Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-23 / 25. szám

1973. június 23. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Gazdag termés ígérkezik A csapadékszegény téli és tavaszi időjárás szinte egész Szlovákiában je­lentősen megviselte a gabonavetése­ket. Főleg a májusi szárazság okozott gondot a növénytermesztőknek, hi­szen sokminden függ e hónap időjá­rásától. A nedvesség hiányában a nö­vényzet nem fejlődött kellőképpen, a kalászok rövidebbek lettek, s a szo­kásosnál kevesebb magot tartalmaz­nak. A helyzet azonban mégis re­­ménytkeltő, hiszen a hosszantartó szárazság után végre csapadékosabb­ra fordult az időjárás, s ez még sokat segíthet. A kalászok hossza és a ka­lászban levő szemek száma már ugyan nem változik, de a nedvesség hatásá­ra növekedhet a magok súlya, meg­gyorsulhat ~ sarj-hatások növekedése, június első hetében Szlovákia déli és nyugati körzeteiben 25—50 mm, sőt egyes helyeken — pl. Hurbanovo, Ko­šice és Trebišov környékén — 60 nun­­nél is több csapadék hullott. Ez nem­csak a gabonafélék, hanem a takar­mánynövények és я kapások fejlődése szempontjából is sokat jelent. A hely­zet tehát nem elszomorító, sőt, hisz országszerte gazdag termést Ígérnek a gabonák, s a kukorica és a cukor­répa is igen szépen fejlődik. Az átlaghozamok alakulása miatt tehát egyelőre nem kell agódnunk. Viszont nem szabad szem elöl tévesz­tenünk, hogy a termelők munkája csak akkor mondható eredményesnek, ha közel egyéves törekvéseik gyümöl­csét gyorsan és a lehető legkisebb veszteséggel biztonságba helyezik. Vagyis az aratás után. Ezért időben és becsületesen fel kell készülni a termés betakarítására. Szlovákiában ez év nyarán és őszén közel 950 ezer hektár kalászos termését kell begyűj­teni, beleértve a kukoricát is. Ebből a búza termőterülete 415 ezer hektár. Szlovákia mezőgazdasági termelésé­nek történelmében először terem ek­kora területen búza. Kedvezően ala­kult a fajtaösszetétel is; az összterület 45 sázalékán bőtermő szovjet búza­fajták díszlenek. A központi szervek tájékoztatása szerint 418 új kombájn­nak kellene megérkezni Szlovákia mezőgazdasági üzemeibe az aratás kezdetéig, s így egy gépnek átlagosan 120 hektár termését kell majd begyűj­­tenie. A Dunajská Streda-i járás az ország legproduktívabb mezőgazdasági járá-Kombájnosaink becsülettel helytáll­tak a múlt évi nehéz aratásban. Több­ségük most a javítóműhelyben, a kom­bájnok körül szorgoskodik. Javítás közben bizonyára valamennyiükben felvillan a múlt nyár s egy kérdés: vajon mit hoz az iďei? Felvételünkön Péntek János, a virti szövetkezet dol­gozója látható, aki a múlt évben ki­magasló eredményt ért el a kombáj­­nosok versenyében. foto: —kg— sainak egyike. A mezőgazdasági üze­mek már javában készülődnek az ara­tásra. Az idén összesen 317 kombájn vágja majd a gabonát ebben a járás­ban; az együttműködés keretén belül érkező kisegítő kombájnok száma 103, a modern E—512-es német kombájno­ké pedig 114 lesz. A gépek javítása és korszerűsítése kedvező ütemben halad. A szalmaprések, rendrakók és a gabonabetakarításnál használatos egyéb gépek java része is kijavítva várja az aratás kezdetét. Igyekeznek jól felkészülni a gabona betakarítás utáni kezelésére is. A múlt évi szél­sőséges időjárás nagyon megnehezí­tette az emberek és gépek munkáját. Sok esetben nagy segítséget nyújtot­tak az állandó jelleggel működő moz­gó javító-szerelő műhelyek, s így csak elvétve vesztegeltek tétlenül a munka közben meghibásodott gépek. A múlt évi tapasztalatokat idén is kamatoz­tatni szeretnék. A járásban a számí­tások szerint 79 hektár jut majd egy gabonakombájnra. Ez már magában véve is biztosíték arra, hogy a múlt évihez hasonló katasztrófális időjárás sem éri felkészületlenül a járás me­zőgazdasági üzemeit. A Horný Bar-i (felbári) szövetkezet tagjai sem tétlenkednek. Szorgos munkával készülődnek az aratásra. A Csallóköz nevet viselő ezerhatszáz­­ötven hektáros egyesült szövetkezet­ben az idén 350 hektár búza és 180 hektár árpa termését kell betakaríta­ni. Az ű talajaikon a Kaukaz és az Auróra búzafajták adják a legjobb hozamot, ezért túlnyomó részt ezen fajtákat termesztik. A valamivel gyen­gébb hozamot nyújtó Mironovszkáját csak a búza területének 25 %-án ter­mesztik. A gabonák szépek, gazdag termést ígérnek. A múlt évben búzá­ból 50, árpából pedig 45 mázsa ter­mett átlagosan egy hektáron. Az idén sem szeretnék alább adni. A gazdaság vezetői és dolgozói mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy jól fel­készüljenek az aratásra és a lehető legkisebbre csökkentsék a betakarí­tási veszteségeket. (borj \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Nem májusi, de aranyat ér Nem véletlenül adtam ezt a címet írásomnak; ezekkel a szavakkal foga­dott a čičovi (csicsói) szövetkezet agronómusa, amikor az első esős jú­niusi nap délutánján, majd bőrig ázva betoppantam az efsz székházába. — Még két napig eshetne, majd egy hét múlva ismét. A növények gazdagon meghálálnák — toldotta meg kis szü­net után, közben az ablakon keresztül kémlelte az esöáztatta határt. Bizony jól jött már ez a kis csapa­dék, hisz mióta földbe került a mag, alig esett valamicskét. Májusban szin­te egy csepp csapadék sem hullott, a szépen fejlődésnek indult növényzet nedvességre áhítozott. A növényter­mesztők aggodalmas arccal tekintget­­tek az égre, mígnem június elején végre beborult, megszürkült az ég, s a nehéz esőfelhők meghasadtak vé­gül. Az emberek felsóhajtottak, a nö­vények emelt fővel, üdén hajladoztak a zuhogó esőben. Pali bátyám hellyel kínál. Előkerül a cigaretta, s a könnyű félhomályt egy pillanatra kettéhasítja a gyufa fellobbanó lángja. A növénytermesz­tésről, eredményekről, tervekről, tit­kon táplált reményekről beszélgetünk. A szövetkezet nem nagy, nem is ki­csi. Majd ezerszáz hektár szántója van. Ennek java részén kalászosokat termelnek, beleértve a kukoricát is. A búza területe kétszázkilencven hek­tár. Túlsúlyban bőtermő fajtákat ter­mesztenek, ők sem akarnak lemarad­ni az élenjárók mögött. Tavaly negy­venkét mázsát adott a búza hektárja. Jól előkészítették, megtrágyázták a talajt, a vegyszerekkel sem takarékos­kodtak. szépek is a vetések. Csak ez a szárazság egy kissé megfékezte a fejlődésüket. Még talán időben jött az eső. — Kilátások? Negyven átlagot ter­veztünk. ennél alább nem adjuk. Bár ki tudja, lehet négy-öt mázsával is megtoldjuk. Szebbek a gabonák, mint a múlt év júniusának elején. Ötven mázsa? Ä. az túl nagy ugrás lenne a tavalyihoz mérten. Ámbár... de ne vigyük fel annyira a lécet, még meg­mosolyognak a környékbeliek. Nem erőltetem a dolgot. Pali bátyám tudja, vagy talán csak sejti, mennyit, mii ígér a határ. Aratásig még sok­szor lebukik a Nap a látóhatár mögé. Nem kell elsietni a dolgokat. Az árpa kerül terítékre. Területe százötven hektár. Itt sem árt az eső. A múlt évben harminc mázsát sem csépeltek belőle hektáronként, most harmincnyolcat terveztek. Soknak tű­nik, de az időjárás segíthet. A dús, nehézkalászú növényzet nem ad aggo­dalomra okot. A kukorica is szépen indult, de a múlt évi bő negyvenöt mázsánál aligha ad többet hektárja. A helyi viszonyok között kétszáztíz hektáron — kerek negyven hektárral növelték az idén a kukorica területét — már ez is szép eredménynek szá­mítana. Itt is kezdik bevezetni a vegy­szeres gyomirtást. A vegyszerrel ke­zelt parcellák tavaly tizenöt-tizenhat mázsával többet termettek, de a ta­gok mégsem enegedték lepermetezni a félhektárjaikat. Babot, tököt, borsót ültettek a kukorica közé. A betakarí­tást a közeljövőben gépesíteni sze­retnék, akkor úgyis véget kell vetni a felemás módszernek, ha nem akar­ják az emberek kézzel letörni a saját kukoricájukat. No meg aztán idővel ők is rájönnek, hogy így könnyebben és többet lehet termelni. Nekik sem mindegy, mennyi takarmányt vihet­nek haza az állataiknak. — Cukorrépánk hetven hektáron terem. Negyedszáz hektáron már Slovmonát vetettünk. Túl száraz talaj­ba került a mag, nem mertük ritkára vetni: hat centiméteres egyedtávolsá­­got választottunk. Szépen sorol a ré­pa, ha többet nem is, a tavalyi ered­ményt biztos elérjük. Az mennyi? Négyszázhét mázsa per hektár. Van még harminc hektár kenderünk is, arra sem lehet panaszkodni. — Itt nem messze fóliasátrat is lát­tam. Ha jól emlékszem, eddig nem kertészkedtek, — vetem közbe, ki­használva azt a kis szünetet, míg Vá­­rady Pál agronőmus újabb cigaretta után kutat. — Nem, nem kertészkedtünk — mondja lasan, közben az emlékezeté­ben kutat —, talán másfél évtizede is megvan, hogy utoljára zöldségter­mesztéssel foglalkoztunk. A múlt év­ben fogtunk hozzá ismét. Van két, összesen fél hektár alapterületű fólia­sátrunk, meg tizenöt hektár kertésze­tünk. A sátrak alatt főleg palántane­velést, később paprika, paradicsom, uborka termelést folytatunk. Az étke­zési paprikát már szállítjuk, persze csak kilóra, mert amíg darabra vet­ték, addig nem volt aki átvegye. Ha­sonlóan vagyuk a korai kelkáposztá­val is. Itt van vagy 22 ezer fej, illet­ve tő, ahogy tetszik, és a mai napig egy darabot sem vett át a Jednota, ígérgetni azt tudnak, de cseleked­ni... — Nem felesleges teher ez a ker­tészet? — A dolog pénzügyi oldalát tekint­ve megéri. A múlt évben hetven­nyolcvan ezer koronát adott egy hek­tár, a dohánykertészet viszont csak hatvanötöt. Másrészt igaz, sok vegy­szer, munkaerő kell, s az értékesítés sem megy mindig bökkenömentesen. Ha házilag próbáltuk volna értékesí­teni pl. a paprikát, már rég túlad­tunk volna rajta, vagy akár a kelká­posztán is. Mi azonban vagyunk olyan becsületesek, hogy a szerződésünket akarjuk előbb teljesíteni. A helyiségben s odakint is mind súlyosabbá válik a sötétség. Alig lát­juk egymást, mégsem kattintjuk fel a villanyt. Jó így a nyitott ablaknál ül­dögélve beszélgetni, s közben nézni a zuhogó esőt, az átázott földbe kes­keny medreket vágó, csordogáló eső­vizet. Valóban jókor jött ez az eső. Igaz, nem májusi, de aranyat ér! KÁDEK GÁBOR Ifi segítőtárs A komárnoi járásban a Bajéi Állami Gazdaság foglalkozik a legnagyobb területen dohánytermesztéssel. A kö­zelmúltban egy kanadai gyártmányú dohánykombájnt kapott a gazdaság, aminek igen megörültek a dohányker­tészet dolgozói. Érthető, hiszen így könnyebben és gyorsabban elvégezhe­tik az egyes munkafeladatokat. Egy­előre csak öt ilyen gép dolgozik Szlo­vákiában. A kombájn segítségével a betakarí­táson kívül az ültetést és a növény­­ápolást is el lehet végezni. A nagy­teljesítményű gép még épp időben érkezett, hogy segítséget nyújtson az ültetésnél. Napi átlagteljesítménye három hektár körül mozgott. A kiül­tetett palánták tövéhez a gép 3—6 li­ter vizet adagolt. A modern gép további előnyei kö­zé tartozik, hogy a dohánytermeszté­sen kívül egyéb növényféleségek — pl. paprika, paradicsom stb. — palán­tázásakor is sikeresen alkalmazható. (Dunaj) МПНЯМЯ1 oi Lábából A nttvenvsűrűség hatása a silókukorica minoseyere A Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet szakemberei kísérle­tek során igyekeztek megállapíta­ni, milyen hatással van a növény­sűrűség a silókukorica tápértéké­nek és emészthetőségének alaku­lására. A kukoricatermő körzetben végzett kísérletek folyamán úgy jártak el a vetésnél, hogy egy hek­táron 66 ezer, illetve 222 ezer nö­vényegyed legyen. A tudományos dolgozók megálla­pították, hogy a 20 %-os száraz­anyag tartalom elérésekor begyűj­tött silókukorica tápanyagainak emészthetőségében nem volt lénye­gesebb eltérés, tehát a növénysű­rűség hatása egyelőre nem mutat­kozott meg egyik parcellán sem. A 30 °/o-os szárazanyagtartalom el­érésekor azonban a sűrűbbre ve­tett kukoVica könnyebben, jobban emészthető silótakarmányt adott, mint a ritka vetésű. Ellenben az a parcella, amelyen csak 66 ezer egyed jutott egy hektárra, nagyobb tápértékű silót adott, a hizlaldában jobb eredményt értek el vele, s így ökonómiai szempontból is gazda­ságosabbnak bizonyult a silókuko­rica ritkábbra történő vetése. —r— A gyomorra ártalmas „Acylpyrín" A gyomorfalra ártalmas anyagok között az ismert „Acylpyrín“ is szerepel. Kisebb vérzést okozhat. Az „Acylpyrín“ az acetilezett szali­cilsav kiskereskedelmi elnevezése. A gyomor erősen savas környeze­tében — COOH anyaggá változik, és zsírban így már oldódik. A gyo­morfalba jutva sejteket rombol szét, és vérzést idéz elő; 1—2 tabletta 1—3 milliliter vérveszteséget okozhat. Érzékenyebb emberek eseté­tében ez a veszteség több száz milliliter is lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyomorvérzéssel kórházba szállított betegek több­sége az előző 24 órában valamilyen szalicilátott vett be. Kísérletek alapján azt is bizonyították, hogy alkoholfogyasztás után fokozódik a szalicilátok romboló hatása. Ennek alapján tehát senkinek sem ajánlható, hogy meghűlés esetén „Acylpyrinnel“ és forralt borral kúrálja magát. (TÉT 1973. 5. szám.) A kukorica terméshozamának növeléséért A Bratislava! Űntözésgazdálko­­dási Kutatóintézet dolgozói Felsö- Csallóközben az öntözéses kukori­catermesztéssel kísérleteztek. Az öt évig tartó kísérletek folyamán az öntözéses gazdálkodás beveze­tésével és tökéletesítésével 11,2 százalékkal sikerült növelniük a szemes kukorica hektáronkénti át­laghozamát. A kutatói munka ered­ményeit tartalmazó jelentés rámu­tat a hozamnövelés további lehető­ségeire is. A tudományos dolgozók szerint az öntözéses gazdálkodás esetén növelni lehet a növénysűrű­séget (70 ezer kukoricanövény egy hektárra), s 80 kg N; 47 kg РгОз; 122 kg КгО tápanyag, valamint 300 q istállótrágya adagolásával további eredményeket lehet elérni a szemeskukorica hektárhozamá­nak növelésében. Megállapították, hogy a vegetáció idején 50 cm mélységig kellene átnedvesíteni a mesterségesen kijuttatott csapadék segítségével a taluajt. A megfigye­lések választ adtak arra a kérdés­re is, hogy milyen hatással van a növénysűrűség, a kijuttatott víz­­mennyiség és a talaj tápereje a termés mennyiségi s minőségi mu­tatóinak alakulására, mennyi táp­anyagot merítenek a növények a talajból, hogyan viszonyul a talaj mikroflórája az intenzív öntözéses kukoricatermesztéshez stb. Ili felismerések a C-vitamin hatásairól Kiderült, hogy a C-vitamin — bár mint náthaellenes „csodaszer­nek erősen vitatható a hatása — igen nagy adagokban esetleg hasz­nos lehet más betegségek enyhíté­sére. Legújabban közvetlen össze- I függést mutattak ki az aszkorbin­■ sav — C-vitamin — és a májban J végbemenő koleszterinbontás közt. i Tengeri malacok egy csoportját ■ olyan táplálékon tartották, amely­­! ben épp csak annyi C-vitamin volt, » amennyi megóvta őket a skorbut- I tói, míg a másik csoport C-vita­­j minban nagyon gazdag táplálékot I kapott. Három hónap után mind- I két csoporthoz tartozó állatokba \ radioaktív koleszterint fecskendez­­• tek be, és mérték a koleszterin le- I bomlását. Azokban az állatokban, amelyek C-vitaminban szegény táp­lálékot kaptak, erősen megnőtt a koleszterin mennyisége. Ha ezek az eredmények emberre átvihetők, úgy fel kellene tételeznünk; a C- vitaminban szegény táplálék azzal a yeszéilyel jár, hogy áz érfalakra több koleszterin válik ki, azaz fo­kozódik az érelmeszesedés. Más helyen megvizsgálták a nagy aszkorbinsav adagok hatását fiatal cukorbetegek inzulinszük­ségletére. Az egyik kutató, aki ma­ga is cukorbeteg volt és naponta 32 egység inzulint kapott, ha napi kb. 11 g aszkorbinsavat vett be, inzulinszükségletét 13 egységre tudta csökkenteni. (Science) I Az ember is fogyaszthatja Marseille-ben, 14 ország 66 szakemberének részvételével megtartott konferencia arra a megállapításra jutott, hogy a kőolajszármazéko­kon szaporított élesztőgombákból nyert fehérjék közvetlenül emberi táplálkozásra is alkalmasak. Ez a megállapítás azért fontos, mert mind ez ideig e fehérjéket csak az állatok takarmányozásában hasznosították. Az elmúlt évek­ben végzett kísérletek azonban meggyőzték a szakértőket, hogy a fenti módon nyert fehérjék teljesen ártalmatlanok az emberi szerve­zetre. Sőt: a szigorú egészségügyi szabályok betartásával gyári úton készített fehérjék olyan környezeti szennyeződések ellen is védelmet • nyújtanak, amelyeknek — biznyos körülmények esetén — a hagyo­mányos élelmiszerek: gyümölcsök, zöldségek, stb. ki vannak téve. (Élet és Tudomány, 1973. 19. szám.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents