Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-26 / 21. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. május 28. SEMMIBŐL MILLIÓK! Köztudomású, hogy a letűnt tőkés társadalmi rendszer a mezőgazdasági termelést siralmas állapotban hagyta ránk, s ez a michalovcei járásban még inkább így volt. A kelet-szlovákiai síkságot az állandó árvíz fenyegette. A lápos, mocsaras talaj csak a külterjes gazdálkodást tette lehetővé. A felszabadulás utáni időszakban szocialista társadalmunk hatékony intézkedéssel változtatta meg e táj arculatát. Lehetővé tette a földterületek belterjes művelését, s a jobb eredmények elérését. Л kelet-szlovákiai síkság jelentékeny hányadát a michalovcei és a trebišovi járások földjei alkotják. Így nagyon felelősségteljes feladat hárul e két járás mezőgazdaságának a dolgozóira. Olyan ütemben keU fejleszteniök a termelést, hogy a talajjavításba beruházott összegek a lehető legrövidebb időn belül megtérüljenek. A TALAJJAVtTÄS FOFELADAT! Л michalovcei járásban ennek tudatában alakították meg Čierna Voda székhellyel a rétek és a legelők belterjes hasznosítására törekvő szövetkezeti üzemközi társulást, mely 17 szövetkezetből és három egyéb mezőgazdasági szervezetből jött létre. A tagok közt van a Terményfelvásárló és Ellátó Üzeni, a gépállomás és a Strážské-i Chemo nemzeti vállalat is. A társulás fő feladatának tekinti az évszázadok óta elhanyagolt rétek és legelők lecsapolását és visszahódítását a belterjes termelés számára. A szövetkezeti üzemközi vállalat 1969- ben alakult, így mód nyílik eddigi tevékenységének az értékelésére. Elsősorban is arról kell szólni, hogy a legelő- és rétterüleleket az üzemközi vállalkozásba tagdíj folyósítása nélkül vonták be. Ezzel szemben az alapszabályok értelmében minden egyes taggazdaság 10 mázsa jóminőségü bálázott szénát kap a beadott terület hektárjaként ingyen, tehát körülbelül olyan mennyiségben, mint amennyit régen termett egy hektár terület. A gyenge eredményt elérő mezőgazdasági üzemek így nagyon jól jártak. Az üzemközi vállalat a további tevékenységhez szükséges pénzeszközöket a többlettermés értékesítéséből fedezi. A taggazdaságok a vállalatba 580 hektár kevéshozamú rétet és legelőt összpontosítottak. A termeléssel és a beruházással összefüggő összes teendők kezdetben két dolgozóra, az igazgatóra és a könyvelőre hárultak. A talajjavítást és a betakarítást a gépállomással, a műtrágyaszórást pedig egész éven át a Slovairral végeztették. Amikor idényben munkaerőre volt szükségük, a közeli falvakból mindig sikerült brigádosokat toborozniuk. FIGYELEMRE MÉLTÓ SIKEREK Az utóbbi három évben az üzemközi vállalat kielégítő eredményt ért el. A rétek és a legelők átlagos szénahozama (egy kaszálásból) ötszörösére — tízről 52 mázsára — nőtt! Ezzel együtt a takarmány minősége is lényegesen jobb volt, mint azelőtt. Korábban ezeken a területeken savanyú, értéktelen szálastakarmány termett. Ezzel szemben a múlt évben termett szénát kifogástalan minőségűnek értékelték. A fűállomány összetétele teljesen megváltozott. Eltűntek a toxikus hatású növények, s helyüket az ún. édesfüvek foglalták el. Az üzemközí vállalat a tagszövetkezetek számára lehetővé teszi a növendékmarhák legeltetését. Ellenértékként azok minden 1 kg súlygyarapodásért 11 koronát fizetnek a vállalatnak. Az 1971-es évben a legelőn tartott szarvasmarháknál egyedenként 48 dkg-os, tavaly pedig 66 dkg-os súlygyarapodást értek el naponta. Jelentékeny mennyiségű húst termeltek és kitűnő egyedeket készítettek elő a tehénállomány felújításához. A továbbiakban 118 hektár területen végeztek rekultivációs munkát. Eltávolították a bokrokat és a fákat, betúrták a régi árkokat, s a területet felszántották. Tavaly itt 30 hektáron búzát, 60 hektáron szemes kukoricát termeltek, 28 hektáron pádig nemes fükeveréket vetettek. Az üzemközi vállalat я termésből 388 mázsa búzát és 23 vagon szemes kukoricát adott át a felvásárlóknak. Ezzel egyidejűleg újabb 134 hektáron végeztek talajjavítást, s idén tavaszszal további területeket tesznek termővé. EGY ÉS MAS A BERUHÁZÁSRÓL Az eltelt három év alatt az alábbi beruházásokra került sor: 100 hektáros terület szakaszos legeltetésre való bekerítésére. 2 kilométernyi kemény út és 25 vagonos fedett szénatároló építésére, s egy többhasznosítású szárítóberendezés kivitelezésére. A múlt év májusától a szárítóberendezés üzembe helyezésével kibővült a vállalat tevékenységi köre. Növénytermesztéssel és takarmányszárítással foglalkozik. A kibővült tevékenység természetesen szükségessé tette a munkaerő állomány gyarapítását. Szerződtettek egy technikust a növény termesztési szakmunka Irányítására; és nyolc dolgozót vettek fel a szárítási munkákra. Ezek között három szakképzett traktoros. A takarmányszárítóban az átadás évében 6500 mázsa herelisztet készítettek és 2300 mázsa kukoricát szárítottak, MODOS VÁLLALAT A sikerek természetesen a/, üzem közi vállalat gazdasági eredményeiben tükröződnek. Hangsúlyozni kell, hogy a vállalat fennállása óta egyetlen fillér állami támogatást sem kapott, tehát pénzügyileg teljesen önálló. A múlt év végén 591 ezer Kčs pénztartalékkal rendelkezett. Építkezési alapja 700 ezer, forgalmi alapja 100 ezer, művelődési- és szociális alapja pedig 36 ezer korona volt! Ez a vállalat, mely 1969-beii néhány száz hektár hasznavehetetlen réttel és legelővel, egy fillér készpénz nélkül kezdte tevékenységét, ma több mint 6 millió korona álló eszközt mondhat magáénak. Hogyan lehetséges ez? Lelkes, törekvő emberek, erős akaratával a lehetetlennek tűnő dolgok is — nehezen bár, de — nagy eredményt hozhatnak! Ilyen ember Štefan Tomovčik, a válalat igazgatója és munkatársai. —Rono— Többlet költség nélkül... A múlt években jónéhány mezőgazdasági üzemben felismerték a herefélékböl készülő őrlemény a lucernaliszt kedvező tápértékét; megérezve azt, hogy későbben nem lesz zökkenőmentes az állati fehérjék és az olajnövények visszamaradt, fehérjékben igen gazdag anyagának külföldről történő beszerzése; a rendelkezésre álló pénzeszközt korszerű szárítóberendezések építésére fordították. Szlovákiában aránylag sok takarmányszárítót építettek, melyeknek üzembe helyezése a szervezés színvonalától függően az egyik helyen költséges, a másikon nyereséges volt. A Bratislava-vidék járásban például a mezőgazdasági üzemek 3 MGF OB; 2 TGZS; 1 MZ—4-es; 3 BS—6-os típusú és 2 egyéb takarmányszárítót építettek. Üzemelés közben azonban rájöttek arra. hogy sok gonddal jár azoknak okszerű kihasználása, vagyis a berendezések kapacitásának a képessége nincs arányban a valóságos termeléssel. Egy-egy szárítóberendezés tulajdonosa képtelen volt lucernát olyan nagy területen termeszteni, amennyi zöldanyag feldolgozására képes lett volna. Márpedig ha a berendezések kéznél voltak, mindenképpen törekedni kellett azoknak a lehető legjobb kihasználására. Kezdetben ez sok fejfájást okozott a mezőgazdasági üzemek közgazdászainak; végül tárgyalásra került sor a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezető dolgozóival. Azok azt tanácsolták, hogy a szárítóberendezések okszerű kihasználása céljából alakítsanak üzemközi vállalkozásokat. így az üzemközi együttműködés 1972-ben szerződéses alapon létre is jött, s az ezzel összefüggő feladatok szerves részét képezték a gazdaságok termelés-pénzügyi tervének. Ettől kezdve a mezőgazdasági igazgatóság a szárítóberendezések termelését figyelemmel kisérte. A szerződéseket a kooperációról szóló jogi normák szerint kötötték. Ennek keretében a berendezések tulajdonosai kötelezték magukat meghatározott menyiségű vitamin- és fehérjedús lucernaliszt készítésére. Az ehhez szükséges zöldlucernát természetesen — a szerződés értelmében — a kooperációs viszonyra lépett partnerek termelték. A zöldanyag betakarítását a helyszíni szemléken határozták meg. Ott megegyeztek abban, melyik parcelláról mikor kaszálhatják a lucernát. A szárító tulajdonosa aztán saját gépiberendezésével kaszálta le és szecskázta, továbbá szállította el a zöld lucernát és az ezzel kapcsolatos költségeket is átmnetileg magára vállalta. Az elszámolásra rendszerint a zöldanyag feldolgozása után 14 nappal került sor. A szárító tulajdonosa kiszámlázta a gyártással járó összes költségeket, s a kooperációs viszonyban lévő gazdaságok ezt térítették. Ezzel egyidejűleg a lucernaliszt átvevői a vitamindús takarmány-kiegészítőt saját járműveikkel, saját költséggel szállították a takarmánykeverőbe. A járásban az alábbi gazdaságok léptek kooperációs viszonyra; , 9 a Petržalkai ÁG + a Rusovcei Efsz; 9 a Šenkvicei Efsz + a Vištuki Efsz; 9 a Zohoii Efsz + a Lábi és a Záh. Bystricai Efsz; 9 a Most n/Ostrovoui Efsz + • a Rovinkai Efsz + 9 a Seuéci ÁG + 9 a Malacky-i ÁG + # a Blatnái Efsz + • az Úsvit Efsz + a Malinovoi és a Zálesiel Efsz; a Miloslavovi, a Kalinkovoi és a Hanuliakovoi Efsz; a Viničnéi és Szenei Efsz; a Kostolistei, a Záh. Vési, a Kuchyüai, a Perneki, a Jakubovi és a Vys. pri Moravei Efsz; a Cataji és a Szenei Efsz; a Tomášovi, a Hanuliakovoi és az Alž. Dvory Efsz. A felsorolt mezőgazdasági üzemek kooperációs viszonya kapcsán eredményesen oldották meg a lucernaliszt termelést. A múlt esztendőben például 1165 tonna értékes takarmánykiegészítét gyártottak, ezzel szemben az előtte való évben csak 894 tonnát! A Járási Mezőgazdasági Igazgatóság már annál lógva is, hogy nagy szükség volt a fehé'rjés vitamindús kiegészítőre, példásan gondoskodott mindennemű gépi eszköz beszerzéséről. Ezzel nagyban elősegítette a szárítóberendezések folyamatos üzemelését; a teljes szárító kapacitás eredményes kihasználását. A szárítók tulajdonosai számára beszerezte az E 280-as és az SP 152-es típusú magajáró szecskázó gépeket és egyéb nélkülözhetetlen eszközöket. A múlt év lucernallszt termelésének sikerességét csak úgy értékelhetjük érdemben, ha figyelembe vesszük a mostoha időjárás okozta rendkívül nehéz helyzetet. A zöld lucernaszecska ugyanis sokszorta nedvesebb állapotban került a szárítókba mint egyébként szokott. Ezért több energiára volt szükség a szárításnál. Tehát rendes körülmények mellett ugyanazzal az energiával sokszorta több lucernalisztet készíthettek volna. További figyelemreméltó körülmény, hogy aratáskor a szárítóberendezéseket teljes kapacitással a gabona szárítására használták. Mindamellett azt mondhatjuk, hogy a lucernalisztnek kooperációban történő gyártása kifizetődése mellett felbecsülhetetlen értéket hozott. A takarmánykeverőknek átadott 68 230 mázsa vitamin — és növényi fehérjedús lucernalisztért a mezőgazdasági üzemek ugyanannyi teljes tápértékű takarmánykeveréket kaptak állataik ellátására. A kooperáció keretében lehetővé vált a munkaverseny színvonalas megszervezése, így a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirdetett verseny keretében a Nové Košariskán székelő Osvit Efsz 35 855 mázsa lucernaliszt gyártásával szlovákiai méretben első lett, a rovinkai Efsz pedig 1375 mázsa lucernalisztet készített, s a harmadik helyet érte el. Ebből is látható, hogy az üzemközi vállalkozás e válfajának is nagy népgazdasági jelentősége van. Arra figyelmezteti más járások és mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy a termelés fellendítésének a lehetőségét necsak az új, a túlságosan költséges építkezési beruházásokban, hanem elsősorban a már meglévő termelőkapacitás belterjes kihasználásában keressék. Ez persze nemcsak a szárítóberendezésekre, hanem minden egyéb termelőeszközre egyformán vonatkozikl —hai— Az NDK-ban a KGST tagállamok számára gyártott magajáró betakarító gépek iránt nálunk is nagy az érdeklődés. Ezért örvendetes, hogy a múlt évi valóságos behozatalához képest idén megnégyszereződik ezen gépek behozatala. Az E 301-es típusú magajáró kaszáló és szárnyomó egyike a megrendelt gépeknek. Szerves része az évelő-takarmány betakarító gépsornak. Vágószerkezete 420 cm széles. A szecskát beállítás szerint 50, 80 és 150 mm hosszúra vagdalja. Ez a gép nagyon jó szolgálatot tesz a silónövények bclakarításánál és a lucernaliszt gyártáshoz szükséges zöldtömeg begyűjtésénél. Szárnyomó hengerei megtörik a züldnövény sejtfalait s így hamar megszárad, miáltal a széna gyorsan betakarítható. Ezzel a szárítás ideje mintegy felére csökkenthető. (jsk) Ami helyénvaló és ami helytelen! A közelmúltban a mezőgazdasági termelés belterjesítése, vagyis a termelőerő racionális fejlesztése céljából 2309 hektár mezőgazdasági, illetve 1910 hektár szántóterületen egyesítették a Kamenicná-l, a Hadovce-i és a Čalovec-i kis szövetkezeteket. A közös gazdaságot gabona-, tej- és hústermelésre szakosítják. A szarvasmarha állomány tekintetében az egyesített szövetkezet jó alapokkal rendelkezik, mert 100 hektár földterületre számítva 62 szarvasmarhát tart, s ebből 28 a tehén. Ezzel szemben a komárími járásban még mindig akad olyan gazdaság, ahol ennek csak a felét, illetv-e egy negyedét tartják hasonló területen. Varga Kálmán elvtárs a gépesítés mostani állapotát enyhén szólva aggasztónak tartja, mert a korábban beszerzett erőgépeknek jelentékeny hányada elhasználódott, s helyettük csak azért nem vásárolhatnak újat, mert nem kapnak. Tehát nagyobb a kereslet mint a kínálat. Valóban így igaz, a mezőgazdasági üzemek olyan kevés mezőgép vásárlására kapnak lehetőséget, hogy nem képesek felújítani a gépparkot. A munkaidények kezdése előtt nem kis költséggel kénytelenek összebarkácsolni a mármár üzemveszélyessé vált régi erőgépeket, azonban pótalkatrészből sincs elegendő. Ha tehát új traktort akarnak, nincs más választásuk, brigádosokat kell küldeniük a gyárba! Úgy vélem, helyénvaló ha a földművesek munkaidényen kívül a munkás-paraszt szövetség elmélyítése szellemében segítséget nyújtanak a mezögépipar tervének lehető legjobb teljesítésében, de miért Ilyen feltételek mellett, ahogyan ez manapság szokássá vált. Ha ugyanis^ a mezőgazdasági üzemek brigádosokat küldenek a traktorgyárba, a hivatalos juttatáson kívül is vásárolhatnak traktort. Ahol szükség van rá, még ha többe is kerül, kénytelenek ezt tenni, mert nincs más választásuk. Tehát nem a módszer, hanem annak a kivitelezése — nevezzük nevén a gyereket — megalázó. Ugyanilyen megalázó lenne, — se! is ítélnénk — ha a mezőgazdasági üzemek hasonló követelményt támasztanának a gépgyártókkal szemben, vagyis több növényi és állati terméket csak ellenszolgáltatás — mondjuk több gép szállítása — fejében juttatnának a piacra. A mezőgazdasági üzem a vázolt problémák ellenére is teljesíteni akarja és teljesíteni is fogja az állami tervből ráhuruló feladatokat. Hogyan oldja meg a problémákat? Ügy, ahogyan ezt a mezőgazdaságban már szokásossá vált, az emberek aktivizálásával. A gazdaság dolgozói több mint 600 ezer korona értékű vállalást tettek a lehetőségek okszerűbb kihasználására. Nem lehetne ugyanígy cselekedni a traktorgyártásban is? —hai— Áttörték a megszokottság keretét A Hulini Állami Gazdaság 3567 hektár mezőgazdasági, vagyis 3307 hektár szántóterületen gazdálkodik. Nagyon jellemző rá, hogy földterületének jelentékeny hányada szélsőséges viszonyok között van. A negyedik ötéves terv eredményeinek az elemzése során kiderült, hogy a gazdaság növénytermesztése egyes esetekben megrekedt, vagy csak kismértékben fejlődött. Az utóbbiakban aránylag sukat foglalkoztak a gabonatermesztés fejlesztésével. Ez azért volt szükséges, mert a szántó 57 százalékán gabonát termesztenek. Az 1965—1970-es években átlagosan 29,22 mázsa gabonát értek el hektáronként. Érthetően, kevésnek tartották ezt az átlagot, ezért úgy döntöttek. hogy kapcsolatra lépnek a Kroméŕíži Gabonatermesztő Kutatóintézettel. A tudományos munkatársakkal való együttműködésben felmérték a gabonatermesztés további lehetőségeit, így került sor a búza és az árpa fajtaösszetételének a megválasztására. jobban igénybe vették és nagyobb területen vetették a kiváló hozamot nyújtó szovjet búzafajtákat a jubilejná! és a Kaukazt, s a hazai árpafajtákból a Diamantot és az új H—464— Ametyst vetették. A tudományosan megalapozott fajta agrotechnika gyakorlati alkalmazása, valamint a növény igénye szerinti trágyázás nagyon kifejező eredményt hozott. A fordulat évének az 1971-es esztendőt, jegyezték fel, amikor a gazdaság történetében 1715 hektáron első ízben értek el 39,9 mázsás átlagos hektárliozamot! Tehát az előtte való év valóságos eredményéhez képest. 19,81 százalékkal több gabonát takarítottak be. A jubilejná búzafajta 7 hektáros területen 60 mázsás rekordtermést adott hektáronként. A Diamant árpa pedig 14 hektáros parcellán 61 q/ha eredményt adott. Szinte ámulatba ejtő volt ez, mert korábban ilyesmi a gazdaságban nem fordult elő, azonban lassan megbarátkoztak a nagyobb lehetőség gondolatával. Idén első ízben a betakarítást is módosítják. A kombájnok csoportos igénybevételével akarják elérni a betakarítás gyors lefolyását, s a veszteség csökkentését. —in—
