Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-23 / 25. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. június 23. kommentárunk Több és olcsóbb szolgáltatást Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata ér­telmében az ötéves terv időszaka alatt lényegesen fokozni kell a lakosság­nak nyújtott szolgáltatásokat, hogy ilymódon jobb életkörülményeket te­remtsünk dolgozóink számára. Rövi­den arról van szó, hogy a háztartási munkák csökkentésével több szabad időt biztosítsunk elsősorban a házi­asszonyok számára, akiknek a napi foglalkozásuk mellett még el kell vé­gezniük azt a bizonyos második mű­szakot is. Szocialista társadalmunk­ban távlatilag el akarjuk érni, hogy a dolgozók minél jobb minőségű mun­kát végezzenek munkahelyükön és utána kellemes időtöltéssel, szórako­zással frissítsék fel munkaerejüket. .Tény, hogy az utóbbi években lé­nyegesen több szolgáltatást kap a la­kosság, ami megmutatkozik a köz­ponti kimutatásokban is. A közszol­gáltatási üzemek a Szlovák Szocia­lista Köztársaságban 330 korona ér­tékű szolgáltatást nyújtottak egy pol­gárra számítva évente. Azonban egyes körzetekben még mindig ala­csony színvonalúak a különböző szol­gáltatások és ezért polgáraink azt nem is veszik igénybe. Minden brati­­slavai polgárra 616 korona értékű szolgáltatás jut évente, Žilinán 447, Prešovon 454, Dunajská Stredán (Du­­naszerdehelyen) 428, Košicén (Kas­sán) pedig 494. Ezzel szemben viszont a Velky Krtíš-i (nagykürtösi) járás­ban a közszolgáltatási üzemek csak 126 korona értékű szolgáltatást nyúj­tottak lakosonként. De Szlovákiában további öt-hat olyan járás van, amely­ben a Veľký Krtíš-i járáshoz hason­lóan kevés a szolgáltatás mennyisé­ge. Ebből a néhány adatból is láthat­juk. hogy járásonként nagyok az el­térések és ezért a jövőben mindent mag kell tennünk, hogy lehetőleg egyforma szintre emeljük a szolgálta­tásokat minden körzetben. Lényege­sen lemaradunk a cseh országrészek mögött is, tehát van behoznivalónk. A szolgáltatások fajtáiban is nagy eltérések mutatkoznak. Amíg szlová­kiai méretben 6,40 korona értékű mo­sás jut egy lakosra, a Velký Krtíš-1 járásban csak tíz fillér értékű. Tehát a mosodát a lakosok alig veszik igénybe. A számadatokat csak azért idéztük fel, hogy érzékeltessük velük a helyzetet, azonban ezek egyrészt nem fedik teljesen a valóságot, más­részt nem tudjuk meg belőlük, hogy mi az oka a kilengéseknek. A szolgáltatások pár évvel ezelőtt nagyon Ígéretesen fejlődtek és egyre több család határozta el, hogy nem mossa, tisztítja, vasalja otthon a ru­hát, hanem aránylag csekély össze­gért inkább a kommunális üzemekkel végezteti ezt a munkát. Eleinte a mi­nőséggel nem is volt komolyabb baj, mert a nem túl nagy mennyiségű ru­hát elegendő munkaerővel tisztíthat­ták, moshatták. De később — bár a mosodák és tisztítók kapacitása nem növekedett — a tisztításra és mosásra váró ruha mennyisége megnöveke­dett, ugyanakkor csökkent a közszol­gáltatásban dolgozó munkaerők szá­ma is, egyre több panasz volt a mo­sásra és tisztításra. Bratislavában volt például a legjobb minőségű munkát végző mosoda és a tisztítóberendezé­sek is kifogástalanul működtek. Szlo­vákiában a Bratislavai Közszolgálta­tási Üzemeket állították példaképül mások elé a szolgáltatások fejleszté­se terén. Sajnos, napjainkban az el­avult berendezések, a munkaerőhiány következtében visszaesett Szlovákia fővárosában is a szolgáltatások szín­vonala és egyre többen kénytelenek otthon mosni. A szolgáltatások színvonala tehát az elért eredmények ellenére sincs a kívánt magaslaton, ezért a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya foglalkozott ezzel a problémával és konkrét tervet fogadott el a szolgál­tatások fejlesztésével kapcsolatban. Ennek értelmében új bel- és külföldi gépek üzemebehelyezésével, a munka­helyek nagyobbításával — általában a teljesítőképesség fokozásával — lé­nyegesen több, és sokoldalúbb szol­gáltatást kell nyújtani a lakosságnak. Olyan tervek is vannak, hogy a szeny­­nyes ruhát egyenesen a közszolgálta­tási üzem dolgozói szállítanák a mo­sodákba és tisztítókba. Minden járási székhelyen nagyobb városban, vagy ipari központban, házi takarítást vég­ző csoportok alakulnak, amelyek fő­leg a tavaszi vagy nyári nagytakarítá­sokat végeznék el megrendelésre. Az eddigihez képest jóval több ruhát tisztítunk a gyorstisztítókban. A hatá­rozat-értelmében a jövőben a gyors­­tisztításért nem számolnak száz szá­zalékos felárat, hanem csak vala­mennyivel többet, mint a hosszabb idejű tisztításért. Az utóbbi években nagyon előre­tört a motorizmus, ezért Szlovákia­­szerte új autó-szervizek épülnek. A közeljövőben mintegy tíz autószervizt helyeznek üzembe Bratislavában, Ko­šicén, Rožňaván, Galántán, Rimavská Sobotán és más városokban. A brati­slavai autószerviz közel huszonöt millió költséggel épült. A személyautó tulajdonosok számának emelkedésével többszörösére növeljük az autó-taxik számát és különböző intézkedésekkel elérjük, hogy polgáraink hozzáférhe­tő ellenszolgáltatásért vegyék igény­be a taxi-szolgálatot. Az új távlati tervek szerint a szol­gáltatásokat egyre jobban a „lakos­sághoz visszük“. A hűtőszekrényeket például már teljesen a háztartásokban javítjuk, de fokozatosan így végezzük majd a mosógépek, televíziók és más gépek vagy berendezések javítását is. Ezzel egyrészt megtakarítjuk a szállí­tási költségeket, másrészt a dolgo­zóknak kevesebb ideig kell otthon maradniuk a munkából. Jó lehetőségeink vannak a szolgál­tatások mennyiségének fokozására és a minőség javítására is. Közös társa­dalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy a távlati tervek mindannyiunk boldogulására váljanak. —b— Egy hét a kémia jegyében Nemcsak a hazai, hanem a külföldi vegyipari újdonságok seregszemléje a most megnyílt INCHEBA '73 nemzet­közi vegyipari mintavásár. Sorrend­ben ez már az ötödik, s a szakembe­rek, valamint a nagyközönség figyel­mét igyekszik a KGST tagállamait ké­pező országokban rohamosan fejlődő vegyipar sikereire, ezen belül a lakás­­kultúra fokozása terén betöltött sze­repére irányítani. Magán = mintavásáron, a főbejárat­tal szemben a látogató érdeklődését vonja magára a kémia alap-nyers­anyagainak elsődleges és másodlagos felhasználását, illetve a feldolgozás során előállított fél- és késztermékek sokaságát terebélyesen szerteágazó fa formájában bemutató paneli, amelyen gombnyomásra kigyulladnak az egyes nyersanyagokat és a belőlük készített termékeket feltüntető feliratok táb­lácskái. Az idei mintavásár rendezői a spe­­cializálás törekvéséből kiindulva cso­portosították s bemutatásra kerülő termékeket. így egy fedél alatt talál­hatók a vegyipari termékek és az e termékekhez kapcsolódó feldolgozó ágazatok gyártmányai. Külön csopor­tot képeznek a plasztikus anyagok, gumi, üveg, papír, celofán és az em­lített alapanyagokból előállított kon­strukciós elemek, bemutatva a feldol­gozás technológiáját. A gyógyszeripari alapanyagok, fél­termékek és kész gyártmányok szin­tén jelentős szakosított részleget al­kotnak. A kiállítás legnagyobb cso­portját a lakáskémia adja, mely be­mutatja azt, mennyiben járul hozzá a vegyipar a háztartások jelenlegi szük­ségleteinek kielégítéséhez. Megtalál­ható itt a tisztító szerektől a kozme­tikai cikkekig, a személyes higiéniát szolgáló készítményektől a fényképé­szeti kellékekig mind az, amit a vegyipar e téren produkál. Tehát sok új, érdekes látnivalót ígér a nagyközönség számára június 23-tól 30-ig nyitva tartó INCHEBA '73 nem­zetközi vegyipari mintavásár. (ben) Tizenkét éves a Szovjet Békealap A függetlenségükért küzdő népek megsegítésére tizenkét évvel ezelőtt alakították meg a Szovjet Békealapot. A világ első szocialista országának polgárai évről-évre nagyobb összegek­kel járulnak hozzá az alap bővítésé­hez. Odaadják jó munkájukért kapott jutalmuk egy részét, a tudományos és technikai feltalálásokért juttatott ösz­­szegeket, de nagyon sok esetben ék­szereiket is. Sokféle adakozásukból hozzák létre a többmilliós értékű ala­pot. Az egyéni adakozás mellett üze­mek, kolhozok, tudományos intézetek, kulturális egyesületek is komoly ösz­­szegeket küldenek a békealapra. A Gorkij autógyár alkalmazottainak kollektívája például csak egy év alatt több mint százezer rubellel nevezett be a nemes célra. A krasznodari kör­zetben gazdálkodó Rosszija Kolhoz tagjai a nemzeti függetlenségükért küzdő népeknek háromszázezer rubelt adományoztak. A Szovjet Békealap címére fiatalok, legjobb erőben lévő dolgozók, nyug­díjasak levelei érkeznek, amelyekben tiltakoznak az imperialisták népelnyo­mó politikája ellen. A Csuvas Auto­nóm Szovjet Szocialista Köztársaság­ban lévő „Orgtechsztroj“ munkásai ezt írják a levélben: „Az amerikai imperialista agresszorok évek hosszú során a vietnami városok és falvak ezreit döntötték romba. A hős viet­nami nép építőmunkájának támoga­tására elhatároztuk, hogy fejenként egy napi szabad időben végzett munkánk bérét küldjük el meg­segítésükre.“ A csuvas munkások gondolatait fejtegeti tovább Timofej Samylkin vasesztergályos, az uráli Szverdlovszkból, aki így fr: „A viet­nami küzdelem tanulságaként levon­hatjuk, hogy ma a békeharc a szocia­lista országok, a világ haladó közvé­leményének támogatása mellett ered­ményeket hozhat. Törvényszerű, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, va­lamint a szovjet kormány minden le­hetőséget felhasználva támogatja a földkerekség haladé népeinek igaz­ságos harcát. A Szovjet Békealap támogatása nem ösztönösen történik. Az összes köztár­saságokban, kerületi, területi, városi és járási központokban, az alapot tá­mogató bizottságok alakultak. A Be­lorusz Szovjet Szocialista Köztársa­ságban például az üzemekben, építke­zéseken, főiskolákon, kolhozokban és szovhozokban több mint tízezer, Uk­rajnában pedig tizenötezer bizottság működik. A Szovjetunióban a béke­alap támogatására alakult bizottsá­goknak hárommillió aktivistája van. Ezek agitációs-propagációs tevékeny­ségén kívül a szovjet sajtó, rádió és televízió állandóan népszerűsíti a bé­kealap adományozóit. A Szovjet Békealap támogatására kommunista szomabtokat, munkabri­gádokat szerveznek és a ledolgozott munkák értékét címére megküldik. De nagyon sok eladott képzőművészeti alkotás értékét, valamint kulturális és egyéb rendezvények bevételét juttat­ják el az alapba. Az ősrégi Novgorod­­ban már hagyománnyá vált, hogy a fasizmus elleni harcban elesett hősök emlékére örökláng mellett lévő tar­tályba a polgárok pénzérméket dob­nak és a többezer rubelnyi összeget szintén a békealapnak küldik meg. Az ismert szovjet tudósok N. Baszov aka­démikus és A. Prohorov a békealapra juttatta Nobel díjának jelntős részét. D. Olderogge orientalista professzor a békealapnak adományozta azt az összeget, amelyet az afrikai népek nyelvének és kultúrájának kutatásáért kapott. De az adományozók között találjuk Robert Rozsdeszvenszkij szov­jet költőt, Igor Lucsenok belorusz zeneszerzőt, Maris Lijepát a Nagyszín­ház balettáncosnőjét is. A Szovjet Békealap a legnagyobb segítséget a hős vietnami népnek nyújtotta. De eszközeivel jelentősen segíti az ázsiai, afrikai, a közel-keleti népek igazságos harcát is. A perui földrengéskor a Szovjet Békealap ad­ta az első gyors segítséget és egész utcák építésére adott anyagi támoga­tást. A békealap erőfeszítéseit nagyra értékelik az ázsiai és afrikai nemze­tek haladó szellemű vezetői is. Az afrikai kongresszus főtitkára, Alfred Nzo például ezt írja: „Az a követke­zetes és testvéri segítség, amit az afri­kai nemzetek kapnak a szovjet nép­től, az internacionalizmus, a huma­nizmus megnyilvánulásának legmaga­sabb f,oka. Ez a segítség szákiunkra t 4 Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió ^ Kommunista Pártjának főtitkára, ^ Nixon amerikai elnök meghívásá­­^ ra, és 1972. májusi moszkvai láto- 4 gatásának viszonozására június £ 18-tól 26-ig az Amerikai Egyesült ^ Államokban olyan magas szinten 4 tárgyal az újszerű szovjet—ameri­­^ kai kapcsolatokról és általában az ^ egész világot érintő problémák ^ megoldásáról, hogy az emberiség ^ milliói joggal bizakodnak, bogy a ^ kétoldali megbeszélések lényege­­^ sen hozzájárulnak a feszültség to- 4 vábbi enyhítéséhez. 4, £ Már a tárgyalások előtt, és alatt ^ is több nyilatkozat hangzott, el a ^ két ország együttműködésével kap- 4 csolatban és a kommentátorok jó­­^ solgatták e megbeszélések kedvező ^ kihatását a . világpolitika alakulá­­í sára. 4 4 A szovjet—amerikai tárgyalások ^ Nixon' 1972. évi moszkvai látoga­­^ tása óta rendszeresen folynak. En­­^ nek eredményeképp könyvelhetjük £ el, hogy a két ország kereskedelmi ^ kapcsolatai például megháromszo­­^ rozódtak. De már a látogatás előtt 4 is javultak a lehetőségek az ý együttműködésre. Az 1971-és évben ^ 184 millió dollár értékű árút cse­­^ rélt a két ország, a múlt évben £ pedig 538 millió dollár értékűt. A ^ szakemberek a mostani tárgyalá­­^ sok „levegőjéből“ ítélve úgy vélik, ^ hogy 1975-ben a két ország külke­­£ reskedelmi forgalma egymilliárd, 4 a hetvenes évek végére pedig öt­­$ milliárd dollárra emelkedik. Gi­­^ gantikus együttműködési terveket ^ írnak alá. A Szovjetunió például Ž az egyik egyezmény értelmében ^ háromezer kilométer hosszú gáz­­^ vezetéket épít Vladivosztokig, ahol ^ a gázt cseppfolyósítják és ilyen ál- 4 lapotban szállítják tovább, hajókon ^ az USA-ba.,Évente mintegy három­­^ száz jelentős amerikai kereskedel­­^ mi szakember keresi fel a Szovjet­­^ uniót, hogy a kölcsönös előnyök ^ alapján együttműködési lehetősé­­^ gek után kutasson. Az Amerikai ^ Egyesült Államok népgazdasága az 4 utóbbi időben általában energia­­^ hiánnyal küzd. A Szovjetuniónak ^ viszont energiafölöslege van, és ^ ezért neki szükséges ellenszolgál­­^ tatások fejében szívesen ad belőle 4 Amerika részére. 4 4 Most, a magasszintű tárgyalások ^ idején nagyon Sok emberben fel­­^ ötlik a kérdés, hogy az Amérikai ^ Egyesült Államok az előző hideg­­^ háborús álláspont után miért adja ^ fel egyes kérdésekben szinté meg­­^ másíthatatlannak hirdetett néze- 4 teit. Természetesen a világ legerő- 4 sebb imperialista állama nem tel- 4 jesen jószántából ül a tárgyalóasz- 4 tálhoz, az első szocialista ország ^ képviselőivel. Erre a lépésre . a ^ nemzetközi politika alakulása, és ^ általában gazdasági okok is kény­­^ szerítik. Az USÄ-nak akarva-aka- 4 ratlanul figyelembe kell vennie, í hogy a kapitalista világban két új nemcsak támogatást jelent, hanem erőt ad a gyarmati elnyomás elleni küzdelemhez.“ Ma már a világ más országaiból is küldenek adományokat a Szovjet Bé­kealapra. Michael Sourgeth, az Ame­rikai Egyesült Államok polgára hu­szonöt dollárt küldött pénzutalvány­­nyal az alapra, a következő szöveg kíséretében: „Anyagi helyzetemtől tel­hetőén ezzel az összeggel is hozzá akarok járulni a népek közötti kap­csolatok szorosabbra fűzéséhez és a béke megőrzéséhez.“ A békealap havi­lapja a Szputnyik öt nyelven közöl cikkeket a szovjet békeoffenzíváról és a békéért történő erőfeszítésekről. Az egyik cikkre, amely a vietnami hő­sök megsegítésére hívta fel a figyel; met Mexikóból, az USA-ból, Ausztrá­liából, Oj-Zélandból, a Német Szövet­ségi Köztársaságból, a Német Demok­ratikus Köztársaságból és Lengyelor­szágból ezer meg ezer válaszlevél ér­kezett, amelyek kifejezték szolidari­tásukat a vietnami nép mellett. A le­velek írói minden esetben pénzutal­ványokat is küldtek a Szovjet Béke­alapnak, hogy azokat juttassák el Vietnamba. Rudolf Berndt, strausber­­gi lakos (Német Demokratikus Köz­társaság) a következőket írta levelé­ben: „A Szputnyikban megjelent cikk annyira meghatott, hogy azonnal vá­laszolnom kell és pénzt is küldök a hősök megsegítésére. Fogadják el az én szerény hozzájárulásomat a béke támogatására.“ A többi levélíró is ha­sonlóan fejezi ki eltökéltségét a béke­harcosok támogatására. Tizenkét év alatt a Szovjet Békealap tehá túlnőtte az ország határait és ma az elnyomás ellen küzdő népek támasza és segítője. APN 4 „nagyhatalom“, Japán és az euró- 4 pai gazdasági integráció (Közös 4 Piac) lépett a porondra. Tehát egy- 4 részt veszélyben forog szuverén 4 vezető szerepe, másrészt olyan ki- 4 sebb-nagyobb gazdasági válságok­­^ kai, inflációs jelenségekkel küzd, 4 amelyek a szocialista országokkal ? való együttműködésre kényszerítik. 4 A vietnami háború és más háborús 4 gócpontok fenntarása, a felforgató 4 akciók támogatása óriási összegek- 4 be kerül, ami végülis visszatükrö- 4 ződik a meg-megújuló gazdasági ^ válságban. ^ Politikai síkon is vereséget ve- 4 reség után szenved az Amerikai 4 Egyesült Államok. Óriási anyag és 4 jelentős emberáldozat révén sem 4 sikerült győzelmet elérni Vietnam- 4 ban. Szégyenszemre az agresszor- 4 nak takarodnia kellett Vietnamból 4 és ez lesz a sorsa Kambodzsában ^ és más olyan országokban is, ahol 4 a konzervatív kizsákmányoló rend- 4 szereket igyekszik védelmezni. 4 Nincs tehát más kiút, mint a békés 4 egymás mellett élés elvének elfo- 4 gadása. 4 Bizakodva tekintünk tehát a 4 szovjet—amerikai tárgyalások ala­­^ kulására és reméljük, hogy olyan ^ egyezmények születnek, amelyek 4 nemcsak a jelenlegi, hanem az 4 utánunk következő generáció szá- I mára is békét jelentenek. í A szovjet—amerikai tárgyalások, 4 különösen a Salt-qgyezmény, már 4 eddig is gyümölcsözően hatottak 4 a feszültség enyhítésére. Valószí- 4 nű, hogy az új egyezmények továb- 4 bi konkrétumokat tartalmaznak 4 majd az atomcsend-egyezmény 4 megvalósítására, a rakétafegyverek { csökkentésére, a tengerfenék há- 4 borús célokra való alkalmazásának 4 megtiltására, és hozzájárulnak az 4 európai biztonsági értekezlet sike- 4 réhez. A két világnagyhatalom kö- 4 zeledése a lenini békés egymás g mellett élés elve, valamint a köl- 4 csönös bizalom és előnyök alapján 4 mindenképpen előmozdítja a né­­^ рек közeledését. A szovjet béke­­^ offenzíva napjainkban az emberek 4 boldogságának érdekében újabb 4 gyümölcsöt érlel. í .444\.44XX\4XX4XV4%\444V44V44XX\44X\XXXV4XVVVX4VXXVVV Üjabb lépés a béke felé Párizsban Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja kézjegyével ellátva véglegesítette azt a záróközleményt, amely a január 28-i fegyverszüneti megállapodás tárgya­­lássorozátainak eredményeit rögzíti. A záróközleményt a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, a Dél-Vietna­mi Ideiglenes Forradalmi Kormány, az Egyesült Államok és a saigoni rendszer képviselője írta alá. Azok, akik reményekdve várják, hogy Indokína felett mikor süt fel Véglegesen a béke napja, örültek a hírnek, mert úgy vélik, hogy újabb lépés történt az ott élő népek békéje biztosításának érdekében. Az aláírt záróközlemény feljogosít erre a re­ménykedésre, mert az összes érdekelt feleket már az előzőleg általuk jóvá­hagyott megállapodás maradék nél­küli betartására kötelezi. Ugyanis ed­dig a háború kisebb összecsapások keretében tovább folyt. A hivatalos kimutatások szerint a megállapodás aláírása óta a Thieu-kormányzat ösz­­szesen 97 720 tűzszünet-sértő cselek­ményt hajtott végre csapataival és felforgató egységeivel, egyéneivel. E- zek közül húszezer olyan gyalogsági hadműveletet hajtottak végre, ame­lyek közvetlenül a felszabadult terü­letek ellen irányultak. Ezen kívül a saigoni bábrezsim kormánya az ellen­őrzése alatt álló területeken kegyet­len intézkedésekkel nyomta el és tar­totta terror alatt azokat a személye­ket, akik békére, függetlenségre, de­mokráciára és nemzeti egyetértésre törekedtek. A népelnyomó kormány negyvenezer rendőri akciót indított, huszonkétezer embert ismeretlen helyre hurcoltatott el, további három­­százezret pedig különféle koncentrá­ciós táborokba. A béke helyett tehát ezeken a területeken a terror honol. Ezért a világ haladó közvéleményének nagy összefogása szükséges ahhoz, hogy Vietnamban minden polgár él­vezhesse a szabadságot.

Next

/
Thumbnails
Contents