Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-09 / 23. szám
1973. június 9. SZÖVETSÉGI SZEMLE A galéntai jártában a fiharovce-l IZalgárdi) Etaa gabonája Ígéri a legjobb termáit. Pápa; József föagronómue, ágy Téli, hogyha ax időjárás kedvezőre lordul, bdatbúl elérik a 45—50 mázsás hektárhozamot Is. A buján fejlődő báza nagy réssé már május közepén kalászba szökkent. A fáagronömus gyönyörködik a dús kalászokban ás alig várja, bogy megindíthassa as éj kenyeret gyfl|tő kombájnokat. Bella falv. Minden az emberektől függ A Caňat Helyi Pártszervezet jó agitáció» és tömegpolttlkai munkával mozgósítja a dolgozókat a kitűzött tervfeladatok teljesítésére. Taggyűlésein rendszeresen foglalkozik az egységes földmüvesszövetkezet megoldásra váró problémáival. A közös gazdaságban dolgozó kommunisták olyan határozatokat fogadtak el a taggyűléseken, amelyek hozzájárulnak a hektárhozamok emeléséhez, a földvédelemhez és a szocialista munkeverseny fejlesztéséhez. A helyi szervezet vezető szerepe egyre jobban elmélyül és llymódon Irányításéval a dolgozók céltudatosan küzdenek a többtermelésért. A jó politikai és szervezőmunka megmutatkozik a termelési eredményekben is. A múlt évben a szövetkezet bűzéből 43,8; cukorrépából 400; burgonyából 225; silókukoricából pedig 387 mázsás hektárbozamot ért el. Az állattenyésztésben ts rendkívül szép eredmények születtek. A tehenenként évi tejhozam 3221 liter volt, és anyakocánként 17,2 malacot választottak el. Az 1973-as évre szóló feladatok a múlt évinél még Igényesebbek. de annak ellenére a szorgalmas szövetkezeti dolgozók ez első negyedévi termelési és eladási terveket túlteljesítették. Az ötödik ötéves terv néhány termelésre vonatkozó mutatóját már szintén túlhaladták. Az eredményekről és főleg a sikerek titkáról Varga József elvtárssal, a szövetkezet elnökével bezsélgetünk. A taaasztalt elnök azt mondja, hogy minden az emberektől függ. Tagjaik szeretik a pártot, a szocialista társadalmat és ezért minden erejüket e szövetkezet fellendítésének érdekében fejtik ki. Török Erzsébet szövetkezeti tag is ezt vallja és arról beszél, hogy a jövőben még nagyobb lelkesedéssel dolgoznak minden munkaszakaszon. A szövetkezeti tagokat a helyi pártszervezet, a szövetkezet vezetőségével együtt ezért tudja a lehető legnagyobb mértékben aktivizálni. mert az agltáclös munka során elhangzott érvelések és Ígéretek konkrétan megvalósulnak. A tagok átlagkeresete például mér magasabb, mint az Ipari dolgozóké. De emellett elegendő pénzösszeget fordítanak szociális és kulturális célokra Is, ami a tagok élet- és munkakörülményeinek jevítását eredményezi. Állandóan javul a munka kultúrája 1« és ezért a tagok a lehető legkevesebb verejtékkel végzik termelő munkájukat. A közös gazdaságban már az elózd években ts több önálló kezdeményezés született a munkafolyamatok korszerűsítésére és általában ■ munka termelékenyságének fokozására. A helyi pártszervezet a dolgozók kezdeményezésére támaszkodva, elhatározta, hogy politikai megnyerő munkával olyan munkacsoportokat alakít, amelyek a Szocialista Munkabrigád büszke elméért versenyeznek. A határozat hamarosan valósággá vált ás Szabó János, valamint Kravec János vezetősávéi a dongozók ás fejők beneveztek a nemes versenybe. A helyi pártszervezet és a szövetkezet vezetősége még tovább akarja fejleszteni a szocialista munkaversanyt és ezért az újabb versenyző kollektívák számára, — elsősorban a gépesített brigádon — jó feltételeket teremt az Induláshoz. A községben a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták teljes mértékben egyetértenek a párt mezőgazdasági politikájával, és ezért támogatják azt a kezdemányezést, hogy a szomszédos szövetkezetekkel nagyobb gazdasági egység jöjjön létre. Látják, hogy nagyobb területeken, több géppel a fejlődésnek megfelelően korszerűsíthetik, szakosíthatják • termelést. „ IVÁN SÁNDOR Előzzük meg a tűzeseteket Zlatni ns Ostrove (CseUóközaranyos) határéban, alig pár méterre • Komárnoba (Komárom) vezető főúttól három ültetőgéppel és hatalmas víztartályokkal felszerelt traktort pillantottunk mag. A gépek körül lányok, asszonyok szorgoskodtak. Naplóinkban ez szinte mindennapi látvány, hisz a mezőgazdasági üzemek kertészeteiben javában folyik, sőt néhol már befejezéséhez közeledik a paprika, a paradicsom, az uborka és a dohány palántázása, kiültetése. A gépek sem keltenek nagy feltűnést, mivel üzemeink többségében már korszerű, nagyteljesítményű gépek segítik az emberek munkáját. Miért választottam úticélomul mégis ezt a szövetkezetét? Nehéz lenne megindokolni döntésemet, de amikor megakadt a szemem a munkélkodó csoporton, úgy éreztem, érdemes megállni néhány őrára. Farkas György kertész a palántázók munkáját ellenőrizte. Le-le hajolt, megvizsgálta milyen mélyen kerültek a földbe a palánták, elegendő-e a gyökerekhez tömörített föld, az ültetögép tartályaiból adagolt vízmennyiség stb. Elégedetten bólogatott, majd a gépek körül sürgő-forgó asszonyok felé fordult. — Ez eddig rendben volna, jó munkát végeztetek. Csak így tovább, akkor nem lesz baj a tervteljesítéssel. A nők elfoglalták helyüket a gépeken, a traktorosok rákapcsoltak. A gépek nyomán felkerekedő porfelhőt magasba löki az enyhe májusi szél. Farkas elvtérs társaságában a parcella másik vége felé ballagunk. Ott egy kis pihenőt tartanak a palántázők; meg kell tölteni a víztartályokat, no meg a kiürült palántás ládákat Is ki kell cserélni. A kertész nem éppen bőbeszédű, de azért megtudunk egyet mást. A szövetkezet kertészeti csoportja, akárcsak a múlt évben, idén is 40 hektáron gazdálkodik. Másfél hektáron hagymát, 8-on csemegepaprikát, 5 ha-on fűszerpaprikát, a többin pedig paradicsompaprikát termelnek. Ez utóbbit piros érésben szállítják majd a konzervgyárakba. — A múlt évben elpártolt tőlünk a szerencse — szűri a szót a kertész. — Rossz volt az Időjárás, nem érett be a paprika. Igaz, a kertészet Így is 60 ezer korona körüli átlagos bevételt mutatott ki hektáronként, de hát ez manapság nem számit egetrengető eredménynek. Idén talán jobb lesz. Mi bízunk benne. Közben megérkezünk a kertészet „éltetőjéhez“, a saját készítésű, alig pár méter mély víztároló medencéhez. Az öntözőberendezés benfentesel bomlokráncolva álldogálnak. Egyesek az egyre apadó víztükröt, mások az eget kémlelik. — Egy fia esőfelhőt sem látni sem közel, sem távol, — mordul fel az egyik borostásarcú, negyven körüli férfi. Ha az így megy tovább, megint a Dunáról kell ide nyomatni a vizet. A medence készletét egy motor Is szinte egy óra alatt kiszippantja. A másik motort úgyszólván rá sem érünk beindítani. A kevés vizet adó forrással rendelkező tároló viza főleg a palántázás idején nyújt jó segítséget. Nem kell messzire menni, hogy az ültetőgépek tartályait megtölthessék, s időnként, főleg éjjel, meglocsolhatják a mér kiültetett, nedvességre áhítozó palántákat is. A csapadlkszegény időben persze kevésnek bizonyul a tároló viza. A szövetkezet vezetői úgy döntőttek, hogy az ültetési munkálatok sikeres kimenetelének biztosítása érdekében már most gondoskodnak a szükséges csővezetékek lefektetéséről, amin keresztül az alig 500 méterre levő Dunából szivattyúznak vizet a tárolóba. Jgy az öntözőberendezést megszakítás nélkül üzemeltethetik. — Egyrészt jő volna már egy kis csapadék, ám ha két napig esni fog, elálllthatjuk az ültetőgépeket. Kézzel meg ugyancsak sokáig tartana a palántázás, nem beszélve arról, hogy úgy sokkal nehezebb feladat hárulna az asszonyokra. így le alig győzzük, hisz csak 12 női dolgozónk van a kertészetben. A három géphez 18 asszony kell, ezért az ültetésnél a dohánykertészeti csoport asszonyai Is segítenek. Legtöbbjük igyekszik, ég a kezük alatt a munka. Persze vannak nemtörődöm, a szó szoros értelmében vett munkafékezők Is, akik azt vallják: Itt nem a sajátunkban dolgozunk, a ml részlegünk a dohánykertészet, tehát itt úgy és annyit dolgozunk, ahogy és amennyit éppen akarunk. Szükségünk van rájuk, nem tehetünk semmit, a munka meg azért csak halad valahogy. A ml brigádunk igyekszik hatni a munkától húződozókra — mondja Farkas elvtárs. — Munkabrigádjuk is van? Ezt eddig nem említette. — Miért, nekünk nem lehet? — pattog a sző egy menyecske ajkán. A fordulóhoz értek a gépek, így az utolsó mondatokat már a gépek körül szorgoskodók ts meghallották. — Van bizony, nemrég alakult, — mondja büszkén csengő hanggal a kertész. Szemével az asszonyhadat fürkészi. — Juliska! Gyere már közelebb egy kicsit, nos meséld el az elvtársnak, hogy Is volt azzal a munkabrigáddal. A szemrevaló, vidám tekintetű, szőke lány vonakodik, de azután mégis közelebb lép. Olajos Júlia 18 éves, harmadik éve dolgozik a kertészetben. Nem szeretett tanulni, de a munkában megállja a helyét. Szorgalmas, becsületes munkaerőként emlegetik a közösben. Aktívan bekapcsolódik a SZISZ helyi szervezetének tevékenységébe ts. Az egyik SZISZ-taggyűlés alkalmával Erős Vendel, a szervezet alelnöke vetette fel a szocialista munka brigád megalakításának gondolatát. A javaslat kellő visszhangra talált és a vezetőség Is támogatta a szövetkezet fiataljainak kezdeményezését. így néhány héttel ezelőtt két versenyző csoport alakult a szövetkezetben: az egyikben a mezőgazdasági gépjavítók és a gépesített Csoport tagjai, a másikban a kertészet lányai, asszonyai tevékenykednek — ennek vezetőjévé Olajos Júliát választották meg. — Szocialista Munkabrigád cím elnyeréséért versenyző csoportunknak 12 tagja van, mind a gyengébb nemhez tartozik — szólal meg végre Juliska ts. — Vannak köztünk idősebbek és fiatalok Is — csoportunk átlagos életkora 30—35 év körül mozog, ezt még nem számítottuk ki —, ennek ellenére jól megértjük egymást és Igyekszünk jó kollektívát alkotni, szép eredményeket felmutatni. Tapasztalatok nélkül vágtunk neki a dolgoknak, de azért reméljük, nem vallunk kudarcot kezdeményezésünkkel. A munkabrigád megalakításakor vállaltuk, hogy Jó munkánk eredményeként 100 ezer koronával teljesítjük túl a kertészet évi bevételi tervét. — A csoport tagjai már jónéhény éve együtt dolgoznak, Ismerik egymás jó és rossz szokásait, a kollektíva tud és akar hatni az egyénre. Így, gondoj lom, minden feltétel megvan ahhoz, hogy Jó munkát végezzünk — toldja meg a 20 éves Sialay Gabi, juliska barátnője és segítőtársa. Róla egyébként azt állítják a többiek, jól felvágták a nyelvét. Ö mindenkinek odamondogat, ha kell, így azután jól kiegészítik egymást a brigád vezetésével megbízott Juliskával, aki szemmel láthatóan nem lelkesedik a „forró“ pillanatokért, a perlekedésekért. Dehát olykor az erélyesebb hangra Is szükség van, s ekkor Gabi lép síkra. A kertészeti tenedőkről, az emberi munka megkönnyítésének lehetőségeiről beszélgetünk. A lányok, asszonyok sokat olvasnak, hallanak, van bizonyos elképzelésük ezzel a problémával kapcsolatban. Elismeréssel nyilatkoznak a vegyszeres gyomirtásról, amit immár harmadik éve alkalmaznak a kertészetben. Csak az a baj, mondják többen, hogy a Treflan hatása mindössze augusztusig tart. Mások a begyűjtés nehézségeit emlegetik, mondván — nekünk is jól jönne egy betakarítógép. Szó ami szó, a múlt évben a chotlnl szövetkezetben bemutatott PSZz-b-21 jelzésű zöldségbetakarító gép jelentős segítséget nyújt a kertészeti dolgozóknak, hiszen egy géppel 21 dolgozó egy műszak alatt 5—8 hektár paprika, hagyma, uborka, korai burgonya stb. termését képes begyűjteni. Mindemellett csökken a dolgozók megterhelése, nem kell kannákkal, kosarakkal, ládákkal cípekedniük. A gép szállítószalag-rendszere egyenesen a pótkocsira juttatja a termést, amit azután a parcella végén néhány asszony átválogat, osztályos és ládákba rak. A kertészeti munkabrigád tagjai tudják, hogy a több mezőgazdasági üzemmel karöltve építendő nagykapacitású sertéshizlalda nagy befektetést igényel, ezért nem követelőznek, de minden esetre nagyon örülnének, ha a közeljövőben ilyen gépek vásárláséra le sor kerülne, Beszélgetésünk során még egy érdekes problémakör került megvitatásra. A szövetkezetben évente mintegy 100 vagon istállótrágyát használnak fel e palántaneveléshez szükséges melegágyak elkászltáséhes, mivel csak alig 400 folyóméteren tudnak üvegházban, illetve fűtött melegágyban palántát nevelni. A szükséges palántamennyiséget — a dohánykertészet Igényelt is beleértve — csak közel 2100 m* melegágyban tudják előállítani. A fóliasátrak segíthetnének, de azok létesítése a már említett okok miatt egyelőre anyagi nehézségekbe ütközik. Ezt a problémakört a vezetőség nyilvántartja, keresik a megoldás lehetőségeit. Érhető, hiszen ha a palántaneveléshez felhasznált istállőtrágya értékét figyelmen kívül hagyjuk á* csupán azt tekintjük, milyen termelési eredményjavulást lehetne elérni egye* növényeknél az említett mennyiségű szerves trágya tápanyagpótlásra történő felhasználásával, azonnal rádöbbenünk, hogy ezen probléma megoldását nem lehet sokáig halogatni, mert ez a tarmelásfejlesztés rovására menne. Mindössze néhány őrét töltöttünk el a csallőközaranyosl szövetkezetben, illetve annak kertészetében, csupán néhány szót válthattunk a még „gyermekcipőben“ járó versenyző munkabrigád tagjaival, mégis értékes adatokkal, tapasztalatokkal tarsolyunkban tértünk vissza erről a májusi rlportútról. Most, amikor visszapergetem az eltöltött percek eseményeit, meggyőződéssel hiszek abban, hogy a szövetkezet fiataljainak kezdeményezése, az idősebb dolgozók lelkesedése nem zúzódik porrá az első nem várt akadályon, s a jól Induló mozgalom meghozza a maga gyümölcsét. KÄDEK GÁBOR Az utóbbi kát évben naponta hussnnhárom tűzeset fordult elő hazánk területén. Tehát jóformán minden Arában pusztított a „Törés kakas“. A napi tűzkár kHzel egymillió korona volt. A lángokban 272 polgár lelte halálát ás további ISOfl szenvedett súlyos sérüléseket. A Szlovák Szocialista Köztársaságban ssintán két év alatt 2011 vagon szalma, 444 vagon széna ás 407 vagon takarmánv lel* a lángok martaléka. Emellett tüzesetek következtében 7ЯЯ mezégezdaságf épület égett porrá vagy vált hasznavehetetlenné. A tüzesetek okai évről-évre szinte ugyanazok. Rüvid cikkünkben csak a leggyakoribbakat említjük. A gyerekek játszás közben 557 esetben okoztak komolyabb tözet A különböző fűtőtestek állal okozott tűzesetek száma 323 volt. A villanyvezetékek hibás szigetelése következtében 275 tűzeset fordult etfl. De a gondatlanul eldobntt égő cigaretta vagy gyufa le 211 csatban lohbantotta fal a lángokat A különböző villanyáram-fogyasztó berendezések. (főzök, vasalók, melegítők) 197 esetben gyű Itatták meg a berendezéseket. Öngyulladás következtében 189 esetben csaptak lel a lángok. Gyújtogatás által 145. villámcsapás következtében 173, a mozdony kéményének kipattanó szikráiétól 97, a tiltott körzetekben való tűzrakás után 80, a különböző hegesztési munkálatok alkalmából pedig 87 esetben végezte romboló munkáját a „vörös kakas“. Ezek tehát a tűzesetek fö okozói, azonban még másfalta hanyagságokból, a biztonsági előírások be nem tartásából is felcsaptak a lángok. Most, hogy napról-napra közelebb kerülünk az aratáshoz, fokozott figyelmet kell fordítanunk a megelőző intézkedésekre. A múlt évi -tapasztalatok alapién minden mezűgazdasfigi üzemben, de a községekben is szervezzük meg az !f|űség körébűi a tüzérségeket. amelyek állandóan ellen Orsik majd a biztonsági előírások evakorlatl megvalósítását és ha fel röppen a vörös kakas, azonnal hat hatás segítséget tudnak nyóitnni a pusztító lángok eloltáséra Sümegh Lajos Ezen a felvételen a kertészetben dolgozó lányok-asszonyok versenyző munkabrlgádín, valamint a palántázásnál segődkeiő traktorosok é* « dohányos csoport taglal láthatók. (A szerző felvételen EGY LÉPÉS ELÍIE
