Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-02 / 22. szám
■SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. Júniu* 1 A belüzemi szakosítás az üzemközi vállalkozás fontos feltétele Tapasztalataink azt mutatják, hogy a termelés szakosítása és összpontosítása a nagy területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek keretében is eredményesen megoldható. Természetesen olyan megoldásokról lévén szó, melyek teljes összhangban vannak társadalmunk célkitűzéseivel a fogyasztói piac, valamint az élelmiszeripari vállalatok nyersanyag igényeinek a folyamatos ellátásával. Л közelmúltban Bakulár László elvtárssal, a marcelovái (marcellházi) szövetkezet elnökével történt beszélgetés során vetődött fel a szakosítás és az összpontosítás kérdése. Ennek a gazdaságnak 2400 hektárnyi a szántóterülete, tehát belüzemi lehetőségeinek a jobb kihasználásával önmaga is sok mindent eredményesen megoldhat. Azzal persze nem árulok el semmi újat, amikor azt mondom, addig Is ezt tette. Egyike a környék azon földművesszövetkezeteinek, mely aránylag nagy területen foglalkozik zöldségtermesztéssel. A 154 hektár földterületen hét zöldségfélét termesztenek nagy szorgalommal. Évente 650 vagon árut adnak el partnereiknek. Ebből 230 vagon a paradicsom. Azt követi a paradicsompaprika, mely rendszerint 60 hektárt foglal el. fgy sorolhatnánk a többi zöldségfélét is. A szövetkezet kertészetének négy munkacsoportjában 160 személy dolgozik. Ezeknek 90 százaléka női munkaerő. Az egyik 54 taglétszámú csoport — melynek Molnár Ferenc kertész a vezetője — versenyre kelt a szocialista munkabrigád büszke elmért. Érdemes persze arról is szólni, hogy öt hektáros fóliás kertészetük párját ritkítja. Az elnök elújságolta, hogy a fólia alatt a múlt évben nagyon korán sikerült a zöldpaprika, így hektáronként 530’ ezer korona értékű árut szedtek le. A Marcellházáról származó zöldségnek nagyon jó neve van a csehországi piacokon. Ugyanis a termés 80 százalékát odaszállítják, s reklamáció csak nagy ritkán fordul elő. A múlt gazdasági évben 62 ezer korona bevételt értek el hektáronként. Ebből 43 ezer korona volt a költség. A kölség 70—75 százaléka rendszerint munkajellegu. Nagyon sok emberi erő kifejtésre van szükség, mert kevés a korszerű gép. A gazdaságnak négy RS—09-es traktor vontatásé palántaültetője van, a bolgár lánctalpas kertészeti kistraktor, a rotációs talajművelő és még egynéhány gép a kertészet gépállománya. Egy palánta nevelése mostanában tizenhat fillérjébe kerül a szövetkezetnek. A költségek csökkentését kétszer kéthektáros üvegház építésével kívánják megoldani. Ehhez hozzájön még egy korszerű húsz hektáros fóliasátras kertgazdaság is. Az egész födött rendszer ez üvegházakkal együtt 35 millió korona költséggel készül, az Olomouci Zöldségtermesztési Kutatóintézet védnökségével. Bakulár elvtárs szavai szerint ennek a szakosított nagy kertészetnek tulajdonképpen három gazdája lesz. Marcellháza mellett Hetény és Šrobárovo is a társtulajdonosok közé tartozik. A két iivegház fölépítésétől nagyon sokat várnak. Üzembehelyezésükkel mintegy 70 százalékkal csökkenthetik a palántanevelés költségeit, továbbá a hajtatott zöldség termesztésére is felhasználhatják. Eddig eléggé sok bonyodalommal járt a zöldségfélék termesztése, mert éppen akkor volt kevés a természetes csapadék, amikor a legjobban kellett volna. A szövetkezet pedig csak két 30 hektáros Öntözőberendezéssel rendelkezik. A nagy zöldségtermo területen ez nagyon kevésnek bizonyult. Szerencsére ez a probléma is megoldódik. Ugyanis idén adják át a szövetkezetnek a 360 hektáros nagy hatósugarú Duna-elnevezésü öntözőrendszert. Ezzel teljesül a régi óhaj. A növényeket igény szerint öntözhetik. Ha már a problémák említésénél tartunk, hadd mondom el azt is. hogy a szövetkezetét állandóan új jelentkezők ostromolják. Az emberek sokasága ugvanis beleúnt a tarisznyázásba, az utazgatásba, a családtól való távoli életbe. Szeretnének belépni a közösbe. Jelenleg a jelentkezők száma 240. Azonban nagyon kevés a kilátás a fölvételre, mert a szövetkezetnek van elegendő munkaereje. így jelentkezési sorrendet készítettek, arra az eshetőségre, ha netán valaki nyugdíjba megy. Ilyenkor az részesül előnyben, aki a névsor elején van. Végezetül még annyit, hogy ez a szövetkezet fejlett zöldségtermesztésével, a piacra és a konzervgyárakba szállított temérdek áruval, nagyban hozzájárul az észszerű táplálkozásra irányuló program megvalósításához. HOKSZA ISTVÄN Mire jö az önköftségszamítás ? ♦ J6 feltétel a kooperációhoz ф Főcél a gazdasági alap ф Vetőmagszaporítás nagyban ф Legújabb szovjet bűzafajták ♦ Kihasználják az új lucernaszárítót? A zöldségtermesztő csoport kis helyiségében az elismerő okleveleket nézegettem, amikor Csölle Tibor mérnök a Dolné Salíby-i fAlsószeli) Efsz közgazdásza elém toppant. Már huzamosabb ideje ismerjük egymást, ezért sokmindenröl beszélgettünk Többek közt arról is, hogy a kertészetben dolgozók szocialista munkabrigádja negyven hektáron termel zöldséget. Idén a szövetkezet több mint kétmillió korona bevétellel számol a zöldségkertészetből. Az iroda felé haladva elújságolta, hogy hozzáfogtak a járási pártkonferencia határozatainak a szövetkezet viszonyaira történő feldolgozásához. Ennek keretében fő céljuk a termelés fejlesztése. Ebhez teljes mértékben kihasználják a kooperáció lehetőségeit. — Célunk az olcsó, a szakszerű termelés. Szövetkezetünkben több mint tizenöt éve foglalkozunk a vetőmagvak nagybani termesztésével. Idén a szántó egyharmadán — 524 hektáron — van őszibúzánk. Ebből 224 hektár a vetőmagszaporító terület. A legjobb szovjet búzákat, a Jubilejnát, az Aurórát és a Kaukazt termesztjük. A múlt évben szaporító területeinken elértük az átlagos 40,5 mázsás hektárhozamot. Idén negyvenöt mázsa hozammal számolunk hektáronként. Ezzel több mint ezer korona többletbevételt érünk el hektáronként, tehát 224 hektáron majdnem negyedmillió koronát. □ Figyelik az önköltség alakulását? — Évek óta ezt tesszük, mert fontos tényezőnek tartjuk. Itt kezdődik a jó, az alapos gazdálkodás. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából behatóan értékeljük az önköltséget. Erről pontos kimutatást készítünk. A múlt évben például egy mázsa búzát 67,40 koronáért termeltünk. Azt hiszem, ez eléggé jó eredmény. Az értékesítési ár pedig 225 korona volt! □ Beszélt a kooperáció lehetőségeiről is. Milyenek ezirányú elképzeléseik? — Pár nappal ezelőtt Horné Salibyban (Felsőszeliben) találkoztak a Dolné Saliby-i (alsószeli) és a hrušovi (körtvélyesi) pártszervezetek elnökei, az efsz-ek elnökei és egyéb vezető dolgozók. Ezen a beszélgetésen határoztuk el, hogy közös pénzeszközből nyolcmillió korona befektetéssel, marhahizlaldát építünk. Szövetkezetünkben a napokban fejeztük be a lucernaszárítót, mely 4,5 millió koronás befektetéssel épült. Termelési kaDacitása 240 vagon. Azonban úgy véltük, nincs lehetőségünk a szárító gazdaságos kihasználására, mert lucerna vetésterületünk nem elegendő ebhez Ezért abban is megegyeztünk, hog\ a két szomszédos szövetkezetnek is megszárítiuk a lucernáját. Ezek feltételek ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, könnyebben és olcsóbban termeljünk. Ha jól sikerül minden, későbben arról is szó lehet, hogy a bárom szövetkezetből egy nagy 4500 hektáros gazdaságot hozunk létre. Persze addig még sok mindent meg kell oldanunk. □ Miiven egyéb növényekre specializálódnak? — Nagyban foglalkozunk a cukorrénatermesztéssel fsj Ebben az évben 153 hektáron termesztjük ezt az ipart növényt. Hektáronként 450 mázsás termésátlaggal számolunk. A terület egy része — 60—70 hektár — a Šaľa —Kolárovo térségében lévő öntözőrendszerből kapja majd a vizet, fgy minden előfeltétel megvan a jó hektárhozam eléréséhez. Beszélgetett: Krajcsovics Ferdinánd Kitűnő eredmények! A Košice fKassa) vidéke járás pártkonferenciáján küldöttként Tóth Imre, a Kechneci Efsz elnöke is résztvett. A belterjes termeléséről ismert szövetkezet annak idején az elsők közt alakult. A gazdaságban manapság már nem a termelésről, hanem a gazdaságosságról vitatkoznak. Tóth elvtárs a konferencián felszólalásában több érdekes megjegyzést tett, melyek közül egynéhány megragadta figyelmünket. A szövetkezet jelenleg száz hektár mezőgazdasági területen már negyven tehenet tart, ami nagyon jő eredmény. A múlt évben egy tehén átlagában 3600 liter tejet termeltek. Mi ennek a titka? Jól tudjuk, hogy a tehenek a legtöbb tejet borjazás után adják, s így a gondozók arra törekednek, hogy azokat időben befedeztessék. S a jutalomnak éppen ez a része került az első helyre, mert a borjazás után a tejtermelés magától értetődően javait. Milyen az eddigi eredmény? Nagyon bíztató. Tavaly száz tehéntől 93 borjút neveltek fel. s feltételezhető, hogy ebben a tekintetben még nem mondták ki az utolsó szót. Az elnök szerint módosítani kell a vezetők jutalmazását is. A mostani módszer ugyanis nem mozgósít, a hektárok és a mezőgazdasági üzem terjedelme már nem lehet döntő tényező ebben, mert a fejlődés mai korszakában a termelés fékezője. Véleménye alapján a vezetők jutalmazását két részre kellene osztani. Az első részt a termelés belterjessége határozná meg — a termelökörzetek tekintetbe vételével —, míg a másik részt a mezőgazdaság össztermelésének az eredménye képezné. A kechneci szövetkezet termelésének színvonala magas, mert élén tehetséges mezőgazdasági szakember áll. Tóth Imre huszonöt évvel ezelőtt ott volt a szövetkezet bölcsőjénél. így életének a felét a szocialista mezőgazdaság irányításában töltötte el. Azt hiszem, nem tévedek, amikor azt állítom, ezért olyan megfontoltak a megjegyzései. IVÁN SÁNDOR NAGYHOZAMÜ BŰZAFAJTA A „Dankovi arany“ búzafajtát a Lengyel Népköztársaság kutatói nemesítették ki. Jellemző rá szárának rövidsége, jól tűri a fagyot és nem dől meg. A tápanyagban kielégítő, és közepesen jó földterületen nagy hozammal tűnt ki. Ilyen talajokon megadta a 42—44 mázsás hektárhozamot. A tápanyagban szegény földben viszont csak 22—24 mázsát termett hektáronként. HALLISZTBŐL ÖNELLÁTÓK LESZNEK! A TASS hírügynökség jelentése alapján Leningrádban vízre bocsátották az első üsző halliszt gyárat. A hírügynökség számot ad arról is, hogy további ilyen hajó építése folyamatban van, melyet rövidesen tengerre bocsátanak. Ebből is látható, hogy a Szovjetunióban hatékony intézkedéseket tesznek a halliszt gyártása tekintetében. Arra törekednek, hogy a takarmánykeverékek gyártásához szükséges halliszt mennyiséget saját forrásokból fedezzék. (didos) A felvásárló válasza „A SZŐ, FALRAHÄNYT BORSÖ“ CÍMŰ CIKKÜNKRE A Szabad Földműves április 28. számában „A szó, falrahányt borsó“ cím alatt bíráló cikket közöltünk, melyben Nagy László mérnök, a vrbovkai (vargoi) szövetkezet zootechnikusa vázolta a fölvásárlás egynéhány visszásságát. Szerkesztőségünk a cikket elküldte a Veľký Kritíš-i (nagykürtösi) Járási Terményfelvásárló- és Ellátó Üzem igazgatójának, aki a bírálatra az alábbiakban válaszolt: A szóbanforgó cikk tartalmát üzemünk vezetősége a pártszervezet és a szakszervezet vezetőségével együttesen letárgyalva az alábbi következtetésekre jutott: Igaz, 1972. január 1-től a gyapjúra vonatkozóan új Állami Szabványt (CSN 466 222)léptettek életbe. Ez azonban nem vonatkozik a felvásárlási árra! Csak a minőségre terjed ki. Tehát a bírálattal összefüggésben fontosnak tartjuk megjegyezni: Ha a vrbovkai szövetkezet nem értett egyet az általa leadott gyapjú minőségi besorolásával s úgy érezte, hogy megkárosították, lehetősége nyílt üzemünkön keresztül az ellenőrző mintavételre. A közösen vett mintát elküldhettük volna felülbírálás céljából az illetékes minősítő szervezethez (UKSUP), ahol végérvényes, objektív képet alkottak volna a tényleges minőségről. Ezzel bizonyossá vált volna, hogy üzemünk minősítője helyesen, vagy helytelenül járt-e el a szóbanforgó gyapjú besorolásánál. Amennyiben a mintavétel nem történt meg, üzemünk vezetőségének nem volt támpontja ahhoz, hogy a minőséget felülbírálja. így utólag nem állapíthatja meg az eljárás helyességét vagy esetleges helytelenségét. Amennyiben nincs birtokunkban érvényes minta, utólag nehéz lenne megállapítani, kinek van igaza. Ami pedig az általunk átvett bárányokat illeti, ahhoz annyit, hogy a Bratislavában székelő szakágazati igazgatóságunk által 1973. március 12-én kiadott utasítás értelmében (Inf. č. 18] meghatározták a bárányfelvásárlás feltételeit. Ez az utasítás az Olaszországba történő felvásárlást szabályozza. Az utasítás vázolja, hogy az „A“ minőségi osztályban a bárányok kilójáért 12, a „B“ osztályban pedig 10 koronát kell fizetni. így történt, hogy a vrbovkai szövetkezetből 120 bárányt szállítottunk el. Köztük 50 „A“ minőségi osztályú egyed volt. Amennyiben a kínálat meghaladta a külföldi partner vásárlási igényét, a ,.B“ osztályba sorolt egyedek átvételére nem mutatott hajlandóságot. így a megmaradt 70 bárányt viszaküldték üzemünkbe. Az említettekre való tekintettel a bárányokat nem kötelező szállítmányként vettük át a szövetkezettől s mivel nem tudtuk másutt sem értékesíteni, úgy a vrbovkai szövetkezettel való egyezmény alapján visszavittük azokat a szövetkezetbe. Meg kell még jegyeznem, hogy ezt az esetet letárgyaltuk a mi felvásárlónkkal s elmarasztalásban részesítettük őt, mert nem kötelező szállítmányként vette át az állatokat, Intézkedést tettünk, hogy ilyesmi nálunk többet elő ne fordulhasson. A jövőben tehát az árut kötelező szállítmányként vesszük át a partnerektől. Ami pedig az állatoknak a nyugat-szlovákiai kerületből történt visszaszállítását illeti, ezzel összefüggésben az a véleményünk, hogy az állategészségügy dolgozói valóban megsértették az állategészségügyre vonatkozó előírásokat! A korai burgonya felvásárlásával összefüggésben csak annyit: tekintettel arra, hogy a múlt évben aránylag jó korai burgonyatermés volt országszerte, a fogyasztói piacot június közepe táján elárasztották a nyugat- és a kelet-szlová- | kiai kerületekből burgonyával. Így | amikor járásunkban június máso- 1 dik dekádjában sor került a korai burgonya betakarítására, már sok gondot okozott az áru elhelyezése. Ezt az állapotot tehát nem a nü üzemünk idézte elő. Akkoriban a felsőbb szervektől — konkrétan a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól — a járási mezőgazdasági igazgatóságot felhívták, hogy tekintettel a piac kedvező ellátottságára, korlátozza a korai burgonya felvásárlását! így történt, hogy a legnagyobb kínálat idején szüneteltetnünk kellett a burgonya átvételét, mert raktárainkban nagy tartalékokkal rendelkeztünk, s annak a burgonyának az elhelyezése is sok gondot okozott nekünk. A vázoltakat nagyon felelősségteljesen ítéltük meg s a vrbovkai szövetkezet vezetőségével is letárgyaltuk. Ott hangsúlyozták, hogy a történtekért nem kimondottan a felvásárló szervezet a felelős. Az érvényben lévő adás-vételi rendszer is lehetővé teszi hasonló fogyatékosságok bekövetkezését. PAVEL HERÉDY mérnök, a Terményfelvásárló és Ellátó Üzem igazgatója. * A szerkesztő megjegyzése: Amint látjuk, a felvásárló szervezet helyesen ítélte meg a bíráló cikkben foglaltakat, jóllehet az adás-vételi kölcsönös jó viszony érdeke megkövetelné a partnerek közti feltétlen bizalmat. Véleményem szerint a szövetkezetnek nem érdeke a valótlan állítása. Különben miért lenne a gyapjú rosszabb minőségű, mint az előtte való esztendőben volt. Sajnos, ezt érvényes mintával a szövetkezet nem tudja bizonyítani. Ügy hiszen, tanult az esetből. Mindamellett az lenne a legemberibb, ha a felvásárló így is figyelembe venné a szövetkezet panaszát. Ez persze részben megtörtént, de nem materiális szempontból. Figyelembe kellene venni azt; nem mindegy, mi marad az emberek gondolatában. —hai— Lesz elegendő borjútakarmanv! A mezőgazdasági termelés gyors, eredményes fejlesztése céljából fontos követelménnyé vált a jóminőségű takarmányok termelése. Ennek keretében olyan takarmánykeverékek készítése fontos, melyek az egyes állatcsoportoknak elegendő fehérjében dús eleséget biztosítanak. Sajnos, a halliszt hiánya következtében a keverékekben ez az összetevő (komponens) egyre kevesebb. Ezért megbízták a Nitrai Bioveta dolgozóit és néhány kísérleti munkahelyet, hogy a gyakorlatban állapítsák meg a helyettesítő összetevőkből készült takarmánykeverékek használatának az eredményességét. Itt elsősorban is a szójáról, mint állati fehérje pótló forrásról, a kukoricáról, a nagy kalória értékű zsiradékokról, а В 2-es és egyéb vitamin készítményekről, a mikro- és a makro elemekről lévén szé. Az összetevőkkel való okszerű takarékosság céljából korlátozták a feliérjés takarmánykeverékek gyártását a tehenek számára. Ezel egyidejűleg hatékony lépéseket tettek az olajpogácsa külföldi beszerzésének meggyorsítása céljából, hogy lehetővé váljék a folyamatos fehérjés keveréktermelés. A Nitrai Bioveta tejporos takarmánykeverék készítményével nagymértékben elősegíti a borjak folyamatos takarmányozását. Hasonló keverékeket gyártanak Nové Zámkyban és Breznicán is. Idén a takarmánykeverők Szlovákiában 12 ezer tonna tejporos készítményt gyártanak. Ez a mennyiség 330 ezer borjú táplálásához elegendő. Az utóbbi időben ugyanis a mezőgazdasági üzemekben alább hagyott a friss tehéntej etetése, ezért nagyon szükséges a tejporos készítmény tervszerű szállítása a borjak ellátására. —h—
