Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-02 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. fdnins 2. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE л szövetkezeti földművesek SZÖVETSÉGÉNEK FOKOM* Megérdemelt kitüntetés Jó eredmények, növekvő feladatok Ä szövetkezetek egyesülése. Illetve nagy gazdasági egységek kialakulása a szövetkezetek gazdasági és társadalmi életében minőségi változásokhoz vezet. Törvényszerű Jelenség, hogy az egyesülés után olyan problémák is jelentkeznek, amelyek az egykori kisebb gazdaságokban az utóbbi években már ritkábban mutatkoztak. Arról van lényegében szó, hogy az egyesülés szükségszerűen megbontja azokat a közgazdasági és emberi viszonyokat, amelyek a kisebb szövetkezetekben az eltelt huszonöt év folyamán kialakultak. Ez legfőképpen a gazdaság szervezési és tervezési rendjének módosulásában Jut kifejezésre. Az egyesülés a birtok- és a társadalmi viszonyokban Is minőségi változásokhoz vezet. A szövetkezeti tagok közös tulajdona több község határára kiterjed és több falu közössége egyetlen közösségé alakul át. Persze a birtokviszonyokban Jelentkező minőségi változások előnyeit nem tudatosítják mindenhol egyik napról a másikra. És a faluközösségek közötti összhang sem alakul ki minden esetben zökkenésmentesen. Az egyesülés áldásos következményei azokban az egyesült szövetkezetekben előbb mutatkoznak, ahol a vezetőség felismerte a közösségi kapcsolatok fejlesztésének szükségességét és a termelés új koncepciójának kialakításával párhuzamosan elmélyíti az egyesült közösségekben az együvétartozás tudatát. Ahol tehát a termelésben való kölcsönös érdekeltség és függőség alapján, közös erőfeszítésekre ösztönzik az egyesült szövetkezet tagságát. A közelmúltban főleg abból a célból kerestem fel a rožňavai Járáshoz tartozó Dlhá Ves-i Aranykalász Efsz-t, amely az év eleiétől 3572 hektáron, hat község határán gazdálkodik, hogy áttekintést nyerjek és nyújtsak olvasóinknak az egyesülés következményeiről. Arról, hogy miiven Jelenségek mutatkoznak a termelésben, a munkaszervezésben és a hat község lakosságának a munkához való viszonyában. Előrebocsájtom, hogy egy olyan egyesült szövetkezetről lesz szó, amely bár kisebb méretű, de lényegében már régebben egyesült két efsz, a „Barátság“ és az „Aranykalász“ házasságából született, s mely aránylag jó anyagi feltételek mellett lépett fejlődésének ű] szakaszába. Elsősorban is arra voltam kiváncsi, hogyan viszonyulnak a szövetkezeti tagok az új, megnövekedett gazdasághoz?! Az egyesített szövetkezet elnöke, Fejes Viktor elvtárs és mások is — s persze az egyes munkahelyeken tapasztalható kedvező jelenségek Is — azt bizonyítják, hogy az egyesülés a kisebb faluközösségek dolgozóira kedvező hatással volt, az egészséges versengés, vagyis a termelés növekedését szolgáló szocialista munkaverseny széleskörű kibontakozásához vezetett. A hat falu kommunistái és pártonkívüli dolgozói teljes egyetértésben végzik munkájukat. Lényegesen növekedett a politikai nevelő munka hatékonysága, melynek elválaszthatatlan részét képezi a szemléltető agitáció, a kiváló dolgozók nyilvános dicsérete és a néhány lemaradozó bírálata is. Természetes, hogy a helytállásban elsősorban is az a hat kollektíva Jeleskedik, amely a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyez. Lényegében tehát ezzel, a dolgozók kezdeményező készségének nagyszerű kibontakozásával magyarázható az is, hogy aránylag rövid idő alatt felszámolták a gazdaság egyes részlegei közötti aránytalanságokat. Ilyen viszonyok mellett a szövetkezet vezetőségének megvan az erkölcsi alapja ahhoz, hogy bizakodva nézzen a növekvő gazdaságfejlesztési feladatokkal járó Jövő elébe. A jó indulás következményei a termelési eredményekben is megmutatkoznak. Nagy vívmánynak tekinthető, hogy állattenyésztésük minden mutatóban elérte a Járási átlagot, tehát, hogy lényegesen emelkedett a tejtermelés, a szarvasmarha-hizlalás és a malacnevelés színvonala, s így az áruértékesítési tervüket az első negyedévben hiánytalanul teljesítették. Az állattenyésztési részlegek dolgozói munkaversenyben vannak egymással, mely verseny alapját a szocialista kötelezettségvállalások képezik. Kendős Molnár Andrásnét és Nagy Jánosnét, a hízómarhák példás gondozóit, munkahelyükön találtam. Rend és tisztaság jelezte helytállásukat és az, hogy a hízómarhák egyedenkénti és napi átlagos súlygyarapodása egy kilogrammon felül mozog. Űk is résztvesznek a szocialista munkaversenyЛ Л Л A fóliasátrakban is irtani keli a gyamot. ben és ötvenkét mázsa hús terven felüli kitermelésére vállaltak kötelezettséget. Lelkiismeretes munkájuk és hangyaszorgalmuk arra utal, hogy valóban megérdemelték az állami kitüntetést, amit a huszonöt éven keresztüli Jó munkájuk méltó elismeréseként kaptak. Szlovák Rudolf négytagú tehéngondozó csoportja a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyez. A sajátos viszonyaik között szép kötelezettségvállalásnak minősíthető, hogy az év végéig el akarják érni a tehenenként 2800 literes évi átlagtejhozamot és terven felül 15 550 liter tejet adnak közellátásunknak. Eredményes verseny bontakozott ki a gépesítők és a Javítóműhely dolgozói között is. Lőric Lajos és Varga Sándor öt-öt tagú gépesítő brigádja azért versenyez, hogy a gépek jobb kihasználásával, a munkák minőségének Javításával és lényeges üzemanyag-megtakarítással járuljon .hozzá a szövetkezeti termelés Jövedelmezőségének növekedéséhez. Flander István héttagú gépjavító brigádja a verseny céljaként a javítások színvonalának növelését, alkatrész-megtakarítást, a gépek rendszeres karbantartását és az újító mozgalom fejlesztését tűzte ki. Jelenleg a kombájnokat javítják, Illetve készítik elő az aratásra. Ügy tűnik, hogy a verseny kedvező hatással van munkájukra, mert irányukban sokkal több dicsérő, mint bíráló szót hallottunk. A szövetkezeti tagoknak az egyesült nagygazdasághoz való viszonya, a széles körben meghonosodott szocialista munkaverseny, a gazdaság fejlődését szolgáló törekvések arról tanúskodnak, hogy az „Aranykalász“ tagjai nemcsak egyetértenek a párt mezőgazdasági politikájával, hanem teljesíteni is akarják azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusának gazdaságfejlesztési irányelvei a mezőgazdasági dolgozók részére meghatároztak. Az egyesüléssel lehetővé vált a termelés nagyméretű összpontosítása és szakosítása. Természetes azonban, hogy ez komoly beruházásokat is igényel. Mivel előtérbe a szarvasmarhaállomány és a sertések összpontosítása került, mielőbb korszerű istállókat kell építeni. Másik igényes beruházási feladat a géppark korszerűsítése. Ugyanis a nagytáblás gazdálkodásra való áttérés nemcsak lehetővé teszi, hanem sürgeti a nagyteljesítményű, korszerű gépek vásárlását. A természeti adottságok arra ösztönzik a szövetkezetét, hogy a gabona részarányát lényegesen növelje. Ezért már az idén a szántóterület 60,7 százalékán termesztenek gabonát. Az ipari növények termesztését is jó jövedelemforrásnak tekintik. Sajnos azonban néha előre nem látható problémák fékezik az eredeti elképzelések megvalósítását. Így például vetőmag hiányában a len vetésterületét korlátozni kellett a tervszerinti ötvenhat hektárról, huszonöt hektárra. Az egyesült szövetkezet vezetősége a termelés fejlesztéséhez szükséges anyagi-műszaki előfeltételek megteremtése mellett, nagy gondot fordít a dolgozók élet- és munkakörnyezetének javítására is. A vegyszeres gyomirtás és a takarmányok gépesített begyűjtésének meghonosításával, a minimumra korlátozzák az erőkifejtést igénylő fizikai munkát. Az állatgondozók munkakörülményeit pedig a korszerű öltöző és zuhanyozó könnyíti és szépíti. Egyébként úgy határoztak, hogy két éven belül a gazdaság minden részlegén kényelmes, tehát a növekvő igényeket is kielégítő szociális helyiséget építenek. A szövetkezet példásan gondoskodik a nyugdíjasairól és a fiatal házasokról is. A munkából kiöregedett — és segítségre szoruló szövetkezeti tagokat szükség szerint támogatják és sok évi helytállásukért — születési és más évfordulók alkalmából — az öregeket megjutalmazzák. A fiatal házasokról való gondoskodást méltóan kifejezi az a nyolc szövetkezeti lakásegység is, amelybe a fiatal házasok rövid időn belül beköltözhetnek. Az egyesült szövetkezethez tartozó községekben a sportélet fellendülése tapasztalható. A szövetkezet mellett jelenleg három labdarúgócsapat, asztalitenisz és motoros szakosztály működik, de úgy hírlik, hogy már további sportkörök is bontogatják szárnyukat. Mindez azzal magyarázható, hogy az egyesült szövetkezet hatékony erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a kezdeményező fiataloknak, függetlenül attól, hogy ezek a kezdeményezések a szövetkezethez tartozó hat község melyikében tapasztalhatók. Az egyesült „Aranykalász“ gazdasági és társadalmi tevékenysége tehát arra utal, hogy megérdemelte a közelmúltban kapott állami kitüntetést. ILLÉS BERTALAN Az utóbbi évtizedekben nagyot változott a világ. Még a mezőgazdaságban dolgozóknak is lehetőségük van, hogy nyár közepén Pieáfanyban gyógykezeltessék magukat. Hazánk egyik legjelentősebb fürdővárosa suk meglepetést tartogat az ott élők számára. Gondolom, legtöbben megcsodálják a „Szerelem tavának“ színpompás növényzetét. A mezőgazdaság új jogi normáiról A CSKP XIV. kongresszusa, a KB áprilisi plenáris ülése, valamint az efsz-ek VIII. kongresszusa határozatai alapján az Illetékes szervek a mezőgazdaság területét érintő új törvények előkészítésén munkálkodnak. A mezőgazdasági dolgozók ezen új törvények, illetve módosítások jóváhagyásét már régóta sürgetik. A joggyakorlat nem lehet a gazdasági és társadalmi fejlődés fékezője, ezért az Illetékesek most a mezőgazdaság területét értntó több Joginorma megszövegezésén fáradoznak, amelyek feladata lesz elősegíteni a mezőgazdasági termelés fejlődését. A szövetkezeti földművesek nagy családját ezúton tájékoztatjuk a készülő törvényjavaslatokról. Ezen új törvények kidolgozása Időt Igényel, mert úgy tervezik, hogy több évtizedre rendezik majd a mezőgazdaság egyes ágazatainak Jogi viszonyait. A következő törvényjavaslatok vannak készülőben: A szocialista mezőgazdaság több mint 20 éves fejlődése során bizonyítást nyert, hogy az egységes földművesszővetkezetek szocialista rendszerünk oszthatatlan részévé váltak, s főleg az utolsó évtizedben gazdaságilag Jelentősen megerősödtek. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növekedése alapján növekedett a bruttó és árutermelésük, a munkatermelékenység, a tagság jövedelme és az idős szövetkezeti tagok nyugdíja. A helyesen alkalmazott anyagi érdekeltség elősegíti a szövetkezetek gazdasági megszilárdulását és színvonaluk állandó növekedését. A CSSZSZK-ban jelenleg 6270 efsz gazdálkodik 3 millió 953 ezer 981 hektár mezőgazdasági területen. Egy-egy szövetkezet átlagban 638 hektár területtel rendelkezik. A CSSZSZK összes földművesszövetkezetében kb. 700 ezer állandó dolgozó működik. Jelenleg a szövetkezetek Jogalapjait az 1959/49. sz. szövetkezeti törvény, valamint az efsz-ek mintaalapszabályai képezik, amelyek nagy részben hozzájárultak az efsz-ek megszilárdításához, valamint továbbfejlődéséhez. Biztosították a szövetkezeti parasztság anyagi és kulturális színvonalának növekedését. Azonban a fejlődés Jelenkori lépcsőfokán már sem az említett törvény, sem pedig a mintaalapszabályok nem felelnek meg teljes mértékben a gyakorlatban. Az efsz-ek Vili. kongresszusának tézisei szerint a joggyakorlat nem lehet a fejlődés hátráltatója, ezért szükséges egy új törvény megszövegezése és jóváhagyása, amely hivatott egységesen rendezni a földművesszövetkezetek belső életét, valamint ezek kölcsönös viszonyait, Illetve egyéb állami vállalatokkal való együttműködésének jogi alapjait. Jelen időszakban már előkészületben a mezőgazdasági termőterület védelmét biztosító 1966/53. sz. törvény módosítása, valamint a mezőgazdasági területek és egyéb mezőgazdasági vagyonhasználat törvényjavaslatának elvei. Ezen új jogi normákról a szövetkezetek tagságát időben értesítjük majd. JUDr. Michal Ďurdiak A szocialista Vizsgáljuk meg a „Mindenki szocialista módon“ és a szocialista brigádmozgalom egyes alkotóelemeit a szövetkezetek körülményei között. SZOCIALISTA MŰDÖN DOLGOZNI AZT JELENTI: 9 a mezőgazdasági termékek termelése és értékesítése állami tervfeladatainak, valamint ezek társadalmi szükségleteinek a megadott időben, mennyiségben és minőségben történő teljesítését és túlteljesítését, 9 a rendelkezésre bocsátott termőföld és termelőeszközök legelőnyösebb kihasználását, 9 a helyesen megállapított teljesítménynormák és a legújabb technikával és technológiával elért jóminőségű munkát, 9 szigorú gazdaságosságot, főleg a munkaerő-, a nyersanyagszükséglet és egyéb költségek csökkentését, valamint a komplex ésszerűsítés céltudatos alkalmazásával elért hatásos termelést és fogyasztást, 9 a bruttó jövedelem és a nyereség optimális létrehozását, ezeknek a helyes elosztását az üzemfeflesztési és a fogyasztási alap között úgy, hogy ez is elősegítse a szövetkezet további előrehaladását. A földművesszövetkezetekben a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom különlegessége abból származik, hogy a tagság jövedelme közvetlenül a szövetkezet mindenkori színvonalától függ. Az efsz vezetősége felelős azért, hogy az állami tervfeladatokat és egyéb kötelező mutatószámokat feldolgozzák az egyes munkaszakaszokra, úgy, hogy ezek az egyes munkacsoportok, illetve egyének szocialista felajánlásainak alapját képezzék. Ugyanúgy kell felosztani az egyes munkahelyekre az önköltség csökkentését, a tartalékok felhasználásút, a jő minőségű termékeket biztosító intézkedéseket. Hasonló módon minden munkaszakaszon meg kell vitatni a szövetkezetnek a munkakörnyezet és életkörülmények javitását elsosegitő intézkedéseit is. b) SZOCIALISTA MŰDÖN ÉLNI AZT JELENTI: 9 я szövetkezeti dolgozók szocialista öntudatának elmélyítését, erkölcsi arculatuk és alkotókészségük fejlesztését, 9 a tagság megfelelő munka- és életkörülményei biztosítását, 9 aktiv közéleti tevékenységét. A szövetkezetek szocialista brigádjának tagjai körében végzendő politikai nevelés szoros kapcsolatban van a jó szocialista munkaerkölccsel, a közös tulajdon iránti tisztelettel és megbecsüléssel, a jó elvtársi viszony megszilárdításával mind a munkahelyen, mind a faluközösségben. Továbbá a társadalmi érdekek iránti helves viszonnyal, valamint a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség elveinek helyes összekapcsolásával és megszilárdításával, a kirívó helytelen jelenség szigorú bírálatával, a brigádban és az egész szövetkezeiben. A brigád tagjai politikai öntudatát jól tükrözi a szövetkezet keretén belüli közösségi tevékenységük (az egyes szakbizottságok, a vezetőség,
