Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-20 / 3. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. január 20. Egyiptomi békeoffenzíva Ismeretes, hogy a közel-keleti probléma megoldását elsősorban az fékezi, hogy az arab országok között nem Jött létre az akcióegység. A többször megtartott „arab csúcsértekezletek“ sem tudták összehangolni a közelkeleti térségben lévő arab országok nézeteit a konfliktus megoldásának érdekében. Sőt a nyári időszakban az „egyiptomi vargabetű“ bizonyos fokú eltolódást eredményezett a Szovjetuniótól és az országban erősödtek azok az elemek, amelyek úgy vélték, hogy amerikai közeledéssel rövidebb idő alatt révbe érhetnek. Az arab válságot lényegesen elmélyítették az egyiptomi belpolitikai életben mutatkozó kilengések. Amíg az egyik oldalon — például az utóbbi napokban a kairói diákok — a megszállt arab területek gyors visszaszerzését követelik, a másik oldalon közömbösség, a problémák elodázása uralkodik. Megerősödött az úgynevezett nasserl jobbszárny, amely a hadsereg egyes jobboldali reakciós tisztjeivel szimpatizál. E- zeknek eszük ágában sincs az, hogy egy esetleges frontális támadással — beleértve a politikai nyomást is — meghátrálásra kényszerítsék az izraeli agresszort. Tény, hogy az egészséges nasseri baloldal eltávolítása megnyitotta az utat a Nyugathoz való közeledéshez. Az újabb hírek azonban azt bizonyítják, hogy az egyiptomi bel- és külpolitika korrigálására kerül sor. Bár a harcnak nincs vége és tovább folyik a küzdelem, úgy az egyiptomi, mint az arab egység megteremtéséért, máris olyan diplomáciai tevékenységek indultak meg, amelyek azt sejtetik, hogy Egyiptom és az egész arab világ újra a Szovjetunióhoz és általában a szocialista országokhoz közeledik, mert a tények azt bizonyítják, hogy a szocialista tábor önzetlenül segíti az arab népek igazságos harcát, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok továbbra is fegyvereket szállít Izraelnek, és ezzel agresszív cselekedetekre buzdítja. Bíztató jelenség az is, hogy az arab államok egyre jobban felkarolják a Palesztin Felszabadító Mozgalmat. Egy időben a jasszer Arafat, az ismert palesztin felszabadító vezető harcos eléggé elhalványult az arab mozgalmak jobbra tolódása következtében. Viszont a Palesztin Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága az elmúlt héten ismét őt választotta a szervezet elnökévé. Kamal Nasszer, a Palesztin Ellenállási Mozgalom hivatalos szóvivője kijelentette, hogy a bizottság új összetétele további lépést jelent az Arab Nemzeti Egység megvalósítása felé. tekintve, hogy abban az A1 Fattah gerilla szervezettől az Arab Felszabadítás! Front elnevezésű szervezetig gyakorlatilag minden jelentőseb gerilla-csoport képviselve van. Ebből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy a végrehajtó bizottság hatásköre kiterjed az összes gerilla-csoportokra, és arra lehet számítani, hogy ezek tevékenységét lényegesen összehangolja, tehát nagyobb sikerrel küzdhetnek az agresszor ellen. Jelentős esemény az is, hogy Sadat egyiptomi elnök tárgyalásokat folytat Tito jugoszláv elnökkel és megállapodtak abban, hogy közös diplomáciai offenzlvát indítanak a közelkeleti helyzet békés rendezésére. Re további diplomáciai lépések várhatók főleg Egyiptom, de 'más arab országok részéről is. Az egyiptomi békeoffenzíva tehát a kialakulni látsző arab egységre támaszkodva megindult, és valószínű, hogy sikereket hoz. Az Arab Egységfront kialakulását elősegíti az is, hogy Izrael továbbra sem nyugszik és fokozatos provokációkat hajt végre a szomszédos arab országok ellen. Ez a tény pedig egyre jobban megérleli a gondolatot az arab országok vezetői körében, hogy valamit tenni kell. kommentár un 2 A szocialista országok mindig hangoztatták, hogy a békés egymás mellett élés és együttműködés lehetséges, sőt szükségszerű a különböző rendszerű országok között. Ennek alapján a hidegháborús feszültség megszűnése után főleg az európai államok között kezdett jobb kapcsolat kialakulni, s a kölcsönös látogatások során több figyelemreméltó egyezmény jött létre. Az egyik legjelentősebb sokat ígérő együttműködés a szovjet-francia. De Gaulle tábornok elnöksége Idején kezdtek egyezkedni a kapcsolatok jobb kiépítéséért. Pompidou francia köztársasági elnök 1970. évi októberi látogatása már fényesen igazolta, megérett az idő a kapcsolatok további elmélyítésére. Ezt csak megerősítette rá egy évre Leonyid Breznyev a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának franciaországi látogatása, ahol aláírták, a szovjet-francia együttműködés alapelveit rögzítő okmányt. A csűcstalálkoaz zók mellett a gyakorlati kivitelezés céljából az elmúlt évben is többször találkoztak a két ország államférfial. Februárban a francia külügyminisztérium főtitkára járt Moszkvában és megállapította,- hogy a két ország kapcsolataiban de Gaulle idejében megkezdett politikát követik, s azt tovább fejlesztik, megerősítik. Májusban Ivan Pavlovszkij hadseregtábornok, szovjet honvédelmi miniszterhelyettes, a szárazföldi csapatok parancsnoka tárgyalt Párizsban. A következő hőnapban Gromiko külügyminiszter franciaországi látogatása adott lehetőséget a kétoldalú kapcsolat felmérésére. A szovjet külügyminiszter párizsi látogatása után munkához látott a szovjet—francia nagybizottság, hogy a gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki együttműködés kérdéseiről tanácskozzon. Az ülésszakon nemcsak az elért eredményeket rögzítették, — az ipari együttműködés jelentős sikerét, a nagy kombinátok létesítésének közös programját — de tíz évre szőlő távlati együttműködési terv kidolgozásában is megegyeztek. Az atomerő békés felhasználásától az űrkutatásig sok-sok területen szintén kibontakozott a szovjet—francia öszszefogás. A legutóbbi magasszíntű találkozásra Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára és Georges Pompidou francia köztársasági elnök között a Minszk melletti Zaszlavlban január 11—12-én került sor. A kétnapos tanácskozásról közös közleményt adtak ki. A közlemény megállapítja, hogy a megbeszélések a Szovjetunió és Franciaország népei közötti baráti kapcsolatok és megbecsülés különioges jellegének megfelelő bizalom és kölcsönös megértés légkörében folytak. Azt az elhatározást viszik tovább és emelik magasabb szintre, amelyekben az előző találkozókon már megállapodtak a két ország vezetői. A nemzetközi problémák megvitatásánál megelégedéssel nyugtázták az NDK és az NSZK kormányai közt kialakult kapcsolatot a megkötött szerződések alapján. Ez a dokumentum, valamint, a Szovjetuniónak és a Lengyel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársasággal megkötött szerződések, valamint a négyhataimi megállapodás, lehetővé tették, hogy eljussanak egy olyan kölcsönös, előnyös megállapodási komplexumhoz, ami új kedvező távlatokat nyit meg Európában. Ez egyúttal igazolja azt a politikát, amelyet a Szovjetunió és Franciaország is folytat az európai biztonság megszilárdítása érádekében. A tárgyalófelek kifejezték mély nyugtalanságukat az indokínai hely-Eimélifül együttműködés zet miatt, ahol a háború a külföldi Intervenció miatt elhúzódik. Indokína népeinek számára minél előbb biztosítani kell a lehetőséget, hogy önállóan, külföldi beavatkozás nélkül határozzák meg sorsukat. Mélységes aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Kijelentették, hogy az igazságos, tartós béke létrehozása szempontjából ki keli vonni az izraeli csapatokat minden megszállt területről, s valamennyi érdekelt ország ismerje el a szóbanforgó térség minden államának szuverenitását, s tartsák tiszteletben a palesztinjai és arab nép érdekeit, jogait. A közleményben síkra szálltak a leszerelési világkonferencia összehívása mellett, amely óriási jelentőségű lenne a béke fenntartásában. A gazdasági kapcsolatok terén leszögezték, hogy a Szovjetunió és Franciaország az 1970—74-es időszakban a kölcsönös áruforgalom volumenének megkétszerezésére törekszik. Természetesen tovább bővítik a műszaki együttműködést, a többi között a világűrben, valamint az atomenergia békés hasznosítása .terén. A kulturális kapcsolatok kiszélesítése szintén mindkét népnek az érdeke. Az elmúlt hét végi tanácskozásról kiadott közlemény igazolöja, hogy a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatainak fejlesztése s megszilárdításának irányvonala állandó jellegű. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a két különböző rendszerű ország közt ne lennének véleménykülönbségek, egyes nemzetközi kérdések megítélésében. Nem ritkák az olyan kísérletek sem, hogy Franciaországra nyomást gyakoroljanak egy kevésbé független külpolitika érdekében. E- zeknek a kísérleteknek a kudarcát Pompidou múlt heti látogatása is tükrözi. és az a tény, hogy a francia államfő további véleménycsere folytatására látogatásra hívta meg Leonyid Brezsnyevet. —tt— A hősi helytállás méltó elismerése GUSTAV HUSÄK elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára az elmúlt napokban, ünnepelte születésének 60. évfordulóját. A munkásosztály, a párt fiát, hazánk milliói köszöntötték születésnapján. Küldöttségek százai adták át neki a szeretet és a megbecsülés, a jókívánságok csokrait. Üdvözölték azt az embert, aki bár sok megpróbáltatáson ment át, de a marxizmus-leninizmus elveihez, a munkásosztály érdekeihez sohasem lett hűtlen. Amikor az 1968— 1969-es években veszélybe kerültek a szocializmus alapjai, Husák elvtárs könyörtelen harcot hirdetett a nép ellenségei ellen. Nyíltan kijelentette, hogy hulljon ki a párt soraiból az, aki ingadozó, tetszelgő politikát folytat, és ugyanakkor nem áll szilárdan az internacionalizmus talaján és elősegíti a jobboldali erők előretörését. Nagy érdeme van abban, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága többi elvhű tagjával együtt az osztályszempontok figyelembevételével sikerült megtisztítani a pártot a jobboldali revizionista, opportunista erőktől. Még nagvobb érdemnek könyvelhető el. hogy minden energiát a társadalom és a népgazdaság konszolidációjára fordította. A párt ennek nyomán megszüntette a népgazdaságban mutatkozó inflációs jelenségeket, és visszaadta népünknek a szocialista rendszerbe vetett bizalmát. Gustáv Husák elvtárs az évforduló alkalmából számtalan iidvöZ- lölevelfit kapott. Az elsők között fejezték ki szerencsekívánataikat a Szovjetunió vezetői, akik nagyra értékelték Husák elvtársnak a csehszlovák—szovjet barátság elmélyítése terén kifejtett gyümölcsöző tevékenységét. Mint a Szovjetunió nagy barátjának és a nemzetközi munkásmozgalom jelentős személyiségének a Szovjetunió és Csehszlovákia népei testvéri barátságának és együttműködésének fejlesztése, a béke és a szocializmus megszilárdítása érdekében kifejtett jelentős tevékenységéért Lenin renddel tüntettek ki. Odvözlőlevelet kapott a CSKP Központi Bizottságától, valamint a szlovák nemzeti szervektől, a különböző társadalmi szervezetektől és egyesületektől és a szocialista, valamint a kapitalista országok kommunista és munkáspártjaitól is. Ludvík Svoboda köztársasági elnökünk a születésnapon hosszabb, szívhezszólö köszöntője után a CSKP Központi Bizottsága elnökségének, valamint a Szövetségi Kormány elnökségének javaslatára átnyújtotta Husák elvtársnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse című kitüntetést az Arany Csillaggal és a Klement Gottwald Érdemrendet. A köszöntő, üdvözlő ünnepségek már elmúltak, de hazánk népe továbbra is szeretettel és hálával gondol a 60 éves öníeláldozó kommunista harcosra, a csehszlovák nép hűséges fiára, aki példaképe hazánk minden polgárának és népszerűsége nem forpiálls gesztusok nyomán jött létre,'hanem a népgazdaságunkban elért sikerekkel bizonyította állításának igazát. Népünk bizalommal, biztonságban dolgozhat, valósíthatja meg a szocializmus építésének nagy feladatait, mert Husák elvtárssal az élen olyan Központi Bizottsága van a pártnak, amely a marxista-leninista elvek alapján tűzi ki a távlatokat és a helyes társadalmi és gazdasági politika eredményeként minden szakaszon kézzelfoghatóak az eredmények. Az igazi kommunista munka érdekében kifejtett alkotás jutalmaként kapta pártunk főtitkára a számtalan üdvözlölevelet, virágcsokrot és sok-sok kisebb-nagyobb figyelmességet. Az évforduló tiszteletére A Nemzeti Front Galantai Járási Bizottsága plenáris ülésén foglalkozott a CSKP KB októberi plenáris ülése határozatainak teljesítésével. A beszámolók és a felszólalók megállapították, hogy jóval magasabb színvonalra kell emelni az ideológiai és tömegpolitikai munkát és minden erőt a választási programtervek teljesítésére kell összpontosítani. A plénum foglalkozott a Februári Győzelem 25. évfordulójának megünneplésével is, amelynek tiszteletére nagyarányú kötelezettségvállalási mozgalom indult. Eddig több mint 10 ezer egyén vállalt több millió1 korona értékű társadalmi munkát a falu- és váiosszépítési akciókban, valamint a választási programtervekből eredő feladatok teljesítésére. A plénum résztvevői elhatározták, hogy a CSKP KB októberi ülésének határozata szellemében minden szakaszon fokozzák a politikai agitációs népnevelő munkát, hogy a dolgozók alaposan megismerjék a februári események jelentőségét. kALMAR SAROLTA' Eredményeink és sikereink záloga A felszabadulás után hazánkban igen éles osztályharc folyt az ország rendszerének jellegéért. Bár a gyárakat fokozatosan államosítottuk és a földbirtokokat is szétparcelláztuk. a földmunkások és a kis- és középparasztok között a volt kizsákmányoló osztály maradványai nem nyugodtak bele vereségükbe. A haladó és visszahúzó erők összecsapására az 1948-as februári napokban került sor, amikoris, mint ismeretes, a reakciós miniszterek benyújtották lemondásukat és ezzel a puccskísérlettel egy jobboldali kormányt akartak létrehozni. Azonban Csehszlovákia Kommunista Pártja a munkások és parasztok üszszefogásával meghiúsította a puccskísérletet és Beneg kénytelen volt elfogadni a miniszterek lemondását s olyan kormány alakult, amely a munkások és parasztok érdekeinek megfelelően tűzte ki az ország további fejlődésének irányát. Ebben az időszakban nagyjelentőségű volt Cseh Szlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa, amelyen Gottwald elvtárs az ismert tíz pontba foglalta öszsze a szocializmus építését a nemzetgazdaság különböző szakaszain. Öszszefoglalva a határozatokat a szocializmus anyagi-műszaki alapjának megteremtéséről volt szó. Amíg a párt az egyik oldalon célul tűzte ki a bor zsoá maradványok visszasznrftását ér felszámolásét, a másik oldalon a legfontosabb feladat a fiatal szocialista szektor megszilárdítása és kiszélesítése volt. A harc nem volt könnyű, azonban egyre kedvezőbb feltételek jöttek léire a párt célkitűzéseinek megvalósítására. Még 1948 júniusában egyesült a kommunista és a szociáldemokrata párt, és ezzel egyidejűleg az „Arccal a tömegek felé" mozgalomban kialakult a haladásért küzdő erők soha nem látott akcióegysege. A CSKP Központi Bizottsága, támaszkodva a Nemzeti Frontra, óriási tömegeket mozgósított meg a szocialista termelési és társadalmi viszonyok megszilárdításának érdekében. Meghirdette a jelszót, hogy a föld azé legyen, aki megdolgozza, és tudatosította a polgárokban, hogy a mezogazdasag kollektivizálása nélkül nem építhetjük fel a szocializmust. Tehát falvainkban is strnkturális változásokat kellett végrehajtani. A párt nagyon helyesen látta, hogy а IX. kongresszuson kitűzött feladatok megvalósításának alapja a munkás-paraszt szövetség létrehozása. Számolt azzal, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásának következtében létrejön egy olyan öntudatos szövetkezeti osztály, amely a szocialista társadalom egyik alappillére lesz. Az elgondolás beigazolódott, és ma már a szövetkezeti parasztság osztálya a munkásosztály vezetésével szilárd támasza a szocialista társadalmunknak. A strukturális változások, az egyre jobban szocialista jelleget öltő társadalmi rendűnk kialakulása. néni fulyt zökkenőmentesen. A jobboldali erők taktikát változtatva, a nyílt harc helyett különböző aknamunkákat, úgynevezett suttogó propagandát folytattak. Elhintették a földművesek között a munkásosztály eilcni bizalmatlanság magvát. Azt állították, hogy a gép- és traktorállomások elviszik a szövetkezeti tagok pénzét, és arra buzdították őket, hogy ne teljesítsék eladási terveiket, hogy ezzel zavarokat okozzanak a közellátásban. Különösen nagy zűrzavart idéztek elő az 1988—B9-es években, amikor olyan „tanácsokat“ adtak a földműveseknek, hogy csak azt termeljék, ami magasan kifizetődő és ne törődjenek azzal, hogy a társadalomnak milyen élelmiszerfélékre van szüksége. Néhány mezőgazdasági üzemben taia|ra találtak ezek a szocialista tervgazdálkodással ellentétben álló nézetek, és ennek következtében csökkent például az anyakoca, a szarvasmarha — főleg a tehén — állomány és a baromfitenyésztésben is zavarok keletkeztek. Hazánk polgárai saját bőrükön tapasztalták ennek a tervszerűtlen gazdálkodásnak a következményeit, mert amint ismeretes, kevés volt a hús, a tej, a tojás. A Sík-féle piacpolitika számns ipari cikk hiányát is eredményezte. Pártunk a dicső Február hagynményaihnz és a társadalmunk szocialista fejlődésének útját körvonalazó IX. kongresszus irányvonalához hűen meghirdette a társadalom és a népgazdaság konszolidálásának programját, majd a CSKP XIV. kongresszusán meghatározta a szocialista népgazdaságunk fejlesztésének távlatait. Most minden erőfeszítésünkkel arra kell törekednünk, hogy az alkotó kezdeményezésünk teljes kibontakoztatásával és a munkatermelékenység szüntelen fokozásával a lehető legnagyobb mértékben segítsük elő a gazdaságfejlesztési feladatok teljesítését, a társadalmunk általános életszínvonalának emelkedését. A nagy feladatok teljesítéséhez minden előfeltételünk adva van. Hazánkban nem csupán győztek, hanem a szó legszorosabb értelmében megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok és a szocialista népgazdaságunk további fejlesztésének jelentős anyagi-műszaki bázisával is rendelkezünk. A szocialista vívmányaink gyarapításában és védelmében megszilárdult a munkásosztályunk és a szövetkezeti parasztságunk harci szövetsége, mint a további sikereink záloga. A társadalmi termelés színvonalának emelkedésével párhuzamosan évről-évre növekszik a nemzeti jövedelem, ami az építkezési beruházásuk céltudatos növelését, az emberről való sokrétű gondoskodás fejlesztését, tehet az életszínvonal tervszerű emelkedését eredményezi. —i —
