Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-26 / 21. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. május 28. Megérdemli a bizalmat 3« mine ntdr un E Történelmi jelentőségű találkozó hezebb időkben is megállta a helyit és állandóan küzdött a marxista­­leninista eszmékért. Éjt nappallá téve szervezte és alakította a szövetkeze­teket. Végül is annyira a szívéhez nőtt a mezőgazdaság, hogy 1962-től a Ceőejovcei Eísz elnöki tisztségét tölti be. Vezetésével lényegesen megválto­zott a romantikus csécsi határ képe. Ma már a közös gazdaság virágzó kertészettel, szőlészettel rendelkezik és a volt mocsaras területeken a ta­lajjavítás! munkák elvégzése után bú­za és kukorica terem. Eltűntek a Karcsanóci, Répaföldi, Lucskai, Kinyi­ki és más dűlők vizes erei, sok mil­lió korona beruházással termőtalajjá alakították át a határ minden hektár­nyi földjét. Igazi kommunistához méltóan, ál­landóan képezi magát ügy politikai, mint szakmai téren. Olyan vett részt tehát a kerületi pártkonferencián, aki érdemben szólt hozzá a felvetett problémákhoz és így a többi küldöttel együtt a lehetőségeknek megfelelően tűzték ki a feladatokat a kerület dol­gozói elé. Iván Sándor A szemléltető agitációról Csehszlovákia Kommunista Pártja Veľký Krtíš-i (Nagykürtös!) Járási Bi­zottsága és a Járási Művelődési Ott­hon „A szemléltető agitáció jelentő­sége a tömegpolitikai és agitációs munkában“ témakörrel kétnapos sze­mináriumot rendezett. A szemináriu­mon Agócs Vilmos, a járási pártbi­zottság ideológiai titkára, valamint Anton Hupka, a művelődési otthon igazgatója tartott beszámolót. A munkaértekezlet résztvevői ala­posan foglalkoztak a szemléltető agi­­tációban felmerülő hiányosságokkal és többen beszámoltak arról, hogy milyen módon- kell felhasználni a segédeszközöket faliújságok, vagy más hasonló agitatív jellegű táblák készítésére. Jozef Tľiala mérnök, a Komenský Egyetem filozófiai fakultá­sának aljunktusa „A frázis és a for­malizmus a tömegpolitikai munkában“ címmel értékes előadást tartott. Fel­hívta a figyelmet a fogyatékosságok­ra, és megállapította, hogy több eset­ben a konkrét agitáció helyett elcsé­pelt frázisokkal „érvelnek“ az agitá­torok. Emil Lata és Peter Bargef, Szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága ideológiai és propaganda osztályának dolgozója szintén foglal­kozott a tömegpolitikai munkában előforduló formalizmusokkal és egy­ben megállapította, hogy azok a fali­újságok, amelyeket a járásban láttak, megfelelnek a követelményeknek. A járási művelődési otthon által kiadott módszertani segédkönyvet úgy politi­kai, mint szakmai szempontból he­lyesnek tartották. A Járási Művelődési Otthon dolgo­zói: Bugyi László, valamint Sýkora és Cfž elvtárs, a gyakorlatban is bemu­tatták, hogy milyennek kell lennie az igazán agitatív jellegű faliújságnak, transzparensnek és tablónak. Urbán Aladár, Vrbovka Cok-sok huzavona után a bécsi * haderőcsökkentési előkészítő konzultációk során végre ügyrendi megállapodás történt. A résztvevő ál­lamok plenáris ülésén elfogadták a közös eljárási elveket az egyes kér­désekkel kapcsolatban. A megállapo­dás rögzíti, hogy a január 31-e óta tartó előkészítő konzutációkon részt­vevő 19 ország közül 11 — Belgium, Csehszlovákia, az Egyesült Államok, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Lu­xemburg, Nagy-Britannia, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Szovjetunió — képviselői egyetértés alapján hoz­zák majd meg a szükséges döntése­ket, míg nyolc ország különleges stá­tusszal vesz részt a konzultációkon. Ez utóbbiak: Bulgária, Dánia, Görög­ország, Magyarország, Norvégia, Ro­mánia, Olaszország és Törökország. A plenáris ülés elfogadta azt az alapelvet is, hogy a teljes jogú részt­vevők közé újabb államok vehetők fel, ha ehhez hozzájárulnak a már ezzel a joggal rendelkező államok. Érdekes, hogy a felvétel vonatkozhat egyetlen kérdéskörrel kapcsolatos döntésre, akár, általános jelleggel, de csakis úgy, hogy ne károsítsa meg egyik fél biztonságát sem. A megállapodás ügyrendi része ér­telmében minden ülésen más-más ál­lam képviselője elnököl az angol nyelvű abc-sorrendjében. Tehát kizár­ják minden súrlódás lehetőségét ezen a téren. A plenáris ülés óta sok nyilatkozat hangzott el a bécsi haderő csökken­tési konzultációkkal kapcsolatban. Ezeknek főleg az a lényege, monda­nivalója, hogy a konzultációkra szűk-Ügyrendi megállapodás Becsben ség van, mert ezek is hozzájárulnak az európai feszültség enyhítéséhez. Olyan nyilatokzatok is elhangzottak, hogy a tárgyalások konstruktív Ife körben folynak, ami kedvező kilém isokat teremt a következő tárgyalások :előkészítéséhez. A nyilatkozatok kö­zül ki kell emelnünk Oleg Hlesztov­­nak, a Szovjetunió bécsi nagyköveté­nek nagy horderejű nyilatkozatát, aki hangsúlyozta, Európa jövőjének nem az országok egymással való szembe­állásán, hanem az államok kölcsönö­sen előnyös, békés együttműködésén kell felépülnie. Az európai politika középpontjában a biztonsági értekez­let előkészítése áll. A Szovjetunió a Helsinkiben folyó sokoldalú konzul­tációk mielőbbi befejezését szeretné és a Varsói Szerződéshez tartozó többi állammal együtt kész mindenl megtenni az európai értekezlet sike­re érdekében. A szovjet felszólaló nyilatkozatából kitűnt, hogy az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalások, önálló lépést jelentenek a bizalom s a kölcsönös megértés útján a tartós béke meg­valósítása felé. Elsősorban a közép­európai stratégiai övezetben lévé haderők csökkentésének jelentőségé­ről beszélt. De utalt arra, hogy más térségben is csökkenteni kellene mindkét oldalon a katonai egységek létszámát. Bécsben tehát előre léptek a tár­gyalófelek és úgy néz ki a helyzet, hogy az európai enyhülési politika szellemében komolyabb, konkrét meg­állapodások is születhetnek. Ameri­kai részről is azt hangoztatták, hogy egy esetleges nagyobb horderejű megegyezés történelmi jelentőségű lehet. Persze a nyugati fél nyilatko­zatait fenntartással kell fogadni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy amint konkrét lépésről van sző, már­is visszavonulnak, illetve igyekeznek megtorpédózni a nézetek közeledé­sének lehetőségeit. Viszont azt is fi­gyelembe kell vennünk, hogy az európai légkört lényegesen befolyá­solja a szovjet békeoffenzíva. Leo­­nyid Brezsnyev elvtársnak, a Szov­jetunió Kommunista Pártja főtitkárá­nak bonni látogatása bizonyára ked­vezően hat majd a bécsi tárgyalások­ra is. A politikai „előrejelzés“ szerint Brezsnyev elvtárs, valamint W. Brandt nyugatnémet kancellár tárgyalásai so­rán olyan megállapodásokra került sor, amelyek hozzájárulnak a feszült­ség enyhítéséhez és mégjobban egyen­getik a népek közeledésének útját. A világ békeszerető közvéleménye reménykedve néz Bécs felé és várja, hogy végre napvilágot lásson az első olyan egyezmény, amelynek értelmé­ben kevesebb polgár lesz majd fegy­verben és előtérbe kerülnek az embe­riség boldogsáeát szolgáló nagy épí­tési tervek. Újult erővel az országépitő munkába Csáji István elvtársat, a Ceőejovceí (Csécsi) Eísz elnökét, Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak tagját, aktív munkájáért a kelet­szlovákiai kerületben értékelik és is­merik. Nem véletlen, hogy a košicei (kassai) járásból őt is jelölték a ke­rületi pártkonferenciára. Pista bácsi — ahogy mindenfelé is­merik — meg tudja becsülni a szocia­lista vívmányokat, mert bizony a múltban igen szűkös körülmények kö­zött élt. Vagyontalan szülei tíz gyer­meket neveltek fel. Amikor falujában is felragyogott a szabadság napja, és utána a munkásosztály és a vele szö­vetséges parasztság vette át a hatal­mat, már 1949-ben, mint párton kívüli egyik alapító tagja volt a Čečejovcei Efsznek, ahol a mai napig is dolgo­zik. A politikai és társadalmi életbe mindig aktívan bekapcsolódott. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének hét évig volt tagja. Közben belépett a CSSZBSZ helyi szervezetébe is és 1952-ben, mint a szocialista eszmékért égő földművest, fölvették a párttagok sorába. Az öntudatos kommunista a legne-Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára, Willy Brandtnak, a Német Szövetségi Köztársaság szövet­ségi kancellárjának meghívására öt napig tartózkodott az NSZK-ban. A nagyjelentőségű külpolitikai esemény nem véletlenül korbácsolta fel a ke­délyeket világszerte. Többnyire az évszázad találkozójának, jelentős törté­nelmi eseménynek minősítették. A tárgyalások igazolták az előzetes jóslá­sokat, mert már a látogatás első napján elhangzott üdvözlőbeszédek is arra mutattak, hogy a két ország kapcsolataiban lényeges minőségi változások következnek be, amelyek meghatározzák az európai politikai helyzet ala­kulását. Brezsnyev elvtárs rámutatott arra, hogy teljes felelősségtudattal vállal­kozót! erre az útra. Hangsúlyozta, hogy az 1970-ben megkötött szovjet­­nyugatnémet szerződés, valamint az azóta megkötött egész sor kétoldalú megállapodás kedvezően hatott az európai népek együttműködésére, kap­csolataira és a további egyezmények is hozzájárultak a feszültség enyhíté­séhez, valamint a jószomszédi kapcsolatok kialakításához. Megállapította, hogy a jószomszédság szilárd épületének jó alapjait sikerült lerakni, és ki­jelentette, hogy szovjet részről készek további erőfeszítéseket tenni a kap­csolatok fejlesztésére Európa tartós békéje érdekében. Willy Brandt nyugatnémet kancellár válaszbeszédéhen örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a látogatásra sor került. Megállapította, hogy Európában jó irányban haladnak a dolgok és az NSZK népe békét, enyhü­lést és növekvő együttműködést óhajt. Hangsúlyozta, hugy az 1970 augusz­tusában aláirt szovjet—nyugatnémet szerződés új kezdetet jelentett a két ország kapcsolataiban. A látogatás során még további nyilatkozatok hangzottak el, amelyek kö­zéppontjában a szovjet—nyugatnémet szerződés nyomán megkötött kisebb­­nagyobb egyezmények voltak. A „jégtörő szerződés“ tette lehetővé mindazt, amiről napjainkban Bonnban döntöttek. Ebben mind a két fél megegyezett és hangsúlyozták, hogy a szovjet—nyugatnémet, valamint a lengyel—nyu­gatnémet és a berlini négyhatalmi egyezmény egyrészt rögzítette a második világháború után kialakult jelenlegi helyzetet, másrészt utat nyitott további hasonló egyezményekre és tárgyalásokra is. Az egész tárgyaiás-sórozatból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nagyobb horderejű, kontinense­ket érintő megállapodások, egyezmények, csakis úgy jöhetnek létre, hogy­ha előzőleg rendeződnek az országok közötti vitás problémák. Ha az illető felek kétoldali tárgyalásokon végülis egyezmények aláírásával értenek egyet, többek között például a második világháború után kialakult hatá­rokkal, akkor meg lehet tenni a lépéseket az általános és teljes leszerelés, valamint a tartós béke megteremtése felé. Az európai biztonsági értekez­letnek, valamint a haderők csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásoknak is csak úgy lehet sikere, ha nem mérgezik a levegőt különböző területi és más hasonló követelések. A szovjet békeoffenzíva tehát egyre több gyümölcsöt terem és a háborús uszítok hangja fokról-fokra gyengül. Az NSZK-ban is visszaszorultak a „héják“ és a polgárok közül egyre többen ismerik fel a reális helyzetet. Őszintén gondolják a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országok­kal való együttműködést. A népek többsége az egész világon békét akar, mert ez az építőmunka legfnntosab feltétele. A Szovjetunió diplomatái, leg­magasabb szinten az SZKP főtitkára, nem sajnálják az erőfeszítéseket a népek közötti egészséges kapcsolatok kialakításáért, mert jól tudják, hogy ez az előfeltétele a hosszabb békés időszak megteremtésének. A sorozatos diplomáciai csúcstalálkozók, csatározások közül joggal emelhetjük ki a bonni szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozót, amely az elkövetkezendő idő­szakban kedvező hatást gyakorol Európa népei sorsának alakulására. —b— A múlt hét szombatján és vasárnap­ján tanácskoztak a kerületi és városi pártkonferenciák küldöttei. A viták tárgyilagos, építésre serkentő szel­lemben folytak. Joggal mondhatjuk, hngy olyan munkajellegű tanácskozá­sok voltak ezek, amelyek megmozgat­ták polgáraink túlnyomó többségét. Ugyanis a pártkonferenciákkal egy­­idöben az öntudatos dolgozóink száz­ezrei sokmillió értékű társadalmi munkával és újabb kötelezettségvál­lalásokkal tettek hitet a párt politi­kája mellett. A konferenciák központi témája mindenekelőtt az ötéves terv által kitűzött feladatok teljesítése volt. A fő beszámolókban elemezték, hogy eddig milyen sikereket értünk el és a tapasztalatok alapján taglal­ták az elkövetkezendő időszakban megvalósításra váró igényes problé­mák teljesítésének lehetőségeit. Meg­állapították, hogy a párt konszolidá­ciós politikáját napról-napra nagyobb mértékben valósítjuk meg úgy a tár­sadalmi, mint a gazdasági élet szaka­szán, és a határozatokban utaltak ar­ra, hogy a jövőben még többet kell tenni az egység megteremtéséért mind a pártszervezetekben, mind a társadalmi élet különböző szakaszán, hogy az eddiginél még nagyobb ered­ményeket érhessünk el. Csehszlovákia Kommunista Pártja prágai városi konferenciáján Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára tartott beszédet. Foglalkozott hazánk főváro­sának feilesztési kérdéseivel, majd leszögezte, hogy minden fogyatékos­ság ellenére, amelyeket nyíltan bírá­lunk. azt mondhatjuk, hogy munkánk sikeres, és túlsúlyban vannak azok a pozitív irányzatok amelyek a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításából erednek. Ez a párt jó munkájának, minden kommunista áldozatkész munkájának az eredmé­nye és főleg annak, hogy a párttagok mozgósítani tudták a párton kívüliek millióit a kitűzött nemes feladatok teljesítésére. Pártunk főtitkára ezután hangsú­lyozta, hogy feladataink évről-évre igényesebbek és ezért nem lehetünk megelégedve az eddig elért eredmé­nyekkel. Bíztató jelenség, hogy a ter­vek teljesítése és túlteljesítése főleg a munka termelékenységének fokozó­dásából ered, azonban a termelési fo­lyamatokat tovább kell korszerűsíteni, nehogy elmaradjunk a világszínvonal­tól. Külön figyelmet érdemel Husák elv­társ beszédének az a része, amelyben konkrét tényekkel cáfolta meg a reakciós elemek által terjesztett va­lótlan híreket. Határozottan kijelen­tette, hogy nem lesz drágább a hús, a cigaretta, a sör és más élelmiszerek sem. Hangsúlyozta, hogy az 1974-es évi terv irányelveinek megtárgyalása során olyan határozat született, hogy a kiskereskedelmi árakat a legmesz­­szebbmenő mértékben szilárdítani kell. Megemlítette, hogy az utóbbi két év alatt a fogyasztási cikkek kiske­reskedelmi árai mintegy kétmilliárd koronával csökkentek. Ezerkilencszáz­hetvenhárom április elsejétől 550 mil­lió korona értékű árleszállítást haj­tottunk végre különféle fogyasztási árucikkeknél. Rámutatott arra, hogy a felforgatás céljából terjesztett hí­reket olyan elemek igyekeznek bedob­ni a köztudatba, melyeknek nincs ínyükre rendezett helyzetünk, és gyű­lölettel nézik, hogy a pórt vezetésé­vel lelkes dolgozóink napról-napra nagyobb sikereket érnek el a terme­lés szakaszán. A kerületi és városi pártkonferen­ciák mind-mind bizonyították azt a tényt, hogy politikai, társadalmi és gazdasági életünk az utóbbi időben rohamosan konszolidálódik és egyre javul a párt és a tömegek kapcsolata. A dolgozók legjobbjai — főleg a fia­talok — ezerszámra kérik felvételü­ket Csehszlovákia Kommunista Pártja soraiba. A párt vezető szerepének el­mélyítésével párhuzamosan rendkívüli mádon aktivizálódtak a tömegszerve­zetek és a különböző egyesületek. Egyre többen tesznek hitet a párt po­litikája mellett és elkötelezetten, konkrét munkával küzdenek a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak tel­jesítéséért. A nyugat-szlovákiai kerületi párt­konferencia beszámolójából kitűnt, hogy az ipari termelés az elmúlt két év alatt több mint 17 százalékkal nö­vekedett. Az építkezési beruházások terjedelme idén a múlt évhez képest négy százalékkal növekszik. Ez azt jelenti, hogy további lehetőségeket teremtünk a termelés fokozására. A beszámoló külön figyelmet szen­telt a mezőgazdaságnak. Hangsúlyoz­ta, hogy ebben a kerületben vannak a legjobb feltételek a mezőgazdasági termeléshez, mert általában a föld­parcellák jó termőképességűek és megvannak a lehetőségek az öntözé­ses gazdlákodásra is. Szlovákia szán­tóterületének több mint fele a nyugat­szlovákiai kerületben összpontosul, tehát joggal mondhatjuk, hogy innen származik a lakosság élelmiszer-szük­ségletének jó része. A konferencia ha­tározatában konkrétan megjelölték azokat a feladatokat, amelyek meg­valósításával lényegesen fel kell len­díteni a mezőgazdasági termelést a kerületben. A közép-szlovákiai kerületi párt­konferencián a beszámoló megállapí­totta, hogy a Győzelmes Február óta, tehát huszonöt év alatt több mint száz új üzem és vállalat épült a kerület­ben és további negyvenet átalakítot­tak. Az elmaradottabb körzetekben is jelentős beruházásokkal olyan üzeme­ket, vállalatokat létesítettek, ame­lyekben megfelelő keresethez jutnak a dolgozók. Egyre csökken azoknak a száma, akik családjuktól több száz kilométerre keresik a megélhetéshez szükséges összeget. A közép-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági termelés két év alatt 12,6 százalékkal növekedett. A szö­vetkezeti parasztok és az állami gaz­daságok dolgozói öntudatosan harcol­nak a XIV. kongresszus határozatai­nak teljesítéséért és sokmilliós értékű alkotómunkájukról tanúskodik az a tény, hogy 45 millió korona értékű áruval túlteljesítették vállalt kötele­zettségüket. A kerületben az élelmi­­szeripari termelés értéke szintén két­éves időszak alatt 417 millió koroná­val növekedett. Az SZLKP KB kelet-szlovákiai kon­ferenciáján megállapították, hogy lé­nyegesen fokozódott a párttagok és az összes dolgozók aktivitása. Az ipari termelés 19,7 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági bruttó termelés 13,3; a piaci termelés 24,8 százalékkal volt nagyobb, mibt 1970-ben. Ezek az ered­mények nagyon kedvezően járultak hozzá a szocialista mezőgazdaság to­vábbi gazdasági megszilárdulásához és a lakosság jobb ellátásához. Értékelve Csehszlovákia Kommu­nista Pártja kerületi és városi konfe­renciáinak beszámolóit, vitáit, hatá­rozatait, azt a következtetést vonhat­juk le, hogy két napon át igen magas szinten foglalkoztak eddigi eredmé­nyeinkkel, fogyatékosságainkkal, és a sok-sok hozzászólás után olyan ha­tározatok születtek, amelyek konkré­tan kijelölték az elkövetkezendő idő­szakra az utat dolgozóink számára. A helyi pártszervezetek máris jó tö­megpolitikai munkával mozgósítják a dolgozókat a nagyjelentőségű határo­zatok teljesítésére, hogy minél hama­rább megvalósuljanak az egész dol­gozó népünk életszínvonalát szolgáló célkitűzések, határozatok.

Next

/
Thumbnails
Contents