteri műsoránál az internacionalista jelle-Szilveszter get értékelhetjük a legtöbbre. Igaz, hogy ez főképp a zenei müsorszámok­­ban domborodott ki, de ezek a válo­gatások kiválóak voltak. Különösen a SZISZ központi bizottsága mellett mű­ködő Piameny prágai zenekar aratott megérdemelt sikert, az énekesek kö­zül pedig Jiŕl Stedroiit, Jana Matyso­­vát és Helena Vrchtnvát alig akarta a közönség a színpadról leengedni. A magyar muzsikát Szoicsányi Dezső és népi zenekara szolgáltatta, Goda Má­ria, Bukoveczky Erzsébet és Jancsi Stefan pedig magyar és cigánydalok­kal szórakoztatta a hallgatóságot. Ér­dekes változatosságot jelentettek Su­­chánszky František jődli-számai, eze­ket is meleg tapssal jutalmazta a kö­zönség. A mintegy három órás szilveszteri műsorban természetesen a zenei be­tétek csupán csak kisebb hányadát töltötték ki. Amint az ilyenkor már szinte törvényszerű, az összeállítás oroszlán része a tréfákra és vidám jelenetekre épült. Nos, ezekkel sem takarékoskodott Jakál István, n műsor szerkesztője és összeállítója. Ha kissé szűkében állunk is a humoros dolgok a rádióban hazái Szerzőivel, kacagni való így IS akadt azért bőven. Még ba be is csú­szott egy-egy erőltetett tréfa, nagy általánosságban így is szőrakozhat­tunk. Nem is beszélve arról a Buda­pestről átvett néhány jelenetről, ame­lyek szellemességétől, nagyszerű elő­adásmódjától szívből kacaghatott a hallgatóság. És még egy kürülmónv, amely szin­te előre bebiztosította a szilveszteri műsor sikerét. A szereplőgárda ez mely a hazai magyar elöadásművé­­szeink legjobbjaiból verbuválódott Össze. A konferanszié Igényes szere­pét például Dráfi Mátyás. Gálán Géza és Boldoghy Kató oldotta meg siker­rel, a jeleneteknél pedig a MATESZ néhány színművésze kacagtatta meg a rádió hallgatóit. Mindent egybevetve a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége 1972 de­cemberében is kitett magáért. Az ó­­esztendö búcsúztatásakor kitűnő ösz­­szeállítássai szórakoztatta nagyszámú hallgatóit. A műsor rendezéséért Klimits Lajos érdemel dicséretet. (neumann) ALEKSZEJ SZURKOV: Út a kommunizmus felé Hogy mind az erőt bennünk felébressze, Azért kellett október vihara, Kezét Lenin vállunkra helyezte, S szemünkbe nézett, — gondos, jó apa. És hirtelen nagy fénnyel kiviláglott, A messzi idő, mind a mélyekig, S tekintetéből, mind ki írást látott, Kiolvashattuk sorsunk jeleit. S akárha hályog hullt volna szemünkről Űj korszak csillant ködön át reánk Sötét erdők nedves mélyén keresztül Utast hív így a messzi óceán. A szárnytalannak így növekszik szárnya, Mikor szólítják égi magasok, Megértettük, hogy így lelt valóságra, Mit korok mélyén ember álmodott. 1973. január 20. \ proletár forra­dalom oagy vezér­alakja Vlagyimir Iljice Lenin 49 év­vel ezelőtt hányta őrök álomra sze­mét. Rendszeresen törődjünk a fiatalokkal Fiataloké a jövő, ez így igaz. ős éppen ezért a műveltségben és min­den téren az ifjúságunknak oly ma­gas fokút kell elsajátítania, hogy helyt álljon az élet minden szakaszán. A helytállásnak egyik kritériuma a szilárd marxista-leninista alap. amely nélkül a szocialista társadalmat nem lehet továbbfejleszteni. Az utóbbi időben pártunk sokat és mélyrehatóan foglalkozott az ifjúság sokoldalú nevelésének kérdésével es fontos feladatnak tűzte ki a velük való fokozottabb törődést. Lényegé­ben arról van szó, hogy a partszer­vek, szervezetek és társadalmi szer­vezetek tanúsítsanak nagyobb érdek­lődést a fiatal nemzedék problémái­nak megoldásában. Az ifjúság között kifejtett jobb munka egyik alapfeltétele, a fiatal kommunisták megfelelő szétűelyezé­­se a feltörekvő nemzedék körében. A fiatal kommunistákat konkrét fel­adatokkal kell megbízni a SZISZ-ben, vagyis azzal, bogy az ifjú nemzedéket megnyerjék pártunk politikájának. Természetesen a sokoldalú munka egyik feltétele. Iiugy kedvező anyagi lehetőséget teremtsünk az ifjúság kezdeményezésének. A Szocialista Ifjúsági Szövetség megalakulása éta, falvainkon is töb­bet törődnek a fiatalok nevelésével. Mivel a szövetkezeteink gazdaságilag megerősödtek, ezáltal sokoldalú lehe­tőséget tudnak nyújtani a fiatalok te­vékenységének. egyre több kollektív gazdaság mellett létesül üzemi SZISZ szervezet. A szövetkezetek irányítói igyekeznek a fiatalok számára szépen berendezett klubhelyiségeket létre­hozni, ahol kulturált körülmények között művelődhetnek és szórakoz­hatnak a szövetkezet és a fala fiatal­jai. Sokhelyütt ugyanis csak a szövet­kezet mellett működik ifjúsági szer­vezet, amelynek a más munkahelyen dolgozók is a tagjai. Megvan tehát a kellemesen fűtött helyiség, televízió, rádió, magnetofon és más szórakoztató, valamint sport­eszköz. A szövetkezet jónéhány he­lyen jelentős összegért vásárait hang­szereket a SZISZ keretébe tartozó ifjúsági klubnak. — A gyerekeinknek vettük, hadd szórakozzanak nemesebben mint mi annakidején, — mondogatják sok he­lyen. Ez valóban így helyes, mert az if­júság akkor megy szívesen valahová, ha kellemesen, jól szórakozhat. Napjainkban a SZISZ szervezet mel­lett valóban vannak sokoldalúan te­vékenykedő klubok, ahol a szórako­zás mellett nagy figyelmet szentelnek a nevelömunkának. Főleg a téli idő­szakban egész sor politikai, irodalmi tudomónyus, előadás, könyvviták „Ki mit tud?“ esték szerepelnek a progra­mon. A szakmai előadásokról sem feledkeznek meg, amelyen keresztül a szövetkezeten kívül álló fiatalok is közelebb kerülnek a nagyüzemi me­zőgazdaság megismeréséhez, s lehet közülük jónéhányan ezáltal is kedvet kapnak, s otthon maradnak dolgozni a szövetkezetben. A sporttevékenység terén is van mozgás. Asztalitenisz- és sakkversenyeket rendeznek, s ahol megvan a lehetőség más sportágak­kal is foglalkoznak. Sajnos jónéhány helyen egészen mást tapasztalhatunk. Igaz, a fiata­lok többször is összejárnak hetente. De ezeknek a találkozásoknak nincs semmi tartalma, semmittevéssel (öl­tik el az estéket. Bár rendeznek tea estéket, ahol folyik a rum és a bor, s a fiatalok egymáshoz tapadva lepik a táncot. Nemrégiben bekukkantot­tam egy ilyen „teaestre“, ahol nem volt szükség világosságra, s bizony az ott látottak mindennek mondhatók, csak nem kulturált szórakozásnak. Nem csoda tehát, ha ilyen helyre a szülök nem engedik el gyermeküket, s rövidesen széthull a különben sem kívánatos klubélet. A rossz példák arra hívják fel a figyelmet, hogy nem elég csak anya­giakkal segíteni a fiatalokat, hanem azzal is törődni kell, hogy mi folyik a klubban. Ha helytelen úton járnak felelősségre kell vonni a megbízott fiatat kommunistákat, az üzemi SZISZ szervezet vezetőit. Emellett vállaljon nagyobb részt az ellenőrzésből és a tanácsadásból a szövetkezet mellett működő üzemi pártszervezet, s ha szükséges tegyenek intézkedéseket és bírják jobb belátásra azokat, akik nem értik meg az ifjúsági klubok te­vékenységének küldetését. Ha tartós eredményt akarunk elér­ni az ifjúsággal végzett munkával, akkor feltétlenül szükséges, hogy a velük való törődés még jobban az egész párt és a szocialista társadalom ügyévé váljék és állandóan az érdek­lődés középpontjában álljon. A nem­törődömség, az elnézés a helytelen dolguk fölött, komoly károkat okoz, amelyet később nagyon nehéz lesz, vagy egyáltalán nem lehet helyre­hozni még a legnagyobb erőfeszítések árán sem. TÓTH DEZSŐ Komárnoi tél. Romantika és korszerűség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents