Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-30 / 26. szám

8 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1973. június 30. Jó! tevekenifkednek A komárnoi járásban 40 CSEMA­­DOK alapszervezetet tartanak nyil­ván. A tagok száma 6380. Szabados Péter, a CSEMADOK járási bizott­ságának titkára elmondotta, hogy a tagok száma állandóan gyarap­szik. Úgy számítja, hogy év végére mintegy 6570 tagja lesz a járásban a CSEMADOK-nak. A létszámnöve­kedéssel párhuzamosan egyre in­kább kibontakozik a kultúrtevé­­kenység is. 1971-ben pl. még csak alig 300 személy lépett a közön­ség elé a különböző kultúr- és esztrádműsorok során, a múlt év­ben viszont már 397-re nőtt a sze­replők száma. Az idén a különböző rendezvényeken szereplők száma elérheti a 450-et is. A CSEMADOK- tagok példát mutatnak a könyvtár látogatásban és az újságok, vala mint folyóiratok rendelésében is A múlt évben pl. a CSEMADOK tagok közül 397-nek járt a Hét 900-nak az Oj Szó stb. E téren idén 15—20 %-os javulás várható. A CSEMADOK szervezetek a kul­­túrtevékenység mellett szem előtt tartják a társadalmi érdekeket is. A tagok kiveszik részüket a társa­dalmi munkából. A múlt évben 12 ezer 500 óra társadalmi munka le­dolgozására tettek Ígéretet. Kötele­zettségvállalásukat nemcsak telje­sítették, hanem mintegy 70 ezer koronával túl is szárnyalták azt. Az idén 18 ezer óra társadalmi munka ledolgozását vállalták a já­rás CSEMADOK alapszervezeteinek tagjai, akik továbbra is szeretnék aktívan kivenni részüket a község és városszépftési teendőkből.. Krascsenics Géza Szorgoskodnak Az építkezésen szorgoskodók egy csoportja. Veľký Cetínben (Nagycétényben) eredményekben gazdag múltra visszatekintő sportegyesület műkö­dik. A község vezetői értékelik a sportszervezet tagjainak igyekeze­tét, s a múlt év végén úgy határoz­tak, megoldják végre a sportolók legnagyobb problémáját — minden igényt kielégítő öltözőt építenek. A község sportrajongói örömmel fogadták a hírt. A szükséges építő­anyagok beszerzése után kezdetét vette a munka. Eleinte csak a sportolók és az ügybuzgő sportba­rátok szorgoskodtak az építkezé­sen, ám később a fiatalok is be­kapcsolódtak a munkába. A modern épületben az öltöző­kön és a sportszertáron kívül he­lyet kapnak a zuhanyozók és az illemhelyek is. Egy nagyobb terem­ben a sportszervezet összejövete­leit tartják majd. A fiatalok remé­lik, hogy az asztalitenisz kedvelői j is helyet kapnak az új létesítmény- I ben. Az építkezés jó ütemben ha- i lad, s így hamarosan birtokukba vehetik a sportolók az új épít­ményt. —yd— Palárikovo büszkesége az az egyemeletes kastély — fel­vételünkön —, amely egy terjedel­mes angol-park legszebb dísze. A kastély a XVIII. század elején új­barokk stílusban épült, majd a XIX. században klasszikus elemek alkalmazásával átépítették. Mai ar­culatát 1948 után kapta, A vadász­­kastély Károlyi grój székhelye volt. Jelenleg „Szlovák vadászkastély“ néven közismert. A vadban gazdag vadászkörzet mágnesként vonzza ide a külföldi vendégvadászokat is. A palárikovoiak méltán büsz­kék a régi kastélyra. (száraz-bogdány) Fejlődő kisközség Ciližská Radvaü (Csilizradvány). a Dunajská Streda-i (dunaszerda­­helyi) járás kisközsége, sokat fej­lődött a felszabadulás óta. Jelenleg a faluban 290 házszám van, s a lakosok száma meghaladja az 3040-et. A községben 1952-ben alakult meg a szövetkezet, mely a kezdeti nehézségek leküzdése után foko­zatosan olyan eredményeket ért el, hogy ma már a járás jól gazdál­kodó mezőgazdasági üzemei közé tartozik. A lakosság szorgalmas munkája által új családi házak, utcák és középületek egész sora épült fel az utóbbi időben. Ezerkilencszáz­­hetvenben jelentős változás állt be az üzlethálózat, s az egészségügyi ellátás területén. Akkor került sor az új áruház és az egészségügyi központ átadására. Az utóbbiban megtalálható a fogászati-, a gyer­mek- és a női orvosi rendelő, va­lamint a gyógyszertár is. A kultúr­­házban pedig elhelyezést nyert a népkönyvtár és az ifjúsági klub. Az óvodás gyermekeknek hatvan férőhelyes terem szolgál második otthonául, ahol gondoskodnak az étkeztetésükről is. Az elmúlt évben került sor a hangos bemondó, a közvilágítás teljes átszerelésére, a posta felépí­tésére, valamint az iskola mellett épülő tornaterem és konyha alapo­zási munkálatainak elvégzésére. Az alapozásnál a lakosság 3700 munkaórát dolgozott le. Idén to­vább folytatják a tornaterem és a konyha építését, ami befejezésekor 2 600 000 korona értéket képvisel majd. Az idén várótermet építenek az egészségügyi központnál levő autóbuszmegállóhoz is. A képviselő testület szükségesnek tartja a szol­gáltatási ház felépítését, ahol női és férfifodrászat, varroda, tévé- és rádiójavító-műhely és egyéb szol­gáltatások kapnának helyet. Az elmondottak alapján kitűnik, hogy a képviselőtestület vezetésé­vel a lakosság eredményesen tel­jesíti a választási akcióprogram­ban kitűzött feladatokat, és szorgal­mas munkájuk nyomán napról­­napra épül, fejlődik a község. Vörös György Nagyhizlaldát építenek Lučenec közelében modern ser­téshizlalda épül. A telepen a ter­vek szerint 10 ezer sertés kap he­lyet. A nagyhizlalda évente 100 vagon sertéshúst ad majd a köz­ellátás számára. Az üzemelést 1974 augusztusában kellene meg­kezdeni. A telep építését a járás több mezőgazdasági üzeme szor­galmazza, a kivitelezést az Agro­­stav dolgozói végzik. Az építési munkálatok szemmel láthatóan jól haladnak. A közel­múltban felkerestem Hulina János mérnököt, az építkezés vezetőjét, akitől többek között megtudtam, hogy az építő csoport tagjai szo­cialista kötelezettséget vállaltak, hogy a lehető legnagyobb mérték­ben lerövidítik az épités idejét, előbbre hozzák az egyes részlegek átadásának batáridejét. így lehető­ség nyílik arra, hogy az anyaser­tések, a szoptató kocák és az el­választott malacok részére készülő objektumokat már az év végén bir­tokba vegyék a termelők. A szo­ciális berendezések és némely gaz­dasági épületek ugyancsak elké­szülnek az év végére. Az elöhizlal­­da és a hizlalda már csak jövőre, de minden bizonnyal a korábban meghatározott határidő előtt kerül átadásra. Hulina mérnök azt is elmondta, hogy eredetileg 33 millió koronára tervezték az építési költségeket, de mivel a járás nem egyezett be­le, hogy a leendő telepről híg trá­gyát szállítsunk a mezőgazdasági üzemek földjeire, kénytelenek vol­tunk szerezni egy modern szárító berendezést a trágya szárítására. Ez további 3 millió koronával nö­veli a beruházási költségeket, de lényegében megéri, hisz ez a be­rendezés nagyban hozzájárul a trá­gyakezelési problémák megoldá­sához. Szlovákiában első ízben ke­rül sor ilyen szárító berendezés alkalmazására, tehát feltehető, va­lóban minden igényt kielégítő, kor­szerű sertéstelepet kapnak a luCe­­neci járás mezőgazdasági üzemei. Sólyom László DICSÉRETET ÉRDEMELNEK A társadalmi munkában résztvevő milanovcei lakosok egy csoportja. „Ezt a temetőt sem ártana már rendesen bekeríteni!“ — mondo­gatták a Milanovcére vetődő idegenek, no meg olykor-olykor a köz­ség lakosai is. Az idén végre erre is sor került. A község lakosai összefogtak és társadalmi munkával csinálták meg az új kerítést. Mellette vezet a rózsabokrokkal és díszcserjékkel övezett gyalogjáró. Mennyire megváltozott ez a hely! Érdemes volt fáradozni. _________________Kisucki Vendel TEVÉKENY FIATALOK A közelmúltban Kvarta János ezredessel, a Košice-vidéki Járási Katonai Parancsnokság parancsno­kával beszélgettem. Tőle tudtam meg, hogy a középiskolák honvé­delmi versenyét a tátraaljai Svit városkában rendezték meg. A ke­let-szlovákiai kerület középiskolái­nak vetélkedőjéből a Moldava nad Bodvou-i Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjai kerültek ki győztesen, s így bekerültek az össz-szlovákiai döntőbe. A diákok Tóth János mérnök igazgató és Nagy János tanító vezetésével tel­jesítették feladataikat. Kitettek magukért az ugyancsak Moldava nad Bodvou-i (Szepsi) magyar tannyelvű leánygimnázium tanulói is, akik a kerületi vetélke­dőben az előkelő negyedik helyet szerezték meg. A kerületi verseny színvonala és az elért eredmények arról tanús­kodnak, hogy az iskolák tanítói és diákjai egyaránt megértették a honvédelmi nevelés fontosságát, s hogy iskoláinkon megfelelő szín­vonalon mozog az ezirányú okta­tás. A győzteseknek őszintén gra­tulálunk! —is— Kolárovón (Gútán) öt SZISZ alapszervezet működik. A legszín­­vonalasab tevékenységet kifejtő szervezetek egyike a Velký Ost­­rov-i (nagyszigeti), amely 1971 no­vemberében alakult huszonkét tag­gal. A kidolgozott munkaterv meg­valósításához szükséges anyagia­kat a fiatalok saját erejükből igye­keztek biztosítani, kezdetben tánc­­mulatsággal és egyéb rendezvé­nyekkel. Hogy fáradozásuk nem volt ered­ménytelen és hiábavaló, azt az a tény is igazolja, hogy rövid idő alatt a szervezet tagjainak száma több mint negyvenre nőtt. A SZISZ- tagok elsőrendű feladatuknak a politikai-eszmei nevelőmunka töké­letesítését tekintik. E téren jelen­tős segítséget kaptak a SZISZ já­rási bizottságától is. Mit tettek ezen kívül? „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ — címmel ve­télkedőt,’'majd * Szovjetnnió fenn­állásának félévszáz&doé évfordtilő­­jára színvonalas kiállítást rendez­tek. Említésre méltó még az a csoportos kirándulás, melynek so­rán ellátogattak Banská Bystricára, Zvolenba és Sliaőra, majd megte­kintették azokat a helyeket, ahol csaknem három évtizede a SZNF f idején hazánk történelmének egyik legdicsöbb fejezete íródott. Meg­emlékeztek Lenin elvtárs születé­sének évfordulójáról, könyvkiállí­tást rendeztek és filmet vetítettek a nagy forradalmár életéről és munkásságáról. A szóban forgó alapszervezet szorosan együttműködik a helyi pionírszervezettel is. A fiatalok se­gítségét a gútai Pionírház vezetői úgy viszonozták, hogy lehetővé tettek a SZISZ-tagok számára egy vízi túrát a Vág folyón. A szervezet tagjai kiveszik ré­szüket a társadalmi munkából is. Segítkeztek a kultúrház bővítési munkálatainál és a faluszépítési akcióban is jó munkát végeztek, ígéretet tettek, hogy az ezirányú tevékenységet a jövőben sem ha­nyagolják el s állandó feladatuk­nak tekintik, lakhelyük, környeze­tük kellemesebbé, szebbé varázso­lását, j Az említett SZISZ alapszervezet az 1972-es évben végzett jó mun­kájáért és az értékes felajánlások eredményes teljesítéséért a napok­ban oklevelet kapott, s ezzel el­nyerte a „SZISZ I. kongresszusá­nak szervezete“ megtisztelő címet. Oláh József AZ EREDMÉNYEK SZÉPEK, DE... Veliká nad Ipľom (Vilke) községben a CSEMADOK és a SZISZ helyi alapszervezetének tag­jaiból alakult színjátszó csoport a közelmúltban mutatta be Bárány Tamás „Fiam nem a lányom“ című háromfelvonásos vígjátékát. A szervezésért Varga Ferenc és Bo­rik József érdemel dicséretet. щ Šz. P.­» A Štúrovo—Nánai- Állami Gazdaság Kamenný Most-i gazda­sági részlegén befejezték 120 hek­tár lucerna termésének betakarí­tását. A jó minőségű széna kaza­lozásánál a nyugdíjasok — Hor­váth Imre, Komár István, Hajszán János, Bajza Mihály — is segítet­tek. M. K. A kelet-szlovákiai kerület mező­­gazdasági üzemei is fáradoznak az állattenyésztés fejlesztésén. Az igyekezet eredményességét bizo­nyítja, hogy az első öt hőnap alatt a gazdaságok mintegy 10 °/o-kal több tejet értékesítettek, mint az előző év hasonló időszakában. Má­jus végéig kerületünk gazdaságai több, mint 100 millió liter tejet ad­tak a közellátás számára. A 12 já­rás közül a košice-vidéki mutatta fel a legjobb eredményt, melynek üzemei 16 millió liternél több tejet értékesítettek. A közelmúltban elbeszélgettem Gazsovszky Árpáddal, a Košicei Tejfelvásárló Vállalat helyi üzemé­nek igazgatójával, akitől érdeke­sebb és sokatmondóbb adatokat is megtudtam. Például azt, hogy a kerületben átlagosan 5,99 liter te­jet termelt naponta egy tehén. A košice-vidéki járásban ez a mutató 6,86 liter, vagyis legjobb a kerü­letben. A leggyengébb eredményt a Stará Lubovňa-i járás mutatta ki, mégpedig 4,88 literes átlagot. Nézzük meg közelebbről, mi a helyzet a košice-vidéki járásban. A tejtermelésben az ÄG-ok viszik a prímet. Az ő teheneik naponta átlagosan 7,9 liter, a szövetkezetek tehenei viszont 6,6 liter tejet ter­meltek az első öt hónapban. A leg­jobb eredményt (9,2 liter) a Vala­­liky-i Állami Gazdaság érte el. A szövetkezetek közül a kechnect (8,6 liter) és a őanai, valamint a gynovi (mindkettőben 8,2 liter) gazdaság termelt a legsikereseb­ben. Az eredmények szépek, de aki a helyi viszonyokat ismeri, az tudja, jobbak is lehetnének. Ehhez azon­ban minden gazdaságban tökélete­sen ki kellene használni az adott lehetőségeket. Különösen a bolia­­rovi, őakanovcei, durdošíki, geőai, Kecerovské Peklany-l, novoőanyi, páiíovcel, poproői, rankovcei, rud­­níki, svinicai és a vtáőkovcei szö­vetkezetekben kellene nagyobb gondot fordítani a tejtermelés fo­kozására. Iván Sándor Nyár 1973. foto: —bg—

Next

/
Thumbnails
Contents