Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-16 / 24. szám
1973. Jfinius 16. SZABAD FÖLDMŰVES. !5 ^VVXXXXXXXXXXXXXVVXXXXV^VVXXXVCV'WJ .\XXNXN\XXXX\XVAXXV>X444NN\444\44VX4XX44XX4>XX4>X\X444XXX4X4X4X4XX4N4XV4\XX4XXX4XX\XXXXXXXXXXVvXV>^XVX>^^VVXXXXX>A.V4X4V^ BANDEX is KEROPUR Fennállásunk százéves évfordulójának ünnepségei keretében megkezdtük két új készítményünk, a gyártását, amely szerek kiválóan alkalmasak a gabonafélék gyomnövényeinek kipusztítására. E gyomirtó vegyszereink — beleértve a már ismert ANITEN-S készítményünket — előnye az, hogy a nagy ellenállóképességű, széles levelű, kétszikű gyomféléket is hatásosan irtják. Chemické závody Juraja Dimitrova n. p., Bratislava százéves hagyománnyal rendelkező üzem 1973 CHZJD ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXЧXXXXXXX\\XXXXXXX^X^XXXXXVS^^XЧ>XCЛ^VC«««^XS^^VwXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXX\^^^\XXXVWXXXX\XXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXX^XXXVOC^\XXX\XXXXX\XV TANÁCSOK Állítsuk be jól a fényszórókat Gyakran esik szó a gépkocsik világításáról — akár az éjszakai vezetés, akár általános vonatkozásban a balesetelhárítás kérdése a téma. A világítási témakörön belül viszont külön fejezet a gépkocsik fényszórója, illetve az, hogy változatlanul szembe találkozhatunk vakító fényű Járművekkel, amelyek éppen emiatt súlyos baleseteket Idézhetnek eló. És a vakltás itt nem a nagy fényerő, hanem a roszszul beállított fényszóró következménye. Pedig nem áll sokból, nem nagy munka egy-egy jármű világítási berendezésének karbantartása, ellenőrzése. Nagyon megéri a fáradságot, hiszen a jó világítás részben saját, részben valamennyiünk biztonságának egyik alapvető feltétele. Mi tehát a ránk háruló feladat? Feltételezve, hogy a kocsi világítása működőképes, amikor azzal kigördülnek a közútra, baleseti veszély szempontjából a legfontosabb követelményt helyezzük előtérbe: a fényszórók jól legyenek beállítva. Gondolom, mindenkinek bő tapasztalata van arról, milyen kínos a vezetés sötétedés után, ha a szembe közlekedő kocsik fényszórói vakítanak. De vajon a saját kocsink világítása nem vakit-e? Minden javítóműhelyt fölszereltek ma már olyan műszerekkel, amelyekkel pár perc alatt csekély díjazás fejében egészen pontosan beállítják a fényszórókat. Az Autóklub műszaki gárdája a klubtagoknak térítés nélkül is ellenőrzi, illetve beállítja a fényszórókat. Minden évben visszatérő kedvezmény minden autós részére, hogy bizonyos időben meghatározott helyen fizetés nélkül beállítják a fényszórókat, csak oda kell gördülni a kocsival. Mennyi lehetőség! És mégis vállalja valaki, hogy vakítást okozó fényszórói miatt baleset keletkezik? Pedig saját kezűleg is ellenőrizheti bárki a kocsijának fényszóróit kielégítő módon, ha nem is éppen műszeres pontossággal. Az eljárás módját egy Moszkvics—412 típus példáját választva mutatja a rajz. Függőleges fal elé — a fal lábától számított teljesen vízszintes területre — állítjuk a kocsit úgy, hogy a fényszórók közepe pontosan 5000 mm-re (5 m-re) legyen a faltól. A fényszórók középpontjának (h) magasságát a talajtól számítva megmérjük és ugyanilyen (h) magasan a falon vízszintes vonalat húzunk. Pontosan 500 mm-re alája második jelzővonalat rajzolunk. Ez utóbbi lesz a tompított világítás felső határa. Ennél magasabban nem szabad a tompított fénynek a falra esnie, ha jó a fényszórók beállítása. A kocsi közepétől ezután a vízszintes talajon képzeletben (vagy valóságban) egyenest húzunk a fal lábához, majd onnan függőleges vonalat a falon felfelé, és megjelöljük azt a pontot, ahol ez a függőleges a tompított fény felső határvonalát metszi. Ezután megmérjük a két fényszóró középpontjának egymástól való távolságát (ez a Moszkvics—412 típusnál 1102 mm). A mért érték felét jobbra és felét balra az előbb kijelölt ponttól rámérjük a határvonalra és a távolságok végeit jól látható kereszttel megjelöljük. A fényszórókat bekapcsoljuk, és mindegyiket külön vizsgáljuk, miközben a másikat lefedjük. Jó a beállítás, ha az asszimetrikus tompított világítás töréspontja a kénen látható módon pontosan a jelzőkeresztre esik. Ha ez nem így volna, akkor a fényszórót az állító csavarokkal úgy igazítjuk, hogy a fény pontosan az előirányzott helyre kerüljön. Ha a tompított fényt helyesen állítottunk be, akkor az országúti fényt már nem kell külön ellenőrizni. Megjegyzendő ehhez, hogy olyan autókon, amelyek terhelve hátul lényegesen Jobban süllyednek, mint elől, teljes személyterheléssel kell a fényszórókat beállítani. Egyenletesen süllyedő kocsin elegendő csak a vezető súlyával terhelni a járművet, amikor a fényszórókat ellenőrizzük. ALBSZUNK KÍRDHÜm Meghatározott időre kötött munkaviszony megszüntetése H. M. olvasónk kérdezi levelében: „Mint adminisztratív dolgozó munkaviszonyba léptem. Az egyik szülési szabadságon levő nődolgozót helyettesítem. Jelenleg én is gyereket várok. A személyzetis azt a felvilágosítást adta, hogy a helyettesített dolgozó munkába lépése után megszüntetik munkaviszonyomat. Helyes ez az állásfoglalás?“ A munkaviszony a szervezet és a dolgozó között létrejött munkaszerződés (esetleg választás útján egyes külön előírások által megállapított esetekben) vagy kinevezés alapján keletkezik. Leveléből megállapítottuk, hogy munkaviszonya munkaszerződés alapján keletkezett. A munkaszerződésben kellett volna megállapítani a munka fajtáját, a munkavégzés helyét és a munkábaállás napját. Ha a szervezet a munkaszerződésben nem határozta meg a munkaviszony tartalmát (vagyis, hogy milyen időre kötik a munkaviszonyt), akkor úgy tekintenek a munkaviszonyra, mint határozatlan időre kötött munkaviszonyra. Ha a szervezet a munkaszerződésben kifejezetten leszögezte, hogy milyen időre kötik a munkaviszonyt, úgy a munkaviszonyt meghatározott időre kötötték. Az adott esetben (amint ez leveléből kitűnik) a szülési szabadság idejére kötötték a munkaviszonyt, tehát meghatározott időre. A munkaszerződésben megállapított idő eltelte után a munkaviszonyból származó valamennyi Jog és kötelesség megszűnik. A meghatározott időre kötött munkaviszony az előre megszabott idő elteltével megszűnik (lásd a Munka Törvénykönyv 56. §-nak 1. bek.). Viszont, ha a szervezet tudomásával tovább dolgozik, úgy a meghatározott időre kötött munkaviszonya változik, amennyiben a szervezet nem állapodott meg magával eltérően. Azt ajánljuk (ha ez a szervezet részéről lehetséges), hogy változtassák meg a munkaszerződés tartalmát. A Munka Törvénykönyve ezt lehetővé teszi, amennyiben erre vonatkozóan a dolgozó és a szervezet megállapodnak. Ha a munkaszerződést írásban kötötték, úgy a módosítást is írásban kell megvalósítani. fizeies-probtemak SZÉLLÉ VINCE dobroholt-l (Doborgaz) olvasónk, aki a éamorini (somorjai) Törzsállattenyésztő Vállalatnál dolgozik mint éjjeli ápoló és éjjeliőr — egyébként már hét éve mint részleges rokkant — levelében írja, hogy havonta 160 órát dolgozik, egy-egy műszakban 12 órát. Munkaköre veszélyes, mert 50 db tenyészmén apaállatot gondoz. Korábban havonta 240 órát dolgozott, de egészségi állapota leromlása miatt kénytelen volt munkaidejét az említett havi 160 munkaórára csökkenteni. Nehezményezi, hogy nem részesül 10 ér földhasználatban és nem kap természetbeni juttatőst sem, azzal az indokolással, hogy nem dolgozik a növénytermelésben és így erre nincs igénye. Továbbá nehezményezi, hogy nehezebb (veszélyesebb) munkafeltételekért nem kap megfelelő pótlékot, nem juttatnak munkaruhát, az éjjeli munkáért csak 80 filléres pótlékot fizetnek. Végül úgy érzi, hogy a nyereségrészesedésnél is lényegesen kevesebbet kapott, mint a többiek. Azt is megemlíti levelében, hogy a szakszervezeti gyűlésekre nem hívták meg, j>edig 6 is tagja a FSZM- nek. Olvasónk kérdi mire van törvényes igénye, hol érvényesíthetné ezeket, ha a munkaadó vállalat nem hajlandó a szerinte jogos igényeket elismerni és kifizetni. Legelőször is figyelembe kell venni, hogy olvasónk részleges rokkant. Ha részleges rokkantjáradékát meg akarja tartani — tekintettel leromlott egésszégl állapotára — fizetése nem lehet több, mint rokkantsága előtti átlagfizetésének kétharmada (havi 1000 koronáig kereshet az eredeti fizetésére való tekintet nélkül). Ha közben a hasonló munkakörben az egészséges dolgozók fizetése emelkedett, akkor az ilyen átlagfizetés kétharmadát keresheti meg a rósz leges rokkantjáradéka mellett. A tíz ár föld és a természetbeni Juttatásokra vonatkozóan az olvasónk vállalatánál érvényes kollektív szerződés rendelkezései a mértékadóak. Ha ezen szerződés értelmében csak a növénytermelésben dolgozók részesülnek ezekben a juttatásokban, akkor olvasónk ilyen igénnyel eredményesen nem léphetne fel. A nehezebb munkakörülményekért, minden ilyen munkaóráért a A. veszélyességi fokozatban 40, a B. fokozatban 80, a C. fokozatban 1,30 és a D. fokozatban 1,90 veszélyességi pótlék jár. A munkaadó vállalat bérosztályán (esetleg az üzemi bizottságon) keresztül érdeklődje meg, hogy milyen veszélyességi fokozatúnak ismerik el a tenyésztőének ápolását. Ha az Ilyen igényének a jogalapja megállapítható, legfeljebb egy évre visszamenően igényelhetné azt a pótlékot a járásbíróságon beadott keresettel. Régebbi Időre vonatkozóan a munkaadó vállalat joggal védekezhetnék az elévülés kifogásával. A munkaruha juttatását is valószínűleg a kollektív szerződés szabályozza. Az üzemi bizottságon kérjen erre vonatkozóan tájékoztatást. Az éjjeli pótlékot Illetően (22 órától a reggeli 6-íg terjedő idő minősül Ilyennek) ezt a kérdést a mezőgazdasági üzemekben is lényegében az 1968/103 sz. hirdetmény szabályozza, ha a vállalati kollektív szerződés nem tartalmazna eltérő rendelkezéseket. Az 1968/103 sz. hirdetmény 7. paragrafusa értelmében az éjjeli munkáért az alap órabérhez 80 fillér éjjeli pótlék jár. Az egyes vállalatok a kérdéses üzem feltételei és pénzügyi lehetőségei szerint ezen pótlékot óránként legfeljebb két koronára emelhetik. A nyereségrészesedés felosztása a kollektív szerződés irányelvei szerint az igazgató hatáskörébe tartozik. Végül ami a szakszervezeti gyűlésekre való meghívást illeti, valószínűnek tartjuk, hogy az Ilyen gyűléseket írásbeli felhívás útján hívják egybe. Joggal kérheti, éjjeli beosztására való tekintettel is, hogy az ilyen rendezvényekről önt külön szóban is értesítsék. Dr. F. J. „Szuperszonikus csatornaépítés” D. M. Kusnarjev szovjet feltaláló új módszere sokszorosan túlszárnyalja a legkorszerűbb csatornaépítő gépek teljesítményét is. Az új találmány hosszú polietiléncsőbe töltött robbanóanyagot alkalmaz a csatorna kirobbantására. Ez idő szerint még kézzel töltik a robbanóanyagot a polietiléncsőbe, de ha pneumatikus berendezést alkalmaznak, egy óra alatt 300 méter hosszúságú polietiléncsövet töltenek majd meg robbanóanyaggal. A polietiléncsövet a jövendő csatorna kijelölt nyomvonalán a földre fektetik, majd traktor vontatású drénező (alagcsövező) géppel a talajba húzzák. A gépesített művelet sebessége óránként két kilométer. Közvetlenül az első cső mellé lefektetik a második csövet és így tovább. Ezt követően megfelelő munkagéppel elegyengetik a talajt, majd villamos gyújtással felrobbontják a robbanóanyagot. Az új módszerrel elérhető teljesítmény 53-szor nagyobb, mint a csatornaárok kotrógépes kialakítása. A Kusnarjev-módszerű csatornaépítés eredményei meghökkentoek. Ezzel a módszerrel a Dubna folyó árterületén két nap alatt készült el egy 500 méter hosszú csatorna. Az új módszer főként az öntözési szakemberek érdeklődésére tarthat számot. (APN)
