Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-23 / 25. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. Június 2l SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FftRBMA Egyre több ■■ i.. i > « az üdülési Az efsz-ek VIII. országos kongreszszusa jóváhagyta a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége alapszabályzatának módosítását is. Az első fejezet első bekezdése szerint ,,a szövetség szervezi és fejleszti a szövetkezeti tagok hazai és külföldi üdültetését, beleértve a gyógyfürdői gondoskodást is.“ Ennek értelmében a SZFSZ járási bizottságainak apparátusai végzik a szövetkezeti tagok üdültetésével kapcsolatos teendőket. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a bizottságok aktív munkája nyomán egyre nagyobb lehetőségek nyílnak a szövetkezeti tagok üdültetésére. Az 19B9/72-es években a felnőtt üdülők száma 6588-ról 14 333-ra, a gyermekeké 3434-ről 5756-ra, a mezőgazdasági tanulóké 3774-ről 5333-ra, a gyógyfürdői kezelésben részesülőké pedig 53-ról 1960-ra emelkedett. Ezek a számok bizonyítják, hogy úgy a szövetkezeti tagok, mint a mezőgazlehetőség ba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Lengyelországba is. Az 1969/1972-es időszakban a felnőtt üdülök száma külföldön 713-ról 4430-ra, a gyermekeké 1593-ról 2125-re, a mezőgazdasági tanulóké 15-ről 665-re, a gyógykezelésben részesülőké 53-ról 300-ra emelkedett. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának kérelmére a Pénzügyminisztérium, valamint az SZSZK idegenforgalmi kormánybizottsága, felhatalmazta az SZFSZ üdülési gondnokságát, hogy a KGST országaiba, valamint Jugoszláviába irányuló turistaforgalom keretében, elvégezheti a pénzügyi átutalásokat, tehát devízakezelési joga van. Az elért eredmények ellenére még mindig komoly problémák vannak a mezőgazdasági dolgozók üdültetése körül. A szövetség rendelkezésére nem áll elég üdülő, főleg Bratislavában és a Magas Tátrában. Gondot okoNyári örömök a hűsítő habokban. dasági tanulók egyre nagyobb számban üdülhettek és élvezhették a korszerű gyógykezelés vívmányait. A szövetkezeti tagok üdültetésének növekedése arról tanúskodik, hogy szocialista államunk nagy gondot fordít a mezőgazdaságban dolgozók munkaerejének felfrissítésére. Az állam egyrészt újabb üdülőközpontok építésére, fejlesztésére, másrészt az üdülők támogatására fordít komoly összegeket. Míg 1989-ben a szövetkezeti tagok és a mezőgazdasági tanulók üdültetésére fordított összeg 6 millió 482 ezer korona volt, a múlt évben már 13 millió 680 ezer korona. Az egységes földművesszövetkezetek az üdültetéshez 1969-ben 11 millió 495 ezer koronával, 1972-ben pedig 25 millió 320 ezer koronával járultak hozzá. Ebből is látható, hogy egyre nagyobb összegekkel támogatjuk a földművelésben dolgozók üdültetését. A szövetség járási bizottságai az üdültetési beutalókat igyekszenek az igénylők kérelmei szerint kiutalni. Természetesen nem mindig lehet teljesíteni mindenki kívánságát, de általában a legtöbb esetben sikerül megtalálni a közös nevezőt. Komoly erőfeszítések történtek a mezőgazdasági dolgozók külföldi üdültetése terén is. A szövetkezeti tagok eljuthatnak Bulgáriába. Jugoszláviába, Magyarországrá, a Szovjetuniózott az üdülési csoportok kísérő személyzetének kiválogatása is. Komoly erőfeszítések után sikerült elérni, hogy ma már olyan szakképzettséggel rendelkező egyének törődnek az üdülőcsoportokkal, akik biztosítják a jó üdülési lehetőségeket, és emellett megteremtik a szórakozási lehetőségeket is. Az új üdülési idényben főleg a belföldi üdülési lehetőségek javulnak. A szövetkezeti tagok nyaraltatására és gyógykezelésére fordított összeg jelentősen megnövekedett. Azonban a pénz nem minden és ezért több szakaszon küzdünk a még jobb lehetőségekért. El aakrjuk érni, hogy az SZFSZ képviselői résztvegyenek mindazon intézmények, idegenforgalmi vállalatok ülésein, amelyeken elosztják a devizakészleteket és meghatározzák, melyik üdülőközpontban, hányán tölthetik szabadságukat. Az üdülési gondnokság küzd azért, hogy a földművesek betegségeik szerint kapjanak elhelyezést a gyógykezelő üdülő központokban. De ezenkívül minden erejével azon fáradozik, hogy földműveseink a lehető legelőnyösebb körülmények között üdülhessenek és kezeltethessék magukat. JUDr. MICHAL ĎURDIAK, az üdülési gondnokság megbízott vezetője A Nenincei (Nyényei) Efsz újítói Híves Ferenc esztergályossal az élen egy maguk szerkesztette talajjavítóval neveznek be a járási újítóversenybe. Balia felv. Haizok Ilonka Raffai Piroska Nagy György ® zocialista társadalmunkban min** den embert az elvégzett munkája után értékelik. Ahhoz, hogy ezt elértük, milliók áldozták fel életüket, hogy bebizonyítsák igazi hazafiságukat és internacionalista érzéseiket. Egyedül a kommunista párt volt képes megalkuvás nélkül leleplezni és meghiúsítani a hazai és a . külföldi reakciónak azokat a kísérleteit, amelyek a második világháború után a történelmi fejlődés visszafordítását célozták. A kommunista párt tehát a munkásosztály és az egész társadalmunknak törvényszerű vezetője. Önmagában egyesíti a forradalmi mozgalom nemzedékének tapasztalatait és bölcsességét. A felsoroltak alapján magától értetődő jelenség volt az is, hogy a közelmúltban a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) járási pártvezetőség ideológiai osztálya, a párttagjelöltek számára, három napos iskolázást rendezett a jahodnái (pozsonyeperjesi) pionírtáborban Az első napon Rédvay Aladár, a SZISZ járási bizottságának ideológiai titkáré és Simon elvtárs ismertette a CSKP XIV. kongreszusának határozatát — a szocialista társadalmunk fejlődésének további programját, a marxizmus—leninizmus keletkezését és a munkásosztály történelmi küldetését, valamint a kommunista kiáltványt. A máosdik napon — a párttagság jelentőségével, a párttagok jogaival és kötelességeivel, a demokratikus centralizmus és pártépítés alapelveivel, valamint a szocialista társadalom gazdasági szervezetével Paksi László, a JPB titkára és Miklós Tibor elvtárs foglalkozott. Buffla elvtárs pedig a munkásosztály pártjának történelmi szerepét, Lenin érdemeit az újtipusú munkáspárt megalapításában, valamint a kommunista párt internacionalista jellegét ismertette a párttagjelöltekkel. Az iskolázás utolsó napján Nyári István, a JPB ideológiai titkára és Buffla M. elvtársak tartottak előadást: „Pártunk és társadalmunk fejlődése a CSKP XIII. kongresszusa után — Tanulságok a válságos időszakból — A CSKP keletkezése — a munkásosztály győzelme — A szocializmus építése címmel. Az előadás befejezése után elbeszélgettünk a Dunajská Streda-i Haizok Ilonával, Nagv Györggyel és az okoči fekecsi) Raffai Piroskával, majd felkerestük őket munkahelyükön is. — Huszonnyolc éves vagyok — mondotta Haizok Ilona. — A Szlovák Állami Bank Dunaiská Streda-1 fiókjában, a hitelosztályon dolgozom. A tömegszervezetek munkájából már tizedik éve aktívan kiveszem a részem. S hogy miért akarok a párttagok sorába lépni? Egyszerű a válasz. Édesapám is párttag. Szilárd elhatározásom, hogy azon az úton, amelyen ő elindult tovább menjek és hasznos tagjává váljak szocialista hazánknak. Munkahelyén Nemec František, az állami bank fiókjának igazgatója, Bíró János mérnök és Oil József, a pártalapszervezet elnöke mondott véleményt Haizok Ilonáról. • — Ilonka az érettségi után, mind munkáskáder került hozzánk. Már akkor felfigyeltünk akaraterejére, a közösségért minden áron valamit tenni akaró kislányra. Ezt a felsőbb szervek is látták, s az ifjúsági szervezetben végzett munkájáért 1966-ban elismerő oklevél, majd ugyan abban az évben a „Cestný Odznak CSM“ jelvény tulajdonosa lett. Ezerkilencszázhetvenegyben pedig a CSKP 50. évfordulója tiszteletére rendezett ifjúsági staféta szervezéséért ismét elismerő oklevelet kapott. A legutóbbi választások óta járási képviselő, ahol a rábízott feladatokat maradéktalanul teljesíti. A pártvezetőség, amikor megbízta őt, hogy a vállalatnál alakítsa meg a SZISZ alapszervezetét, szívesen vállalta. Áldozatkész munkája nyomán rövid idő leforgása alatt megalakult az ifjúsági szervezet, melynek az élére került. Nagyra értékelhető még az is, hogy a vállalat keretén belül indított szocialista munkaversenyt ö nyerte meg. A három elvtárs egyöntetűen még megjegyezte, hogy olyan agilis lányt, mint Haizok Ilona, keveset találni a járásban. Ezért nem véletlen, hogy a párttagjelöltek sorába lépett. Raffai Piroska vígkedélyű, de kötelesség tudó lány. Szereti a gyerekeket, s együtt tud örülni velük. — A közelmúltban töltöttem be huszonegyedik életévemet — mondotta. — Sikeresen leérettségiztem, s utána az Opatovský Sokolec-i (Apácaszakállasi) Különleges Iskolában, fél éven át dolgoztam. Jelenleg az Okoči (Ekecsi) Kilencéves Alapisőolában pionírvezető vagyok. Őszintén bevallom, eleinte nehezen ment a munka, mert azt sem tudtam hogyan kezdjek hozzá. Az igazgató elvtárs és a tanári kar segítségével azonban sikerült leküzdenem a kezdeti nehézségeket. Jelenleg az iskolának négy szikra és tizennégy pionír raja van, amelyben 339 pajtás tevékenykedik. A gyerekek rendszeresen járnak a csapatgyűlésekre és a rajfoglalkozás terén szép eredményeket mutatnak fel. Például Ifjú Öllé Dezső a honvédelmi szakkörben (flóbert puska) járási bajnok, Azonkívül jól működik az irodalmi, a sport, a biológiai és az esztétikai szakkör, valamint a lányok klubja. Az utóbiban a 14—15 éves lányok elsajátíthatják a varrás és a főzés alapvető dolgait. Magamról mégcsak annyit: — Tizennégy hónapja vagyok párttagjelölt. Az igkola pártalapszervezete emlékszobát készít eddigi tevékenységéről, amelyhez én is gyűjtök anyagot. Viszszatérve az iskolázásra, nagyon okos dolognak tartom. Az előttem kevésbé világos kérdésekre kielégítő választ kaptam. Például a 68-as politikai eseményekről Paksi László elvtárs, a JPB titkára nagyon érthetően tájékoztatott. Akkor értettem meg valójában [hiszen abban az Időben mindössze tizenhét éves voltam), hogy a jobboldali erők, az opportunisták menynyire veszélyeztették szocialista társadalmunkban a munkásosztály vívmányait. Megvagyok győződve, hogy nekem is a kommunisták között van a helyem, akik embertársaikat az elvégzett munkájuk szerint internacionalista szellemben, faji és nemzeti megkülönböztetés nélkül értékelik. — A cserepező szakmát tanultam ki — mondotta Nagy György, a harmadik megkérdezett. — Jelenleg a Dunajská Streda-i házkezelőségnél, mint karbantartó dolgozom. Huszonhat éves voltam, amikor az üzemhez kerültem. Azóta már öt év telt el. Munkahelyemen a rámbízott feladatokat legjobb tudásom szerint végzem. Az elmúlt év februárjában jelentkeztem párttagjelöltnek és megvagyok győződve arról, hogy helyesen cselekedtem. Szalnyai Józsefet, a házkezelőség vezetőjét is megkérdeztem. — Nagy György munkájával valóban elégedettek vagyunk — mondotta. — Példás családi életet él, alkoholt nem fogyaszt, szőfogadő, tisztelettudő, egyszóval mindig lehet rá számítani. Például az elmúlt télen megbetegedett az egyik fűtő, szőnélkül helyettesítette őt. Foglalkoztatják az üzemben adódó problémák, s lehetősége szerint Igyekszik segíteni, hogy azok a legrövidebb időn belül megoldást nyerjenek. De ugyanezt elmondhatom a másik két párttagjelöltről, Bodó Imréről és Rostás Józsefről is. Közben bekapcsolódott a beszélgetésbe Viszkocs Károly, a városi nemzeti bizottság mellett működő pártalapszervezet elnöke és Horváth Lajos az üzemi pártcsoport vezetője is. — Nem a két szép szeméért veszünk fel valakit párttagjelöltnek —■ mondotta Viszkocs elvtárs. — Több éves munka eredménye ez. Ugyanis az egyes pártcsoportokban név szerint kiválasztjuk azokat az embereket, akikkel számolunk, hogy a párt sorába lépnek. Figyeljük erkölcsi magatartásukat, a munkához és a társadalomhoz való viszonyukat. Konkrét feladatokkal bízzuk meg őket. Iskolázásokat szervezünk, ahol a párt alapszabályzatát ismertetjük. Ez év augusztusában pedig a CSKP történetéből vizsgáznak a párttagjelöltek. E- zenklvül havonta egyszer még külön foglalkozunk az ateista neveléssel. Itt meg kell dicsérni a párttagjelölteket, akik a szeminárium keretében aktívan hozzászólnak az említett kérdéshez. Elmondhatjuk tehát, hogy az itt megszólaltatott párttagjelöltek nem véletlenül, hanem munkájukkal érdemelték ki, hogy a CSKP tagjává válhatnak. ÖVÄRY PÉTER' XXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXX4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX4>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\ Már a harmadik évfolyamra készülnek... A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai jól megszervezték a „Haladó tapasztalatok iskolája“ televíziós előadássorozat második évfolyamát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szövetkezeti tagok egynegyede nézte és hallgatta végig a színvonalas előadásokat. A múlt évhez képest ez nagy előrelépést jelent. A járási bizottságok a napokban értékelik a részvételt a „Haladó tapasztalatok iskolája“ című tanulságos előadássorozatokon és járásonként három szövetkezetei, tíz-tizenöt hallgatót és öt-nyolc oktatót értékelő gyűléseken jutalmazzák meg. A legjobbak közül a legjobbakat a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága egy országos méretű gyűlésen jutalmazza meg. A második évfolyam sikere főleg annak köszönhető, hogy a közvetítések után az előadásokról kisebb-nagyobb csoportokban, szakelőadók segítségével vitatták meg az elhangzottakat. Az élénk vita keretében javaslatok születtek a haladó tapasztalatok gyakorlati alkalmazására a közös gazdaságokban. A legjobb eredményeket a topoľčanyi járás földművesei érték el, ahol az elhangzott előadásokat csoportosan a tagság húsz százaléka, egyénileg pedig 71 százaléka nézte végig. A Nedanovcei „Augusztus 29“ Efsz tagjai javasolták, hogy a szálastakarmányt a mezőgazdasági üzemek kooperációs módon tartósítsák. Kisebb mezőgazdasági üzemek ugyanis nem építhetnek például lucernaliszt-készítő üzemeket, és a szenázsolás is nehézségekbe ütközik. Viszont több mezőgazdasági üzem jól ki tudja használni a szárítóberendezéseket. Szerintük olyan univerzális szárítóberendezéseket kellene építeni, amelyeket hosszabb ideig lehetne üzemeltetni. A takarmányfélék szárítása mellett más terményeket is tartósíthatnának vele. A Banská Bystrica-i járásban a’ Haladó tapasztalatok iskolája televíziós sorozat a legnagyobb érdeklődést a strelníkyi, medzibrodl és mičinai szövetkezetekben váltotta ki. A járási bizottság értékelése és javaslata szerint ezeket a szövetkezeteket, valamipt a legaktívabban vitázó tagokat és a legszínvonalasabb előadókat megjutalmazzák. A többi járásokból beérkezett jelentések is arról tanúskodnak, hogy a bizottságok nagy gondot fordítottak a televíziós sorozatok megtekintésének megszervezésére és olyan előadókat biztosítottak a csoportosan néző tagok számára, akik rövid összefoglalójukkal ki tudták váltani a témakörökkel összefüggő vitákat. A Haladó tapasztalatok iskolája tehát nagy népszerűségnek örvendett szövetkezeti tagjaink körében és a múlt évhez képest sokkal többen tekintették meg a képernyőkön közvetített előadásokat. A járási bizottságok a beérkezett javaslatokat összegezik és igyekszenek azokat az egyes szövetkezeti vezetőkkel való tárgyalások során átültetni a gyakorlatba. A második évfolyam tapasztalatai alapján a járási, bizottságok máris a harmadik évfolyam megszervezésén fáradoznak, hogy az még jobb eredményeket hozzon. (jp j