Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-16 / 24. szám

Mit kell tenni a nyúlbetegségek megelőzésére?

Az állatok beszerzésekor ügyeljünk arra, hogy fertőző mentes helyről vásároljunk, Így elejét vehetjük a betegség behurcolásának. Tisztán tartható, fertőtleníthető ketreceket alkalmazzunk. Az állatok közelében semmiféle szennyező, rothadó, erjedő anyagot ne tűrjünk. Gondosan takarítsuk el a trágyát, szemetet, irtsuk a legyet. Egér ne jusson a ketrecbe, mert terjeszti a fertőző betegségeket. Etetéshez jól tisztán tartható edényeket használjunk, gyakran fertőtlenítsük. Ázott, dohos, befülledt, poros takarmányt, sohase etessünk. Fokozatosan térjünk át a száraztakarmányról a zöldtakarmányra.

Egy anya alatt csak annyi fiókát hagyjunk, amennyit könnyen fel tud nevelni; ez a létszám kéthasznú nyulaink esetében legfeljebb 6 fióka. Kisérjük figyelemmel tenyészetünket és a beteg vagy beteggyanús állatot azonnal különítsük el.

MIKOR KAP A NYŰL HASMENÉST?

Ha rendszertelenül sok zöldtakarmányt etetünk, vagyis száraztakarmányozásról hirtelen térünk át a zöldtakarmányozásra, esetleg fülledt romlott takarmányt adunk, könnyen hasmenést kapnak a nyulak. Hasmenést előidézhet megfázás is (beázott 61, nedves, hűvös Istálló). Ilyenkor száraz takarmányt adunk és elvonjuk a vizet.

MIÉRT FŰVÖDIK FEL A NYÜL?

Gondos tenyésztő keze alatt ez ritkán fordul elő. Rendszerint virágzás előtt etetett, friss lóhere vagy lucerna, esetleg káposztalevél vagy romlott takarmány okozza. Ha a nyúl ilyenkor túl sokat eszik, hasa felpuffad, hordószerüen kidomborodik, megkeményedik, mászva megy és fájdalmában felsír.

Ha ezt időben észrevesszük, megmenthetjük az állatot, ha 0,1 %-os káliumhypermanganát oldatot adunk neki inni.

Ugyanakkor a hasfalra dörzsölést alkalmazunk, úgy hogy az állatot hanyatt fektetjük és hasát körkörös mozgással simogatjuk, maszírozzuk. Adhatunk ricinust is az állatnak. Ha nem vesszük észre Időben a felfúvódást, kínzó görcsökben elpusztul az állat.

MITŐL KAP A NYŰL SZÉKREKEDÉST?

A száraz takarmány kizárólagos etetésétől — főként ha ketrecben tartjuk — az állat könynyen kap székrekedést. Ilyenkor étvágytalan, gubbaszt, beleiben a bélsár kitapogatható, hasa püffedt a bennszorult gázoktól, szőre borzas. Ilyenkor óvatosan megzavarjuk, akár az udvaron is. Vigyázva meg is masszírozhatjuk az állat hasát, mikor is a szelek eltávozásával megkönnyebbül és élénk lesz. Makacsabb székrekedés esetén adjunk 1—2 g keserűsét egy evőkanál vfzben feloldva. Segíthet a ricinus beadása is a beteg állatoknak, nedvdús zöldtakarmányt, répát és ivóvizet bőségesen.

GYÓGYÍTHATÓ E A NYÚL NÄTHÄJA?

A kisebb hűtésből eredő, nem

fertőző nátha gyógyítható. A náthás nyúl prüszköl, miközben tiszta vagy kissé fehér orrváhet a ricinus beadása is a beteg jól almozott, huzatmentes száraz helyre kell tenni. Naponta háromszor szemcseppentővei az orrába -cseppentünk 3—4 csepp kámfor.-eukaliptisz-olaj keveréket. Az orr csepegtetéséhez a nyulat hanyatt fektetjük, majd azonnal az asztalra helyezzük, ahol jól kiprüszkölheti magából a váladékot. Mindkét orrlyukkal ezt kétszer-háromszor megismételjük. Kezelés után tiszta olajos vattával kenjük be az orr körüli részt, nehogy a náthaváladék kimarja. A fertőző nátha nem gyógyítható. Ilyenkor a nyúl orrfolyása mindig sűrűbb lesz, végül egész gennyessé válik és 15—20 nap alatt elhullik az állat. A fertőző náthában

megbetegedett állatot ki kell Irtani, mert a betegség igen ragályos. A náthában megbetegedett nyulat le kell vágni. Húsa elfogyasztható. A nátha mindig gyenge példányokat fertőz meg, ezeket a tenyésztésből selejtezni kell.

MIKOR KAP A NYŰL NYÁLFOLYAST?

Nyálfolyást legyakrabban a fiatal állatokon észlelünk fogzás idején vagy ha hirtelen sok zöldtakarmány adagolására térünk át. A beteg állatot el kell különíteni, ketrecét fertőtleníteni és frissen almozni, valamint a zöldtakarmányt megvonni. Az állat száját vízben oldott timsőval kenegetjük, majd

az Így ápolt szájszéleket tiszta olajjal kenjük be. Táplálékul száraz lucernaszénát adunk.

A NYÜLVÉRHAS

A legveszedelmesebb betegség, leginkább a nagyobb tömegben tartott 6—8 hetes állatok között pusztít. Ragályos betegség, a fertőzött takarmánynyal jut a szervezetbe, ahol megtámadja a beleket, amelyek gyulladásosak és vöröses nyálkás váladékúak lesznek. Görcsös hasmenéssel a legtöbb állat elpusztul. Főleg a tisztaság hiánya az oka, s ott lép fel, ahol sűrűn levegőtlen helyen tartják az állatokat és gyengén takarmányozzák őket. A betegség a nyulak rácsos padozaton tartásával előzhető meg.

A NYŰL RÜHOSSÉGÉNEK KEZELÉSE

Legtöbbször a fülbe telepszenek a rühatkák és ott sárgásbarna lemezes, varas lerakódásban láthatók. A rüh kiterjedhet a test különböző részeire. A megrühösödött részeket kenjük be 2—3 naponként paraffinolajjal, közönséges étolajjal vagy zsírral. A beteg állat ketrecét nagyobb gonddal kell tiszto gatni.

MI OKOZZA A NYÚLKOSZT?

Általában az állat fülén, szemhéján, a fején és a lábain kerek, bemélyedő var alakjában jelenik meg. Gombafertőzés okozza. Piszkos ólban kapják meg leginkább az állatok. Főleg egerek, patkányok terjesztik. A sebhelyeket jódtinktúrával kell bekenni. Emberre Is veszélyes.

Majerszky Márton,

Salka (Szalka)

A megelőzés olcsóbb

A vonatkozó cikkeinkben szinte állandó jellegű az a tanács, hogy legolcsóbb és legcélszerűbb megoldás mindig és mindenkor a megelőzés, vagy ahogy azt idegen szóval szokás kifejezni, a prevenció. A zártan tartott galamboknál előforduló betegségek többségét a szennyezett etető és itató edények által továbbított kórokozók idézik elő. A közölt kép minden szöveg helyett beszél. Mi ebben a módszerben az új, a korszerű és mit célszerű belőle megvalósítani. Először is az etetőtér a galambfűikén kívül van elhelyezve, s így a galamb nem piszkíthat bele és ez már egymagában igen hatékony prevenció. A dróthálón keresztül csak a fejéi és a nyakát tudja kitenni a galamb s így nincs arra lehetősége, hogy a

Előnyös megoldás.

(A szerző felvétele.)

tápot kiverje az etetőből, így ki van zárva a takarmánypazarlás is. Nem beszélve arról, hogy a szennyező anyagokkal érintkező táp a legnagyobb fertőzési forrás. Aki megfigyelte galambjait azt tapasztalhatta, hogy evés előtt, amikor az etetőhöz közelednek, ürítenek. A drótrácson át, amelyen állnak, az ürülék lehullik a medencébe s ennek következtében a galamb lába nem érintkezik a trágyával, nem viszi be a fészkébe, nem szennyezi a tojásokat, a fiókáit. A trágyával szennyezett tojásból ritkán kel ki fióka. Előnyös még azért is a képen látható etetőrendszer, mert a folyosóról bármikor feltölthető, anélkül, hogy a galambokhoz be kellene menni. Már megelőzés az is, ha lábbelivel nem hurcoljuk be, vagy esetleg ki, a kórokozókat.

Ezeket a célokat mind meg lehet valósítani, s a betegségeket, az ehullásokat pedig mind meg lehet előzni ha a képen látható korszerű etetőt és taposórácsot alkalmazzuk a zártan tartott galambfajták elhelyezésekor.

—szikora—

„SZAKRENDELÉS“ — BAROMFI ÉS GALAMBOK SZÁMÁRA

A Geflügel-Börse egyik számában igen érdekes és számunkra nagyon tanulságos hirdetés jelent meg. „Megnyílt a galambok és baromfi számára egy szakrendelő, ahol bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatokat végeznek élő és elhullott állatokon. Szakszerű bélsár mint vizsgálatok stb.“. A hirdető egy erre a célra profilírozott szakállatorvos. Nálunk is elkéne néhány ilyen hozzáértő szakállatorvos. —sz—

Látogatás egy tisztségviselő tenyésztőnél

Két kérdéscsoporttal leptük meg Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) Kovács Károlyt, a Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetsége helyi szervezetének titkárát, amelyek közül az első kérdéscsoport a kisállattenyésztőt, a második pedig a tisztségviselőt illette.

— Mint kisállattenyésztő főképpen mivel foglalkozik? — érdeklődtünk.

— Főleg házinyúl tenyésztéssel, s amellett baromfitenyésztéssel.

— Fajta tekintetében mit helyez előnybe és miért?

— A nagy csincsilla nyulat, másodsorban pedig a bécsi fehér kékszeműt. A nagy csincsilla betegségekkel szembeni ellenállóképessége kiváló, s kistenyésztői tartási körülmények között nem olyan kényes mint például az újzélandi fehér nyúl. Tavaly próbálkoztam cseh tarka nyúllal, de kevés sikerrel. A nagy csincsilla, mint azt neve is mutatja, a nagytestű nyulak csoportjába tartozik, gyorsan növekedik, igaz hús-csont aránya nem a legkedvezőbb, de értékesítés szempontjából ez nem lényeges.

— A felesleget milyen módon értékesítik?

— Kisebb részét a nitrai (nyitrai) BRANKO üzemközi vállalat veszi út és húsként értékesíti, viszont a családok saját szükségletén kívüli fölösleg zömét szerződés alapján különféle kísérleti állomások, köztük például a prágai VELAZ (Velkochov laboratornich zvirat) veszi át, amely vállalat élősúlykilónként 20 koronát fizet. A BRANKO kilogrammonként élősúlyban 15 koronát hajlandó adni, s kiegészítésként 1,5 kg takarmányt juttat. A prágaiak viszont az eladott nyulak minden darabjára számítva 6 kg takarmányt juttatnak.

— A bécsi fehér kékszemű nyálról mi a véleménye?

— Ez kisebb testű, de nagyon „aranyos“ nyúlfajfa, élénk mozgású, csont-hús aránya nagyon előnyös, igen szapora, húsa pedig zamatos. Vannak kísérleti állomások, ahol csakis ezen a nyúlfajtán kísérleteznek, s ezek élősúly-kilónként 30 korona 50 fillért fizetnek.

— Milyen baromfifajtát tenyészt?

— Nyuhemstr tyúkokat tartok, mert ezzel a fajtával kapcsolatban igen jók a tapasztalataim. Szaporán tojik, s mivel tojáshéja vékonyabb a háztájiban is könnyen keltethető.

Emil Pivaréi (Zlatovce) készít kisméretű keltetőgépeket 81 tojás befogadóképességgel. Tőle vettem 980 koronáért egy ilyen villanyárammal működő, spirális rendszerű kis keltetőt. Ez egy ládaszerűség, aminek a teteje felnyitható, s erre szerelték a dróttekercset. Termosztáttal a hőfok beállítható. A keményhéjú sávozott plimut fajta tojásai sajnos ezzel a kis géppel nem keltethetők. Tojáseladás céljából ma már nem érdemes tyúkot tartani, mert nagy nehézségekbe ütközik az eladás.

— Milyen problémák vetődnek fel a helyi szervezet titkára részére?

— Járási szervezetünk vezetősége elégedett tevékenységünkkel, mert mindent megteszünk a tagság érdekében. Van egy irodahelyiségünk, ahová minden pénteken 18—20 óra közötti időben bejárnak a SZKSZ tagjai, de a szervezeten kívülálló érdeklődők is. Ügyintézés, tanácsadás, megbeszélés jellemző erre a két órára, s mondhatnám társadalmi élet is, hiszen olykor annyian öszszejönnek, hogy alig lehet mozdulni a helyiségben. Itt jelentik

be például a tagok, hogy mikor mennyi nyulat kívánnak eladni. J6I működik a nyűi-, a baromfi-, a galamb- és újabban az ebtenyésztői szakosztály.

— A tagság létszáma miként alakul?

— Én 1970 áprilisától vagyok a helyi szervezet titkára. Tisztségem átvételekor 128 tagunk volt, jelenlegi taglétszámunk pedig mindössze 89. A csökkenés egyik oka a tojásfelvásárlás lanyhasága. A takarmányjuttatás is csökkent, ami totvábbi

kiesést jelentett. Szó volt arról, hogy az Okod (Ekecsi) Efsztől vennénk hétezer koronáért egy 3600 db tojást befogadó keltetőgépet, bújtátéval együtt, azonban egyesek ellene voltak ezen gépesítésnek. A befektetés már az első félévben visszatérült volna. Az üzemelés a taglétszám gyarapodását is magával hozhatta volna, sajnos a vásárlást nem valósítottuk meg. Az А-tenyészetbe tartozó állományból kikerülő tenyésztojás hivatalos ára darabonként 1,80 korona, azonban az 52 szervezett baromfitenyésztőből jelenleg mindössze 3-nak van A-tenyészete. A gép ezen tenyészetek számának növelésében Is segítségünkre lehetett volna. A szervezet az egyes tagoktól említett áron megvásárolhatta volna a tenyésztojást és mint szervezet árusította volna a naposcsibét, ami jé jövedelmet jelent. Amennyiben a keltető kezelője az üzemelési költség és a munka vállalása esetén minden eladott csirke után egy koronát kap, úgy 70 %-os kelést eredmény elérésekor 1,22 korona tiszta haszon jut a helyi szervezet kasszájába. Sajnos idén még nem jutott, pedig januártól

kezdődően, 13—14 héten át, heti 700—800 csibe eladása jelentős bevételt jelentett volna a helyi szervezet számára.

— Milyen rendezvényeket szerveztek az elmúlt évben és mit terveznek 1973-ra?

— Az elmúlt évre tervezett kiállítást nem sikerült megrendeznünk, mivel nem találtunk megfelelő helyet. Régebben а gazdasági kisállatok kiállítását a mezőgazdasági iskola udvarán rendezték, de jelenleg ez már annyira beépített, hogy ott már nem lehetett megvalósítani az akciót Ezt a hiányosságot részben úgy csökkentettük, hogy a házinyulakat úgynevezett asztali pontozásban részesítettük. Az értékelést a SZKSZ KB-а által kiküldött bíráló végezte e\r Rózsa tagtárs személyében. Igen szép eredményeket értünk el. Nem volt ritka 92— 94-es pontérték sem. Először azt hittük, hogy talán elnézőbb volt a pontozó, de amikor nyulainkat más városokban is kiállíttattuk, meglepően egyezett a pontérték. Tehát nincsen miért szégyenkeznünk, mert tagjaink nyúlállománya minőség szempontjából országos szinten mozog. Társasutazást rendeztünk Brnoba a múlt év őszén megrendezett kiállításra, ami igen tanulságosnak bizonyult. Határozatba foglaltuk, hogy 1973-ban, — amennyiben erre mőd nyílik — megtekintünk egy külföldi kiállítást is. Május 1-én szerettünk volna egy kiállítást megrendezni, sajnos, az állategészségügyi helyzet ezt nem tette lehetővé.

A SZKSZ meglátogatott helyi szervezete aktív tevékenységet fejt ki, s ez azoknak köszönhető, akik nem futamodtak meg a szervezet soraiból akkor sem, amikor csökkent a takarmányjuttatás, vagy nehezebbé vált a tojáseladás, hanem szívügynek, nemes, tevékeny szórakozásnak tekintik a kisállatok egyes fajtáinak fenntartását, szaporítását.

KUCSERA SZILÁRD

A 52LOVÁKIAI KHAUATTENYEiZlOK Ш1Ш1К1Ш! SZÖVETSÉGÉNEK ÉLETÉBŐL КШШШ1Ш!

Csiperkegomba és nyúltenyésztés

Az utóbbi időben az NSZK-ban terjed a nyúltenyésztők között úgymond „melléküzemági termelésként“ a csiperkegomba termesztése.

Korábban azt tartották, hogy gombatermesztésre kizárólag a lótrágya alkalmas. Ez azonban egyre kevesebb, így egyéb megoldások után kutatva felfedezték, hogy a házinyúl-trágya még jobb erre a célra.

A gombaspérát, a lovakhoz hasonlóan, meg kell etetni a nyulakkal, körülbelül egy késhegynyit, ezt többször megismételve. A gombaspórák csak akkor csírázóképesek, ha az állat belein áthaladtak és annak ürülékével Ismét a szabadba kerültek. A

3 spóra tel epek a gomba kalapja alatt alakulnak ki. A legszebb gombákat érni hagyják, majd papírral körülveszik, hogy a spórák arra hulljanak.

A nyulak alatt a trágyában — ha az elég nedves és keményre taposott, — hamarosan megjelennek a gomba micéliumai és azt finoman átszövik. Ezek a szövedékek szárítás után már alkalmasak az ültetésre.

A gombacsíra előállításának legkedvezőbb ideje márciusáprilis. A pincében félérett nyúltrágyából körülbelül 40 cm vastag gombaágyat készítenek, mázsánként 2,5—3 kg szuperfoszfát hozzákeverésével, kevés vízzel megöntözve. A felső trágyarétegbe ültetik a gombaszövedéket, mely később az egész réteget behálózza. Erre komposztföldet terítenek, legfeljebb két ujjnyi vastagon.

A csiperkegomba termesztésének ez az Új módja talán érdekes kísérlet lehet a hazai nyúltenyésztők számára.

Hegedűs János