Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-16 / 24. szám
gulyán, amelyen a tyűk ké^ nyelmesen ülhet, elegendő pihenőhelyet talál, s könyвуеп el is érhető. A mellékelt képen egy ilyen Ölő rúd rendszer látható, trágyaakna felett. pedig szennyeződik a tojófészek, a tojás. Mindezt elkerülendő érdemes megfelelő, trágyaaknával összeépített ülőrúdrendszert készíteni. A tyúkok számától függ mekkora trágyaaknára van szükség. Az ól felét, kétharmad részét érdemes beépíteni erős cölöpökön álló dróthálóból készített aknával, amelyben a trágya összegyűlhet. Régebben szokás volt deszka oldalú trágyaaknákat készíteni, azonban Nem minden tyúkólban látható megfelelő ülörúd. Egyes tyúktartók néhány, falnak támasztott vastag ágast, vékony masztott vastag ágat, vékony óljában ülőrúd gyanánt. Ezek »agy vastagabbak, vagy vékonyabbak annál, amit a tyúk lábasaival körül tudna fogni, könnyen elmozdulnak, sőt fel is borulnak s rendszerint nincs Is belőlük elegendő. Az egymás fölé helyezett ülő-alkalmatosságok azért sem jók, mert minden tyúk a legfelső helyre törekszik, az erősebbek leverik róla a gyengébbeket s a fölül lévők lepiszkítják az alacsonyabban Illő társaikat. A trágyaakna nélküli ülőlécek, rudak alatt naponta gyűlik össze a trágya s takarítás hiányában piszkos lesz tőle a tyúkok lába, attól Trágyaakna feletti dróthálós iilörúdrendszer. (A szerző felvétele.) jobb ha rács, vagy drótháló oldalakat készítünk, mert így a káros és a levegőnél nehezebb gázok oldalirányban is távozhatnak az aknából, nem csak felfelé, ahol a tyúkok ülnek. A trágyaakna tetejére, a falra merőlegesen célszerű elhelyezni az ülőrudakat, hogy a felülni akaró tyúkok egymás zavarása nélkül elfoglalhassák helyüket. Ha az ülőrudak a fallal párhuzamosak, akkor a faiközeli lécekre csak társaik zavarásával tudnak felülni a tyúkok. Az ülőrudak egymástól olyan távolságra — általában 30 cinre — legyenek, hogy minden tyúk kényelmesen elférjen és legalább 15—20 cm rúd jusson a számára. Az ülőrúd felső részét le kell gömbölyíteni, hogy a tyúk lábujjai rásimulhassanak. Ha trágyaaknára helyezett megfelelő ülőrudakat helyezünk el a tyúkok óljában, kevesebb takarításra van szükség és a tojások is tisztábbak lesznek. Dr. GONDA IRÉN ♦> *j« ♦$* *;♦ <* »;♦ ♦$* *5* «$* «5* %♦ *1* <♦ *j* «5* *1* *> «$► *1* «j* *;• «5* *$♦ «5* *j* *1* «J« *x* *j* *1* «5* ♦> <♦ %♦ ♦> v v *!• Nyérctenyésztési tapasztalatok Magyarországon A közludatban elterjedt, hogy — tekintettel • bunda minőségére — csak hidegebb éghajlat alatt lehet eredményesen nyérctenyésztéssel foglalkozni. Tény az, hogy a nyérctenyésztn államok zöme mérsékelt égövi, sőt vannak földközi-tengeri éghajlatúnk is. Magyarország klimatikus viszonyai és természeti adottságai is megfelelnek a nyéretenyésztésuek. A nyérc — amerikai, szibériai és európai származású — ragadozó, a nyestfélék családjába tartozik és eredetileg vízi állat volt. Hátsó lába úszóhártyás, s ezáltal nagyon jó úsző. Teste hoszúkás, kerek és sima, bundával borított, amelynek összetevői a finom gyapjas aljszőrzet és a durva, vastag védőszőrzet. Nagysága a különböző helyen előforduló fajták között változó, a hímek mindig jóval nagyobbak, mint a nőstények. A standard fajtájú hímek súlya mintegy 1800 g, a nőstényeké kb. 1100 g. A tenyésztett nyérc színe rendkívül változatos, a vadon élőé sötétbarna, de sohasem olyan sötét, mint a tenyésztett standard típusúé, mely általában fehér foltot visel a torkán és a hasán. A nyérc takarmányozását a különböző földrajzi adottságok szerint az egyes országokban helyi viszonyaikhoz alkalmazkodva oldják meg. Mintegy szabálynak lehet tekinteni, hogy a nyérc takarmányának kb. 70— 80 %-ban állati eredetű eledelből, főleg húsból kell állnia és legfeljebb 20—30 %-a lehet növényi eredetű. A receptek részletes felsorolása meghaladná e cikk kereteit. A takarmányok összeállításakon az alábiakat kell számításba venni. Általában egy anyára és szaporulatára évi 55 kg állati eredetű takarmányt kell tervezni, és ezen belül az összemennyiség halhús-aránya legalább 5—20 */i-os legyen. Sertéshúst, illetve az ebből származó hulladékot csak párolva szabad etetni. (Ui. ez terjeszti az Aujcszky kórt és a botilizmust, amire a nyérc fogékony.) A nyérctelep egyik nélkülözhetetlen és nagyon fontos tartozéka a hűtőház. A hűtőház méretezésekor napi és darabonkénti 40 dkg-os takarmányadaggal és a szükséges tárolási időtartammal kell számolnunk. A nyárctelep a különféle állat-vágóhidaktól lehetőleg ne kerüljön túl messzire. A baromfifeldolgozók és egyéb vágóhidak melléktermékei, helyenként és időszakonként váltakozó mennyiségben szintén felhasználhatók takarmányozásra, amennyiben mód van azok tartósítását az ottlévő hűtőházakban elvégezni. Ugyanez vonatkozik a zöldség- és halbulladékokra is, valamint bizonyos értelemben a kenyérgyári termékekre is. A takarmányelőkészítéshez tartozik a konyha, ahol darálás, keverés után „fasirtot készítenek a növényi eredetű és a főtt állati eredetű takarmányokból. Az adagokat nyáron hűtve, télen pedig melegítve adják az állatoknak. A nyérc sok vizet fogyaszt, különösen párzás, vagy szoptatás idején. Télen kaphat a nyérc víz helyet jeget, vagy havat. A nyércet egyenként különkölön ketrecbe kell elhelyezni. A ketreceket egy féltetős színben rakják egymás mellé olyképpen, hogy egy sorba 4—8 ketrec kerüljön mégpedig ügy, hogy minden sor utolsó ketrecébe kap helyet a hím. A nyércketrec fészekládája 38 X 24X31 cm, a kifutó ketrecé — amely dróthálóból készül — 30 X 45 X 90 cm nagyságú. A párzási időszak általában február végén kezdődik és elhúzódik március végéig. Az ivarzás általában 3—7 napig tart. Ilyenkor viszik az anyákat a hímhez. A terhességi idő igen különböző (36—72 nap), de úgy számolnak, hogy május elejéig világra jöjjenek az utódok. Nálunk 200—250 állatot gondoz egy dolgozó. Átlagosan 4—6 anyához számítanak egy hímet. A kis állatok elválasztása 7 hetes korban történik, 12 hetes korukban 4 állatot helyeznek el 1 ketrecbe és ebbe maradnak leölésükig. November végétől december végéig szokták az állatokat leölni, megnyűzni, a bőr belső részét a zsírszövetektől megtisztítani és a szőrméket megszárítani. Az időjárási viszonyok befolyásolják a szőrme minőségét. Előnyt jelent a meleg, száraz nyár és ősz. A betegségekkel szemben legcélravezetőbb a prevenció: a telep lezárása idegenek elől, a táplálék előkészítő helyek tisztasága. Az egyébként szívós állatoknál: élősdiek által okozott megbetegedések, mérgezések, baktérium és vírus okozta megbetegedések stb. fordulnak elő. Magyarországon egy állami halgazdaságban 2000 anyából és 600 hímből álló tenyészet van. (Februárban tv-nk ebből részleteket mutatott be.) Nyérctenyésztésünknek nincs nagy múltja. Tapasztalataink szerint ezzel csak úgy érdemes foglalkozni, ha elismert tenyészettől teljes technológiát vásárolnak meg és az 6 emberük irányítja az üzemelést. Ez a szakszerűség mellett a szőrmék jobb piaci eladását is jelenti. Szocialista körülmények között célravezető olyan társulást létesíteni, melyben a húsipar, a vágóhíd is érdekeltséget vállal, mert ezáltal a vérnek és a húskészítmények hulladékának romlásmentes kezelése is elérhető. Eddigi eredményeink nagyon biztatóak, szakembereink véleménye szerint a nyérctenyésztés terén nemcsak nálunk, de világszerte már a közeljövőben nagy fejlődés várható. SIMON GÉZA Stressz az állatvilágban Selye János a magyar származású kanadai kutató foglalkozott a környezet szervezetre gyakorolt befolyásának a vizsgálatával és megalkotta az azóta ismertté vált „stressz-elméletet“. A rendkívüli ingertényezőket stresszoroknak nevezte el, a szervezet ezekkel kapcsolatos reakcióját pedig stressznek. A stressz állapotában a szervezetben a reakció hosszú láncolata zajlik le, ez a jelenség az „általános adaptációs szindróma“, vagyis alkalmazkodási tünetegyüttes. A stressz az állatvilágban Is megtalálható és hatásának ismerete fontos. Az állatok számára a stresszor az új környezet, a túlfáradtság, Ijedtség stb. A tenyésztés Iránya a teljesítmény fokozása érdekében ma már arra tart, hogy a stresszorokra kevésbé érzékeny fajtát állítsák termelésbe. Nem minden állat egyformán reagál a stressztényezökre. A káros hatásokat pedig mindenképpen csökkenteni kell. Az állatok szállításakor fajonként változóan, jelentős súlycsökkenés mutatkozik. A szállításból adódó stresszhatást a szállítás előtt adagolt nyugtatókkal csökkenteni lehet. A stresszre könnyen reagáló állatokat legjobb a továbbtenyésztésből kizárni. (Kozmos) Nagy az igény, kevés a bústípusú galamb B. Leclercq, francia szakíró, a Párizsban megjelenő Review Elevage című lapban a gazdasági galambokkal kapcsolatos általános helyzetet elemzi. Leírja cikkében, hogy évenként és átlagosan 1,6 millió húsgalamb kerül piacra Franciaországban. Ennek nagy részét a kistenyésztők állítják elő. Tíznél kevesebb azoknak a galambtelepeknek a száma, ahol 1000 párnál több galambot tartanak. Egy galambpár évi fenntartási költsége 8 felnevelt fióka esetében van kiegyenlítve, de már e felett darabonként 15 frank nyereséggel lehet számolni. Sem a nagyüzemi tartás, sem a betegségek elleni preventív védekezés nincs kidolgozva, ezért a felnevelési veszteség egyelőre igen jelentős. Franciaországban legelterjedtebb gazdasági típusú galambfajta a mondain, a karnó, a montauban, a kosoá, a gier, a soultzi-kék és a francia bagdetta. A king galambok most vannak elterjedőben, annál több azonban a kisebb testű autoszex texán galamb. —sz— Húsra hizlalt gyöngytyúkok tenyésztési normatívái A gyöngyösök hústermelésre való beállítása és intenzív tartása egyre jobban előtérbe kerül. Külön figyelmet érdemel e tekintetben az olaszországi példa, ahol a megfelelő fajtaváltozat javaslásán kívül a tartási körülményeket is kidolgozták és így megoldást nyert a gyöngyösök intenzív tartása. Jurcsenkú V. P. szovjet szakíró a Ptyicevodszlvo című lapban erről a témáról írt igen figyelemreméltó cikket. Megállapítása szerint 1 kg élősúlyra felhasznált takarmány mennyisége 3,5—4 kg. A 84 napig tartó hizlalás során mutatkozó elhullás, selejtezés 5 °/o os, a végsúly átlagosan 1,2 kg, a félig zsigerelt vágóállat kitermelése 80—85 %-os. (Sz. A.) Magyar óriás galamb, sólya egyedenként 80 dkg. (Foto: Szikéra A.) Pulykahús, mint gyógyszer Különböző orvosok megállapították, hogy a pszoriazisz (pikkelysömör) ellen kiváló gyógyszernek bizonyult a pulykahús fogyasztása. Ausztráliai orvosok szerint a pulykahús-diéta után nem észleltek visszaesést. Az egyik angol orvosi hetilapban adott tudományos magyarázat szerint a pulykahús hatékonysága annak tulajdonítható, hogy a pulykahús-fehérjéből hiányzik a tryptophan aminósav. A pszoriazisz kórokozója pedig nem él meg a tryptophan nélkül, és a betegség fokozatosan eltűnik, ha a beteg tryptophanmentes diétán él. (Poult. fut.) Az éhezés hatása a broilercsirkék teljesítményére Amerikai kutatók éheztetési kísérleteket végeztek broiler csirkékkel. Általános szabályként tapasztalták, hogy a brojlerek testsúlya csökkent, ha az éhezés tartama növekedett. Kivétel volt az olyan eset, amikor a 4—7 hetes életkor idején heti egy alkalommal 9 órát éheztek az állatok. Ekkor a broílerek végsúlya azonos volt a nem éheztetett kontrollcsoportéval. A takarmányértékesülés csak akkor csökkent, amikor 48 órát koplaltak az állatok, heti egy alkalommal. Tapasztalatok szerint a Marék-vakcina nem befolyásolta a súlygyarapodást, de szignifikánsan javította a takarmányértékes ülést. (Feedstuffs) glsösorban azért, hogy az elért tenyésztési és termelési eredményeket rögzíteni tudjuk, és ezt tovább vigyék utódaikban a tenyészállatok. Másodsorban pedig azért, mert szelekció, azaz kiválogatás nélkül azonos elbírálás alá esik az a nyúl is, amelyik 40—50 fiókát nevel fel egy év alatt és az is, amelyik csak ennek a felét, vagy talán még annyit sem. Az Miért NSZK-ban egyre jobban kezd terjedni a hústermelés. Idáig a nyúlhúst importálták teljes mennyiségben. Köztudomású, hogy a legtöbb nyúlfajta (83) Németországban található. Rádöbbentek, hogy a sporttenyésztés mellett célszerű hasznot szükséges hajtó nyulakat is tartani. A* Üj-Zélandl nem tudott úgy eW terjedni mint Közép-Európában, de a hibridek egyre szélesebb körben terjednek. A meglevő gazdasági fajtáknál szigorú szelekciót kezdenek bevezetni. Ennek kövekeztében a tenyésztési a szelekció? cél Németországban a 10 százaléknál kevesebb felnevelést veszteség, anyanyulanként és évenként pedig a 35—40 felnevelt ivadék. Tíz hét alatt 2,5 kg, 12 hét alatt pedig 3 kg élősúly kívánatos, de az egy kilogramm élősúlyra felhasznált takarmány (nyúltáp) 3 kg-nál kevesebb legyen. A vágási súly legkevesebb 55 százalék, a hűscsontarány pedig lehetőleg 18 százaléknál kevesebb legyen. Igen fontosnak tartja a szerző az ivóvized látást és különleges önitatókat javasol. A folyamatos termelésre intenzív tartási körülmények szükségesek. Tehát nem elég a hibrid, ahhoz megfelelő tartási és takarmányozási technológia Is szükséges, — írja Schey P. német szakíró a Deutsche Landw. Presse című hamburgi lapban. —szikora— A VILÁG ELSŐ VÁNDOROLJA Az első „tolható tyúkólat“, mai nevén vándorólat 1881. év nyarán Angliában kezdték először alkalmazni a tarlókon és hasonló területeken. —szikora—»
