Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-23 / 25. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. Június 2l SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FftRBMA Egyre több ■■ i.. i > « az üdülési Az efsz-ek VIII. országos kongresz­­szusa jóváhagyta a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége alapszabályzatá­nak módosítását is. Az első fejezet első bekezdése szerint ,,a szövetség szervezi és fejleszti a szövetkezeti ta­gok hazai és külföldi üdültetését, be­leértve a gyógyfürdői gondoskodást is.“ Ennek értelmében a SZFSZ járási bizottságainak apparátusai végzik a szövetkezeti tagok üdültetésével kap­csolatos teendőket. Az eddigi tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a bizott­ságok aktív munkája nyomán egyre nagyobb lehetőségek nyílnak a szö­vetkezeti tagok üdültetésére. Az 19B9/72-es években a felnőtt üdülők száma 6588-ról 14 333-ra, a gyermekeké 3434-ről 5756-ra, a mező­­gazdasági tanulóké 3774-ről 5333-ra, a gyógyfürdői kezelésben részesülőké pedig 53-ról 1960-ra emelkedett. Ezek a számok bizonyítják, hogy úgy a szövetkezeti tagok, mint a mezőgaz­lehetőség ba, a Német Demokratikus Köztársa­ságba és Lengyelországba is. Az 1969/1972-es időszakban a felnőtt üdü­lök száma külföldön 713-ról 4430-ra, a gyermekeké 1593-ról 2125-re, a me­zőgazdasági tanulóké 15-ről 665-re, a gyógykezelésben részesülőké 53-ról 300-ra emelkedett. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Központi Bizottságának kérel­mére a Pénzügyminisztérium, vala­mint az SZSZK idegenforgalmi kor­mánybizottsága, felhatalmazta az SZFSZ üdülési gondnokságát, hogy a KGST országaiba, valamint Jugoszlá­viába irányuló turistaforgalom kereté­ben, elvégezheti a pénzügyi átutalá­sokat, tehát devízakezelési joga van. Az elért eredmények ellenére még mindig komoly problémák vannak a mezőgazdasági dolgozók üdültetése körül. A szövetség rendelkezésére nem áll elég üdülő, főleg Bratislavá­­ban és a Magas Tátrában. Gondot oko­Nyári örömök a hűsítő habokban. dasági tanulók egyre nagyobb szám­ban üdülhettek és élvezhették a kor­szerű gyógykezelés vívmányait. A szövetkezeti tagok üdültetésének növekedése arról tanúskodik, hogy szocialista államunk nagy gondot for­dít a mezőgazdaságban dolgozók mun­kaerejének felfrissítésére. Az állam egyrészt újabb üdülőközpontok építé­sére, fejlesztésére, másrészt az üdülők támogatására fordít komoly összege­ket. Míg 1989-ben a szövetkezeti ta­gok és a mezőgazdasági tanulók üdül­tetésére fordított összeg 6 millió 482 ezer korona volt, a múlt évben már 13 millió 680 ezer korona. Az egysé­ges földművesszövetkezetek az üdül­tetéshez 1969-ben 11 millió 495 ezer koronával, 1972-ben pedig 25 millió 320 ezer koronával járultak hozzá. Ebből is látható, hogy egyre nagyobb összegekkel támogatjuk a földműve­lésben dolgozók üdültetését. A szövetség járási bizottságai az üdültetési beutalókat igyekszenek az igénylők kérelmei szerint kiutalni. Természetesen nem mindig lehet tel­jesíteni mindenki kívánságát, de álta­lában a legtöbb esetben sikerül meg­találni a közös nevezőt. Komoly erőfeszítések történtek a mezőgazdasági dolgozók külföldi üdültetése terén is. A szövetkezeti ta­gok eljuthatnak Bulgáriába. Jugoszlá­viába, Magyarországrá, a Szovjetunió­zott az üdülési csoportok kísérő sze­mélyzetének kiválogatása is. Komoly erőfeszítések után sikerült elérni, hogy ma már olyan szakképzettséggel rendelkező egyének törődnek az üdü­lőcsoportokkal, akik biztosítják a jó üdülési lehetőségeket, és emellett megteremtik a szórakozási lehetősé­geket is. Az új üdülési idényben főleg a bel­földi üdülési lehetőségek javulnak. A szövetkezeti tagok nyaraltatására és gyógykezelésére fordított összeg je­lentősen megnövekedett. Azonban a pénz nem minden és ezért több sza­kaszon küzdünk a még jobb lehető­ségekért. El aakrjuk érni, hogy az SZFSZ képviselői résztvegyenek mind­azon intézmények, idegenforgalmi vállalatok ülésein, amelyeken eloszt­ják a devizakészleteket és meghatá­rozzák, melyik üdülőközpontban, há­nyán tölthetik szabadságukat. Az üdü­lési gondnokság küzd azért, hogy a földművesek betegségeik szerint kap­janak elhelyezést a gyógykezelő üdülő központokban. De ezenkívül minden erejével azon fáradozik, hogy földmű­veseink a lehető legelőnyösebb körül­mények között üdülhessenek és kezel­tethessék magukat. JUDr. MICHAL ĎURDIAK, az üdülési gondnokság megbízott vezetője A Nenincei (Nyényei) Efsz újítói Híves Ferenc esztergályossal az élen egy maguk szerkesztette talajjavítóval neveznek be a járási újítóversenybe. Balia felv. Haizok Ilonka Raffai Piroska Nagy György ® zocialista társadalmunkban min­­** den embert az elvégzett mun­kája után értékelik. Ahhoz, hogy ezt elértük, milliók áldozták fel életüket, hogy bebizonyítsák igazi hazafiságu­­kat és internacionalista érzéseiket. Egyedül a kommunista párt volt ké­pes megalkuvás nélkül leleplezni és meghiúsítani a hazai és a . külföldi reakciónak azokat a kísérleteit, ame­lyek a második világháború után a történelmi fejlődés visszafordítását célozták. A kommunista párt tehát a munkásosztály és az egész társadal­munknak törvényszerű vezetője. Ön­magában egyesíti a forradalmi moz­galom nemzedékének tapasztalatait és bölcsességét. A felsoroltak alapján magától érte­tődő jelenség volt az is, hogy a közel­múltban a Dunajská Streda-1 (duna­­szerdahelyi) járási pártvezetőség ideológiai osztálya, a párttagjelöltek számára, három napos iskolázást ren­dezett a jahodnái (pozsonyeperjesi) pionírtáborban Az első napon Rédvay Aladár, a SZISZ járási bizottságának ideológiai titkáré és Simon elvtárs ismertette a CSKP XIV. kongreszusának határoza­tát — a szocialista társadalmunk fej­lődésének további programját, a mar­xizmus—leninizmus keletkezését és a munkásosztály történelmi küldeté­sét, valamint a kommunista kiált­ványt. A máosdik napon — a párttagság jelentőségével, a párttagok jogaival és kötelességeivel, a demokratikus centralizmus és pártépítés alapelvei­vel, valamint a szocialista társadalom gazdasági szervezetével Paksi László, a JPB titkára és Miklós Tibor elvtárs foglalkozott. Buffla elvtárs pedig a munkásosztály pártjának történelmi szerepét, Lenin érdemeit az újtipusú munkáspárt megalapításában, vala­mint a kommunista párt internacio­nalista jellegét ismertette a párttag­jelöltekkel. Az iskolázás utolsó napján Nyári István, a JPB ideológiai titkára és Buffla M. elvtársak tartottak elő­adást: „Pártunk és társadalmunk fej­lődése a CSKP XIII. kongresszusa után — Tanulságok a válságos idő­szakból — A CSKP keletkezése — a munkásosztály győzelme — A szocia­lizmus építése címmel. Az előadás befejezése után elbe­szélgettünk a Dunajská Streda-i Hai­zok Ilonával, Nagv Györggyel és az okoči fekecsi) Raffai Piroskával, majd felkerestük őket munkahelyü­kön is. — Huszonnyolc éves vagyok — mondotta Haizok Ilona. — A Szlovák Állami Bank Dunaiská Streda-1 fiók­jában, a hitelosztályon dolgozom. A tömegszervezetek munkájából már ti­zedik éve aktívan kiveszem a részem. S hogy miért akarok a párttagok so­rába lépni? Egyszerű a válasz. Édes­apám is párttag. Szilárd elhatározá­som, hogy azon az úton, amelyen ő elindult tovább menjek és hasznos tagjává váljak szocialista hazánknak. Munkahelyén Nemec František, az állami bank fiókjának igazgatója, Bíró János mérnök és Oil József, a párt­­alapszervezet elnöke mondott véle­ményt Haizok Ilonáról. • — Ilonka az érettségi után, mind munkáskáder került hozzánk. Már ak­kor felfigyeltünk akaraterejére, a kö­zösségért minden áron valamit tenni akaró kislányra. Ezt a felsőbb szer­vek is látták, s az ifjúsági szervezet­ben végzett munkájáért 1966-ban el­ismerő oklevél, majd ugyan abban az évben a „Cestný Odznak CSM“ jelvény tulajdonosa lett. Ezerkilencszázhet­­venegyben pedig a CSKP 50. évfordu­lója tiszteletére rendezett ifjúsági sta­féta szervezéséért ismét elismerő ok­levelet kapott. A legutóbbi választá­sok óta járási képviselő, ahol a rábí­zott feladatokat maradéktalanul tel­jesíti. A pártvezetőség, amikor meg­bízta őt, hogy a vállalatnál alakítsa meg a SZISZ alapszervezetét, szívesen vállalta. Áldozatkész munkája nyomán rövid idő leforgása alatt megalakult az ifjúsági szervezet, melynek az élé­re került. Nagyra értékelhető még az is, hogy a vállalat keretén belül indí­tott szocialista munkaversenyt ö nyer­te meg. A három elvtárs egyöntetűen még megjegyezte, hogy olyan agilis lányt, mint Haizok Ilona, keveset találni a járásban. Ezért nem véletlen, hogy a párttagjelöltek sorába lépett. Raffai Piroska vígkedélyű, de kö­telesség tudó lány. Szereti a gyereke­ket, s együtt tud örülni velük. — A közelmúltban töltöttem be hu­szonegyedik életévemet — mondotta. — Sikeresen leérettségiztem, s utána az Opatovský Sokolec-i (Apácaszakál­­lasi) Különleges Iskolában, fél éven át dolgoztam. Jelenleg az Okoči (Eke­­csi) Kilencéves Alapisőolában pionír­vezető vagyok. Őszintén bevallom, eleinte nehezen ment a munka, mert azt sem tudtam hogyan kezdjek hoz­zá. Az igazgató elvtárs és a tanári kar segítségével azonban sikerült le­­küzdenem a kezdeti nehézségeket. Jelenleg az iskolának négy szikra és tizennégy pionír raja van, amely­ben 339 pajtás tevékenykedik. A gye­rekek rendszeresen járnak a csapat­­gyűlésekre és a rajfoglalkozás terén szép eredményeket mutatnak fel. Pél­dául Ifjú Öllé Dezső a honvédelmi szakkörben (flóbert puska) járási baj­nok, Azonkívül jól működik az iro­dalmi, a sport, a biológiai és az esz­tétikai szakkör, valamint a lányok klubja. Az utóbiban a 14—15 éves lá­nyok elsajátíthatják a varrás és a fő­zés alapvető dolgait. Magamról mégcsak annyit: — Ti­zennégy hónapja vagyok párttagjelölt. Az igkola pártalapszervezete emlék­szobát készít eddigi tevékenységéről, amelyhez én is gyűjtök anyagot. Visz­­szatérve az iskolázásra, nagyon okos dolognak tartom. Az előttem kevésbé világos kérdésekre kielégítő választ kaptam. Például a 68-as politikai ese­ményekről Paksi László elvtárs, a JPB titkára nagyon érthetően tájékozta­tott. Akkor értettem meg valójában [hiszen abban az Időben mindössze tizenhét éves voltam), hogy a jobb­oldali erők, az opportunisták meny­nyire veszélyeztették szocialista tár­sadalmunkban a munkásosztály vív­mányait. Megvagyok győződve, hogy nekem is a kommunisták között van a helyem, akik embertársaikat az el­végzett munkájuk szerint internacio­nalista szellemben, faji és nemzeti megkülönböztetés nélkül értékelik. — A cserepező szakmát tanultam ki — mondotta Nagy György, a har­madik megkérdezett. — Jelenleg a Dunajská Streda-i házkezelőségnél, mint karbantartó dolgozom. Huszon­hat éves voltam, amikor az üzemhez kerültem. Azóta már öt év telt el. Munkahelyemen a rámbízott felada­tokat legjobb tudásom szerint végzem. Az elmúlt év februárjában jelentkez­tem párttagjelöltnek és megvagyok győződve arról, hogy helyesen csele­kedtem. Szalnyai Józsefet, a házkezelőség vezetőjét is megkérdeztem. — Nagy György munkájával való­ban elégedettek vagyunk — mondotta. — Példás családi életet él, alkoholt nem fogyaszt, szőfogadő, tisztelettudő, egyszóval mindig lehet rá számítani. Például az elmúlt télen megbetege­dett az egyik fűtő, szőnélkül helyet­tesítette őt. Foglalkoztatják az üzem­ben adódó problémák, s lehetősége szerint Igyekszik segíteni, hogy azok a legrövidebb időn belül megoldást nyerjenek. De ugyanezt elmondhatom a másik két párttagjelöltről, Bodó Imréről és Rostás Józsefről is. Közben bekapcsolódott a beszélge­tésbe Viszkocs Károly, a városi nem­zeti bizottság mellett működő párt­­alapszervezet elnöke és Horváth Lajos az üzemi pártcsoport vezetője is. — Nem a két szép szeméért ve­szünk fel valakit párttagjelöltnek —■ mondotta Viszkocs elvtárs. — Több éves munka eredménye ez. Ugyanis az egyes pártcsoportokban név szerint kiválasztjuk azokat az embereket, akikkel számolunk, hogy a párt sorá­ba lépnek. Figyeljük erkölcsi maga­tartásukat, a munkához és a társada­lomhoz való viszonyukat. Konkrét fel­adatokkal bízzuk meg őket. Iskolázá­sokat szervezünk, ahol a párt alap­­szabályzatát ismertetjük. Ez év au­gusztusában pedig a CSKP történeté­ből vizsgáznak a párttagjelöltek. E- zenklvül havonta egyszer még külön foglalkozunk az ateista neveléssel. Itt meg kell dicsérni a párttagjelölteket, akik a szeminárium keretében aktívan hozzászólnak az említett kérdéshez. Elmondhatjuk tehát, hogy az itt megszólaltatott párttagjelöltek nem véletlenül, hanem munkájukkal érde­melték ki, hogy a CSKP tagjává vál­hatnak. ÖVÄRY PÉTER' XXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXX4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX4>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\ Már a harmadik évfolyamra készülnek... A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bi­zottságai jól megszervezték a „Haladó tapasztalatok iskolája“ televíziós előadássorozat második évfolyamát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szövetkezeti tagok egynegyede nézte és hallgatta végig a színvonalas elő­adásokat. A múlt évhez képest ez nagy előrelépést jelent. A járási bizottságok a napokban értékelik a részvételt a „Haladó tapasztalatok iskolája“ című tanulságos elő­adássorozatokon és járásonként három szövetkezetei, tíz-tizenöt hallgatót és öt-nyolc oktatót értékelő gyűlé­seken jutalmazzák meg. A legjobbak közül a legjobbakat a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bi­zottsága egy országos méretű gyűlésen jutalmazza meg. A második évfolyam sikere főleg annak köszönhető, hogy a közvetítések után az előadásokról kisebb-nagyobb csoportokban, szakelőadók segítségével vitatták meg az elhangzottakat. Az élénk vita keretében javaslatok szü­lettek a haladó tapasztalatok gyakorlati alkalmazására a közös gazdaságokban. A legjobb eredményeket a topoľčanyi járás földműve­sei érték el, ahol az elhangzott előadásokat csoportosan a tagság húsz százaléka, egyénileg pedig 71 százaléka nézte végig. A Nedanovcei „Augusztus 29“ Efsz tagjai javasolták, hogy a szálastakarmányt a mezőgazdasági üzemek kooperációs módon tartósítsák. Kisebb mező­­gazdasági üzemek ugyanis nem építhetnek például lucer­­naliszt-készítő üzemeket, és a szenázsolás is nehézsé­gekbe ütközik. Viszont több mezőgazdasági üzem jól ki tudja használni a szárítóberendezéseket. Szerintük olyan univerzális szárítóberendezéseket kellene építeni, ame­lyeket hosszabb ideig lehetne üzemeltetni. A takarmány­­félék szárítása mellett más terményeket is tartósíthat­nának vele. A Banská Bystrica-i járásban a’ Haladó tapasztalatok iskolája televíziós sorozat a legnagyobb érdeklődést a strelníkyi, medzibrodl és mičinai szövetkezetekben vál­totta ki. A járási bizottság értékelése és javaslata sze­rint ezeket a szövetkezeteket, valamipt a legaktívabban vitázó tagokat és a legszínvonalasabb előadókat megju­talmazzák. A többi járásokból beérkezett jelentések is arról ta­núskodnak, hogy a bizottságok nagy gondot fordítottak a televíziós sorozatok megtekintésének megszervezésére és olyan előadókat biztosítottak a csoportosan néző ta­gok számára, akik rövid összefoglalójukkal ki tudták váltani a témakörökkel összefüggő vitákat. A Haladó tapasztalatok iskolája tehát nagy népszerű­ségnek örvendett szövetkezeti tagjaink körében és a múlt évhez képest sokkal többen tekintették meg a kép­ernyőkön közvetített előadásokat. A járási bizottságok a beérkezett javaslatokat összegezik és igyekszenek azo­kat az egyes szövetkezeti vezetőkkel való tárgyalások során átültetni a gyakorlatba. A második évfolyam ta­pasztalatai alapján a járási, bizottságok máris a harma­dik évfolyam megszervezésén fáradoznak, hogy az még jobb eredményeket hozzon. (jp j

Next

/
Thumbnails
Contents