Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-02 / 22. szám

1973. június 2. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Egyes zöldségfélék levélzetének tartósítása szárítással Az FS—60 fluid­­szárító. berendezést keresztmetszetben a mel­lékelt ábrán mutatjuk be. A három szalagon szárítóberende­zéseket, amelyek a komló és egyéb élelmiszeripari termékek szárítására alkalmasak, a Nové Mesto n/Váhom-i Vzduchotechnika nemzeti vállalat gyártja. E szárítóberendezés teljesít­ménye a zöldségfélék levélzetének szárításakor 500—600 kg lehet órán­ként. A zöldség levélzetének nagybani szárítására igen célszerű és alkalmas a fluido-áramlásos tipusú szárítóbe­rendezés, amelyet 2. számú ábránkon mutatunk be. A szárítás technológiai folyamata a következő: a levélzetet a termelőhelyen kívül eső szállítósza­lagra szórják. A szennyeződéseket szi­tával ellátott dobban távolítjuk el. A zöldtömeget víz hozzávegyítésével szállítják tovább, ahol centrifugában víztelenítik és így kerülnek az ellen­őrző szalagokra, ahol az ott dolgozók eltávolítják az esetleges szennyeződé­seket, megsárgult és megtámadott le­veleket. A zöldség levélzete szárításának technológiai folyamata a következők­ből áll: a friss levélzet tárolása vé­kony rétegben tizenkét óránál keve­sebb ideig, a levelek ellenőrzése, le­mosása, a víz eltávolítása, felaprítása, szárítása, osztályozása és csomago­lása. Az osztályozás és a nem megfelelő levélzet eltávolítása után zuhany alatt kell a leveleket lemosni. A felesleges nedvességet mozgó szitákon, vagy centrtfugálással távolítják el. Ezután a leveleket három-öt mm nagyságúra aprítják. A zöld szín megőrzése érde­kében a már felaprított levélzetet 2— 3 percig gőzzel kell kezelni. Ezután az így előkészített zöldtömeget erre alkalmas szárítórendszerben körülbe­lül 80 C°-os hőmérséklet mellett a levegő megfelelő átáramlását bizto­sítva szárítjuk a lehető legalacso­nyabb relatív nedvességtartalom mel­lett, ami elősegíti a levélzet színének és arómájának megőrzését. A zöldség levélzetének végső nedvességtartalma 8—8 százalék lehet. A megszárított levélzetet ezután szükség szerint por­rá is lehet őrölni. A szárítás és a technológia megvá­lasztása a rendelkezésünkre álló szá­rítóberendezés típusától függ. Az alábbiakban ezért ismertetjük a zöld­ség levélzetének egyes, számításba Jöhető módszereit. SZÄRÍTÄS 3—5 SZALAGOS BERENDEZÉSSEL A nálunk alkalmazott szárítóberen­dezések leggyakoribb típusai a több­szalagos szárítóberendezések, amelye­ken a szárítás folyamatát perforált szalagokon végzik. A berendezés folya­matosan dolgozik. Az ötsoros szárító-A szalagrendszerű szárító metszete. f JEL } JEL wf ••• иЦ— —— qj-----­f JEL A flufdo-áramlá­­sos szárító vázla­tos rajza: 1, 2, 3 — a levegő áramlását szabályozó kúpok, táguló szektorok­kal; 4 — a szárító szektor, amelyben a levegő gyorsab­ban áramlik; 5 — égő; 6 — légmele­gítő; 7 — légkeve­rő kamra; 8 — ki­eresztő nyílás; 9 — a száraz levélzet adagolója; 10 — ventillátor; 11 — ciklon; 12 — forgó 5 légzáró; 13 — az áramlás szabályo­zója; 14 — gyűjtő; 15 — a kiszárított levélzet adagolója. 10 ahol 5 mm-es darabokra vágják és centrifugában szárítják. A könnyebb leveleket a nehezebb szárrésztöl egy külön szeparátorban választják szét. A finomabb szárrészek és a levelek ezután a fluido-áramlásos szárítóba kerülnek, ahol nedvességtartalmukat 90 százalékról 40 százalékra csökken­tik egyetlen művelet alatt, ami körül­belül 15 másodprecig tart. A szárító­nak ilyen típusaiban 260 °C hőmérsék­letű levegőt áramoltatnak, ami feles­legessé teszi a levélzet gőzölését, s kellőképpen megőrzi a növényzet zöld színét és jellegzetes arómáját. Az újraszárftás során a levélzet nedves­ségtartalmát 40 százalékról 8—8 szá­zalékra csökkentik, de már a szalagos szárítón, illetve más tipusú szárítókon Is történhet. Az így megszárított le­vélzetet hengerek között aprítják, s ezáltal elválasztják a szárrészeket, ami lényegében hulladékot képez. A zeller és a petrezselyem szárrészeit a szárítás és megőrlés után ízesítő­anyagként használhatják fel, speciá­lis, csekély kalóriaértékű péktermé­kek készítéséhez. Intézetünkben kifejlesztettük és szabadalmazásra jelentettük be a nagyfrekvenciájú felmelegítés alkal­mazásának módszerét a növényzet ke­zelésére, még a szárítás előtt. A nagy­frekvenclájú felmelegítés módszeré­nek alkalmazásával a szárítás előtt kellőképpen megőrizhetjük a növény­zet zöld színét és jellegzetes arómá­­ját, s ugyanakkor biztosítjuk hosszú időn át történő tárolását. Magát a szá­rítást ezután rétegenként levegőára­moltatással lehet elvégezni. Az Ilyen áramoltató szárítót Intézetünk javas­lata és tervei alapján előreláthatólag a Nové Mesto n/Váhom-i, Vzducho­technika nemzeti vállalat gyártja majd. SZÁRÍTÁS KICSIBEN A zöldség levélzetének szárítását kicsiben sikeresen lehet megvalósíta­ni, ha a levélzetet előzőleg gőzzel vagy nagyfrekvenciájú felmelegítéssel kezelik, kisebb fajta szárítóberende­zések igénybevételével, mint amilyen például az FS—60 fluid-szárító, illet­ve az egy- vagy kétszekrényes szárító (mindegyikük lehet gőzzel vagy elekt­romos árammal fűtött), amelyeket szintén a Vzduchotechnika nemzeti vállalat gyárt. Az FS—60 fluid-szárító tényleges szárltőterülete 0,65 m2 és ezen körül­belül 25 kg zöld levélzetet (nyers­anyagot) lehet szárítani óránként. Száz kg körülbelül 90 százalékos ned­vességtartalmú nyersanyagból hozzá­vetőleg 10 kg szárított zöldséglevelet lehet nyerni 6 százalékos nedvesség­­tartalommal. A szárított zöldséglevél csomagolá­sát a többi szárított zöldséghez ha­sonlóan végzik. A szárított zöldséglevélzet felhasz­nálása igen különböző, leggyakrabban zőldségkeverékek, burgonya, levesek, saláták, rakott kenyerek stb. fűszere­zésére, ízesítésére használják. A szá­rított zöldséglevélzet rövid Ideig tartó felfőzésével a friss zöldség arömáját adja. ANDREJ ŠEPITKA mérnök CSc. HÍREK a SzovjetuniMül EMLÉKEZŐ ÜVEG Leningrad! kutatók olyan új tí­pusú üveget fejlesztettek ki, amely a félvezető elemekben helyettesít­heti a szilíciumot és a germáoiu­­mot. A kitűnő optikai tulajdonsá­gú, jó elektronikus vezető és a sugárhatást is álló üvegben kén, szelén és tellur atomok helyettesí­tik az oxigént. A felhasználásával készült új típusú katódsugárcsövek mérete csupán egy tizede lesz a hagyományos csövekének, ugyan­akkor legalább tízszer érzékenyeb­bek lesznek. Az új típusú üveg „memóriája“ lehetővé teszi, hogy képeket tároljanak benne, mind az emberi szemmel látható, mind pe­dig a láthatatlan tartományban. A szakértők remélik, hogy az újfajta üveg segítségével fényképekhez is juthatnak — a hagyományos vegy­szerek nélkül. A STABILITÁS szigete FELÉ A Szovjetunió dubnal egyesített magfizikai kutatóintézetében meg­kezdődött új kisérletsorozat re­ményt nyújt arra, hogy rövidesen sikerül elérni a stabilitás szigetét, vagyis mesterségesen létrehozni a 110—114-es transzurán elemeket, amelyek a fizikusok feltételezése szerint stabilak, — tehát nem bom­lanak el olyan rövid idő alatt, mint a 102—105-ös transzurán ele­mek. A kísérletek során két össze­kapcsolt gyorsítóval 850 millió elektronvoltos energiára gyorsítot­tak fel xenon ionokat, majd a ne­héz ionok nyalábjával urán, biz­mut és más nehéz elem céltárgya­kat bombáztak. Az első kísérleti eredményeket most elemzik. Florov akadémikus, a kísérletek vezetője szerint sikerült létrehozni azokat a kísérleti feltételeket, amelyek között elérhetik a stabilitás felté­telezett szigetét. ÜJ ÄSVÄNY: KOMAROVIT A Kóla-félsziget vulkanikus kő­zeteiben eddig ismeretlen ásvány­ra (Kalcium-mangán-niobszilikátra) bukkantak a szovjet geológusok. Az új ásványt felfedezője, P. Por­­tov professzor Komarov firhajősről komarovitnak nevezte el. A Szov­jetunió ásványtani társasága, to­vábbá a nemzetközi ásványtani egyesülés megerősítette, hogy a komarovit eddig ismeretlen ás­vány. Felfedezett példányát átad­ták a Szovjet Tudományos Akadé­mia moszkvai ásványtani máseu­­mának. <záz évre“, — válaszol erre * a kérdésre FEOFAN DAV1- TAJA szovjet tüdős — „ha az em­beriség nem tesz valami érdemle­geset az oxigén mennyiség felújí­tása érdekében“. Honnan vesszük az oxigént? Mi­lyen mértékben használjuk el? Közismert tény, hogy a földi nö­vényzet fotoszintézise által kelet­kezik, és mennyiségéhez a világ óceánjainak fitotömegei is hozzá­járulnak. A meglevő oxigénkészle­tet az élőlények légzésükkel von­ják el s ezen felül az oxigénfo­gyasztáshoz hozzájárul az egyes elemek oxidálása, mint például a szerves vegyületek rothadása. A természet bölcsen szabályozza a Föld oxigénkészletét. Amikor Földünk nagyobb részét tengerek és óceánok borították, a növény­világ a tengerekből kiemelkedő szárazföldön aránylag csekély volt. A Föld légterébe lényegében sok­kal kevesebb oxigén került, viszont az „oxigénfogyasztő“, ennek az él­tető gáznemű elemnek felhaszná­lója is lényegesen kevesebb volt, mint ma. Az egyensúlyt törvényszerűleg az ember megjelenése bontotta meg. Ahhoz, hogy gabonát vethessen, ki kellett irtania az erdőket. A leg­utóbbi százezer esztendő alatt az ember az erdők kétharmadát pusz­tította el, amelyek a föld felszíné­nek 50—80 millió négyzetkilomé­terét borították. Ez azt eredmé-Hány évre elegendő az oxigén? nyezte, hogy lényegesen kevesebb oxogént „állított elő“ a természet, mivel a kisebb bokrok, amelyek a iákat felváltották — és szintén oxigént lehelnek ki — lényegesen kevesebb oxigént termelnek. Az ember fűtőanyagokat kezdett használni, s ezzel mesterségesen növelte az oxigénfogyasztást, mi­vel az égés folyamata nem más, mint oxidáció. Egymagába ez a fo­lyamat 273 milliárd tonna oxigén­gázt nyelt el. Igen, az ember megbontotta a korábbi egyensúlyt. Vajon veszé­lyes-e mindez a jövő szempontjá­ból? Egy helyes, hosszúlejáratú előre­jelzés kidolgozása azt jelenti, hogy meg kell találni annak módját, hogyan lehet ezt a kérdést legjob­ban megoldani. Éppen ennek a feladatnak a megoldására vállal­kozott a Gruzln SZSZK Tudomá­nyos Akadémiájának tagja Feofan Davitaja A 273 milliárd tonna önmagában nem számottevő, amint azt a tüdős megítéli, és a levegőrétegben levő oxigén mennyiségének csak 2 ezre­lékét teszi ki. Az ilyen veszteséget kísérleti módszerekkel alig lehet értékelni. Vannak azonban más, ennél kel­lemetlenebb adatok, amelyek a légréteg oxigéntartalmának csök­kentéséről alkotott elméletet iga­zolják. A legutóbbi fél évszázad alatt a levegő széndioxid tartalma 10—12 százalékkal növekedett. Más szavakkal kifejezve, az oxigén, amely a fűtőayagokkal együtt „égett el“, széndioxiddá változott. A Lomonoszov, valamint Lavoisier által kidolgozott és az anyag fenn­maradásénak törvényét bizonyító elv alapján elmondhatjuk, hogy a légrétegben levő szabad oxigén mennyisége csökkent. Egyelőre az oxigénfogyasztás még aránylag alacsony. De ml lesz holnap? Napjainkban a villanymű­vekben, a vegyi reaktorokban és más kazánokban évente 13,1 mil­liárd tonna oxigént „égetünk el“, ami által 14 milliárd tonna szén­dioxid keletkezik. Ez a szám év­­ről-évre átlagosan 8 százalékkal emelkedik. Az oxigén részleges nyomásának egyharmaddal való csökkentése nyomán, amint Ismeretes, oxigén­hiány áll be, s e nyomás 2/3-dal történő csökkenése az ember szá­mára halálos kimenetelű. Ezzel egyidöben növekszik a légréteg széndioxid (CO2) koncentrációja, ami természetszerűleg az oxigén csökkenését vonja maga után, ami szintén figyelmeztető jel. A szén­dioxid tartalom százszoros növeke­dése az emberre igen kedvezőtle­nül hat és 250—300-szoros kon­centrációja katasztrofális kimene­telű. A jövőben milyen gyorsan hasz­náljuk el azt a gáznemü anyagot, amelyre a lélegzéskor szükségünk van? Ha feltételezzük azt, hogy az emberiség évente csak egyetlen százalékkal több oxigént fogyaszt, akkor 790 év eltelte után hiánya kritikussá válik. A termelés növekedésének jelen­legi gyorsaságát kifejező számada­tokat figyelembe véve az egy szá­zalékos fogyasztásnövekedés nem valószínű. Ennél sokkal reálisabb feltevés, amint azt a gruzln tudós kiszámította, az évi 10 százalékos oxigénfogyasztás-növekedés. Ez esetben azonban a katasztrófától alig száz év választ el. Igen borús kilátás ez. Emlékezzünk csak arra hogy az emberiség pusztulását már nem­egyszer megjósolták. Feltétlenül az oxigénhiány problémájából is meg kell találnunk a kivezető utat. S ez milyen lesz? Feofan Davitaja mint sok más szakember is, az energiatermelés olyan módszereit ajánlja, amelyek nem fogyasztanak oxigént; vízierő­müvek létesítését, amelyek a fo­lyók, Illetve a tenger apály-dagály energiáját használja fel, továbbá olyan energiaforrásokat, amelyek a szél erejét, a nap sugarait és a föld belsejének energiáját állítja az emberiség szolgálatába, vala­mint atomerőműveket javasol. A Szovjetunióban jóváhagyták az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának egy külön határozatát, amely a természetvédelem fokozását és a természeti energiaforrások jobb kihasználását tűzte ki. Ez a hatá­rozat rendívüll figyelmet fordít a városok légkörének szennyezése elleni harc intézkedéseire. A lég­kör szennyezés meggátlását célzó intézkedések között jelentős he­lyet tölt be a légkörbe elillanó gá­zok megtisztítása, a pernye össze­gyűjtése, a gépkocsik kipufogógá­zaiban levő mérgező anyagok mennyiségének csökkentése, je­lentősebb erdőtelepítés és a váro­sok „tüdejének“, zöld övezeteinek létrehozása, ami kétségkívül fel­javítja a légkör összetételét. Ezt a nemes célt szolgálja a Szovjetunió és a USA között 1972. májusában a természet, a környezet védelmé­ben való együttműködésről megkö­tött szerződés Is. LAZAR LIFSIC, mérnök (APN) 1 Az osztályozott nyersanyagot ezután átmossák, és az aprítókba szállítják,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents