Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-26 / 21. szám

1Я7Э. május 28, SZABAD FÖLDMŰVES 3 A Vörös Zászló illetékes helyre került „Á termelőerők további hatalmas arányú fejlődése, fő­ként a nagyüzemi termelési technológia és technika ha­tékony érvényesítése, megköveteli a növényermesztési és állattermesztési termelés határozott céltudatos szakosí­tását és összpontosítását. Ennek alapvető feltétele főként a mezőgazdasági üzemek közti kooperációs kapcsolatok kialakítása és elmélyítése, a gazdasági előnyösség és ön­kéntesség alapján, a társadalmi érdekek tiszteletbentar­­tása mellett. (A CSKP XIV. kongresszusának irányelveiből] Ezek a szavak két esztendővel ez­előtt hangzottak el a kongresszuson. Mezőgazdaságunk dolgozói úgy fogad­ták mint saját- és az egész társada­lom óhajának a kifejezőjét. Járásaink mezőgazdasági üzemeiben lelkes igye­kezettel valósították meg a fejlődés­ben új szakaszt nyitó célkitűzést. Egy­re jobban beigazolódik, hogy a ter­melő üzemeknek közgazdasági szem­pontból célszerű, az önkéntesség el­vén alapuló kooperációja lehetővé teszi a termelés okszerű szakosítását és összpontosítását. A járási pártbizottságok és a mező­­gazdasági Igazgatóságok irányításá­val eredményesen váltják valóra a termelés összpontosításának a célki­tűzéseit; olyan kooperációs csoporto­sulásokat hoznak létre, melyek bizto­sítékai a korszerű üzemközi vállalko­zások kialakításának. KORSZERŰ ÜZEMEK ÉPÜLNEK A Hodonín-i járás egyike azoknak, ahol a mezőgazdasági termelés össz­pontosítását kooperációs alapon na­gyon példásan oldották meg. Aki is­merte az ottani viszonyokat, s most kíváncsian körülnézne a járásban, bi­zonyára meglepnék a változások. Elsősorban is azt láthatná, hogy át­tértek a nagytáblás mezőgazdasági termelésre, terjedelmesebb szőlő- és gyümölcsültetvényekkel rendelkeznek, s a nagy zöldségkertészetekben az embereket felváltották a korszerű gé­pek, s a hozamok sokszorta nagyob­bak mint régebben. Nagy változásokat tapasztalhatna az állattenyésztésben is. A kooperáló gazdaságok közös pénzalapból kor­szerű farmokat építenek. Iparszerűvé fejlesztik a termelést. A Ratiškovcén épített farmon például 130 ezer tojó­­hibrid és 160 ezer csirke elhelyezése lehetséges. Évente 20 millió tojást és majdnem 700 tonna baromfihúst ter­melnek. Ezzel egyidejűleg Miloticén ugyancsak üzemközi alapon nagyhiz­laldát építenek, ahol egy év átlagá­ban 500—550 vagon sertéshúst ter­melhetnek. A Veseli n/Moravou-i Állami Gazda­ság zarazicei farmján a múlt évben befejezték egy 750 férőhelyes szarvas­­marha hizlalda építését s a gazdaság Vefká n/Velíčkou-i farmján korszerű 565 férőhelyes tehénistállót adtak át. Napjainkban Mistfinben istállókat modernizálnak 400 tehén számára. Ezzel egyidejűleg Bzencen építik a gyümölcs- és zöldségtermesztők agy­központját és Saradicén farmot 3600 növendékmarha elhelyezésére. Ugyan­akkor Hroznová Lehotán is hasonló farmot, Nesedlovicén 680, Témicén 1000, Cajkovicén pedig 1800 tehén számára építenek korszerű farmot. A JÄRÄS ÉS AZ ORSZÁG BÜSZKESÉGE Tény, hogy a Hodonín-i járásban tervszerűen végbemenő szakosítást és összpontosítást nagymértékben előse­gíti a Járási Mezőgazdasági Építővál­lalat példás munkája. Ugyanis minden egyes korszerű mezőgazdasági épít­mény e vállalat dolgozóinak a műve. Büszke lehet egy járás, ahol ilyen mezőgazdasági épitövállalat segíti a célkitűzések valóraváltását. Mondhatom, nagyon jó benyomást tett rám, amikor Miroslav Bocekkal, a vállalat igazgatójával megtekintet­tem a gyümölcs- és zöldségtermesztők agyközpontjának az építkezéseit és több egyéb nagyszabású munkát. Per­sze nemcsak az építkezések terjedel­me, hanem főleg a munka ésszerűsé­ge, jó minősége, gyorsasága ragadta meg a figyelmemet. „Az építkezés kivitelezéséhez 30 millió koronára volt szükségünk“ — jegyezte meg az igazgató, amikor a gyümölcs- és zöldségtermesztők agy­központjának az építkezését szemlél­tük; majd így folytatta: „A munkála­tokat a múlt év novembereben kezd­tük és idén június közepén lehetővé válik a belső szerelés megkezdése, s az építményt szeptember végén üzemképesen átadhatjuk a beruházók­nak.“ Tervszerint 1974-ben kellett volna ezt anagyszabású müvet átadni. Az építkezések nagy kiterjedéséről tanúskodik az is, hogy az agyközpont évente 900 vagon gyümölcsöt és zöld­séget forgalmaz, s a 36X93,6 m alap­­területű hűtőtárolójában 150 vagon árút raktározhat. Hasonló jó ütemben halad Saradi­cén a növendékszarvasmarha farm építése, melynek munkálatait tavaly szeptemberben kezdték el. Ez a farm 54 millió korona költséggel épül, s 1964-ben adják át. összehasonlítva a Hodonín-i Mezőgazdasági Építővál­­lalat munkájának a gyorsaságát más építővállalatokéval, arra a következ­tetésre juthattunk, hogy ez a vállalat az általánosan érvényes munkanorma­­tívát eredményesebben kihasználja. Ezért mintegy 50 százalékkal gyor­sabban épít, természetesen a minőségi és az igényességi követelmények be­tartásával. Például a Milotice-i sertéshizlalda hatalmas építkezése 118 millió koro­nába kerül! Tervszerűit 50—60 hóna­pon belül kellett volna átadni a beru­házóknak, ezzel szemben két és fél­éven belül üzemképes állapotban volt. DÖNTŐ TÉNYEZŐ AZ EMBER! A vázolt sikerek fő tényezője ter­mészetesen az ember. Döntő fontossá­gú azonban a vállalatban meghonosí­tott munkastílus is. Ennek kapcsán nem kis feladat hárul a vezető dolgo­zókra, a mesterekre, az üzemi pártbi­zottságra, a szakszervezetre és az ifjúsági szövetségre. Tevékenységük­kel, gerinces kiállásukkal, kedvező légkör kialakításával nagymértékben befolyásolták az emberek kezdemé­nyező képességét. A munka sikere ugyanis mindig azon áll vagy bukik, hogyan készítették elő az embereket. Sajnos, sokhelyen éppen erről feled­keznek meg! Ezért mások számára legyen tanúl­­ség a Hodonín-i Mezőgazdasági Építő­vállalat vezető dolgozóinak, párt- és szakszervezetének, valamint ifjúsági szervezetének példás tömegpolitikai munkája. Ebben a vállalatban rend­szeresítették, egyre szélesebb tömeg­alapra helyezték a szocialista munka­versenyt. Nem a véletlen műve, hogy hét munkaközösség versenyez a szo­cialista munkabrigád büszke címért. Ezek a munkaközösségek a termelé­kenység emelésére, a költségek csök­kentésére, a munkaműveletek racio­nalizálására törekednek. A büszke cím elnyeréséért verseny­ző csoportok áldozatos munkája ré­vén a múlt évben, vállalati méretben 10 százalékkal emelkedett a munka­termelékenység, s az anyagköltség a normatívához képest mintegy 100 ezer koronával csökkent. Ezzel a Hodonín-i Mezőgazdasági Építővállalat nagyban hozzájárult an­nak a célkitűzésnek a valóraváltásá­­hoz, melyet a CSKP XIV. kongresszusa a mezőgazdasági termelés szakosítása és összpontosítása terén össztársadal­mi feladatként kitűzött. Példás tevé­kenységével elősegítette, hogy a koo­peráló mezőgazdasági üzemek a le­hető legrövidebb időn belül több fo­gyasztási cikket- és nyersanyagot adjanak népgazdaságunknak. Ez a vállalat most nyerte el másodízben a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Vörös Zászlaját. A vázol­takból is kitűnik, hogy a zászló ismét illetékes kézbe került. V. H. A vezetoszerep jí kezekben van! Társadalmunk fejlődése az 1968—69-es évek deformá­ciói után új ütemet vett fel. A népgazdaság irányításában s a termelés szervezésében pártunk, a társadalom ve­zető ereje jogán alapszervezetein keresztül biztosítja az elvitathatatlan vezető szerepet. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Terményfelvá­sárló és Ellátó Üzemnek 500 dolgozója van. Ennek az üzemnek szinte felbecsülhetetlen érdemei vannak dol­gozó társadalmunk ellátásában. Hogyan oldják meg az igényes feladatokat — tettük fel a kérdést Tóth József igazgatónak. — Elsősorban is ott kezdeném, hogy üzemünk három pártszervezetében 78 kommunista dolgozik. Közülük a rátermettebbek felelős beosztást kaptak. Természetesen számos pártonkívüli dolgozónk a kommunistákkal együtt a légválságosabb időkben is helytállt. így nálunk biztos kezekben van a vezető szerep, hiszen a társadal­mi szervezetekben a kommunisták melleit több párton­kívüli tevékenykedik, s munkahelyén derekasan dolgo­zik. # Az utóbbi években mennyit fejlődött üzemük? — Ügy gondolom, elegendő ha ezt számokban fejezem ki. Például 1963-ban az álló eszközök értéke mindössze 44 millió korona volt, ma pedig majdnem 200 millió. Ilyen nagy társadalmi vagyon felett őrködünkl Jóllehet vagyonunk tekintélyes, ha azonban a mezőgazdaság ro­hamos fejlődését veszem számba azt kell mondanom, ez a beruházás kevés. Hogy ez így van, be is bizonyítom. Például 1971-ben 3468 vagon gabonát vásároltunk fel partnereinktől. Idén pedig 1182 vagonnal többet veszünk majd át. Hasonló a helyzet a húsfelvásárlással, a keve­rékgyártással és egyebekkel is. Az átvett termékek érté­két pedig csillagászati számokban kellene kifejeznem. ф Mit tudna mondani tízéves távlatra visszapillantva? — Nem egyszer voltunk olyan helyzetben, amikor úgy véltük, képtelenek leszünk a ránk kirótt feladatok tel­jesítésére. Végül is összegyűjtöttük erőinket — elsősor­ban is a kommunistákat mozgósítottuk — majd közös erőfeszítéssel a pártonkívülieket s így mindig sikerült a célkitűzés teljesítése. Tíz éves távlatba visszapillantva mondhatom, hogy a társadalommal szemben feladatainkat nemcsak teljesítettük, hanem azokat túl is szárnyaltuk. Azt hiszem nem követek el hibát, ha azt mondom, járá­sunk mezőgazdaságának országos hírű eredményeihez a mi üzemünk dolgozói a szolgáltatásokon keresztül be­csülettel hozzájárultak. • A szolgáltatásaik kiforrottak? — A maga nemében igen, azonban még többet aka­runk tenni a mezőgazdasági üzemek megsegítésében. Konkrétabban mondva tovább akarjuk tökéletesíteni az eddigi szolgáltatásokat. A takarmánykeverés tekinteté­ben a mennyiséget már elértük, s most már a még jobb minőségre törekszünk. Ügy érezzük, kis igyekezettel elő­segíthetjük, hogy a mezőgazdasági üzemek a sertések súlygyarapodásánál 1—2 dekával többet érjenek el na­ponta. Ez járási méretben nem kis mennyiség. S ugyan­így kell tennünk a tej- és a tojástermelés fellendítésénél is. Az is bizonyos, hogy a szárítókapacitás bővítésével s a tisztító berendezések tökéletesítésével is hozzájárul­hatunk a gabonatermesztés költségeinek a csökkentésé­hez, s emellett gyorsabban vehetjük át a beszállított ga­bonát, mint régebben. Feladatainknak kifogástalan tel­jesítése azonban új beruházásokat kíván. Örvendetes, hogy ebben a kérdésben az illetékeseknél megértésre találtunk. Így új 5000 vagonos gabinasilót építhetünk. Ez nagyon szükséges, mert az ötéves terv végén járásunk szántó területének 60 százalékán termesztenek gabonát. Ezzel 20—25 ezer vagon gabona termésre lesz kilátás. Végezetül még annyit, hogy üzemünk arra törekszik, hogy normális adás-vételi viszonyt teremtsen partnerei­vel, s bátran állíthatom ez a viszony kölcsönösen szívé­lyes. —boksza— ■ я я я ■ ■ ■ : s 8 Hogyan változik a pH érték? Tenyészedényben a kukoricagyökér- és a gyökér közeli foszfortáp­anyag forgalmat három alábbi trágyázás) kombinációban vizsgálták. MCP (monokalciumfoszfát-szuperfoszfát a továbbiak során MCPJ, MCP + K2SO4 (káliumszulfát), MCP + /NH4/2SO4 (ammóniumszulfát). A meszes, 7,5 pH-jú talajt 25 százalékos nedvességen tartották, ebbe 3 cm-es csírával ültették a kukoricát. Egy plexi üvegből válaszdesz­kával egy gyökér szálat úgy különítettek el, hogy az egyenesen lefelé hatolhasson. Az ültetés utáni harmadik napon a gyökér végétől 1,25 cm távolságban műtrágya készítményű tablettát helyeztek el. A szu­perfoszfátot P3S-as rádióaktív foszforral kezelték. Így a kiséőrlet alatt pontosabb a foszfor helyzetének a meghatározása. Ezt a kísérletet négyszeres ismétléssel végezték. Az eltelt 15 nap alatt a műtrágya tabletta 2,5 cm-es körzetéből összegyűjtötték a kifejlődött gyökereket és 1 ml desztillált vízben lemosták róluk a földet. Aztán megmérték a szuszpenzió pH értékét. így állapították meg, hogy a gyökér a talaj határzónájában (a legvékonyabb réteg talaj, mely a gyökérre tapad és vele a legközvetlenebb anyagcsere kapcsolatban van) a tiszta MCP és ennek káliummal vagy ammóniával való kombinált változata hogyan változtatja meg a pH értéket. A kísérlet során az alábbi ér­téket kapták: A kezelés módja és a táptabletta összetétele pH érték Kontroltalaj műtrágya nélkül 7,4(1 MCP tisztán 7,32 MCP + K2SO4 6,92 MCP + /NHV2SO1 6,75 Ebből is láthatjuk, hogy pH érték csökkenése a szuperfoszfát am­mónia kombinációnál a gyökérnek a talajjal való érintkezési zóná­jában a legnagyobb. Jelentékeny az értéknek a csökkenése a szuper­­■ foszfát kálium kombinációnál is. Ennek az okára még visszatérek. A négyszeres ismétlésben végzett kísérletből kettőnél a gyökeret vízzel mosták le. Továbbá arra is választ kerestek, hogy milyen a foszfor- és a mész­­mennyiség a gyökér és a talaj érintkezési zónájában a különböző trágyakombinációk esetében. A kísérlet másik két ismétlésénél a gyö­kereket gyenge sósav oldatban mosták le, mely leoldotta a felszí­nükön levő összes foszfort és meszel. Ezután könnyen megállapít­hatták a pontos mennyiséget. £ A kezelés módja !és a táptabletta összetétele Kontroltalaj műtrágya nélkül MCP tisztán MCP + K2SO4 MCP + /NH4/2SO4 A sósav lemosás által az a foszfor és mész oldódott le, amely a gyökerek külső felszínén kötődött meg. Láthatjuk, hogy a legtöbb foszfor és mész a tiszta szuperfoszfátból kötődött a gyökerek felszí­­■ nére, míg a legkevesebb az ammóniás szuperfoszfát kombinációnál. Ezen eredmények után felmerült a kérdés; ha a gyökerek felszínén csak kevés foszfor rakódott le, akkor hová lett a többi? Az ammónia trágya „társaságában“ nem hatolt-e át a foszfor és a mész a gyökérfalon, s azt a kukorica eredményesen hasznosíthatta? Amikor elvégezték a gyökerek vegyelemzését, megállapították, hogy ez tényleg így van! A gyökér felszínén megkötődött és a gyökérbe ! tápanyagként bejutott foszfor aránya a tiszta szuperfoszfátos és a szuperfoszfát káliumszulfátos kísérletnél 6:1 volt. A szuperfoszfát äammóniumszulfátos trágyakisérletnél pedig az arány 1:1-hez alakult. Ez jól bizonyította, hogy az ammónia jelenlétében a foszformeny­­■ nyiségnek ötszöröse juthat a gyökerekbe, s eredményesen kifejtheti hatását. Ha pedig a gyökérnek a talajjal érintkező zónájában nincs Í kéznél az ammónia, akkor a gyökér felszínén oldhatatlan mészfosz­­fát rakódik le, (ha ugyan eljutott a gyökér felszínéig!]. Ebből a ■ gyökérhez csak nagyon kevés foszformennyiség jut el. IA vizsgálat során figyelemmel kisérték azt is, hogy egyes trágya­kombinációkkal mennyire fejlődött a növény. Ezt a szárazanyag tar­talom gyarapodásból jól meglehetett állapítani. Az elért eredménye­ket az alábbi táblázat vázolja: a növény súlya foszfor nitrugén A kezelés módja száraz állapotbai tartalom tartalom Kontroltalaj műtrágya nig/növény mikrogramm/rag nélkül 429 — 34,3 MCP 548 0,31 34,6 MCP + K2SO4 732 0,61 34,5 MCP + /NH4/2SO4 846 1,04 36,5 foszfor, tart. mikro gr/Mg 1,09 10,44 5,68 1,67 mész. tart. mikrogr/Mg 19,01 23,00 20,40 7,45 Láthatjuk, hogy a növényszövet foszfortartalma a kálium-szuper­­foszfát kombinációnál megduplázódott, ezzel szemben az ammónia szuperfoszfát kombinációnál háromszorosára nőtt. Megfigyelhetjük, hogy a növény nitrogéntartalmában nem következett be lényeges vál­tozás, az ammóniumszulfát használatával sem. Ez azt bizonyítja, hogy az ammónia tartalmú trágya a meszes talajon elsősorban a növény foszforfelvételét segíti. Mivel a meszes talajokon termelt takarmányokban veszedelmesen kevés a foszfor, s ezáltal az állatállomány szinte állandó foszfor­hiányban szenved, véleményem szerint a vázolt kísérleti eredmények alapján ezt a nagy problémát meglehet oldani. A táblázatból persze az is kitűnik, ami a termelőket leginkább érdekli. A szárazanyag termés vagyis a valóságos hozam, az ammónia szuperfoszfát kombi­nációnál a legkedvezőbb, mivel a növény nitrogéntartalmában nem történt változás (az csak a többlettermésbe épült be) a hozam több­letet, joggal az ammónia trágya foszforfeltáró hatásának tulajdonít­hatjuk. TARR GYULA vegyészmérnök, az Öntözésgazdasági Kutatóintézet dolgozója Új gépek a gyakorlatnak A Humpeleci mezögépgyárban a napokban kezdték az UNHZ— J 750-es típusú új több hasznosítású rakodógép sorozatgyártását. A ko­­\ rábbi típusokhoz képest ennek a gépnek nagyobb a teljesítő képes­­в sége és 7 munkaeszköz tartozik hozzá. Alkalmas a gyöktakarmá­nyok, a szilázs. a homok, a kavics és más anyagok felrakására. Fel­­! használható a szerelési munkáknál is. 12 meter magasságig. Emellett különféle földmunkáknál — mint például árkok vágásánál, lyukak fúrásánál, s darabárú mozgatásá­nál (1200 kg-ig) — használható. Ezzel egyidejűleg a Pefhfimovi Agrostroj szerelőcsarnokaiban is nagy igyekezettel készítik az SP— 152-es zöldlucerna betakarító gé­pet. —h —

Next

/
Thumbnails
Contents