Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-26 / 21. szám
1973. május 26. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A növények tápanyagellátásának új komplex rendszeréről Lapunk 19. számában hírt adtunk az egységes trágyázási rendszer és a növények korszerű tápanyagellátása kérdéseiről összehívott konferencia megtartásáról. Ugyanakkor közöltük, V. Stoklasa mérnöknek a konferencia megnyitásán mondott beszéde legérdekesebb részeit. Ez alkalommal visszatérünk a kétnapos konferencián elhangzottakra és az alábbiakban DrSc JAROSLAV N E U B E R G mérnöknek, a Praha-Ruzyné-i Növénytermesztési Kutatóintézet igazgatójának beszámolóját ismertetjük kivonatosan. KÉSZÜLJÜNK FEL A MÜTRÄGYÄK NAGYOBB ADAGJAINAK ALKALMAZÄSÄRA A mezőgazdasági termelésben az előttünk álló Időszakot elsősorban az Jellemzi, hogy nagyobb mértékben használjuk fel a fejlettebb szintű kooperációs egyesülések adta előnyöket. Ebből adódik, a mezőgazdasági termelés szakosításának fokozott szükségessége is. A lakosság élelmiszerellátása szempontjából különös Jelentőségű a növénytermesztés szakosítása, viszont a termelés összpontosítása komolyabban az állattenyésztés terén mutatkozik meg. E kettő együttes eredménye a gazdálkodás újszerű, speciális rendszere és az ehhez kapcsolódó komplex trágyázási rendszer. Érthető, hogy a társadalmi termelésnek e fejlettebb formájára történő átállás a mezőgazdasági termelés állandó fokozása, bővítése közepette megy végbe. Így a feladatot csupán az intenzifikáló tényezők egyre nagyobb mennyiségének bevonásával és legcélszerűbb felhasználásával lehet sikeresen megoldani. Ebben kell látnunk az e téren kifejtett tudományoskutató tevékenység legfőbb szerepét. KUTATÄS AZ AGROTECHNIKA TERÜLETÉN Az agrotechnikai kutatás terén az elmúlt időszakban komoly munkát végeztünk s ennek alapján ma már a gazdálkodás legkülönbözőbb típusaira is javasolhatunk vetésforgó modelleket. Kutatóintézetünkben kidolgoztuk a növények sorrendjének legcélszerűbb módozatait amelyek közül még a növénytermesztés szakosítása mellett is ki lehet választani a legmegfelelőbbet, egyrészt az istállótrágya csökkentett mennyisége, másrészt az istállótrágya teljes kiküszöbölése esetében is. Az istállótrágya felhasználása terén szintén elvégeztük azokat a legfontosabb felméréseket, amelyek elegendő anyagot szolgáltatnak a trágyázási rendszerek elveinek kialakításához. E munka legfőbb jellemzője a megoldások komplex módja, kezdve a szalma felhasználásától a szokásos istállótrágya alkalmazásán keresztül egészen a szarvasmarha, a sertés és a baromfitrágya hígított formában való alkalmazásáig. A kutatások eredményei lehetővé tették az egyes gazdasági állatok legkedvezőbb koncentrációjának megállapítását, amtnek alapvető Jelentősége van az állattenyésztés széthelyezése és továbbfejlesztése szempontjából. Egy további tényező, ami a Jövőben szélesebb körű alkalmazást nyer a trágyázás rendszerében, a minimalizálás. Az egyes munkafolyamatok minimalizálása általános jelenség, amely népgazdaságunk minden területére kiterjed, s kihat a mezőgazdaságra is a gépek és gépi berendezések formájában. Minket azonban elsősorban a minimalizálásnak a talaj megművelésére kiható befolyása érdekel. Örönv mel állapíthatjuk meg, hogy a minimalizálás Jelenlegi irányzata és eddigi eredményei teljesen azonosak a tápanyagellátás korszerű rendszerének elveivel. Reméljük, hogy ez az irányzat tartós. Ha ismerjük a növényeknek az egyes tápanyagok iránti igényét, úgy a talaj jelenti a legfőbb tényezőt, amely a trágyázás rendszerének megválasztását befolyásolja. Az újonnan kialakított trágyázási rendszer számol a talajok komplex kivizsgálásakor nyert adatokkal és tapasztalatokkal. A magasabbl fokú, nagyüzemi termelési formákra történő áttérés, valamint a termelés intenzifikálásának feladatai a műtrágyák adagjainak növelését teszik szükségessé. Mindezek a kérdések a növények tápanyagellátásának kérdéscsoportjába tartoznak, s ez a problémakör képezi a hatékonyság fokozásának kulcskérdését. Ezért természetes, hogy a kooperációs egyesülések keretében az első társadalmi berendezést az agrokémiai üzemek, Illetve központok létrehozása jelenti. Az agrokémiai központok (AGK) építése számos adminisztratív-jogi, építés- és pénzügyi jellegű megoldatlan problémát hozott felszínre, de a növénytermesztési és tápanyagellátási tudományos kutatás dolgozói ezzel kapcsolatos nézetüket már kialakították. Eléggé pontosan körülhatárolták a növények tápanyagellátásának rendszerét az ország, a járások és a kooperációs társulások keretén belül, de a végső szót még nem mondták ki. összetettebb kérdés az agrokémiai szolgálat megoldása, amely magába foglalja a növények tápanyagellátásának módszertani irányítását, a tanácsadást, a népszerűsítést, a kutatások folytatását, továbbá a növénytermesztés kémiai ellenőrzését. Az agrokémiai szolgálat helyes működésének nélkülözhetetlen tartozéka, hogy egyes láncszemei egyöntetű egységet képezzenek. Tudatosítani kell, hogy a láncszem bármelyik részének hibája miatt a többi is szenvedni fog. ELMÉLETI TÁMPONT A növények tápanyagellátásának Irányítása és az agrokémiai szolgálat képezi az agrokémiai központok hatékony munkájának és küldetésének egyik részét. A növények tápanyagellátására fordított minden anyagi eszköz eredményes felhasználásának legfőbb tényezője — a hozamnövekedést és a kiépített hálózat gazdasági hatékonyságát tekintve — a trágyázási rendszer. Ennek komplex kidolgozása és egyes módozatai képezik a trágyázás technológiai alkalmazásának elméleti támpontját. Eredményességét a hektárhozamok tartós növekedése és a talaj termékenységének természetes növekedése jelenti. A növények tápanyagellátása új rendszerének kialakításakor az előbb említettekből akarunk kiindulni. A rendszer létrehozásánál az alapvető agrokémiai és tápanyagpótlási tapasztalatokon, továbbá a legújabb tudományos Ismereteken kívül, fel keli használni az alábbi adottságokat: a kiválasztott vetésforgót, az istállótrágyák felhasználásának módját, a komplex talajelemzés anyagait, valamint a talaj megművelésének rendszerét. A növények tápariyagellátása helyességének és a nitrogénes trágyázás célszerűségének ellenőrzésére a jövőben egyre nagyobb mértékben fogjuk felhasználni a növények anorganikus elemzését. Az így értelmezett trágyázási rendszer megszüntetné az egyes jelenlegi trágyázási rendszerek szétforgácsoltságát és hatékonyabban kihasználná a tápanyagpótló készítményeket, amelyeket a mezőgazdasági termelés a jövőben beszerezhet. Fokozott figyelmet kell szentelni a növények tápanyagpótlási intézkedéseinek nyilvántartására az egyes táblákon, s ezzel összefügg a trágyázás tervének helyes kidolgozása csakúgy, mint a műtrágyák elosztásának országos rendezése. A következetes nyilvántartás képezze a Jövőben legfontosabb alapját a növények tápanyagellátása irányításának, amelybe bevonható a legkorszerűbb elektronikus számítási technika. KÖZELEBB A NÖVÉNYHEZ A Jövőben egyre nagyobb érdeklődés övezi majd a növényt a tápanyagellátás kérdésében. A talaj aprólékos ismerete, valamint a növény vegetációs tényezőinek és jellemző tulajdonságainak szem előtt tartása megköveteli, hogy Jobban összehangoljuk a növény szükségletét a tápanyagpótlás feladatával. A növények anorganikus elemzésének felhasználása a tápanyagellátás feljavításában már konkrét, gyakorlati eredményeket mutat nemcsak egyes esetekben, hanem a nitrogénes trágyázás módszereinek optimalizálása terén is. A nitrogénkutatás terén a legutóbbi esztendőkben sok olyan adat halmozódott fel, amelyek lehetővé tették az egyes tájegységek talaj- és éghajlati viszonyai alapján megállapítani a nitrogén legkedvezőbb, optimális adagjait. A foszfor, a kálium és a magnézium tápanyagellátás terén a legutóbbi esztendőkben megállapítottuk a legkedvezőbb adagokat, részarányuk fokozását a talajban és alkalmazásuk módszereinek megválasztását. A legközelebbi időszakban megoldódik a meszezés kérdése is. A kalcium néhai funkciója, mint a talajreakció feljavítója, jelenleg kissé összetettebb formát ölt. Feltétlenül meg kell mondani, hogy e problémák megoldása az alapvető kérdések egyike, amelyek a talaj termékenységének fokozását biztosíthatják, a többi műtrágya adagjának fokozása mellett. MÉG MINDIG AKADNAK GYENGE PONTOK Ezzel a kérdéssel bizonyos mértékben összefügg a nyomelemekkel történő trágyázás kérdésének megoldása is. A nyomelemek tekintetében kutatásunk ma már meg tudja állapítani a talaj szükségletét. Rendelkezésünkre állnak olyan műtrágyák, amelyek a jelenlegi hiánybkat képesek kiküszöbölni. Viszont a növények tápanyagellátása rendszeres irányításának szempontjából feltétlenül ismerni kell talajaink nyomelem-készletét, ezek további szükségletét a terméseredmény fokozása érdekében. Ugyanígy számolni kell azoknak az eredményeknek gyakorlati felhasználásával is, amelyeket annak kutatásában értünk el, milyen hatást gyakorol a trágyázás a termesztett növények minőségi tulajdonságaira és tápláló értékére. A növények tápanyagellátása irányításának rendszerében és a trágyázás komplex rendszerében jelentős szerep hárul a trágyázás technológiájára is. Ha figyelembe veszi a növények tápanyagellátásának alapvető elveit, úgy ki kell indulnia a gépiparunk által kifejlesztett gépi berendezések műszaki lehetőségeiből is. Lényegében ez is nagyban hozzájárul a trágyázás és tápanyagellátás komplex rendszerének célszerű kialakításához. jen) Egy felmérés ürügyén Már régen elmúlt április, az erdők hónapja, azóta már a természet kizöldült, virágba borult. A meleg tavaszi napokon szabadidőnkben egyre gyakrabban keressük fel az erdőt, legkedveltebb kirándulóhelyünket. És itt álljunk meg egy pillanatra. Az erdők népgazdasági jelentőségét ma már mindenki tudatosítja, éppen ezért érdemes felfigyelni az erdészet egyik fájó problémájára. Köztudomású, hogy népgazdaságunknak ez az ága munkaerőhiánynyal küzd, főleg azért, mivel nem tartozik az úgynevezett atraktív ágazatok közé. Hazánkban 27 erdészeti szaktanintézetben (ebből négy Szlovákiában) képezik ki az erdészeti dolgozókat, és egy-egy iskolai évben átlag 800 tanuló szerez képesítést e munkaszakaszra. A szlovákiai szakiskolákon az a helyzet, hogy nagyon sok olyan kilencéves alapiskolát végzett diákot vesznek fel, akiknek jövendő foglalkozásukról nincs helyes elképzelésük és csak részben vannak tisztában azzal, milyen mesterséget is választottak maguknak. Persze, ha a tanuló nem ismeri a szakma követelményeit, előnyeit, esetleges nehézségeit, nem is tud (a szüleivel együtt) tárgyilagosan dönteni jövendő pályájáról. A fentemlített kérdésekkel kapcsolatosan érdekes következtetésre jutottak e zvolení erdészeti kutatóintézet dolgozói. Az 1971/72-es tanévben a szlovákiai erdészeti szakiskolák első évfolyamából 159 tanulót vontak be felmérésükbe. Azzal a céllal végezték ezt, hogy megvizsgálják, mely körülmények milyen mértékben hatottak a tanintézetek növendékeire szakmájuk kiválasztásakor, vagyis milyen információkra tettek szert otthon, az iskolában és az élet más területén jövendő foglalkozásukról. A pályát választó fiatalokra legnagyobb hatással általában a család, a szülők vannak. Az első kérdés ezért így hangzott: „Mit tudtál meg szüléidtől az erdészeti dolgozó munkájával, életével kapcsolatban?“ íme a legérdekesebb válaszok százalékarányban kifejezve: 1. Ez a munka nehéz és igényes 28,30 százalék, 2. Csupán általánosan beszéltek róla 10,69 százalék, 3. Ez szép, hasznos munka 9,43 százalék, 4. Régen nehéz munka volt, ma már gépesített 9,43 százalék. A szülők legnagyobb része (35,22 százalék!) pedig nem is tudott érdemleges választ adni gyermekének erre a kérdésre. Emellett a családok legnagyobb hányada is csupán az erdészeti munka igényességét és nehézségi fokát vette figyelembe (lásd az első pontot). Érdemes még azt is megjegyezni, hogy városon vagy falun, erdős vagy kevésbé erdős vidéken is a feleletek hajszálra egyformák voltak nemcsak erre, hanem a többi kérdésre is. A tanulókat foglalkozásuk megválasztásában nagyban befolyásolja az iskola is. Ez a felmérés is bizonyítja azt a tényt, hogy a tanítók csupán a kerületükre (még rosszabb, ha csak a járásukra) jellemző szakmákat ismertetik és mint a megkérdezettek 73,58 százaléka válaszolta, iskolájukon a tanítók az erdészeti dolgozókról egyáltalán még említést sem tettek. Ez igazán paradoxként hat, hiszen olyan tantárgyaknál, mint a földrajz és a természetrajz, feltétlenül szólni kell az ember munkájáról a természetben, tehát az erdőkben is. A további táblázatok közül még csak egyet szeretnék kiragadni. Arra adnak választ az alábbi számadatok, hogy melyik kommunikációs eszköz, milyen mértékben befolyásolta a tanulók elhatározását, illetve milyen mértékben ismertette meg jövendő szakmájukkal. 1. A televízió 83,91 százalék, 2. Napilapok és folyóiratok 75,47 százalék, 3. Mozi 61,01 százalék, 4. Rádió 43,40 százalék. A táblázat százalékelosztásánál figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tanulók nemcsak egy forrásból merítettek információt. A kutatóintézet dolgozói a felmérés befejezése után arra a meggyőződésre jutottak, hogy a kilencéves alapiskolákon és általában a tanulók nem kapnak kellő felvilágosítást az erdészeti dolgozó munkájáról és ez a tény is a kevésbé atraktív foglalkozások csoportjába „kényszeríti“ ezt a szép szakmát. Főleg a hegyvidékeken kellene nagyobb gondot fordítani ennek a pályának a propagálására és a televízióban rövid, a fiatal erdészeti dolgozók életéből vett dokumentum-filmek is elősegíthetnék a pályát választó fiatalok tájékoztatását. F. MÓZES IMRE HÍREK a Szovjetunióból HÖÄLLÖ MŰSZÁL A Szovjetunióban kifejlesztett új „Arimid“ műszál külsőre és tulajdonságai tekintetében szobahőmérsékleten semmiben sem különbözik más műszálaktól. Ezektől eltérően azonban a nagy hőmérséklet (egészen 400 fokig) sem tesz kárt benne, és még az abszolút nulla fokot megközelítő roppant alacsony hőmérsékleten is használható. Ellenálló minden szerves oldószerrel, zsírokkal, savakkal, továbbá az infravörös és egyéb sugárzásokkal szemben. Kitűnő szűrők készíthetők belőle forró gázokhoz és agresszív folyadékokhoz, de alkalmazható betétanyagként a műanyag- és gumitermékekben is, továbbá jól felhasználható szintetikus papír előállítására, valamint villamos szigetelőanyagként. ÉPÜL A MÜGUMIGYÄR Az Ural hegység nyugati részén, Csajkovszkij város közelében épül a Szovjetunió legnagyobb míigumigyára, amely jelentős helyet foglal majd el az európai ranglistán is. A 200 hektárnyi területet elfoglaló gyár az uráli petrolkémiai üzemektől kapja majd nyersanyagát. Az első gyáregység, a monomer üzem 1975-ben kezdi meg a termelést. A világszínvonalon álló technológiával működő gyárban termelt műgumi műszaki mutatói tekintetében megelőzi majd a természetes gumit. CSAPÁS A FUTÖHOMOKRA TUrkméniában, ahol az utóbbi években gazdag földgázkészletek kitermelését kezdték meg, heves harcot vívnak a gázvezetékek építői a Karakum-sivatag szeleivel. A szél ugyanis minduntalan homokkal temeti be a csöveket — kiszabadításuk tömérdek időt, fáradságot emészt fel. Legújabban az egyik volgográdi tudományos intézet szakértői siettek a vezetéképítők segítségére — hatásos kötőanyaggal a szélerózió leküzdésére. A gyantaszerű folyadék, a nerozin, az olajpala égésterméke. A kísérletek során gépi tton egy műszakban 25 kilométer hosszúságú, 15 méter széles talajsóvot szórtak be nerozinnal. Hatására két centiméter vastag kéreg képződik a homokfelületen, s ez hatásos védelmet nyújt a szélerózió ellen. A nerozin-kéreg sem a cserjék, sem • fű növését nem akadályozza. VlZ ALATTI „AUTÖ“ Halrajok, rákcsoportok, vízinövény-feldúsulások felderítésére kétszemélyes víz alatti „autót“ fejlesztettek ki a Szovjetunió halászati kutatóintézetében. A „Makréla“ elnevezésű jármű maximálisan 40 méteres mélységbe merülhet, 1 tonna súlyú és bármely halászgőzös a fedélzetére veheti. Utasai búváröltönyt viselnek és hosszabb utakra tartalék palacokban is magukkal vihetnek levegőkészletet. Az átlátszó falú fülkében a repülőgépekéhez hasonló kormányszerkezettel lehet irányítani a jármű mozgását. Alámerülés és felemelkedés közben a tengeralattjárókhoz hasonlóan manőverezik a villanymotorral hajtott víz alatti „autó“, amely rendkívüli mértékben megkönnyíti az új halászterületek felderítését. MÁGNESTERE VAN A MARSNAK Az eddigi tudományos állásponttal ellentétben mégis van — jóllehet rendkívül gyenge — mágneses tere a Marsnak. A Mars—2 és a Mars—3 jelzésű szovjet bolygóközi állomások méréseredményeinek elemzése révén jutottak szovjet tudósok erre a következtetésre. Megállapításaik szerint a Mars egyenlítőjén körülbelül 60 gamma a mágneses térerő (mintegy ezredrésze a földi egyenlítőn mérhető mágneses térerőnek). Felteszik, hogy a mágneses térerő forrásai az állandó mágneses kőzetek és a Marsnak nincs olyan belső „dinamója“, mint a Földnek. Mindenesetre a fosszilis mágnességet valamilyen tér hozta létre, s most az elméleti csillagászokra vár, hogy megfejtsék ezt a rejtélyt. Lehetséges, hogy egykor a Földéhez hasonló folyékony, villamos vezető magja volt a Marsnak is? Vagy talán valamilyen más, esetleg külső erő mágnesezte a kőzeteket? Ezekre a kérdésekre csak a jövő kutatásai adhatják meg a választ. (APN)
