Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-02 / 22. szám

Víz és levegő Régi horgésztapasztalat, hogy в halak viselkedése és a horgá­szás esélyei erősen függenek a víz hőmérsékleti állapotától. A víz hőmérséklete azonban nem­csak évszakról évszakra válto­zik, hanem az Időjárás alaku­lása szerint sokkal rővldebb Időközökben is. Azt is könnyen megfigyelhet­jük, hogy amikor a külső leve­gő hirtelen felmelegszik a víz többnyire csak Igen lassan és keveset melegszik át. Az erős napsütés a szárazföldön, és víz­parton a levegőt Igen gyorsan felmelegíti, de ugyanez a hatás (a nagyon sekély vizek kivéte­lével) a vízben már alig mutat­kozik. Ennek az a magyarázata, hogy a napsütés energiája a vizen nagyrészben arra fordító­dik, hogy erős párolgást hoz létre, nem pedig a víznek az átmelegítésére. Az elpárolgás viszont igen sok energiát von el a víztől. Egyetlen liter víz­nek az elpárolgása nyáron öt­ször annyi, télen pedig közel hatszor annyi hőt von el a víz­től, mint amennyivel ugyanezt a vízmennyiséget 100 fokos hő­mérsékletre lehetne felhevítent. NINCSEN TELJES PÄRHUZAMOSSAG A LÉGHÖMÉRSÉKLET ÉS A VÍZHÖMÉRSÉKLET ALAKULÄSA KÖZÖTT Időjárásunkban gyakran for­dulnak elő olyan Időszakok, amikor két-három napig tartó felmelegedés után ugyanolyan gyors lehűlés következik. Ezek a rövid ideig tartó hőmérsék­leti ingadozások, bármilyen erőteljesek legyenek Is, nem sok nyomot hagynak a víz hő­mérsékletében. A meleg és hi­deg légtömegek ilyenkor elsu­hannak a mélyebb vizek felett anélkül, hogy maradandó hő­­mérsékleti változást okoznának bennük. Más a helyzet abban az eset­ben, ha napok során át állan­dóan tart a meleg vagy a hideg Időjárás. Ilyenkor a víz fokoza­tosan követi a külső hőmérsék­let alakulását. Hosszú hőhullá­mok idején a víz erősen felme­legszik, a halak teljesen új hő­­mérsékleti környezetbe kerül­nek. Hosszadalmas hideg Idő­járás idején a víztömegek foko­zatosan lehűlnek és télen en­nek a lehűlésnek csak a jég­képződés vet véget. Amikor a jégképződés meg­indul, a víz hőmérséklete a fizika törvényei értelmében már nem hűl tovább, hanem 0 fokon marad mindaddig, amíg jég van a vizen, vagy a víz egész tömegében meg - nem fagyott Aránylag ritka eset az, hogy télen valamely állóvíz fe­nékig befagyjon. Eszak-Európa hideg éghajlati övezetében a­­zonban sokszor megtörténik, hogy a sekélyebb tavak teljesen átfagynak, sőt a Szovjetunióban és Kanadában még nagyobb folyóvizek is fenékig befagy­hatnak. A SZÉL ÉS A KÖD SZEREPE A hideg levegőnek a vízre kifejtett hűtőhatása nagyon kü­lönböző mértékű aszerint, hogy a légkörben szélcsend uralko­dik-e, vagy élénk szél tombol. A SZÉL ÉS A KÖD SZEREPE — IDŐJÁRÁSI FRONTOK A levegő és a víz hőmérsék­letének alakulására nagy hatá­suk van az úgynevezett időjá­rási frontoknak. Az időjárási frontok olyan légköri képződ­mények, amelyek az időváltozá­sok létrehozói. keznek hozzánk. Melegfront át­vonulása idején a levegő hő­mérséklete rendszerint 4—6 fokkal, kivételes esetekben 10 —15 fokkal is felmelegszik, il­letőleg az előzőleg nálunk volt hidegebb levegőt egy olyan le­vegő szorftja ki a helyéből, amely már eredetileg is lénye­gesen melegebb volt. Az időjárási frontok másik fontos alakja a hidegfront. Ez sem mindig északról, hanem igen sokszor szintén nyugat fe­lől érkezik hozzánk. A levegő hőmérsékletének hirtelen zuha­násával jár együtt, pontosabban Itt is az történik, hogy a levegő kicserélődik: a korábban itt volt melegebb levegő eltávozik és helyébe sokkal hidegebb légtömegek özönlenek. A melegfrontok a légkör al­sóbb rétegeiben rendszerint nem járnak különösebben erős légmozgással. A hidegfrontok ellenben többnyire heves szél­lel, igen gyakran pedig szélvi­harokkal párosulnak. A hideg­frontok hatására fellépő szelek mindenkor erősen Örvénylő jel­legűek, ezért a vizekre Igen erőteljes hűtőhetást fejtenek ki. A hidegfrontok nyomában fellépő úgynevezett posztfron­tális szél gyakran igen tartós, átlagos Időtartama egy egész nap, de kivételes esetekben négy öt nap. Ezért az erősebb fejlettségű hidegfrontok átvo­nulása a vizek hőmérsékleté­nek jelentős és tartós lehűlését idézi elő. A meteorológiai szolgálatok naponta több ízben előrejelzé­seket tesznek közzé az időjárás alakulásáról. Ismeretes, hogy ezeknek az előrejelzéseknek egy része nem válik be. Azon­ban az erős hidegfrontok köze­ledésére vonatkozó előrejelzé­sek rendszerint beválnak. Ezen az alapon a vizek hirtelen jel­legű lehűlésének bekövetkezé­se már előre megállapítható. Dr. AUJESZKY LÁSZLÓ, a fizikai tud. kandidátusa w Ž Ы Ä c •Ф Ф •a N a> AS >. c 4b 2 N СО 40 00 b о д Szélcsendes időben a víz lehű­lése lassabban megy végbe. Ha ellenben élénk, örvénylő jelle­gű szél fúj, akkor a vizen hul­lámzás keletkezik, a viz na­gyobb felületen érintkezik a hideg levegővel, az elpárolgás fokozódik és az elpárolgás hű­tőhatása is érvényesQL Ködös Időben nincsen elpá­rolgás. A köd ugyanis azt je­lenti, hogy a levegő máris te­lítve van vízpárával, sőt a víz­­párán kívül még mikroszköpi­­kus kicsin ységü vizcseppek is nagy számban lebegnek benne. Ilyenkor tehát a levegő nem vesz fel újabb vízpárát, még akkor sem, ha a vfz felett élénk szél fúj. Ez az egyik oka annak, hogy ködös időben a vizek le­hűlése nem szokott gyorsan le­játszódni. Ha a köd enyhébb légtömegek előnyomulásával kapcsolatos, a víz ilyenkor a felmelegedéssel jár együtt. Szép nyári időjárás alkalmá­val a vfz elpárolgása igen erős, kivált akkor, ha a levegő nem mozdulatlan, hanem többé-ke­­vésbé élénk szellő is fúj. Ezért abból, hogy a horgásznak me­lege van, még nem következik, hogy a halak is az erős felme­legedés hatása alatt állnak. Az úgynevezett melegfrontok a hőmérséklet felmelegedését hozzák számunkra. Olykor dél­ről, de igen gyakran, kivált a téli félévben, nyugat felől ér­A halak emésztésének sebessége elsősorban a víz hőfokától, továbbá a táplálék nagyságától ás emészthetőségétől függ. Az első a víz hőfokának szerepét tisztázó szabatos kísérlete­ket a réti csíkkal végezték. Megállapították, hogy a földi giliszta megemésztéséhez a következő időtartamok szüksége­sek: Vízhőfok Emésztési idő órában 36 7*-46 a° 35 25 10"-35 14” 20 19” 6-12 21” 7—10 A táplálék nagysága azért játszik jelentős szerepet, mert a gyomornedveknek a gyomori'alak irányából a táplálék felüle­tén át kell annak belsejébe hatolnia. Mivel a nagyobb falatnak viszonylag kisebb a felülete, az emésztés lényegesen tovább tart. Több hal elnyelése és alacsony vízfok esetén az is előfor­dulhat, hogy a gyomor közepén lévő halak még élnek, ugyan­akkor azonban a széleken elhelyezkedők már erősen emésztett állapotban vannak. A táplálék emészthetőségének szerepét a feltűnően gyorsan emészthető pisztrángoknál vizsgálták. Míg az aprftott halhús emésztése csak 5—0 órát, a lép és a máj 8—8 órát, kisebb fajtársának emésztése már 11—12 órát vesz igénybe. Rendkívül sokáig tart az elfogyasztott halak fejcsontvázának emésztése. Alacsony vízhűtők esetén ennek tökéletes megemésztéséhez még egy hét is szükséges lehet —к— Sikeres szárnyasvad-tenyésztés tájékoztatott bennünket a neve­lés munkájáról, az apróvadte­nyésztés fejlesztésének helyze­téről és távlati terveiről. — Kráľovský Chlmec (Kiráiy­­helmec) és Veiké Kapušany (Nagykapos) környéke vadállo­mány tekintetében a múltban nagyon szegény volt. Még nem­régiben is a vadászok sok fá­radságába került, míg puska­végre kaptak egy-egy apróva­dat. Ezen az áldatlan helyze­ten kivánunk segíteni. Tavaly elhatároztuk, hogy Streda nad Bodrogomon (Bodrogszerdahe- Iyen), Kráľovský Chlmecen és Pavlovcén mesterséges fácán­nevelőt létesítünk. Tervünket sikerült valóra váltani, amikor is 150 ezer korona ráfordítással létrehoztuk a nevelőt. Ebben jelenleg 1200 fácánt tartunk, közöttük különféle fajtákat, a világ különböző tájairól. Leg­szebbek közülük a királyfácá­nok. Meg kell jegyeznem, hogy ezen fajta továbbtenyésztésére az országban egyedül csak mi vállalkoztunk. Nagyon szép a mongolfácán is, amelyből 800 darab található tenyészetünk­ben. Van még itt „Tenebrozus“, fekete-, kínai-, ezüstfácán és hazai keresztezett változat Is. Ahogy körülnézünk, alig ju­tunk szóhoz a csodálkozástól. Egyik fajta szebb, mint a má­sik. Foglalkoznak itt még páva, vadpulyka, gyöngytyúk és vad­kacsa vagyis vadréce tenyész­téssel és nemesítéssel is. S t a š к о elvtárs elmondotta azt is, hogy nevelőjükből idén mintegy 8000 különböző fajta kisfácánt eresztenek szabadon Kráľovský Chlmec és V. Kapu­šany környékén. Ezt a telepf­­, tést 1974-ben 20 ezer darabbal Stasko Ladislav megismétlik. Kenéz József a vadréce tojásokat gyűjti össze. A vadpulykákat Kanadából hozták. A fácános egyik gondozója Kenéz József elvtárs. Látoga­tásunk idején éppen a vadréce tojások összegyűjtésével foglal­kozott. — Naponta 30—50 tojást gyűjtök össze — mondotta — s jelenleg a keltetőben már 300 darab van. Idén 500 kisrécét engedünk szabadon a környék tavain. Ez már nemesített fajta. Jól tojik és túl nagy távolságra nem repül. Remélem, hogy a vadászok elégedettek lesznek velük. Kenéz elvtárs elmondta még, hogy nyugdíjas, de nagy elősze­retettel dolgozik a fácánosban. Szereti az apróvad-neveléssel, de főleg a szárnyasvad nevelé­sével kapcsolatos munkákat. A vad iránti vonzódását termé­szetszeretete tovább fokozza. Tőle tudtuk meg, hogy új fá­­cáukeltetőt építenek, amely le­hetővé teszi a törzsállomány jelentős növelését, és az export­feladatok teljesítését. Fácánosuknak országos híre van. Voltak már itt látogatók az ország különböző tájairól, sőt Angliából, Nyugat-Németor­­szágból és Olaszországból is. A szakemberek nagy elismerés­sel nyilatkoztak a fácán és a különböző szárnyasvad szapo­rítás szakszerű, érdekes mun­kamódszereiről. Végezetül — Staško elvtárs szavaival élve — ez a nem min­dennapi létesítmény nagy je­lentőségű a környék, de az or­szág szárnyasvad-állomány fej­lesztése szempontjából is. Mind­ehhez talán csak annyi kíván­kozik, hogy a kezdeményezés előbbre vitele sokban függ a vadásztársaságoktól, hiszen ezek hatékony segítsége, főleg a következetesebb vadvédelem sokban előmozdítaná e nemes­vad még intenzívebb szaporítá­sát és minőségi fejlesztését. Reméljük így lesz. ILLÉS BERTALAN Egy éve, hogy az állami erdő­­gazdaság Kráfovský Chlmec-i (királyhehnecl) fácánosában megkezdték a szárnyasvad te­nyésztését A közelmúltban meglátogattuk a gazdaságot és elbeszélgettünk dolgozóival. Mindenekelőtt arra voltunk kiváncsiak, hogy milyen ered­ményeket értek el e nemes ap­­rővad tenyésztésében. S t a ä к о Ladislav mérnök, az erdőgazda­ság vezetője ölömmel mutatta be a fácánost és készségesen

Next

/
Thumbnails
Contents