Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-20 / 3. szám
1973. január 20. SZABAD FÖLDMŰVES A kirezerii termelési módszerek bevezetésének eredménye A lakosság emelkedő életszínvonala mind nagyobb igényeket támaszt az élelmiszer-ellátással szemben, s az ilyen irányú igények kielégítésének kérdése továbbra is ott szerepel a jövőben megoldásra váró legsürgősebb feladatok között. A felmerült probléma kielégítő megoldása feltételezi, hogy az elkövetkező időszakban még szélesebbkörű intézkedéseket foganatosítunk a termelés intenzívebbé és racionálisabbá tétele, valamint a tudomány és technika vívmányainak mielőbbi gyakorlati elterjesztése érdekében. A Veľká Ida-i Állami Gazdaságban — a Gazdálkodás Tudományos Intézete košicel kirendeltségével együttműködve — számos tudományos és technikai újdonságot vezettünk be, s elmondhatom, hogy ezeket a vívmányokat igyekszünk teljes mértékben kihasználni a termelés eredményesebbé tétele érdekében. A tudományos-műszaki fejlődés legújabb ismereteinek sajátos viszonyaink közötti alkalmazása lényegesen hozzájárult a növénytermesztés színvonalasabbá tételéhez, eredményességének fokozásához. Elsősorban a gabonatermesztésben értünk el szép sikereket. Annak ellenére, hogy kedvezőtlen éghajlati és talajviszonyok között gazdálkodunk, az utóbbi nyolc évben jelentős lépést tettünk a gabonatermesztés fejlesztése szakaszán. 1963-ban például mindössze 250 vagon, 1971-ben viszont már kétszer annyi, vagyis 500 vagon gabonát produkáltunk. Ez elsősorban az új bőtermő fajták termesztésbe vételének köszönhető. Ezeket a fajtákat először a Gazdálkodás Tudományos Intézetének dolgozói által gazdaságunkban létesített kísérletek során ellenőriztük, s mivel a megfigyelés során jól szerepeltek viszonyaink között is, besoroltuk őket a vetésforgóba. Így a tudományos dolgozók segítségével sikerült kialakítani a számunkra legmegfelelőbb fajtaösszetételt. Azóta persze vannak nagyobb hozamú fajták is. Az összehasonlító kísérleteket az elkövetkezendőkben is folytatni kívánjuk, hogy minél jobban megismerhessük a legújabb fajtákat. A termelés eredményességét nagyban befolyásolja a célszerű tápanyagpótlás. A kelet-szlovákiai kerületben elsők közt alkalmaztuk a tápanyagpótlás új rendszerét s mint azt a fentemlített intézmények tudományos dolgozóinak megfigyelései is igazolták, ' nem eredménytelenül. A szakemberek tanúsították, hogy észrevételeik szerint a foszfortartalmú trágyákkal való tartaléktrágyázás (hároméves időszakra előre) a szárazabb éghajlatú vidékeken sokkal előnyösebb, mint a hagyományos évenkénti tápanyagpőtlás, mivel az újszerű eljárás révén 5—1,4 százalékos átlaghozam növekedést lehet elérni. Az almozás nélküli állattartásra történő áttérés következtében egyes gazdaságokban felhalmozódik a szalma, nem tudnak vele mit kezdeni. Az utóbbi két évben számos mezőgazdasági üzemben szántották le a szalmát vagy annak egy részét. Gazdaságunk ezen a szakaszon is érdemleges munkát végzett. A Gazdálkodás Tudományos Intézetének szakemberei 1963- ban végezték gazdaságunkban az első ilyen irányú kísérleteket. A megfigyelések tovább folynak, s évente egyre töb szalma kerül alászántásra gazdaságunkban. A kísérletek fő célja az, hogy megállapítok, melyik műtrágyák — főleg a nitrogéntartalmú trágyákról van sző — a legalkalmasabbak arra, hogy a szalma leszántásával egyidőben kerüljenek a talajba. Sokrétű megfigyelést végeztünk a különböző hazai és külföldi herbicidekkel is, főleg a kukorica- és cukorrépatermesztés szakaszán. Az e téren szerzett tapasztalatokat a gyakorlatban is kamatoztatjuk. Az állattenyésztésben a tejtermelés fokozása volt a főcél. Körültekintő tenyészmunkával és egyedkiválasztással elértük a fejőstehenek fajtatisztaságánál megkövetelt szintet. A gyakorlatias' kísérletek tapasztalatai alapján lényegesen javítottuk a takarmányozási technikát. Áttértünk á fejősök monodiétás takarmányozására és az ásványi sók szükség szerinti adagolására, valamint nagy gondot fordítunk az etetések egyenletességére, pontos idejének betartására is. A zootechnikai teendők szakaszán bevezettük a tehenek ellésre történő felkészítését. Ezen intézkedések nem voltak eredménytelenek. Ezt igazolja az a tény, hogy 1969-ben már 3424 liter volt egy fejős átlagos évi tejtermelése, ami 1117 literrel több, mint az 1964-ben kimutatott eredmény. 1971- ben 3000 liter volt az egyedenkénti átlagos tejhozam, a múlt évben viszont hozzávetőlegesen — ezen anyag feldolgozásakor még nem állt rendelkezésemre konkrét eredmény — 3600 liter körül mozgott za átlaghozam. Jelentős fejlődésen ment keresztül gazdaságunkban a növendékmarhák nevelési eljárása is. A tudományos dolgozókkal karöltve több olyan progresszív módszert próbáltunk ki, mint például a tejkeverékkel és a TELMIX készítménnyel történő borjúnevelés. Ezen módszerek alkalmazása nem maradt hatástalan. A neveidében 0,80 kg, a hizlaldában pedig 1 kg-on felüli egyedenkénti átlagos napi súlyszaporulatot értünk el. Az üszőnevelésben az volt a főcél, hogy a lehető legrövidebb időn belül jó gyarapodást érjünk el a fiatal állatoknál, s minél hamarább végrehajthassuk a selejtezésre váró, kevésbé termékeny fejősök kisorolását, fiatal állatokkal való helyettesítését. Jó minőségű, teljes értékű táplálékot biztosítottunk számukra, figyelemmel kísértük fejlődésüket, és csak a legjobbnak ígérkező egyedeket soroltuk be az alapállományba. Így elértük, hogy 1.972-ben már 20 hónapos korban lehetett először fedeztetni az üszőket, vagyis három hónappal korábban, mint 1964-ben. Az üszők egyedenkénti átlagos napi súlygyarapodása ugyanezen időszakban 0,48-ról 0,66 kg-ra növekedett. A felsorolt példákkal mindössze azt kívántam hangsúlyozni, milyen óriási jelentősége van a mezőgazdasági termelés színvonalasabbá, eredményesebbé tételében az új, nagyüzemi termelési módszerek és a tudományos-műszaki vívmányok elterjedésének. Mi teljes mértékben tudatában vagyunk ennek, s a jövőben sem riadunk viszsza az új fajták, az új eljárások, a tudományos-műszaki fejlődés haladó vívmányainak gyakorlati alkalmazásától. ŠNAJDA JOZEF mérnök, a Veľká Ida-i Állami Gazdaság igazgatója VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' III. rész. A KUKORICA GYOMIRTÁSA A kukoricánál elsősorban a Treflan + Zeazin szerkombinációt (2,5 liter+2 kg) ellenőrizték. A talajba történő könnyű bedolgozás esetén a közönséges kakaslábfü pusztítására is sikeresen használható. A Butisan-f Zeazin keverék kevésbé hatásos és aránylag költséges is, tehát nem perspektív. Az Igran 50 a kísérletek során gyengén szerepelt. gyomirtás a lucernában A pongyola pitypang ellen a Casoron gr. szert használták, amely fitotoxikus hatású volt, ráadásul az applikálásnál nélkülözhetetlen gépek sem állnak rendelkezésünkre. A Casoron 133 8 kg/ha adagban jól hat a pitypangra és nem is fitotoxikus. A Caragard kevésbé volt hatásos, a nagyobb adagok viszont fitotoxikusak voltak. A Kerb 50 és a Kerb Mix В készítmények jól irtották a tarackbúzát, piros árvacsalánt, tyúkhúrt és a mezei sóskát. A kísérletek során kiderült, hogv az Etazín 3 kg/ha mennyiségben applikálva és a Gesaiop + Gesagard szerkombináciő hatásfokához viszonyítva a könnyebb homokos-agyagtalajokon csökkenti az átlaghozamot. Ezért ezeken a helyeken csak kisebb (legfeljebb 2,5 kg/ha) adagban ajánlatos alkalmazni. A fedőnövény nélküli lucernavetésekben a Betanalal kísérleteztek, amely nem hat a keresztesvirágúakra és az összetett virágúakra, de igen jól irtja a porcsin keserüfüvet, fehér libatopot, és a sződös disznóparéjt. A kísérletekben a közönséges kakaslábfű ellen is eredményesnek bizonyult. Azon gyomok ellen, amelyek az említett szernek ellenállnak, A Bétánál után az Aretit készítményt lehet sikeresen alkalmazni. A tudományos dolgozók javasolták a Kerb Mix В gyakorlati elterjesztését. RÉTEK ÉS LEGELŐK GYOMIRTÁSA Az Aminex készítmény a rétek és legelők gyomirtásában egyaránt bevált. A legelőkön az Aminex+ Banvel D szerkombináció is eredményes volt. Az Asulox egyes termesztett fűfélékre fitotoxikus volt. A kísérletezést folytatják ezen szerrel, mert ez a legmegbízhatóbb készítmény a fodros stb. lőrom irtása szempontjából. Az Arboricid ЕС 50 az akác, fűz esetében igen jól, a galagonya ellen pedig kielégítően hatott. Hatásfoka megegyezik a Tsrmone 80 hatásfokával, csupán a galagonya irtásakor van közel egy fokos eltérés. A mindennapi gyakorlat számára az Arboricid ЕС 50, Aminex +Banvel D legelőkön való lórom elleni használatát, a réteken pedig az Aminex alkalmazható, de nem árt megjegyezni, hogy ezen szer használata után csökken az átlaghozam! A magvas füveknél az Aminex, Aminex + Banvel D készítmények jól beváltak, sőt a lóromot is jól irtják. A 2, 3 és 4 kg/ha adagban alkalmazott Tribunil főleg a nyári perje és a széltippan ellen hatásos. Az Asulox eredményesen irtja a lóromokat, de több fűfélére fitotoxikus hatással van. Ezen szer csupán a veres csenkeszben és a vadócban (perje) alkalmazható. Az Aminex + Banvel D szerkombinációt ezen esetben is javasolták a gyakorlat számára. (Folytatjuk.) HOGYAN SILÖZZUNK? Egyre nagyobb méreteket ölt a szarvasmarha-tenyésztés összpontosítása és szakosítása, ezért a termelők és a tudományos dolgozók egyaránt nagy figyelmet szentelnek a legmegfelelőbb takarmányféleségek biztosításának. A szakemberek figyelme főleg a nagyobb szárazanyag tartalommal rendelkező kukorica-szilázs előállítása körüli problémákra összpontosul. A Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos dolgozói hatszori ismétléssel ellenőrizték, milyen mértékben befolyásolja a kukoricasiló szárazanyag tartalma és a betakarítás módja a silótakarmány emészthetőségét, valamint a fejősök teljes tápanyagfelvételét. A megvalósított kísérletek eredményei egyöntetően bizonnyítják, hogy a csupán kukoricasilóra, mint egyetlen tömegtakarmányra alapozott takarmányozás során a szecska hosszúsága lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja a fejősök tápanyagfelvételét és a takarmány emészthetőségét, mint a siló utlajdonképpeni szárazanyag tartalma. A szakemberek megállapíttoták továbbá, hogy egy egységnyi területről 30 %-os szárazanyag tartalom esetén nyerhető a legtöbb hasznosítható energia. Nem kevésbé értékes az a felismerés, hogy a silókukorica szemtermése bizonyos hányadának fel nem használásából eredő veszteségek még a nagyobb szárazanyag tartalom esetén is elenyészőek azzal szemben, amilyen nyereséget biztosít a nagyobb hektáronkénti tápanyag-hozam. A kísérletek során nyert tapasztalatok alapján a nevezett kutatóintézet tudományos dolgozói azt javasolják, hogy a mezőgazdasági üzemekben akkor végezzék el a silókukorica begyűjtését, amikor a szárazanyag tartalom 25—35 °/o között mozog, s gépeket úgy állítsák be, hogy a szecska kb, 2 cm hosszúsága legyen. (Nvt) 3 oílág,ákél Páfránv-ovomorrák A felfedezés, hogy a páfrány olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a szervezetbe jutva különböző kóros elváltozásokat, sőt gyomorrákot okoz, nem új keletű. Japánban pl. ennek ellenére még ma is csemegeként fogyasztják a páfrány fiatal, gyönge hajtásait. A nagy szárazságok idején a tehenek sem vetik meg a páfrányt. Ezért nem véletlen, hogy éppen a japánok közül betegszenek meg legtöbben gyomorrákban, s hogy Észak-Wallesben, ahol némely legelőkön teljesen elburjánzott a páfrány, fordul elő a legtöbb rákos megbetegedés Nagy Britannia területén. A tudományos megfigyelések igazolják, hogy a páfrányból nyert kivonatok a kísérleti állatoknál elváltozást idéznek elő az emésztőszervekben, tüdőben, epében és a nyirokmirigyekben. ROMÄNIAI TAPASZTALATOK Sok hasznot hozó nagyhizlalda Ioon Pavel főmérnök (középen), a senicai járás földműveseinek magyarázza a nagyhizlalda előnyeit. A mezőgazdaság kollektivizálásának befejezése és a közös valamint az állami gazdaságok megszilárdítása után Romániában is komoly erőfeszítések történnek a termelés koncentrációjának érdekében. Ez a folyamat különösen a Román Kommunista Párt országos konferenciájának határozata óta gyorsult meg. Egyesítik a kisebb termelőüzemeket, és kooperációs vállalkozások jönnek létre igen sok esetben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és élelmiszeripari üzemek között is. Olyan nagy termelési kombinátok is alakulnak, amelyek a termelőüzemektől felvásárolják a növénytermesztési termékeket, a továbbtenyésztésre, hizlalásra szánt állatokat, és a szó szoros értelmében fél vagy teljesen automatizált munkafolyamatokkal ipari szintre emelik a termelést. Ilyen nagy kombinát a Bukarest melletti cloüdiki IAS December 30. szarvasmarha-nagyhizlalda is, amely a mezőgazdasági minisztérium védnöksége alatt működik. A borjakat és a szükséges mennyiségű lucernaszénát a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől vásárolja fel, a takarmánykeveréket pedig óriási ciszternákban, a központi takarményalapból juttatják a kombinát központi takarmányadagolójába. A lucernaszénát hatalmas színek alatt tárolják. A szarvasmarha-nagyhizladát a senicai járás mezőgazdasági dolgozóinak küldöttségével látogattuk meg, és működésével kapcsolatban Ioon Pavel főmérnök, a kombinát vezetője tájékoztatott. Készségesen kalauzolt a hatalmas pavilonokban. A szemle alatt meggyőződtünk arról, hogy az állatok igen jő karban vannak, ami azt bizonyítja, hogy a román—olasz kooperációval készült nagyhizlalda beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A köralakban elhelyezett pavilonokban egyszerre 8000 szarvasmarhát hizlalnak, többszakaszos módszerrel. Ugyanis az állatokat húsz férőhelyes blokkokban korcsoport szerint takarmányozzák. A napi fejadagot nem mérik pontosan, mert a futószalag annyi takarmánykeveréket és lucernaszénát juttat az önetetőkbe, amenynyit fogyasztanak az állatok. A borjakat 15 napos korukban hozzák az előhizlaldába, ahol a szakszerű gondozás és megfelelő takarmányozás következtében 60 napos korukban elérik a 90 kg-os súlyt, 230—250 napos korukban pedig az egyes csoportokban 350— 360 kg-ot is. A főmérnök elmondotta, hogy figyelembevéve a kisebb-nagyobb súlycsoportokat, valamint az egyes állatok gyarapodási és takarmányértékesítő-képességét, a darabonkénti napi átlagos súlygyarapodás 1 kg körül mozog. A kombinátban a munkálatokat a szó szoros értelmében teljesen gépesítették. Az állattenyésztési dolgozók gépesítő szakképzettséggel rendelkeznek és üzemi iskolán gyarapítják állategészségügyi ismereteiket. Szinte minden gombnyomásra működik. A központi irodában egy nagy 4 kapcsolótáblaszerű grafikon van kifüggesztve, amelyen fény jelzi, hogy melyik pavilonba szállítja a központi takarmányadagoló a keveréket vagy a lucernaszénát. Ha valahol üzemzavar keletkezik, a piros fény jelzi a kapcsolótáblán a tervrajz szerint. Az ürülék betonrostokon át hull a csatornákba, amelyeken keresztül egyenesen a termőföldre juttatják. A trágyalével öntözött területeken igen nagy hektárhozamokat érnek el. Bár az etetés, valamint az ürülék-elszállítás problémáját megoldották, a riagyhizlaldát a szerzett tapasztalatok alapján tovább tökéletesítik. MiveT a hőingadozás is befolyásolja a súlygyarapodást, főleg a fiatalabb és kisebb súlyú állatok számára fűtőberendezéseket szerelnek be. De más jellegű újításokkal is tökéletesítik a termelési folyamatokat. A nagyhizlalda nem kis befektetéssel épült, de máris kamatozó benne a termelés. A számítások szerint a hús kilogrammját 8,80 lejért állítják elő és 10,50 lejért adják el. Ez beszédesen bizonyítja, hogy kifizetődő a termelés. Az első évet 3 millió lej tiszta haszonnal zárták. A húskombinát létrehozásával részben bizonyítani akarták, hogy a tudomány és technika legújabb vívmányainak felhasználásával automatizálni és ipari szintre lehet emelni a termelést. BÁLLÁ JÓZSEF A koraiakban elhelyezett pavilonok.
