Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-09 / 23. szám

1973. Június 9. SZABAD FÖLDMŰVES. 9 Iskoláskor előtti nevelési problémák Gyermekek számára az első Iskolai nevelési nap új élet kezdetét Jelenti. Ezzel a nappal a Játék helyébe a tu­datos tanulás kerül. Egyúttal megvál­tozik a gyermek egész életrendje. Meghatározott ldében kell felkelnie, megérkezni az Iskolába, a alá kell magát vetni az Iskolai rendszabályok­nak, az előírásoknak megfelelően kell tanulnia. Egyszeriben a gyermek nem­csak a szülék előtt felelés tetteiért, hanem egy olyan társadalmi intéz­mény előtt Is, mint az Iskola. Tehát amint látjuk, a gyermekre egyszeriben nehéz feladatok hárul­nak. Ezekkel, a könnyűnek egyálta­lán nem mondható problémákkal a gyermek mennyire tud megbirkózni, az elsősorban az iskoláskort megelő­ző családi neveléstől függ. Többnek talán kissé Idegenül hat, de a családi nevelés rakja le a gyermek testi, ér­telmi és erkölcsi nevelésének alapját. Az Iskoláskor előtti Időszakban vál­jon a gyermek tevékenységének leg­fontosabb mozzanatává a Játék. A já­ték a gyermek számára olyan, mint a tanulónak a tanulás, vagy a mun­kásnak a munka. Játékkal a gyermek megismeri környezetét, élettapaszta­latokat szerez, fejlődik alkotó képze­te és fejleszti testi ügyességét. Elő­segíti a gyermekeknek a kollektívába történő beilleszkedését és az Iskolás­korban annyira fontos önfegyelem kialakulását. Az önfegyelem kialaku­lása szempontjából elsősorban a kol­lektív társasjátékoknak tulajdonítunk nagy Jelentőséget. E játékfajtáknál a gyermek Játszótársaitól megköveteli a szabályok és előírások betartását, de ugyanezeket később magának is be kell tartania. Ügyeljünk arra, hogy a gyermeket na halmozzuk el játékok­kal, mert az Ilyen gyermekeknek a játék már nem szerez örömet és több­nyire tönkreteszi Játékszereit. További fontos problémaként a gyermek helyes beszédkészségének a kialakítását említhetnénk. Sok szülő alkalmazza gyermekével szemben az ún. babusgató szókincset, s a gyermek beszédében előforduló fonetikai hiá­nyosságokat szinte olcsó szórakozás­ként elnézi ahelyett, hogy ezeket ki­javítaná. Így azután megnehezíti, hogy a gyermeke a helytelen kiejté­sektől megszabaduljon. Sajnos, az így szerzett beszédhibák egy egész élet­re megmaradhatnak. Négy-ötéves gyermekek már néhány észlelt Jelenség okozata iránt érdek­lődnek. Jellemző kérdéseik a: mikor?, honnan?, miért?. Nevelési szempont­ból az ilyen kérdéseknek az értéke felbecsülhetetlen, mert általuk adódik lehetőség a gyermek értelmi fejlődé­sére. Szülőnek ezeket a kérdéseket nem szabad semmibe vennie, és a gyermeket durván letorkolni. Ellenke­zőleg legyünk türelmesek és ha a gyermek nem elégszik meg az adott feleletekkel, feleljük azt, hogy ezeket az érdekes dolgokat majd megtudja, ha Iskolába kerül. Ne részesítsük a gyermeket túlzott gondoskodásban. Ne kísérjük figye­lemmel minden lépését, minden moz­dulatát, ne korlátozzuk mozgását. A gyermeki önállóság túlzott korláto­zása a szeszélyesség létrejöttének forrásává válhat. A korlátozás rabsá­gából a szmélyesség eszközével Igyek­szik szabadulni. Sok gyermek a fel­nőttek és szülők tilalmainak ellenére erőszakkal Igyekszik céljait elérni, sír, kiabál, duzzog. Ekkor rendszerint megszületnek a meg nem érdemelt ldokolatlan engedmények, amelyek idővel a gyermek személyiségének legnehezebben leküzdhető negatív formáját, a makacsságot szülik. Az iskoláskor előtti értelmi nevelés egyik fontos tényezőjévé kell válnia a meseolvasásnak. Itt ügyeljünk arra, hogy a gyermekkel megértessük, hogy a mesében szereplő lények, szemé­lyek a valóságban nem léteznek. El­lenkező esetben a gyermek könnyen „saját szakállára* gondolkodhat, és a való világot torz állapotban képzeli el. Utoljára, mint nagyon fontos ténye­zőt a környezet hatását emelnénk ki. A gyermek a környezet hatására na­gyon fogékony, ezt egyrészt fejletlen kritikája, másrészt a felnőttek iránti túlzott bizalma indokolja. Ezért szinte életszükségletté válik az egészséges környezet biztosítása, főképpen abban az időszakban, amikor a gyermek az első erkölcsi normákat sajátítja el. Rövid tanulmányunkban az iskolás­kor előtti gyermeknevelés legkénye­sebb oldalait érintettük, amelyek meg­oldása nagyrészt a szülőkre neheze­dik. Sajnos, a szülőknek ehhez gyak­ran nincs megfelelő felkészültségük, türelmük és idejük. Nevelő módszereinkben ezért jut annyira fontos szerep az óvodának, amit nem szabad valamiféle „megőr­zőnek“ tartani, ahová a szülő gyerme­két csak akkor adja, ha más megol­dás nincs. CSIBA LÄSZLÖ JE^IKDER^O-^-^ ~ és a becsületes uiédja Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy idős király, akinek nem volt utódja. Mivel már nagyon idős volt, halálát bármikor várhatta, elhatározta, hogy utódot keres. No, de ez nem volt egyszerű. Sok trükköt kieszelt, de egyik sem volt megjelelő. Egyszer egy tavaszi délután, amikor a kertben sétálgat, egy okos elhatározáshoz jutott. Mindjárt cselekedett is. Megfőzött jó sok virágmago, majd ezt virágcserepekbe elültette. Ezután kihirdette, hogy a környékről a fiúgyermekek jelenjenek meg a palotája előtt. Össze is sereglett a sok fiú. Voltak közöttük gazdagok, szegények egyaránt. A király szépen köszöntötte őket, majd egy-egy virágcserepet osztott szét közöttük, amiben a megfőzött virágmagvak voltak elültetve. (De a nagy tit­kot, hogy a magvak meg vannak főzve, senkinem sem árulta el.) v Így szólt a fiúkhoz: — Fiaim! Én most virágcserepeket osztok szét közöttetek, amikbe virágmagvakat ültettem el. Meghatározott időre jelen­jetek meg újra a palotám előtt. Amelyik cserépben a legszebb virág nő ki, azt a fiút fogom utódomnak választant. A kitűzött időre mindenkinek meg kell jelennie nálam. Telt, múlt az idő, de a virágok nem keltek ki a cserepekben. A fiúk már nem győzték kivárni, hát így szebbnél-szebb virágokat ültettek. Elérkezett a kitűzött időpont. A fiúk egymás után jelentek meg a virá­gokkal a palota előtt. A király mindegyikét megcsodálta. Amint a virágo­kat nézegette, csodálgatta, egyszeresük a pillantása egy kis fiúcskára vető­dött, akt csak a kopár virágcseréppel álldogált egyedül. Alig tudta vissza­tartani a sírást, mert csak egyedül neki nem volt a cserépben semmi. Ek­kor odamegy hozzá a király, szépen kérdezgeti tőle, hogyan kezelte a vi­rágmagvakat. Erre a fiúcska illedelmesen válaszolt, hogy ő minden nap szépen megöntözte, de hiába várta, a magvacskák nem keltek ki. Erre a' király a szavát a fiúkhoz emelte. — Fiaim! Szép tőletek, hogy ilyen szép virágokat hoztatok nekem, de annyit mondhatok, hogy csak egy becsületes van közöttetek. Az pedig ez a fiúcska, akinek nincs semmilyen virágja. Bizony így igaz, mert én a mag­vakat megfőztem és így nem kelhettek ki. Azokat a szép virágokat nem igazságos úton szereztétek. Mivel idős vagyok és lassan megüresedik a tró­nom, helyembe majd ez a becsületes fiúcska kerül, akinek semmilyen vi­rágja nincsen. Látjátok, az igazságos és a becsületes mindig győz.“ HUSVÉTH MARTA, Busince Háztartási tanácsok 9 Cipotalp nyikorgását megszün­tethetjük, ha melegített lenolajjal­­bekenjük, megszárítjuk. 9 Dióbelet ismét hámozhatóvá te­hetünk, ha 24 érára sósvízbe áztat­juk. 9 Dohányport ne dobjunk ki. Hasz­náljuk fel a moly elleni védekezésre. 9 Ecetes vízben öblítsük színes selyemholminkat. Visszakapja eredeti színét. 9 Elsózott levesbe vagy pörköltbe tegyünk késhegyni szódabikarbónát. Ez elveszi a só ízét. 9 Eternit lemezből víz- vagy zsír­foltot úgy távolíthatunk el, ha ecetes ruhával jól átdörzsöljük. Ha első al­kalomra nem segít, a foltos felületre terítsük rá az ecetes-vizes ruhát, és huzamosabb ideig hagyjuk rajta. Teherhordás, súlvcipelás ás a gerincoszlop Ma azt mondják: anyagmozgatás. Valóban mozog az anyag is, ez Igaz, de mozog az anyagmozgató, a cipekedő lába, keze, csípője, lapockája és elsősorban a hátgerince, amire a mindennapi szó azt mondja: az ember dereka. A derekat gyakran emlegetik az orvosi rendelőkben. Hogy megroppadt, zsibbad, megmerevedett, hasogat, vagy egyszerűen: fáj. A csigolyákból és porckorongokból álló gerincoszlop igen mozgé­kony és szilárd! A test pillére, amit a végtagok függesztőivei a la­pockával, a kulcscsonttal úgy tartja össze az egész élő, növekvő és mozgó építményt, ahogyan a vasbetongerenda a többemeletes torony­­házat. Közben hajlik, görbül, csavarodik, mozog úgy, ahogyan azt az akarat vagy a körülmények megkövetelik. A hátgerinc már a gyermekkorban károsodhat. Az egyik kézben cipelt, degeszre tömött iskolatáska, a rosszul épített, magas asztalú pad félrehúzhatja, időnap előtt elgörbítheti a gyermek gerincét. Az ártalom a könnyű munka alatt fokozódik, az egyoldalú, nehéz munka pedig már maradandó kárt okozhat főleg akkor, ha kényszerhelyzet­ben végzi valaki. Az egy karon hordott súly, a helytelenül viselt váll­­teher vagy az emelés görnyedt testtartás mellett, a dolgozó csont­rendszerében olyan elváltozásokat okozhat, amelyekhez — ha még egyéb izületi és végtag-károsodások is csatlakoznak — rövidebb vagy tartósabb betegség forrásává válhat. A csontok összekapcsolódását biztosító forgók, csuklók, Ízületek a teher alatt kopnak, fáradnak, meszesednek. Az Ízületeknek különösen a tokja érzékeny. Sok az ér és ideg bennük, könnyen túlfeszülnek, begyulladnak, megbetegednek, nemcsak a súlyra, a hő, hanem a hideg hatására is. Mozgáskorláto­zásuk, fájdalmuk — a testtartás befolyásával — megkínozza a ge­rincoszlopot. Megelőzhetők a gerincoszlop, az ízületek és izmok anyagmozgatás alatt fenyegető károsodásai? Ha a terhet úgy viszik, hogy a gerincoszlop a felvétel után egyenes maradjon, hogy a súlyt az egész test viselje, hogy azon kiegyensúlyo­zott legyen, az ártalom feltétlenül megelőzhető. Hazánk egyes vidé­kein — az ókori népekhez és ősi körülmények között élő törzsekhez hasonlóan — még ma is fejükön viszik a terhet. így a legkönnyebb és legegészségesebb. Egyensúlyozással a vállon hordás is könnyebb. A test előtt függő súly kevésbé terheli a gerincet, ha kötél, heveder, vagy egyéb segítséggel cipekedik valaki. A háti teherszállítást is megkönnyíti a málházás helyes módja. A karon vagy kézen hordott súly szállításakor a másik kéz megterhelése, vagy az ellenkező kar egyensúlyozása nyújt segítséget. A súlyos terhek hordásával is számolni kell. Ilyenkor a gerinc meggörbttl, előrehajlik, és az ebből származó ártalmat csak okos el­lenmozgással és lazító tornával lehet ellensúlyozni. A teher lerakása után a gerincet ki kell egyenesíteni, az izmokat pedig könnyen, pu­hán meg kell mozgatni, hogy a vérkeringés megjavuljon, az ideg­nyomás felszabaduljon, a gerincoszlop helyreigazodjék. A súly válto­gatásáról sem szabad megfeledkezni. A mezőgazdaságban, az élelmezésben, a fagazdaságban, a paraszti munkában dolgozók válláról a terhet jórészt levette a gép, de szük­séges, hogy a teherhordás, a súlycipelés ártalmait öntudatos hozzá­állással, kellő tájékozottsággal maguk a dolgozók is iparkodjanak megelőzni. Buga doktor ERrSZTBEJTVÍHY A GYŐZELEM Milyen aranyos. Nagy László felvétele. Bh-ieíý on Volt egyszer egy elefánt, fölvette a telefánt... Pardon! Volt egy elefont, fölvette a telefont. (Most hogyan is hangzik jobban? Nehogy megint rosszul mondjam!) Szóval felkapta a kagylót, De a mancsa igen nagy volt, hát kormánnyal ormányozta ... Nem: ormánnyal kormányozta. Végül szegény elefont dróttal mindent telefont. LAURA E. RICHARDS* EGYFOLYTÄBAN í______- J Kössétek össze az ábra szaggatott vonalait, míg olyan lesz, mint a jobb felső sarokban levő ábra. Nem mind­egy, hogy ezt a feladatot hogyan hajt­játok végre. Induljatok el a bal felső sarokból és a megoldásig a ceruzáto­kat ne emeljétek fel, ugyanazon a vo­nalon csak egyszer szabad áthaladni és két vonal nem keresztezheti egy­mást, rajzolás ’ őzben. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze. 9. Folyó Olasz­országban. 10. Ré­gi súlymérték. 11. Angol világos sör. 12. Olasz névelő. 13. Az államosított vállalatok rövidí­tett neve az NDK- ban. 15. Tartó. 16. Olasz király. 18. Katona József híres színdarabja. 21. É- kezettel: lángol. 22. Női hangnem. 24. Helyiség. 25. A Moszkva baloldali mellékvize. 26. Hint. 28. Lök. 29. Öltö­zet. 30. Névelő (ford.). 31. Folyó Szibériában. 33. Morze-jel. 34. Fo­lyó a Szovjetunió­ban. 35. Baljóslatú jel. 36. Európai fő­város. 37. Kettős betű. 39. Igekötő. 41. Görög betű. 42. Izomszalag. 43. Nul­la. 45. Két vége van. 47. Email. 49. Ont. 50. Rossz ta­nácsadó. 52. Ellenértéke (ford ). 53. Vendégség kezdete. 54. Széptevés. 55. Égitest. 57. Csehországi határmenti város. 58. Tantál vegyjele. 59. Ütőkár­tya. 61. Csacsihang. 62. Tibor Lajos. 64. Háziállat. 66. E napon. 67. .. Ah­­ram, kairói napilap. 69. Fegyverét használja. 70. Sportág. 71. Nagy ma­gyar forradalmi költő. FÜGGŐLEGES: Keleti táblajáték. 2. Háziállat. 3. Csúnyán eszik. 4. La­tin „és“. 5. Időmeghatározás. 6. Nem áll és nagyobb edény. 7. Nemesgáz. 8. Zamat (ford.). 9. A rejtvény má­sodik része. 14. Abban az időben. 17. Női becenév. 19. Francia tagadás. 20. Mulatság. 21. Visszhang. 23. Állóvíz. 25. O. U. 27. Júlia párja. 29. Takarít. 32. A hangerősség egyik egysége. 33. Lakoma. 38. Muzsika. 40. Gléda. 42. Halpete. 44. Részvénytársaság. 45. Gyalogos katona. 46. Bírósági pernél fontos szerepet játszhat. 48. Ák! 50. A gyermekek öröme télen. 51. A ga­­lantai autók jelzése. 54. Az egyik irány. 56. Ital alvilági nyelven. 60. Igen Moszkvában. 63. Folyadék. 65. Sertéslak. 66. S-eméleys névmás. 67. Juttat. 68. Kettős betű. Beküldendő a vízsz. 1. és függ. 9. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 20. számában megjelent keresztrejtvény helyes meg­fejtése a következő: „Alapos felkészülés, fél siker.“ Könyvjutalomban részesültek: Németh Mária, Bielovce, Paraj József, Lontov, Kántor Mónika, Trhové Mýto.

Next

/
Thumbnails
Contents