Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-26 / 21. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. május 28. Megérdemli a bizalmat 3« mine ntdr un E Történelmi jelentőségű találkozó hezebb időkben is megállta a helyit és állandóan küzdött a marxistaleninista eszmékért. Éjt nappallá téve szervezte és alakította a szövetkezeteket. Végül is annyira a szívéhez nőtt a mezőgazdaság, hogy 1962-től a Ceőejovcei Eísz elnöki tisztségét tölti be. Vezetésével lényegesen megváltozott a romantikus csécsi határ képe. Ma már a közös gazdaság virágzó kertészettel, szőlészettel rendelkezik és a volt mocsaras területeken a talajjavítás! munkák elvégzése után búza és kukorica terem. Eltűntek a Karcsanóci, Répaföldi, Lucskai, Kinyiki és más dűlők vizes erei, sok millió korona beruházással termőtalajjá alakították át a határ minden hektárnyi földjét. Igazi kommunistához méltóan, állandóan képezi magát ügy politikai, mint szakmai téren. Olyan vett részt tehát a kerületi pártkonferencián, aki érdemben szólt hozzá a felvetett problémákhoz és így a többi küldöttel együtt a lehetőségeknek megfelelően tűzték ki a feladatokat a kerület dolgozói elé. Iván Sándor A szemléltető agitációról Csehszlovákia Kommunista Pártja Veľký Krtíš-i (Nagykürtös!) Járási Bizottsága és a Járási Művelődési Otthon „A szemléltető agitáció jelentősége a tömegpolitikai és agitációs munkában“ témakörrel kétnapos szemináriumot rendezett. A szemináriumon Agócs Vilmos, a járási pártbizottság ideológiai titkára, valamint Anton Hupka, a művelődési otthon igazgatója tartott beszámolót. A munkaértekezlet résztvevői alaposan foglalkoztak a szemléltető agitációban felmerülő hiányosságokkal és többen beszámoltak arról, hogy milyen módon- kell felhasználni a segédeszközöket faliújságok, vagy más hasonló agitatív jellegű táblák készítésére. Jozef Tľiala mérnök, a Komenský Egyetem filozófiai fakultásának aljunktusa „A frázis és a formalizmus a tömegpolitikai munkában“ címmel értékes előadást tartott. Felhívta a figyelmet a fogyatékosságokra, és megállapította, hogy több esetben a konkrét agitáció helyett elcsépelt frázisokkal „érvelnek“ az agitátorok. Emil Lata és Peter Bargef, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága ideológiai és propaganda osztályának dolgozója szintén foglalkozott a tömegpolitikai munkában előforduló formalizmusokkal és egyben megállapította, hogy azok a faliújságok, amelyeket a járásban láttak, megfelelnek a követelményeknek. A járási művelődési otthon által kiadott módszertani segédkönyvet úgy politikai, mint szakmai szempontból helyesnek tartották. A Járási Művelődési Otthon dolgozói: Bugyi László, valamint Sýkora és Cfž elvtárs, a gyakorlatban is bemutatták, hogy milyennek kell lennie az igazán agitatív jellegű faliújságnak, transzparensnek és tablónak. Urbán Aladár, Vrbovka Cok-sok huzavona után a bécsi * haderőcsökkentési előkészítő konzultációk során végre ügyrendi megállapodás történt. A résztvevő államok plenáris ülésén elfogadták a közös eljárási elveket az egyes kérdésekkel kapcsolatban. A megállapodás rögzíti, hogy a január 31-e óta tartó előkészítő konzutációkon résztvevő 19 ország közül 11 — Belgium, Csehszlovákia, az Egyesült Államok, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió — képviselői egyetértés alapján hozzák majd meg a szükséges döntéseket, míg nyolc ország különleges státusszal vesz részt a konzultációkon. Ez utóbbiak: Bulgária, Dánia, Görögország, Magyarország, Norvégia, Románia, Olaszország és Törökország. A plenáris ülés elfogadta azt az alapelvet is, hogy a teljes jogú résztvevők közé újabb államok vehetők fel, ha ehhez hozzájárulnak a már ezzel a joggal rendelkező államok. Érdekes, hogy a felvétel vonatkozhat egyetlen kérdéskörrel kapcsolatos döntésre, akár, általános jelleggel, de csakis úgy, hogy ne károsítsa meg egyik fél biztonságát sem. A megállapodás ügyrendi része értelmében minden ülésen más-más állam képviselője elnököl az angol nyelvű abc-sorrendjében. Tehát kizárják minden súrlódás lehetőségét ezen a téren. A plenáris ülés óta sok nyilatkozat hangzott el a bécsi haderő csökkentési konzultációkkal kapcsolatban. Ezeknek főleg az a lényege, mondanivalója, hogy a konzultációkra szűk-Ügyrendi megállapodás Becsben ség van, mert ezek is hozzájárulnak az európai feszültség enyhítéséhez. Olyan nyilatokzatok is elhangzottak, hogy a tárgyalások konstruktív Ife körben folynak, ami kedvező kilém isokat teremt a következő tárgyalások :előkészítéséhez. A nyilatkozatok közül ki kell emelnünk Oleg Hlesztovnak, a Szovjetunió bécsi nagykövetének nagy horderejű nyilatkozatát, aki hangsúlyozta, Európa jövőjének nem az országok egymással való szembeállásán, hanem az államok kölcsönösen előnyös, békés együttműködésén kell felépülnie. Az európai politika középpontjában a biztonsági értekezlet előkészítése áll. A Szovjetunió a Helsinkiben folyó sokoldalú konzultációk mielőbbi befejezését szeretné és a Varsói Szerződéshez tartozó többi állammal együtt kész mindenl megtenni az európai értekezlet sikere érdekében. A szovjet felszólaló nyilatkozatából kitűnt, hogy az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalások, önálló lépést jelentenek a bizalom s a kölcsönös megértés útján a tartós béke megvalósítása felé. Elsősorban a középeurópai stratégiai övezetben lévé haderők csökkentésének jelentőségéről beszélt. De utalt arra, hogy más térségben is csökkenteni kellene mindkét oldalon a katonai egységek létszámát. Bécsben tehát előre léptek a tárgyalófelek és úgy néz ki a helyzet, hogy az európai enyhülési politika szellemében komolyabb, konkrét megállapodások is születhetnek. Amerikai részről is azt hangoztatták, hogy egy esetleges nagyobb horderejű megegyezés történelmi jelentőségű lehet. Persze a nyugati fél nyilatkozatait fenntartással kell fogadni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy amint konkrét lépésről van sző, máris visszavonulnak, illetve igyekeznek megtorpédózni a nézetek közeledésének lehetőségeit. Viszont azt is figyelembe kell vennünk, hogy az európai légkört lényegesen befolyásolja a szovjet békeoffenzíva. Leonyid Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának bonni látogatása bizonyára kedvezően hat majd a bécsi tárgyalásokra is. A politikai „előrejelzés“ szerint Brezsnyev elvtárs, valamint W. Brandt nyugatnémet kancellár tárgyalásai során olyan megállapodásokra került sor, amelyek hozzájárulnak a feszültség enyhítéséhez és mégjobban egyengetik a népek közeledésének útját. A világ békeszerető közvéleménye reménykedve néz Bécs felé és várja, hogy végre napvilágot lásson az első olyan egyezmény, amelynek értelmében kevesebb polgár lesz majd fegyverben és előtérbe kerülnek az emberiség boldogsáeát szolgáló nagy építési tervek. Újult erővel az országépitő munkába Csáji István elvtársat, a Ceőejovceí (Csécsi) Eísz elnökét, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagját, aktív munkájáért a keletszlovákiai kerületben értékelik és ismerik. Nem véletlen, hogy a košicei (kassai) járásból őt is jelölték a kerületi pártkonferenciára. Pista bácsi — ahogy mindenfelé ismerik — meg tudja becsülni a szocialista vívmányokat, mert bizony a múltban igen szűkös körülmények között élt. Vagyontalan szülei tíz gyermeket neveltek fel. Amikor falujában is felragyogott a szabadság napja, és utána a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság vette át a hatalmat, már 1949-ben, mint párton kívüli egyik alapító tagja volt a Čečejovcei Efsznek, ahol a mai napig is dolgozik. A politikai és társadalmi életbe mindig aktívan bekapcsolódott. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének hét évig volt tagja. Közben belépett a CSSZBSZ helyi szervezetébe is és 1952-ben, mint a szocialista eszmékért égő földművest, fölvették a párttagok sorába. Az öntudatos kommunista a legne-Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Willy Brandtnak, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására öt napig tartózkodott az NSZK-ban. A nagyjelentőségű külpolitikai esemény nem véletlenül korbácsolta fel a kedélyeket világszerte. Többnyire az évszázad találkozójának, jelentős történelmi eseménynek minősítették. A tárgyalások igazolták az előzetes jóslásokat, mert már a látogatás első napján elhangzott üdvözlőbeszédek is arra mutattak, hogy a két ország kapcsolataiban lényeges minőségi változások következnek be, amelyek meghatározzák az európai politikai helyzet alakulását. Brezsnyev elvtárs rámutatott arra, hogy teljes felelősségtudattal vállalkozót! erre az útra. Hangsúlyozta, hogy az 1970-ben megkötött szovjetnyugatnémet szerződés, valamint az azóta megkötött egész sor kétoldalú megállapodás kedvezően hatott az európai népek együttműködésére, kapcsolataira és a további egyezmények is hozzájárultak a feszültség enyhítéséhez, valamint a jószomszédi kapcsolatok kialakításához. Megállapította, hogy a jószomszédság szilárd épületének jó alapjait sikerült lerakni, és kijelentette, hogy szovjet részről készek további erőfeszítéseket tenni a kapcsolatok fejlesztésére Európa tartós békéje érdekében. Willy Brandt nyugatnémet kancellár válaszbeszédéhen örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a látogatásra sor került. Megállapította, hogy Európában jó irányban haladnak a dolgok és az NSZK népe békét, enyhülést és növekvő együttműködést óhajt. Hangsúlyozta, hugy az 1970 augusztusában aláirt szovjet—nyugatnémet szerződés új kezdetet jelentett a két ország kapcsolataiban. A látogatás során még további nyilatkozatok hangzottak el, amelyek középpontjában a szovjet—nyugatnémet szerződés nyomán megkötött kisebbnagyobb egyezmények voltak. A „jégtörő szerződés“ tette lehetővé mindazt, amiről napjainkban Bonnban döntöttek. Ebben mind a két fél megegyezett és hangsúlyozták, hogy a szovjet—nyugatnémet, valamint a lengyel—nyugatnémet és a berlini négyhatalmi egyezmény egyrészt rögzítette a második világháború után kialakult jelenlegi helyzetet, másrészt utat nyitott további hasonló egyezményekre és tárgyalásokra is. Az egész tárgyaiás-sórozatból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nagyobb horderejű, kontinenseket érintő megállapodások, egyezmények, csakis úgy jöhetnek létre, hogyha előzőleg rendeződnek az országok közötti vitás problémák. Ha az illető felek kétoldali tárgyalásokon végülis egyezmények aláírásával értenek egyet, többek között például a második világháború után kialakult határokkal, akkor meg lehet tenni a lépéseket az általános és teljes leszerelés, valamint a tartós béke megteremtése felé. Az európai biztonsági értekezletnek, valamint a haderők csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásoknak is csak úgy lehet sikere, ha nem mérgezik a levegőt különböző területi és más hasonló követelések. A szovjet békeoffenzíva tehát egyre több gyümölcsöt terem és a háborús uszítok hangja fokról-fokra gyengül. Az NSZK-ban is visszaszorultak a „héják“ és a polgárok közül egyre többen ismerik fel a reális helyzetet. Őszintén gondolják a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országokkal való együttműködést. A népek többsége az egész világon békét akar, mert ez az építőmunka legfnntosab feltétele. A Szovjetunió diplomatái, legmagasabb szinten az SZKP főtitkára, nem sajnálják az erőfeszítéseket a népek közötti egészséges kapcsolatok kialakításáért, mert jól tudják, hogy ez az előfeltétele a hosszabb békés időszak megteremtésének. A sorozatos diplomáciai csúcstalálkozók, csatározások közül joggal emelhetjük ki a bonni szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozót, amely az elkövetkezendő időszakban kedvező hatást gyakorol Európa népei sorsának alakulására. —b— A múlt hét szombatján és vasárnapján tanácskoztak a kerületi és városi pártkonferenciák küldöttei. A viták tárgyilagos, építésre serkentő szellemben folytak. Joggal mondhatjuk, hngy olyan munkajellegű tanácskozások voltak ezek, amelyek megmozgatták polgáraink túlnyomó többségét. Ugyanis a pártkonferenciákkal egyidöben az öntudatos dolgozóink százezrei sokmillió értékű társadalmi munkával és újabb kötelezettségvállalásokkal tettek hitet a párt politikája mellett. A konferenciák központi témája mindenekelőtt az ötéves terv által kitűzött feladatok teljesítése volt. A fő beszámolókban elemezték, hogy eddig milyen sikereket értünk el és a tapasztalatok alapján taglalták az elkövetkezendő időszakban megvalósításra váró igényes problémák teljesítésének lehetőségeit. Megállapították, hogy a párt konszolidációs politikáját napról-napra nagyobb mértékben valósítjuk meg úgy a társadalmi, mint a gazdasági élet szakaszán, és a határozatokban utaltak arra, hogy a jövőben még többet kell tenni az egység megteremtéséért mind a pártszervezetekben, mind a társadalmi élet különböző szakaszán, hogy az eddiginél még nagyobb eredményeket érhessünk el. Csehszlovákia Kommunista Pártja prágai városi konferenciáján Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára tartott beszédet. Foglalkozott hazánk fővárosának feilesztési kérdéseivel, majd leszögezte, hogy minden fogyatékosság ellenére, amelyeket nyíltan bírálunk. azt mondhatjuk, hogy munkánk sikeres, és túlsúlyban vannak azok a pozitív irányzatok amelyek a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításából erednek. Ez a párt jó munkájának, minden kommunista áldozatkész munkájának az eredménye és főleg annak, hogy a párttagok mozgósítani tudták a párton kívüliek millióit a kitűzött nemes feladatok teljesítésére. Pártunk főtitkára ezután hangsúlyozta, hogy feladataink évről-évre igényesebbek és ezért nem lehetünk megelégedve az eddig elért eredményekkel. Bíztató jelenség, hogy a tervek teljesítése és túlteljesítése főleg a munka termelékenységének fokozódásából ered, azonban a termelési folyamatokat tovább kell korszerűsíteni, nehogy elmaradjunk a világszínvonaltól. Külön figyelmet érdemel Husák elvtárs beszédének az a része, amelyben konkrét tényekkel cáfolta meg a reakciós elemek által terjesztett valótlan híreket. Határozottan kijelentette, hogy nem lesz drágább a hús, a cigaretta, a sör és más élelmiszerek sem. Hangsúlyozta, hogy az 1974-es évi terv irányelveinek megtárgyalása során olyan határozat született, hogy a kiskereskedelmi árakat a legmeszszebbmenő mértékben szilárdítani kell. Megemlítette, hogy az utóbbi két év alatt a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi árai mintegy kétmilliárd koronával csökkentek. Ezerkilencszázhetvenhárom április elsejétől 550 millió korona értékű árleszállítást hajtottunk végre különféle fogyasztási árucikkeknél. Rámutatott arra, hogy a felforgatás céljából terjesztett híreket olyan elemek igyekeznek bedobni a köztudatba, melyeknek nincs ínyükre rendezett helyzetünk, és gyűlölettel nézik, hogy a pórt vezetésével lelkes dolgozóink napról-napra nagyobb sikereket érnek el a termelés szakaszán. A kerületi és városi pártkonferenciák mind-mind bizonyították azt a tényt, hogy politikai, társadalmi és gazdasági életünk az utóbbi időben rohamosan konszolidálódik és egyre javul a párt és a tömegek kapcsolata. A dolgozók legjobbjai — főleg a fiatalok — ezerszámra kérik felvételüket Csehszlovákia Kommunista Pártja soraiba. A párt vezető szerepének elmélyítésével párhuzamosan rendkívüli mádon aktivizálódtak a tömegszervezetek és a különböző egyesületek. Egyre többen tesznek hitet a párt politikája mellett és elkötelezetten, konkrét munkával küzdenek a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséért. A nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencia beszámolójából kitűnt, hogy az ipari termelés az elmúlt két év alatt több mint 17 százalékkal növekedett. Az építkezési beruházások terjedelme idén a múlt évhez képest négy százalékkal növekszik. Ez azt jelenti, hogy további lehetőségeket teremtünk a termelés fokozására. A beszámoló külön figyelmet szentelt a mezőgazdaságnak. Hangsúlyozta, hogy ebben a kerületben vannak a legjobb feltételek a mezőgazdasági termeléshez, mert általában a földparcellák jó termőképességűek és megvannak a lehetőségek az öntözéses gazdlákodásra is. Szlovákia szántóterületének több mint fele a nyugatszlovákiai kerületben összpontosul, tehát joggal mondhatjuk, hogy innen származik a lakosság élelmiszer-szükségletének jó része. A konferencia határozatában konkrétan megjelölték azokat a feladatokat, amelyek megvalósításával lényegesen fel kell lendíteni a mezőgazdasági termelést a kerületben. A közép-szlovákiai kerületi pártkonferencián a beszámoló megállapította, hogy a Győzelmes Február óta, tehát huszonöt év alatt több mint száz új üzem és vállalat épült a kerületben és további negyvenet átalakítottak. Az elmaradottabb körzetekben is jelentős beruházásokkal olyan üzemeket, vállalatokat létesítettek, amelyekben megfelelő keresethez jutnak a dolgozók. Egyre csökken azoknak a száma, akik családjuktól több száz kilométerre keresik a megélhetéshez szükséges összeget. A közép-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági termelés két év alatt 12,6 százalékkal növekedett. A szövetkezeti parasztok és az állami gazdaságok dolgozói öntudatosan harcolnak a XIV. kongresszus határozatainak teljesítéséért és sokmilliós értékű alkotómunkájukról tanúskodik az a tény, hogy 45 millió korona értékű áruval túlteljesítették vállalt kötelezettségüket. A kerületben az élelmiszeripari termelés értéke szintén kétéves időszak alatt 417 millió koronával növekedett. Az SZLKP KB kelet-szlovákiai konferenciáján megállapították, hogy lényegesen fokozódott a párttagok és az összes dolgozók aktivitása. Az ipari termelés 19,7 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági bruttó termelés 13,3; a piaci termelés 24,8 százalékkal volt nagyobb, mibt 1970-ben. Ezek az eredmények nagyon kedvezően járultak hozzá a szocialista mezőgazdaság további gazdasági megszilárdulásához és a lakosság jobb ellátásához. Értékelve Csehszlovákia Kommunista Pártja kerületi és városi konferenciáinak beszámolóit, vitáit, határozatait, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy két napon át igen magas szinten foglalkoztak eddigi eredményeinkkel, fogyatékosságainkkal, és a sok-sok hozzászólás után olyan határozatok születtek, amelyek konkrétan kijelölték az elkövetkezendő időszakra az utat dolgozóink számára. A helyi pártszervezetek máris jó tömegpolitikai munkával mozgósítják a dolgozókat a nagyjelentőségű határozatok teljesítésére, hogy minél hamarább megvalósuljanak az egész dolgozó népünk életszínvonalát szolgáló célkitűzések, határozatok.
