Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-16 / 24. szám
„Fehér galamb száll a falu felett.. Talán nincs a világon magyar ember, aki ne ismerné ezt a szomorkás hangú nótát. Pedig a galambok szivet gyönyörködtető madarak. Szárnyuk surrogva szeli a zuhogó fényáradatot, díszíti a falvak felett feszülő kék eget. A gemeri (sajógömöri) Kiss Lászlóval, a Szlovákiai Postagalambtenyésztők Szövetsége šafarikovoi (tornaijai) helyi szervezetének elnökével beszélgetek. Annyi kedves és érdekes dolgot mesél a galambtenyésztésről, a különböző szintű és rangú versenyekről, hogy egyik ámulatból a másikba esek. — Még tízéves sem voltam — vette fel a beszéd fonalát — amikor egy pár díszgalambot kapott ajándékba a szomszéd legény. Naphosszat lestem, csodáltam a gyönyörű tartásé madarakt. Később én is szereztem egy pár galambot, és legszívesebben még éjjel is velük aludtam volna a galambdúcban. Szépen elszaporodtak, Anyunak nem volt gondja, ha diétás levest akart főzni a család valamelyik „betegeskedő“ tagjának. Aztán egyidőre hűtlen lettem kedves madaraimhoz, a tényleges katonai szolgálat miatt, no meg a „hegyes-begyes“ lányoknak is szívesen mondogattam, hogy édes galambocskám. Szó, ami szó, négy öt évig nem törődtem a galambház lakóival. Aztán egy alkalommal Nagy Zoltán barátom, munkatársam elvitt egy postagalamb-röptető versenyre, s adott is egy pár fiatal postagalambot. Ettől a naptól kezdve százszoros erővel lobbant fel bennem a galambok iránt érzett gyermekkori vonzalom. Később jelentkeztem a postagalamb-tenyésztők szervezetébe, s ma már elnöke vagyok a több mint húsz tagot számláló agilis šafarikovoi helyi szervezetnek, ugyanis ott dolgozom a földmérési hivatalban. Szorgalmasan tanulmányoztam és tanulmányozom a különféle szakkönyveket. Sajnos, a hazai szaklapok megszűntek. Pedig csak türelmes munkával és rendszeres tanulással lehet elsajátítani a galambtenyésztés csinját-bínját. Egyik öreg barátom szerint: „Jó galambásznak lenni — felér egy második érettségivel!“ — Milyen tenyésztői sikerekben volt része? — A sikerért nagyon meg kell dolgozni! Már több mint tíz éve lángol bennem a „galambhobby“, azonban igazi, komoly versenyre csak az elmúlt évben mertem benevezni. A hazai sikereken kívül legjobban örülök annak a versenynek, amelyben Schwerinben (az NDK Rostock melletti városában) engedték ki Kiss László postagala ni b tenyésztő. a kassai körzethez tartozó közel 300 tenyésztő galambjait. Az én kedves galambom hatodik lett, aminek nagyon örülök. Méláikból, Ašból minden alkalommal sikerrel repültek haza védenceim. Voltam már Lengyelországban, a postagalambok katowicei olimpiászán. Jártam a budapesti galamb-spartakiádon is. Mindez nagyszerű élményt s főként tapasztalatot jelentett számomra. Megismerkedtem a hazai és a külföldi legjobb tenyésztőkkel. Cserélünk tenyészanyagot, vagy vásárolunk egymástól. Állandóan próbálkozunk új, kitartóbb s szebb tartásé galambok kiválasztásával. Bármennyire is helyt kell adnunk a genetikának, azonban mi postagalambtenyésztők sokszor azt tapasztaljuk, hogy az utódok nem mindig öröklik elődeik jó tulajdonságát. A konkurrencla pedig évrőlévre „élesedik“. Sok jeles tenyésztő féltve őrzi sikereinek titkát, mert nem tagadom, soksok fortélya van egy verseny sikeres lebonyolításának. Én pl. úgy teszek a versenyre kijelölt galambbal, hogy már előre elzárom egy időre a párjától, s ezután szállítom el. A párja utáni sóvárgás meg a féltékenység aztán arra ösztökéli, hogy minél hamarább hazaérjen a „boldog“ családi fészekbe. — Gyakran látok én is „galamb-felhőt“. Vajon hány galamb etetéséről és „edzéséről“ gondoskodik egy-egy tenyésztő? — Az átlag 60—70 db. Nekem is ennyi van. Nyáron megkeresik maguknak az élelmet. Edződnek is. Jobban kifinomul a tájékozódási képességük, ha gyakran eljárnak a falu határába. Igaz, így elég nagy a veszteség, mert a sas pl. az elmúlt évben is több mint húsz darabot tépett szét — de „amit vesztek a réven, megnyerem a vámon“. Ugyanis csak télen át kell kosztolnom őket. A feleségem így is ferde szemmel nézi, ha a tyúkok elől elkapdossák a búzát vagy a kukoricát. — Haragszik érte? — Hát azt éppen nem mondom, de nem bánná, ha kevesebbet költenék rájuk. Itt van pl. ez a versenyóra. A mai napig nem mertem neki bevallani, hogy mennyit fizettem érte. Csodálkozva nézem a különös éraszerkezetet, amelybe a hazaérkező galamb fémszalagocskáját kell beleejteni, s az másodpercnyi pontossággal feljegyzi az időt. Olyan sok lyukacska és kerék van benne, hogy én inkább valami „pokolgépnek“ vagy elektronikus számológépnek nézném. A négyéves Lacika szintén szeretne egy darab drótot beledugni, de Apu gyorsan elzárja előle a féltett versenyórát. — Mint szenvedélyes galambász — mit üzen a fiataloknak? — Szeretnék minden tízéves fiút magam köré gyűjteni és legalább fél napig beszélni nekik arról a csodálatos világról, amely fokozatosan feltárul előttük, ha komolyan foglalkoznak a galambok életével, nemesítésével, edzésével. Elmesélném, hogy századokon át valóban ők voltak a postások, akik egyformán helyt álltak a hadvezérek és a távoli szerelmesek vagy családtagok szolgálatában. A galamb a boldogság és béke jelképe. Picasso nem hiába tette újra híressé a galambot. Ahol galambok élnek, ott csend, nyugalom, boldogság és béke lakozik ... KOVÄCS ISTVÁN, Gemer (Sajógömör) flllillllllllllillllilliillllllllllliillliilM Példás baromfitenyésztés A Veiké Kapušany-i (nagykapusi) Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság, amely 1412 hektár földterülettel rendelkezik, tíz évvel ezelőtt alakult. Baromfitenyésztéssel öt éve foglalkoznak és ez alatt az idő alatt gazdag tapasztalatokra tettek szert. Veres Imre, a gazdaság főzootechnikusa elmondotta, hogy a baromfitenyésztés gazdaságunk számára minden tekintetben előnyös termelési ágazat. Eszközigénye viszonylag kicsi, hiszen az egy kilogramm élősúlyra számított pecsenyecsirke nevelés beruházási költségeinek összege mindössze egyharmada, a szarvasmarha nevelés vagy fele a sertéshizlalás ilyen költségeinek. Évente 160 ezer darab pecsenyecsirkét értékesítenek. Tavaly például a tervbe vett 1600 mázsnyi vágócsirke mennyiséget túllépve, 1868 mázsa vágócsirkét értékeltettek. A hazai „ROSS—Г típusú hibrid hizlalásával kiváló eredményeket értek el, hiszen 52 nap alatt a csirkét 1,50 kg élősúlyúra nevelik fel 3,60 kg takarmány felhasználásával. Egy csirke utáni tiszta jövedelmük 7,80 korona. E szép eredmény elérésében szerepet játszott a dolgozók között kialakult szocialista munkaverseny és a munkatermelékenység szerinti jutalmazás is. A verseny tömeges jellegű s megfelel a dolgozók elképzeléseinek. Jelenleg a baromfitenyésztésben három kollektíva versenyez a „Szocialista Munkabrigád“ cím elnyeréséért. Meglátogattuk a baromfitelepet és elbeszélgettünk dolgozóival. Hack Jolán szerint kollektívája arra törekszik, hogy a csirke-elhullást a minimumra csökkentse. Tavaly mindössze két százalékos elhullást mutattak ki, ami valóban szép eredménynek mondható. Idén eredményeiket tovább kívánják fokozni és terven felül 35 mázsa hús előállítását vállalták. Bercik Ilona elárulta, hogy kezdeményezésüket a gazdaság vezetői figyelemmel kisérik és messzemenően támogatják. Ennek köszönhető, hogy munkacsoportja tavaly terven felül 45 mázsa húst produkált. Eddigi kiemelkedő eredményeiket még fokozni kívánják, ezért szeretnék, ha jobb minőségi koncentrált takarmányt kapnának, amelyet a csirkék eredményesebben értékesítenének. Granulált takarmánnyal a jelenlegi hizlalás! időtartamot lényegesen csökkenteni tudnák. Jankovics Valériától megtudtuk, hogy a baromfitenyésztésben dolgozók keresetükkel elégedettek, hiszen tavaly az átlagos havi fizetésük 2440 korona volt és prémiumként együttesen 89 ezer koronát kaptak, ami személyenként 3110 koronát jelentett. Évvági részesedésként a dolgozók között 284 ezer koronát osztottak szét, ami lényegesen növelte jövedelmüket. A gazdaság vezetői és dolgozói jól megértik egymást, ami az eredményekben is megmutatkozik, hiszen a hazai kelésű csirkék hizlalása terén kiváló eredményeket érnek el. Minden feltétel adva van ahhoz, hogy eredményeiket idén még fokozzák, amihez sok sikert kívánunk. ILLÉS BERTALAN4 Vágógyöngyös intenzív nevelése Magyarországon egészen a legutóbbi időkig csak külterjesen nevelték a vágásra szánt gyöngytyúkokat. E félvad szárnyas tartására tehát csakis olyan gazdaságok vállalkoztak, amelyek nagykiterjedésíí legelővel rendelkeztek. A csalitos, erdős terület e célra nem volt alkalmas, hiszen a széteresztett gyöngyösöket onnan hiába várták volna haza. Évekkel ezelőtt azonban már hírt kaptunk arról, hogy Franciaországban zártan is tartják a gyöngytyúkokat, sőt a törzsállományt is ugyanúgy, mint a tyúkot. Az ilyen rendszerű nevelésre, tartásra azonban hosz•zú ideig senki nem gondolt s ennek oka a gyöngytyúk alacsony felvásárlási ára is volt. Meg az a régről megmaradt szemlélet, hogy a gyöngytyúk szabadba való. Amikor emelték a vágógyöngyös felvásárlási árát az is kiderült, hogy ez élve és vágva egész évben értékesíthető külföldön. Néhány gazdaság próbálkozott az intenzív neveléssel. Ma már értékelhetők a tapasztalatok, s ezek a következők: A gyöngyös fűtött, almozott, ablakos, vagy ablak nélküli ólban éppúgy tartható, mint a pecsenyének való csirke. Nagy gondot kell azonban fordítani az ól nyugalmára, a gyöngyös- A gyöngyöscsirke nevelése csirke tömörülésének, sarkokba szűk helyen kezdődhet, de nébújásának megakadályozására, hány hét alatt úgy kell ritkítani Az ól sarkait dróthálóval kell őket, hogy négyzetméterenként lezárni, mert az ott összebúvó nyolcnál ne legyen több. A csirkék megfulladhatnak. gyöngyös táplálóanyag iránti A gyöngyöscsibék nevelése zárt térségben. (A szerző felvétele.) igénye még nem teljesen ismert, ezért az eddig intenzíven nevelteket a szokvány csirke indító és nevelőtáppal takarmányozták, miközben 4—4,5 kilő takarmányra volt szükség egy kiló élősúly előállításához. Az eddigiek szerint 13—14 hetes korára eléri a gyöngyösnö* vendék a felvásárlási súlyhatárt, az 1,3 kilogrammot. Magyarországon most élénk a gyöngyösnevelési kedv. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy folyamatosan lehessen naposállatot kapni. Az Oriújfalusi Állami Gazdaság — amely eddig csak a sex-sal-link tojóhibridet forgalmazta, kiváló eredménnyel — most a tenyészgyöngyösök ketreces tartását kezdte meg. Takarmányozási és világítási programmal folyamatossá akarja tenni a gyöngytyúk tenyésztojás termelését, keltetését, s ilymódon a vágőgyöngyös-tartással foglalkozó nagyüzemek — szerződés alapján — mindig hozzájuthatnak a szükséges napusállat mennyiséghez. A vágógyöngyös magasabb felvásárlási ára a jelek szerint ellensúlyozza a csirkéhez mérten lassúbb nevelési forgót, valamint a nagyobb takarmányfogyasztást. —g— .♦ ♦> ♦> 4 ► ♦> ♦> ♦> *:♦ PECSENYEGALAMB f^iuseppe Zanoni profeszszar az Avicolturában cikket közöl a pecsenyegalambhús termelésről. Megállapftása szerint a piaci viszonyok jelenleg a közepes méretű 100—150 párból álló tenyészeteknek kedveznek. Az ilyen méretű állomány már meghaladja a hobby határát és jelentős mennyiségű pecsenyegalambot termel, de még mindig nem olyan nagyméretű, hogy külön gondozót és egyéb személyzetet igényeljen. A galambtenyésztés előnyei, írja Zanoni professzor — elsősorban az, hogy szerény beruházással megalapozható a tenyésztés. A tyúkokhoz viszonyítva a galamb férőhely igénye kisebb, a galamb jobban tűri a hideget és a meleget, a fertőző betegségekkel szemben is kevésbé érzékeny. A fiókák négy hét alatt fogyasztásra alkalmasak és a szülőpárok 5—0 évig tarthatók tenyésztésben. Zanoni szerint is élesen külön kell választani a sporttenyésztést az árutermelő tenyésztéstől. (Sz. A.) VAN-E A NYÜLHÜSNAK JÖVŐJE? A házinyúlliús iránti kereslet növekedésével reálisan lehet számolni, írja a Kraftfutter. A házinyúlhús zsírszegény, így az orvosok az elhízás elleni védekezésként ajánlják. Az NSZK — az évi 0,15 kgmal — Hollandiával együtt a fejenkénti nyúlhúsfogyasztásban az utolsó helyen van. Például Olaszországban 1,17 kg, Svájcban 1,2 kg, Franciaországban 6,0 kg, tehát a legmagasabb a fogyasztás. A Szövetségi Köztársaság az alacsony — körülbelül 8500 tonna — házinyúlhús-fogyasztás ellenére 40 °/o-os behozatalra szorul, tehát 3500 tonnát importál. A termelés fejlesztésének így jelenleg nagy feladatai és lehetőségei vannak. A nyúltápok előállításával kapcsolatosan nincsenek megbízható adatok. Becslés szerint 1970-ben 50 ezer tonna lehetett. Franciaországban ugyanakkor 350 ezer tonna nyúltápot etettek, illetve gyártottak. (Kraftfutter) NO A LIBA IRÁNTI KERESLET A lúdhús igényeket az NSZK- ban hazai termelésből csak 20 °/o-ban tudják kielégíteni, a hiányzó 80 %-ot Kelet- és Dél- Európából szerzik he. 1972. decemberében kereken 1000 tonnával több ludat importáltak, mint az előző évben. (Deutsche Geflügel Wirtschaft) A JÉRCEÁLLOMÁNY 1VARÉRÉSÉNEK ELHÚZÓDÁSA A jérceállomáuy ivarérését a legbiztosabban a taréj nagysága és színe alapján lehet megítélni. Az ivarérés elhúzódását jelzi az alacsony (75 °/o-os) csúcstermelés, valamint a termelési szint 5—6 hetes stagnálása, majd újbóli emelkedése. Igen gyakori ok a takarmánykeverék gomba-fertőződése, s az ásványi anyag hiánya (főleg a vashiány ľPoultry International) A HÍZŰCSIRKÉK HŐMÉRSÉKLETI IGÉNYE A csirkék számára az optimális istálló hőmérséklete a következő. Első héten 33 C fok, a második héten 31 C fok, a harmadik héten 28 C fok, a negyedik héten 26 C fok, az ötödik héten 24 C fok. Ennél alacsonyabb hőmérséklet emeli a csirkék takarmányfogyasztását. (Sz. A.) ÜJ GUNÁR-SPERMA HÍGÍTÓ Dautja A. D. szovjet szakíró a Materialü c. lapban új spermahígítót ismertet, amely 1,67 gramm nátrium-glutanátból, 0,57 g citromsavas nátriumból, 0,31 g glukózból és 100 ml desztillált vízből áll. Alkalmazásával jó termékenyítési eredményeket értek el. (Sz. A.)
