Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-16 / 24. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, Í973. {űnftMl flt 8. Vallaiasnkat teljesítenék Д SZISZ Dlhá nad Váhom-f M (vág hosszúfalui) alapszer vezete színvonalas Petőfi emlék­­műsort rendezett, amelyen részt­­vettek a szomszédos diakovcei fdeáki) ifjúsági szervezet képvi­selői is. I Folklór-fesztivál A nitrát járásban az Idén először rendezték meg a járást folklór­­fesztivált. A rendező szerepét a járási CSEMADOK szervezet veze­tősége vállalta. A találkozóra az Impozáns nitral Kultúra és Pihenés Parkjában került sor. A járás tíz legjobb CSEMADOK szervezete adott egymásnak találkozót, A fesztivál keretén belül az együttesek bemu­tatták a járásban még élő népha­gyományokat, népdalókat, mondá-A Ďulov Dvor-i (Gyulamajori) Állami Gazdaság földjei gyommen­tesek és gyümölcsészetükben is egészségesek a fák. Ebben nagy érdeme van az állami gazdaság úgynevezett segédüzemág részle­gén dolgozó permetező héttagú kollektívájának, amelyet Nagy András vezet. A munkacsoport tagjai: Kovács József, Senkár Ernő, Valentovics István, Trencsík Béla, Vendégh Géza, Rehák Géza és Varga László összetételben vállalta, hogy a vegyszeres gyomirtást és a perme­tezést időben végzik el. Igaz, na­gyon meg kellett dolgozniuk érte, de vállalásukat teljesítették, a mi­nőségről pedig tanúskodik a határ és a gyümölcsösük. Hosszabbított műszakban dolgoztak, s naponta huszonöt hektáros teljesítményt értek el. A kis, de annál lelkesebb cso­port munkájáról a szakmai tanács­adó, Kulcsár Sándor mérnök is a legnagyobb elismeréssel nyilatko­zott. Kolozsi Ernő eV Лк A4 Hegeden KARKUSZ Béla, a Jesenskéi (Fe­ledi) Állami Gazdaság (Rtmavská Sobotat — rimaszombati járás) domafalai sertéshizlaldájában már tizedik éve tevékenykedik. Nem­csak járási, hanem kerületi mé­retben ts a kitüntetett dolgozók közé tartozik. A mindig vígkedélyű ötvenkét éves sertésgondozó Kon­­rádovcéról (Korlátról) került fe­­senskére. Szavaiból kiérezni, hogy az elégedett emberek sorába tarto­zik. Érdeklődésemre családi állapo­táról a következőt mondotta: — Nős és három gyermek édes­apja vagyok. A legidősebb katona, a másik kettő pedig Luöenecen (Losoncon) az építészeti iparisko­lában tanul. Ma már autóval és családi házzal rendelkezem. Munkájáról szerényen beszél. — Nem tagadom, mindig köte­lességemnek éreztem, hogy a rám bízott jeladatokat lelkiismeretesen végezzem. S mivel munkámat ér­tékelték, megszerettették velem ezt a munkakört. Tavaly túltelje­sítettem az évi tervet és az idén a szocialista felajánlások során vállaltam, hogy a sertésbeadási ter­vet ötven mázsával emelem. Ha megszüntetik a sertéshizlaldában a túl zsúfolt ságot, akkor elérem az ötven dekagrammos napi súlygya­rapodást is. Sólyom László A helybeli fiatalok kitettek ma­xiikért. Az eralékműsort irodalmi színpad formájában rendezték, a-Petőfi a néppel melyben a költő élettörténetét és legszebb verselt adták elő. Azt kő­vetően sor került a deáki és a hosszúfalui SZISZ-csapatok „P e­­tofi a néppel“ című vetélke­dőjére, amit a közönség izgalmas szurkolása kisért. Az első fordulóban a helyi csa­pat bizonyult eredményesebbnek, de a másik forduló a vendégcsa­pat győzelmével végződött. A csa­patok közötti szoros eredmény mindkét fél versenyzőinek széles­körű felkészültségét tanúsítja. A győztes diakovcei csapatot Ha j d ú Erzsébet, C s e rg e Má­ria és Nagy Erzsébet képviselte. Kerék András kát, népmeséket, közmondásokat és népszokásokat. A kolifianyl (kolonl) szervezet a „Koloni lakodalmassal“ lépett a közönség elé. A žiranyt (zsérei) együttes á Zobor vidéki „Sárdó­­zást“ mutatta be nagy sikerrel. A .Villőzést“ a jelened (gímesi) szervezet népművelő csoportja ad­ta elő. A Nitrianské Hrnčiarovce-i (gerencsér!) csoport a „Lucajá­­rással“ aratott igen szép sikert. A többi együttes is elnyerte a közön­ség tetszését. Minden bemutatkozó együttes nagyfokú felkészültségről tett tanúbizonyságot. Elismerés hangján kell szólni a rendezőkről is, akik fáradságot nem ismerve hozták létre a járási folklór-fesztivált. A jövőben ha­sonló rendezvények megszervezé­séhez sok sikert kívánunk a nitrai járás CSEMADOK vezetőségének. Lőrincz László, Branč Plástovce (Palást) községben az új óvoda épületét (a képen) ez év augusztus végén szeretnék átadni. Jelenleg a belső munkálatokon dolgoznak. Felépítése, teljes felszereléssel 2 millió 428 ezer koronába kerül. Csáky László Lövő-verseny A Brand (Berencs!) Vadász­egyesület szép környezetben és kellemes Időben rendezte meg idén az első aszfaltgalamb lövő­versenyt. A vadászegyesület elnö­ke, Kónya L. elvtárs elmondotta, hogy a versenybe nyolc egyesület harminc versenyzője kapcsolódott be. A legjobb teljesítményt a salai (vágsellyei) vadászok nyújtották. Ugyanis az első helyet Kesely Oszkár szerezte meg, akinek tizen­nyolc érvényes találata volt. A ha­zai versenyzők örömére Varga Ottó tizenhét találattal a második he­lyen végzett, a harmadik helyre Vaiko Štefan, Ivanka pri Nitre-í vadász került. A győztes verseny­zők és a helyezettek értékes juta­lomtárgyakat — vadászati kellé­keket — nyertek. L. L. Meghatóan szép, ünnepélyes keretek közt zajlott la Cierná n/Tisoun (Agcsernyőn) az ingyenes véradás. A Vöröskereszt járási bizottsága ünnepi aktívát hívott össze erre az alkalomra, amelyre megblvta a régi és többszörös véradókat, szer­vezőket. A véradás után Dr. Veres László a Vöröskereszt jb elnöke, meleg szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket. Külön köszönetét mondott a Veiké Trakany-i (nagytárkányi) Hatrók Józsefnek, aki már harminckétszer adott térítésmentesen vért. De a köszönetből kijárt Magyar Sándornak, Fodor Istvánnak és Dubik Györgynek is, hiszen ők is már tíz alkalommal adtak vért. Felvételünkön a lelkes szerve­zőknek és a véradóknak Dr. Veres László elismerő oklevelet nyújt át. Szöveg: Dobó Gáborné Kép: Dr. Sinák • A Nitrai Járási Népművelési Otthon a járás területén dolgozó öntevékeny népművelők részére kultúrpolitikai iskolázást rendez. Az iskolázás öt előadásból áll és két napig tart. A hallgatók záró­vizsgákat tesznek, és erről elisme­rő oklevelet kapnak, mely jogossá teszi a sikeresen végző népműve­lőket hivatásos népművelői tevé­kenység betöltésére. Az iskolázás­ra negyven népművelő jelentkezett a járás falvaiból. —16— • A közelmúltban a Nové Zám­ky (Érsekújvár) melletti halastő érdekes vetélkedő színhelye volt. Ugyanis száz versenyző részvételé­vel megrendezték a halászati ver­senyt. Az első helyen Raši Róbert végzett. A második Lahoczky Vil­mos és a harmadik Juraj Petrái lett. A győzteseket értékes díjak­kal jutalmazták. Bogdány Géza ß A Buöincei (Busái) KAI IV. osztályos tanulói a tévé hatására kodvet kaptak a bábjátszásra. Ké­szítettek néhány figurát, s osztály­főnökük segítségével két mesejá­tékot tanultak be. A szorgalomnak meglett az eredménye. A helybeli óvodásoknak a napokban nagy si­kerrel mutatták be „A házikó és a négy nyúl“ című mesejátékot. Budai József • Tvrdosovce (Tardoskedd) köz­ség polgárai a hnb kezdeményezé­sére újabb autóbuszmegállókat lé­tesítettek. jó ütemben haladnak Pál Mihály képviselő vezetésével a föútmenti járda munkálatai is. A társadalmi munkába a körzet min­den polgára aktívan bekapcsoló­dik. —za— ÜNNEPEITEK A GYERMEKEK Zeliezovcén (Zselízen) június 2-án tartották meg a nemzetközi gyermeknap körzeti ünnepségeit. A Schubert Park zöldelló fákkal körülvett szabadtéri színpadán mintegy 400 gyermek emlékezett meg e hagyományos ünnepről. Többen tánccal énekszóval, teli vidámság­gal szórakoztatták a közönséget, örülve annak, hogy szocialista rend­szerünk a lehető legjobb feltételeket teremti boldog, békés jövőjük érdekében. A helyi Pionlrház által rendezett ünnepségen a környék csaknem valamennyi iskolája képviseltette magát. Különösen a zbrojnikyi is­kola tánccsoportja és a Želiezovcei KAI tamiléi által bemutatott mii­­sorszámok tetszettek a közönségnek. Benyák József шшяшяшшшшвшшяшшашттшш^шкшяшашяшяамявяшшяштшяшшш^шшт* Iffill KEIL A SZÉNA? Nem tudom miért, de nagyon kényes helyzetbe kerültünk. Sem az állami gazdaságok, sem az egységes földművesszövetkezetek nem tar­tanak igényt arra a szénára, ami az állami és községi utak mentén az árkokban található. Emlékszem a régi időkre, amikor mindenki igyekezett az árkok füvéből egy kicsit a magáéhoz kaszálni, azokra az esetekre is, ami­kor nagy üggyel-bajjal vigyáztuk a teheneket, hogy az árkok füvébe bele ne harapjanak, s most egyszerre csupán a nyulak eledeléül szolgál. Ez pedig nem kevés! A Košice vidéki járásban 560 km hosz­­szúságban van valóban jó minőségű fű, az állami utak mentén. A já­rási útigazgatóság képtelen ekkora területet alkalmazottaival Ieka­­száltatni és rendbehozni. Nézetem szerint ezt a jövőben úgy kellene intézni, hogy a földet használó a táblák mellett az utak árkában nőtt fű lekaszálásával és rendbehozásával is törődne. Alátámasztom ezt azzal az állításommal is, hogyha a füvet nem kaszálják le, akkor a mag megérik, s azt elhordja a szél más területekre is. tPgy is meg lehetne oldani á kérdést, hogy a helyi nemzeti bizottságok felvilá­gosító munkával olyan vállalások elfogadására késztetnék a lakos­ságot, amely szerint azok száz-kétszáz méter hosszúságban az árko­kat rendbe tennék. Ahol ezt a kérdést sikeresen megoldották, írják meg a szerkesztőségnek. Szerintem minden szálért kár, mert sok kilő húsról, sok liter tejről van itt szó. Iván Sándor, Koéice EGY K0MSZÜ1ISTA ELETGTIA Nem lehet meghatottság nélkül hallgatni, ahogy kerek mondatok­ban emlékezik a múltról és beszél a máról. A múlt egy-egy rossz em­lékének fölelevenítésekor arca rö­vid időre haragossá válik, ám egy pillanat múlva újra mosolyog. Fohérné, a népszerű „Lídia né­ni“ az, akiről Írunk. Vlčanyban (Farkasdon) született. Sokgyerme­kes szegény családból származik: édesapja cselédember volt. Fiata­lon, mindössze tizenötévesen ke­rült Bratislava egyik munkaközve­títőjébe, ahol a nagyságák fitymál­va válogattak a szolgáló-jelöltek között. Az ártalan tekintetű lány csakhamar megtetszett a városi főtanácsos feleségének, s ezzel megkezdődtek a farkaséi lányka cselédsorsának kegyetlen évei. A Komszomol munkájába 1930- ban kapcsolódott be. Egyre gyak­rabban látogatta a Duna utcai munkásotthont, ahol pártunk oly kiváló személyiségei, mint Steiner Gábor, Major István, Dingáné és Száraz József tartottak előadásokat. Mivelhogy az idősebb kommu­­nisták minden lépését rendőrkopók figyelték, a szervezéssel a kevésbé ■ gyanús komszomolista fiatalokat bízták meg. Ebből a munkából a kis Lídia oroszlánrészt vállalt. Amikor például 1931-ben egymás után ko­bozták el a párt sokszorosító gé­peit, felajánlotta cselédszobáját, s így voltaképpen a városi főtaná­csos lakásán készülhettek háboríl­­hatatlanul a röplapok, a sztrájkok­ra és ellenállásra buzdító felhívá­sok. Lídia május elsejei felvonu­lásokat is szervezett, amelyeken azonban nem vehetett részt, mert rendszerint azon a napon kellett a nagymosást végeznie. Amikor Ma­jor István elvtársat perbe fogták, Lídiát bízták meg, hogy mozgósítsa a Kábelgyár munkásait a hamis vád elleni tiltakozásra. Szervezés közben rendőrkézre került, s úgy összeverték, hogy félholtan támo­gatták haza. Ráadásul a főtanácsos úrék el is bocsájtották. Munkát az­után sehol sem kapott, de töretlen akarattal küzdött, harcolt tovább. Egy ízben gyalog tette meg az utat Šamorinig (Somorjáig), hogy résztvehessen az egyik ifjúsági megmozduláson. A felszabadulás után már part­vonalon folytatta tovább tevékeny­ségét. Ojra járta a falvakat, de most már egy újabb cél, a mező­gazdaság kollektivizálása érdeké­ben agitált. A ma már nyugdíjas Lidia néni Dunajská Stredán (Du­­naszerdehelyen) él. Megbecsülés, tisztelet övezi. Nyugdíjas, de ma sem pihen, mivel az ottani Marxis­ta-Leninista Esti Egyetem III. év­folyamának osztályfőnöki teendőit látje el. Lépésről-lépésre tárja fel a hallgatóság előtt az utat, amely a kommunista öntudat, az önálló gondolkodás és cselekvés, az egy­más iránti elvtársi megbecsülés és felelősségvállalás felé vezet. Csiba László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents