Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-23 / 25. szám
1973. június 23. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Ügy hírlik, szénabegyűjtés idején történt. Pálos fózsef, a D.-i. szövetkezet mezei csoportjának harmincöt éves dolgozója — ahogy mondani szokás — tragikus körülmények között eltávozott az élők sorából. Hogyan történt? A hozzá nem értök azt rebesgetik, véletlen volt. A Nap már a kora reggeli órákban égetően tűzött a júniusi égboltról. A gazdaság hereföldjén serény munka folyt. Az egyik traktor pótkocsiján jöska rakta. Igazgatta el a társai által villahegyen feladogatott. ropogósra száradt, jöillálú szénát. Amikor pápozásig telt a tékező, porlepte homlokát, -arcát, nyakát törölgette. Az emberek elnyúltak a közeli bodzabokrok árnyékában. Cigarettát húzogattak elő, szótlanul néztek a jármű után. Valami szorongatta a mellkasukat. A száraz, forró levegő lett volna? Egyszeresük hirtelen felugrottak. Olyan gyorsan történt minden. Egy nagyobb kátyúban hatalmasat rándult a pótkocsi. A rakomány megcsúszott, oldalra billent. A traktor ekkor már állt. Az emberek rohanva érkeztek a helyszínre. Két kézzel dobálták félre a lefordult szénát. Siettek. Mezítelen felsőtestüket vé-Muszáj volt megtörténnie? kocsi, Csillag Péter, a traktoros, felkiáltott Jóskának. — No, ugorj le pajtás, aztán hadd döcögök befelé! — Csak hajts, bemegyek veled. Elfelejtettem cigarettát venni... — Nem odáig van az. Mássz csak le ügyesen. Tudod, hogy... — Ugyan már, szabad vagy nem szabad. Alig ötven méter az út, nem lát meg senki. Aztán, mi baj lehet belőle?! Társai is fel-fel kiáltottak neki valamit, ám Jóska váltig erősködött. Lehurrogta őket a féltő szóért. ö már csak ilyen nyakas ember volt. De dolgozni azt tudott. Égett a keze alatt a munka. A háza már készen állt. Kocsira gyűjtött. A traktoros — látva Jóska makacsságát — nem sokat teketóriázott. Rákapcsolt, de a szokásosnál lassabban, óvatosabban haladt. Egyik szemével az utat, másikkal a visszapillantó tükröt figyelte. A gidres-gödrös határi úton hol jobbra, hol meg balra billent a pótkocsi. A kazalmagasságnyi rakomány bizonytalanul imbolygóit. Jóska szétvetett lábakkal állt a széna tetején. Egyik kezével a villa nyelét markolta, másikban kékcsíkos zsebkendőt szorongatott — verejresre karcolta a keményszálú széna. Most az illatát sem tudatosították. Minden hiába. Jóskán már nem tudtak segíteni. A vasvilla szörnyű sebet ejtett a belezuhanó emberen. Kezükben halt meg, anélkül, hogy egy szót is üzent volna fiatal feleségének, két apró gyermekének. Mit kell még ehhez hozzáfűzni? Jóska tisztában volt, tisztában kellett lennie tettének lehetséges következményeivel. Télen, a munkabiztonsági intézkedésekről tartott iskolázáson szinte a szájába rágták mindenkinek, mit, hol, hogyan szabad vagy nem szabad csinálni. Mindez hiábavaló volt? Társai is figyelmeztették. Boldog családi élete, jó keresete, szépen berendezett családi háza volt. Már autóra gyűjtött. Három vérző szívet és a családi asztal mellett egy immár örökre üresen maradó széket hagyott maga után. Dolgos, de keményfejű, nyakas ember volt. Megérte? Azt mondják, balesetek mindig voltak és lesznek.- Meglehet, főleg akkor, ha nem igyekszünk megelőzni azokat. Gondolkozzunk egy kicsit: vajon nem lehetett volna másként? Muszáj volt ennek megtörténnie? KÁDEK GÁBOR Szövetkezeti múzeum létesült A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Trnavai Járási Bizottsága foglalkozott a mezőgazdasági termelésben elért eredményekkel, a szakkáderképzéssel, a munkaerőhiány okaival, valamint szövetkezeti múzeumok létesítésével és még néhány fontos kérdéssel. Cyril Kvinta, a járási bizottság elnöke bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy a földművesek előtt nagy feladatok állnak. A fejlesztési terv szerint a múlt évi eredményekhez viszonyítva, 1975-ig 10,7 százalékkal kell emelni a mezőgazdasági nyerstermelés értékét. A gabonafélékét 11,1 százalékkal, a többéves takarmányokét 7,3, a cukorrépáét 5, a silókukoricáét pedig 9,7 százalékkal. A tej termelésének mennyiségét 5,7 százalékkal, a sertéshúsét pedig 5,8 százalékkal kell növelni. Száz hektár mezőgazdasági területen 59 szarvasmarhát (ebből 24 tehenet) kell tartani. Beszéde további részében leszögezte, hogy az igényes feladatokat megfelelő erőben lévő munkaerő nélkül nem lehet megvalósítani. A járásban az aktív szövetkezeti tagok 25 százaléka már több mint hatvan éves. A tizenöt és harminc év közötti fiatalok a tagság létszámának mindössze 14 százalékát képezik. Fejtegette, hogy az új technika, technológia, á mezőgazdasági termelés chemizálása, valamint az új integrációs és kooperációs együttműködés következtében kibontakozom szakosítás, politikai és szaktudással felvértezett fiatal munkaerőket igényel. Azonban, ha uzt akarjuk, hogy elég fiatal szakemberünk legyen, akkor meg kell teremteni számukra a megfelelő élet- és munkakörülményeket. Jelenleg a trnavai járás szövetkezeteiben 255 főiskolai és szakközépiskolai végzettségű harminc éven aluli fiatal dolgozik. Idén 57 fiatal végez a közép-. 13 pedig a főiskolákon. Ezek a gyakornoki éveket az efsz-ekben és az állami gazdaságokon töltik, hogy elméleti tudásukat á termelésben szerzett tapasztalatokkal egészítsék ki. A vitázók megállapították, hogy a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság már legalább olyan keresethez jut, mint az iparban vagy más ágazatokban dolgozó fiatalok, sőt egyes esetekben még nagyobbhoz is, tehát lényegében nem küzd anyagi gondokkal. Ezzel szemben még mindig nincsenek meg a megfelelő kulturális és szociális körülmények. Az ifjúságnak kevés az ideje szórakozási a, és mivel nincs elég kultúiház, színvonalas presszó, főrészük még mindig a füstös kocsmákban tölti idejét A járási bizottság láttja ezt az áldatlan helyzetet, és minden erejével arra törekszik, hogy a mezőgazdasági üzemek minél nagyobb összegeket fordítsanak a mezőgazdasági dolgozók élet és munkakörülményeinek megjavítására Matovié elvtárs, a košolná; szövetkezet tagja a vitában megemlítette, hogy ők az újházasok részére hat lakóegységet építenek. Erkölcsileg és anyagilag támogatják a fiatalok öntevékeny színjátszó csoportját, dalárdáját, zenekarát és a sportegyesületet Az állattenyésztésben megszervezték a kétműszakos munkát, hogy a fiataloknak elég szabad idejük legyen. A košolnái példa nem egyedülálló, mert más mezőgazdasági üzemekben is igyekszenek a fiatalok kedvében járni. Az efsz-ek már eddig 160 lakásegységet adtak át a fiatal házasoknak és idén újabb huszonegy otthon építését kezdték meg. Bohumil Lehen elvtárs, a Jaslovské Bohunice-i Efsz elnöke, ismertette a közgyűléssel, hogy községükbe efsz-múzeumot rendeztek be, amely visszatükrözi a szövetkezet történetét a megalakulástól egészen napjainkig. A múzeum a kultúrház három helyiségében kapott helyet. Az első témakörben írásbeli é“ fotodoknmentumok örökíti kmeg az indulást. A második témakörnek népművészeti jellege van. bemutatja az asszonoyök hímzési munkáit és a férfiak fafaragványait. A harmadik témakörben talajművelő, növényápoló és más gépek egy-egy jellegzetes példányát mutatják be. A szövetkezet felhívta a járás többi közös gazdaságát is, hogy szervezzenek, alakítsanak hasonló múzeumokat. Ing. J. Prokeš A közös gazdaság az onhonuk Almosszemű gyerekek hangos „jőregelt“ köszönve sietnek az üzletbe. Az élelmiszerbolt előtt tejért állnak sorba a háziasszonyok és a gyerekek. Hrhov (Görgő), az alig háromszáz házszámmal dicsekedő kis falu csak úgy tündöklik a reggeli napfényben. A házak nem követik az országút szeszélyes fordulatait, hanem egyszerűen lemaradnak mellőle és a csörgedező, szűkmedrű patak két oldalán alkotnak házsorokat. A szövetkezet gazdasági épületei mintegy kétszáz méterre vannak a község szélső házaitól. Az új szövetkezeti irodába nemrég költöztek be a vezetők, könyvelők. Halk kopogtatásomra az ökonómus nyit ajtót. — Az irodában keresi a szövetkezet elnökét? ... Még nem volt bent. De egyhamar nem is tallákozhat vele, mert a határt járja. Adorján János, az egyik élenjáró traktoros. Mivel a „fő“ vezetők mind távol vannak, az ökonómussal beszélgetek a rožňavai (rozsnyói) járás legjobb közös gazdaságának múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az 1952-ben 1910 hektár mezőgazdasági földterülettel induló szövetkezet bizony sok kezdeti nehézséggel küzdött, de a vezetőség jő irányítómunkája, a tagok szorgalma végülis szép eredményeket hozott. Az állattenyésztést sertés- és szarvasmarha-tenyésztésre szakosították. Különösen a sertéstenyésztés hoz szép jövedelmet a közös gazdaságnak. A törzskönyvezett tenyészsertésekért másfél millió koronát kaptak a múlt évben. A bevezető után Petrik Pál, a szövetkezet ökonómusa határszemlére invitált. Eldicsekszik a szőlőtermesztés eredményeivel. Tavaly nyolc hektárnyi szőlő ötszázhúsz mázsa termést adott. Idén hatszáznegyven mázsát várnak. A Szádellői-völgyben Dobos Ilona, Gyarmati Ilona, Vozárik Olga és a csoport többi tagja szorgalmasan dolgozik. Vozárik Olga traktoros gépével nyargalva hasítja a barázdákat. Igyekszik, mert a kiadós eső után kevesebb üzemanyaggal, könnyebben végzi a munkát. Rövid beszélgetés közben elmondja, hogy a dpmboldalon százhúsz hektár szőlőt telepítenek. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, szereti munkáját és mindent megtesz szövetkezete fejlesztéséért. Választói előtt nagy a tekintélye, mert példát mutat munkahelyén és így mozgósítani tudja őket a társadalmi és termelőmunkában. Búcsúzóul a traktor nyergéből mosolyogva kiáltja: — Aztán jöjjön el a nyáron is, akkor jobban meglátja majd a tavaszi munka eredményét. Az ökonómussal tovább ballagunk a határban. Elmondja, hogy szakosították a zöldségtermelést is. Húsz hektáron petrezselymet és sárgarépát termelnek. Érdemes vele foglalkozni, mert a múlt évben is harmincezer korona tiszta hasznot hozott hektáronként. Az eredmények arra az elhatározásra serkentették a szövetkezet vezetőit, hogy a kertészetet hatvan hektárra bővítsék. Újra visszatérünk az irodába, a szerencse mellénk szegődött, mert végre megérkezik Burkus János, a szövetkezet elnöke is. Ö az állattenyésztés eredményeiről beszél. Megtudom tőle, hogy a napi tehenenkénti átlagos tejhozam 10,5 liter. De még ezzel sincsenek megelégedve és úgy vélik, hogy a legeltetés megkezdése után még több tejet fejhetnek a tehenektől. A jövőben többtermelésre serkentő bérezéssel akarják fokozni majd az árutermelést. A tervezett béralap tizenhat százalékát adják majd a legjobb eredményt elérő dolgozóknak, főleg azoknak, akik túlteljesítették a termelési terveket. A további beszélgetések alapján megállapítom, hogy a szövetkezet sokat fejlődött az elmúlt évben. Az árutermelés például megkétszereződött, Körtvélyesi Sándor, a legjobb szarvasmarha-hizlaló. de emelkedett a tagság béralapja is. Míg 1966-ban másfél millió koronát fizettek a tagoknak, a múlt évben már 2,6 millió koronát. A szövetkezet dolgozói a szocialista munkaverseny keretében bekapcsolódtak a „Szocialista módon élni és dolgozni“ mozgalomba. Az állattenyésztési dolgozók közül Petrik László, Becze István, Lengyel László, Balázs Géza, Fekete János, Dankó József tehéngondozók, valamint Dobos Teréz, Varga Ilona, Dankó Mária, Berták Rózsa, Fekete Júlia, Dankó Júlia és Motika Mária fejőnők a Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyeznek. Vállalták, hogy az év végéig elérik a tehenenkénti háromezer literes évi átlagos tejhozamot és terven felül húszezer liter tejet adnak a közellátásnak. Literenként húsz fillérrel csökkentik a tejtermelés költségeit. Körtvélyesi Sándor, a szarvasmarhahizlalásban ért el jó eredményeket. A múlt évben egy kilogramm húst tizenegy korona költséggel állított elő. A többi dolgozóval együtt kötelezettséget vállalt, hogy idén a hústermelés költségét kilogrammonként egy koronával csökkentik és terven felül száz mázsa húst termelnek. Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy vállalásukat teljesítik, mert a napi darabonkénti átlagos súlygyarapodás egy kiló körül mozog. Burkus Mária, sertésgondoző csoportja szintén a Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. A lelkes csoport vállalta, hogy a hízóknál elérik a hatvan dekás napi átlagos súlygyarapodást és anyakocánként egy év alatt tizennyolc malacot választanak el. Az év végéig terven felül hatvan mázsa sertéshúst adnak el és a hústermelés önköltségét kilogrammonként 8 koronára csökkentik. Eredményes szocialista munkaverseny bontakozott ki a traktorosok között is. Klinkó Attila huszonöttagú gépesített brigádja a gépek jobb kihasználásával, a munkák minőségének javításával, üzemanyag- és alkatrész megtakarítással járul hozzá a szövetkezet jövedelmének fokozásához. A gazdasági eredmények elérése jórészt az üzemi pártszervezet aktív, rugalmas munkájának köszönhető. Vezető szerepének érvényesítésével odahat, hogy a gazdasági vezetők, a párthatározatoknak megfelelően szabják meg a termelés irányát. Jó agitációs munkával serkenti a dolgozókat a tervfeladatok teljestíésére. Politikai nevelőmunkájával a közös gazdaságban olyan légkört teremt, amelyben messzemenően kibontakozhat a szövetkezeti demokrácia. A pártoktatás keretében, nyilvános pártgyűléseken neveli, képezi a párttagokat és párton kívülieket egyaránt. A közös gazdaság vezetősége egyre jobb élet- és munkakörülményeket teremt a dolgozók számára. Az új, szociális épületben fürödhetnek, tisztál-Burkus Mária, kiváló sertésgondozó. kodhatnak és átöltözhetnek. Az étteremben százhúsz tag étkezhet majd. A jó kereseti lehetőség és a munka kultúrájának magas foka a közös gazdaságba vonzza a fiatalokat is. A lelkes ifjúság feltalálja magát és zenekart, tánccsoportot, énekkart alakított. Az ifjúsági klubot az idősebbek is látogatják. Citerazenekaruk az országos versenyben is második helyen végzett. A szociális épületben olyan büfé is van, amelyben az asszonyok még a késő délutáni órákban is bevásárolhatnak. Az élenjáró közös gazdaság igazán otthona minden tagnak, mert megtalálja benne a kereseti, és szórakozási lehetőséget. ILLÉS BERTALAN 4XXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXVXX>>XVWXXXXXXVXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX44XXXXXXXXXXXX\X\X\.XXXXXXXV Vyškovce nad Ipfomon (Ipolyvisken) a helyi nemzeti bizottság képviselői nagyon jól megszervezték a parkosítást. A családiházak előtt szebbnél-szebb virágok pompáznak. Péli János a szövetkezet fejője már több év óta szenvedélyesen oltogatja virágoskertjében a rózsfákat. A korszerű, új utcában az ő háza előtt virítanak a legszebb rózsafák. Bizony nagyon sokan megcsodálják őket és a jeles ünnepek előtt a fiatal lányok a legszebb feslő rózsabimbókat elkérik tőle. De hát több a lány, mint a rózsa és ezért nem jut mindenkinek. De így sincs baj, mert aki nem vihet belőle, az a kertben szagolgatja a bődító illatú virágokat. Jani bácsit faluszerte ismerik rózsatermesztéséről és nagyon sokan hívják oltogatni, valamint tanácsot kérni tőle, hogy milyen rózsafajtákat ültessenek házuk elé. Szabad idejében szívesen segít mindenkinek, aki kéréssel fordul hozzá ás örül, ha valamelyik virágos kertben az általa oltott rózsafa meghozza színpompás bimbóit. Balia felv.
