Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-02 / 22. szám
1973. Június 2. SZABAD FÖLDMŰVES 3 10 KEZEKBEN A GYEPLŐ! A tűző nap szórta aranysárga sngarát a szépen zöldelld növényzetre, mikor bejártam a galántai Járás egyes mezőgazdasági üzemeit. Mindenütt az emberek arcán ülő elégedettség, mosoly fogadott. Nem volt ez másképp a žiharecl (zsigárdi) efsz-bcn sem, ahol a közös vezetőivel folytattam beszélgetést a tavaszi munkák második szakaszának a menetéről. Pápay József, a közös agronómu•a röviden elemezte a munkák menetét és többek között elmondta, hogy nagyon szépek az őszi vetések, de nincs panasz a tavasziakra sem. A gabonafélékből ez évben — ha nem jön közbe rossz időjárás — rekordtermést érhetnek el. Sajnos, a föld már annyira szomjas, hogyha rövidesen nem kapunk esőt, az is befolyásolhatja a hektárhozamokat. Teljes ütemben folyik a kultúrnövények tápanyagpótlása, valamint a vegyszeres gyomirtás. A gabonaneműeknél már befejeztük, és a 250 hektár kukoricaterületen pedig 120 hektáron elvégeztük Lasso és Zeazin keverékkel vetés előtt a gyomirtást. Az említett keverék nagyon jól hatott a gyomokra. Jól halad a cukorrépa egyelése ás a kertészetben a palántázás. Mondhatjuk, hogy járásunkban a palántanevelés terén a legjobb sikerekkel dicsekedhetünk. A közelmúltban építettünk egy üvegházat, mely nagyban elősegíti a palánták tápanyagkockában való nevelését. Kertészetünk 60 hektárt tesz ki, ehhez szükséges volt, hogy négy melegágyba is bevezessük a fűtést, így a kellő mennyiségű palántát elő tudjuk hajtatni. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az üvegházban tíz hektárra zöldpaprika-palántát, négy hektárra paradicsom-palántát, hat hektárra nyári káposztát, három hektárra korai káposztát és három hektárra uborkapalántát tudtunk nevelni tápkockákban. Ez nagy segítség volt abból a szempontból, hogy a korán kiültetett palánták egy részét a tavaszi hideg szelek megkárosították és azt az említett tápkockákban nevelt palántákkal pótolni tudtuk. A jó hektárhozam elérése céljából a kertészetben tíz vagon istállótrágyát adtunk egy hektárra és nem kevesebb, mint 460 kilogramm póttrágyát tiszta tápértékben. Az Uvegház építésével azt is elértük, hogy már a télt hónapokban, azaz január 15-től munkalehetőséget biztosíthatunk az asszonyoknak. A berebetakarítás is jól megy, melyet felszárítva hereliszt formájában értékesítünk a felvásárló üzemben, több mint kétszáz hektárról. Száz hektárt hagyunk meg az állatállomány részére, szálastakarmányként. A szövetkezetnek saját szárítója van (BS—6 típusú), melyet 1971-ben építettünk, mondhatjuk, hogy rekord idő alatt (három hónap). Több mint három millió koronába került a felépítése és hogy ilyen rövid idő alatt felépült, köszönhetjük a saját építőcsoportunknak és a szövetkezet vezetőségének. Időben beszerezte a hozzávaló berendezést. A szárítónk három műszakban működik. Az 1971-es évben, mikor befejeztük építését, (június 16-án) ettől az időtől 85 vagon zöldherét sikerült fölszárítanunk és az 1972-es évben ezt a mennyiséget már 189 vagonra növeltük. Ezzel szlovákiai méretben szárítónk a legnagyobb teljesítményt nyújtotta s így az első helyezést nyerte. Nem is mondva azt, hogy ezzel mennyire elősegítettük a munkaerő-csökkentést, azaz nem kellett a herét kazalozni és a szárítással jóminőségű fehérje tartalmú herelisztet nyertünk. A közös elnöke Mrázik Štefan, nemzetgyűlési képviselő beszélt az eddig elért eredményeikről, melyet több kitüntetés és diploma igazol. Elmondta, hogy nagyon szép eredményeket értek el a növénytermesztésben, de nem kell szégyenkezniük az állattenyésztésben elért sikereik miatt sem. A múlt évben kenyérgabonából nem voltak legjobbak a hektárhozamaik, mert a betakarítás időszakában nagyon rossz volt az időjárás (esőzések) s ez nagyban csökkentette a termést. — Minden lehetőséget kihasználunk, hogy teljesíthessük pártunk XIV. kongresszusa határozataiból reánk háruló feladatainkat. Gabonafélékből három fajta búzát termesztünk. A Jubilejnát, a Bezosztáját és a Kaukazt. Nagyon jók a tapasztalataink a Bezosztája fajtóval, jók voltak a hektárhozamok és nagyon fontos tényező, hogy beéréskor ki nem hullik. Terveink a következők: búzából 45 mázsa, árpából 40 mázsa, kukoricából 60 mázsa (szemes állapotban), cukorrépából pedig 450 mázsa hektáronként. Az állattenyésztésben csökkentjük a növendékmarháknál és a sertésállománynál az elhullást és nyolc literre növeltük a tehenenkénti napi fejési átlagot. Az évi tervezett átlagot, mely nem kevesebb, mint 3030 liter egy tehénre, túl akarjuk szárnyalni. Fülöp János, a közös ökonómusa a gazdasági eredményeket méltatta. Elmondta, hogy a szövetkezet mérlege évről-évre felfelé ível. Ezerkétszázhuszonhárom hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak, ebből 1299 hektár a szántóterület. A múlt évben 22 millió korona volt a bevételük s ebben az évben ezt az összeget három millió koronával túllépik. Mindezekből arra következtethetünk, hogy a kormánykerék jó kezekben van, mert a vezetőség jóakaratából, mely megtalálta az utat a tagság közeledéséhez, a járás egyik legrosszabb szövetkezetét a jó szervezés alapján a járás legjobb szövetkezetei színvonalára emelték. Tehát ugyanazon környezetben, s ugyanazon a területen és ugyanazokkal a tagokkal, az agilis és a mezőgazdaságot szerető vezetők csodákat tudnak művelni, ha megkeresik az utat a tagság közeledéséhez és azok lelkére tudnak beszélni és mindamellett szaktudásokat tudják érvényesíteni. Az említett szövetkezetben ezeket a lehetőségeket megkeresték s így a tagság bízik bennük. Nincsenek nehézségeik az egyes munkafolyamatok elvégzésénél. A szövetkezet vezetői megteremtették a jó kapcsolatot a helyi pártvezetőség és a hnb vezetőségével. Az egyes határozataikat szigorúan ellenőrzik és a végrehajtásuknál úgy szervezési, mint gazdasági téren segítséget nyújtanak a közösnek. Ehhez mi is sok sikert kívánunk. GÄL JEROMOS \\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ > í Hazahívták szülőfalujába Sokáig szótlanul mentünk. Az új mezei utat nemrég mosta tisztára a tavaszi eső. Kissé odébb még kötésig ért a sár. Kerek arcú fiatalember a kísérőm. Neve Köteles János. Már hét esztendeje Irányítója a Nová Bodva-i (újbódvai) szövetkezetnek. — Ez volt — mutat a feneketlen sártengerre, s mosolyog. — Csapadékos Időben gyakran mosni kellett a ruhát. Már majdnem a falu alatt Jártunk, amikor ismét megszólalt: — Eleinte kinevették a vezetőket. — Miért? — Ezért az új útért, meg a többiért, de tizenkét kilométeren kész. Ebben az ötéves tervben negyvenöt kilométernyi új mezei utat építünk. — Hogyan vélekednek most a dolgozók? — Ma már mindenki természetesnek tartja. De akkor az elején ... Fél év alatt meg kellett építeni, az volt ám a tudomány! — Miért jött Ide? — Csodálkozva néz rám, nem érti a kérdést? — Idevalósi vagyok. Itt született anyám, apám Is. Hazajöttem. — Nem félt? — Kicsit gondolkodik, töprengve válaszol. — Jól ismertem az elnököt, meg a többi vezetőt. Nem kellett tőlük tartanom. Lényegében tanulni jöttem ide. A Főiskola után tovább kellett magam képezni. Elsajátítani a gyakorlati Irányítás tudományát. Mintegy 50 iratait húzott haza és tart Itthon a szövetkezet. Akad köztük traktoros, gépszerelő, állatgondozó és egyéb szakmunkás. Szép számban járnak különféle szakmunkás-tanfolyamokra, középiskolákra és a főiskolára. BESZÉDES SZAMOK A négyezer hektáros egyesített szövetkezet négyszáz embernek ad munkát, nyugodt megélhetést. Ügy gondolom, elegendő, ha néhány számot idézek: a szövetkezet 1965-ben kezdte a szakosítást. Ez idő alatt a korábbi 6,4 millió koronáról 38,5 millió koronára emelkedett a bruttó termelés s idén már meghaladja az 55 milliót. Egy dolgozó munkatermelékenysége tavaly 108 ezer koronán felül volt, s az egy hektárra eső mezőgazdasági termék értéke 16 500, az árutermelés értéke több mint 19 ezer, az egy főre eső kereset pedig 28 ezer korona volt. A szövetkezet vezetői és irányító szakemberei közül nyolcán főiskolát, negyvenötén pedig szakközépiskolát végeztek. Minden felelős beosztásban hozzáértő embert foglalkoztatnak. Az állattenyésztést például állatorvos irányítja. A szakemberekről és a vezetőkről csak annyit: úgy hiszem, ez a közösség egyike a járás legfiatalabb korú szövetkezeti vezetötestületének. MI AZ, AMI VONZ ÉS MI AZ, AMI KÖT? Fiataloktól várom a választ. Azoktól, akik 16—20 éves fejjel jöttek a szövetkezetbe s a föld, a szőlő, a gyümölcsös, a nagyüzemi állattenyésztés, vagy a gépek mellett dolgozva kívánnak élni. Domonkos János, Tóth Mária, Szepesi József, Szabó Ilona, Matesz János, Köteles Edit, Karafa Gyula, Kuruc Erzsébet és a többiek vallomásaira vagyok kíváncsi. Nehéz szóra bírni őket. Nekik itt minden természetes. Az első bátortalan nyilatkozat: — Fejőnő akartam lenni — szólt a piros arcú, csodálkozó szemű Tóth Mária. — A szülei mit szóltak ehhez? Mit mondtak, amikor beszélt céljáról? — Azt mondták, ezért nem volt érdemes jól tanulnom. — Maga mit válaszolt erre? — Nem értettem velük egyet, azonban mellettük szerettem meg az állatokat. — Mondja meg ószintén, nem csalódott? — Nem. A rámbízott tehenektől átlagosan 4300 liter tejet fejek évente és szépen keresek. Az új, szociális épület lehetővé tette, hogy úgy járjak munkába, mint mások a gyárba. Szerintem aez nagyon fontos. Ha felépül az ú] 1000 férőhelyes tehénistállő, akkor a munkakörnyezet lényegesen javul. A traktorosok közül Domonkos János a legbátrabb. — Szövetkezetünkben a termelőeszközök egyre tökéletesebbek. Az egyesítés után lehetőségünk nyílt a termelés szakosítására. A nagyobb területen az új, nagyteljesítményű gépeket eredményesebben kihasználhatjuk. Ezzel csökken az önköltség és nagyobb a kereseti lehetőség. V • • Zömök, csöndes fiatalember Köteles János, mezőgazdasági mérnök. Megszállottja az okosan szervezett nagyüzemi termelésnek. Tüdős professzorai nagy jövőt Jósoltak neki. A kutatóintézetben komoly beosztást ajánlottak neki, de éppen aznap kereste fel őt egy küldöttség szülőfalujából. Ünneplőbe öltözött földművesek, barátok, Iskolatársak. A következőket mondták neki: — Gyere haza, János, téged akar a nép. Mi segítünk, ő a kutatói munka helyett szülőfaluját választotta. Illés Bertalan OL I Mi okozza a pH-értek csökkenését? Ezzel már foglalkozva az ammónia hatására bekövetkező talaj h pH-érték csökkenésének egyik fő előidézőiéként a nitrifikációt tar- I tottam. Most, megemlítek még két hatást, mely ezt a jelenséget szin- J tén eredményesen előidézheti. Az egyik a szervetlen sók redukciós hatása; a másik pedig a gyökérszövetben végbemenő hidrogén ki- i cserélődés következménye ammó* nia (pH+4) és kálium (K+) ionokj ra. Hogy a legvalószínűbben ez az ! utóbbi két hatás, de főleg az utolsó a pH-csökkenés és a foszfor; felszabadulás előidézője, ezt úgy bizonyították be, hogy (inhibálták — lelassították) megakadályozták a nitrifikáció bekövetkezését. Ezzel kizárták a nitrifikáció által g előidézett pH-csökkenés lehetöséj gét. Azonban tapasztalták, hogy i erre mégis sor került. Ennél a hatásnál persze nemj csak nitrifikáclóról van szó. A kísérlet folyamán ezt az is bizonyí- I tóttá, hogy a szuperfoszfát-kálium® szulfát kombinációnál is bekövet- I kezett a részleges pH-csökkenés, azonban a gyökér belső foszfor. tartalmának a gyarapodásával a ■ növények szárazanyag értéke is s javult. Jj Hét évvel ezelőtt közöltek olyan j eredményeket, amelyek bizonyítot- 5 ták, hogy a kationok és az anionok fokozott abszorbciója a gyökerek» re pH-változást okoz. A kationok, í mint például az ammónia és a k᧠lium abszorbciója, lényegesen fe[ lülmúlja az aionok abszorbcióját. a gyökérfelületről sok bioké\ miailag nagyon aktiv hidrogén ion I (H+) szabadul fel, s ez pH-érték csökkenést okoz. Valamennyi pH-értéket befolyásoló tényező a növény jobb foszforellátását eredményezi. így fejlődik ki a növény erőteljes gyökérrendszere is. Az ammóniázásról ; olyan megjegyzések is elhangzot) tak, hogy a növény nem fejlödik-e túlságosan buján, mint ahogyan sok esetben egyéb nitrogéntrágyáknál szokott. Ezekre azt mond* hatom, nem, a növény haragos s zöld színű, erőteljesen fejlődő ké■ pes gyökereivel együtt, ami a föld J fölötti szár fejlődésére rendkívül и kedvező. Ha ezen hatások alatt a 1 gyökérzónában a pH-érték 7,3-ről ; 6,7-re módosul, akkor a felvehető j foszfor aránya (НгРО_4—HPO~4) ! 0,8-ről 3,2-re nő. Ezzel a növények 5 tekintélyes mennyiségű foszforhoz j jutnak. Az előbbiekben leírtakról, vagyis j a foszfornak és a másznék a gyö- I kérbe jutásáról s az ammónia hatásáról a korszerű autorádiografi\ kus és elektromikroszkópikus fel; vételek is megbízható bizonyítékot S 3 nyújtanak. A radiográfikus felvételeken a P33 radioaktív foszfor ki- i sugárzásával alakul ki a kép. Megmutatja a táptabletta és a talaj haj tárvonalán a foszfor elhelyezkedé- I sét! A bizonyos ideig talajban tartott s a már említett háromféle trágyakombinációból készült tabletták felvételei azt mutatják, hogy a tiszta szuperfoszfát használatánál élesen elhatárolt fekete köralakú folt alakult ki, s abból foszfor alig jutott tovább. A káliumos kombinációban a folt széle csak kicsi, az ammóniásban pedig nagyon kiszakadozott. Nem észlelhetők a tabletta elhatároló körvonalai, látni, hogy a foszfor milyen messzire jutott el a talajban, és hogyan hatolt a gyökerekbe. Nagyon meggyőzó bizonyítékot nyújtanak a gyökérmetszetról készült elektromikroszkópos felvételek is, ahol a radioaktív foszfor elhelyezkedése fehér színben látszik* Szépen látható a tiszta szuperfoszfátnál, hogyan alakul ki a gyökér felszínén a jellegzetes fehér sáv. A káliumos-szuperfoszfát kombinációnál a fehér réteg már vastagabb, helyenként áttöri a gyökérfalat. Az ammóniás szuperfoszfát kombinációnál pedig jól látni, hogy a foszfor fehér foltjai szinte láthatatlanná teszik a gyökérfalat, s hatásosan kitöltik a gyökér sejtközi állományát. A leirt rendkívül meggyőző szemléleti kísérleti anyag jól bizonyítja, hogy a meszes talajokon az ammőniumszulfát, de főleg az ammóniázás mennyire hatásosan csökkenti a talaj pH-ját, felszabadítja a hiányzó foszfort, melynek nagy része e feltételek mellett Jut be a gyökérzetbe. Ezekből az adatokból elegendő, ha csak annyit jegyezünk meg a mészkarbonát tartalmú talajok trágyázásával összefüggésben (főleg Csallóközben), hogy a szilárd nitrogéntrágyák közül az ammóniumszulfátot kell használni elsősor-, ban. A legjobb hatást pedig az ammóniázás nyújtja, mert olyan gyökérzetet és foszforellátottságot biztosít, mely a meszes talajokon segítséget nyújt a növények foszfor-szükségletének a felvételéhez, s ezáltal a kifejezőbb termelési eredmény eléréséhez. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor sikerül a minimum-törvény szerint azt a tápanyagot feltárnunk, mely a többi kedvező termelési feltétel mellett úgyszólván egyedüli lehetöga a jobb hozam elérésének. Ezen ismeretek alapján végzett céltudatos növénytáplálás eredményezheti a jő, új fajták mellett a búzatermesztésben is a legnagyobb tartalékot. Mind a gabonáknál, mind a kapásoknál ezzel több mint húsz százalékos hozamtöbblet elérhető. Tudom, merész állítás ez, de ha a meszes talajokon a növények számára felvehetővé tesszük a kötött foszfort — mely manapság hiánycikk —, akkor azok ezt nagyon bőségesen meghálálják. TARR GYULA, vegyészmérnök, az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója. Mindenkinek int baromfi! A Magyar Népköztársaságban az utóbbi tíz esztendőben megnégyszereződött a baromfihús-termelés. A jelzett időben körülbelül százezer tonna baromfihúst termeltek évente. Idén leginkább a kacsa- és a libahús termelését fejlesztik. Azzal számolnak, hogy év végére elérik a 12Q ezer tonna termelést. Gyorsítja a csírázást и Illetékes tudományos munkahelyek dolgozói megállapították, hogy a Laser-sugár kedvezően befolyásolja a magvak csírázását. Egyszeri tíz és ezer másodperces sugárzás esetén a saláta magja sokkal gyorsabban kelt, mint egyébként szokott. A zabnál végzett kísérleti sugárzásnál a növény szára sokkal rövidebb lett, mint máskor szokott, azonban hozama hasonló maradt, mint régen. (KST) Hatemeletes serteshizlslda A Litván Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa — Riga — közelében az ottani állattenyésztési és állategészségügyi kutatóintézet közreműködésével hétemeletes sertéshizlaldát épUettek. A farmon minden munkaműveletet automatákra programoztak be. Az állatok I húsz kilogrammos súlytól száz kilogrammig öt hónapon belül megg híznak az automatákkal adagolt abrakkeveréktől.
