Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-26 / 21. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. május 26,____________________________Ära 1.— Kčs XXIV. évfolyam, 21. szám. Szakmelléklet MÉHÉSZÉT A nagyüzemi és az egyéni méhészek fóruma és tanácsadója. KORPARANCS: a mezőgazdaság fejlesztése A szocializmust építő országunk általában is, de különösen a mezőgazdasági gépek gyártásában tett nagy lépést előre az elmúlt évtizedekben. A fontos élelmiszert, nyersanyagot termelő üzemágban hatalmas beruházások történtek a termelőeszközök fejlesztéséért. Ezzel egyidoben hihetetlenül sokat fejlődött a mezőgazdaságban dol­gozók és főleg az irányítók szakképzettsége. A két évtized alatt sok­száz fiatal hagyta el a mezőgazdasági műszaki középiskola és főis­kola padjait. A termelőerők tehát kinőtték a „gyermekcipőt“ s ennek a ténynek a felismerése újabb lépésre késztette pártunkat és a mezőgazdasági szakirányítást. Olyan mezőgazdasági üzemeket kellett létrehozni, amelyek összhangba kerülnek a termelőerők fejlettségével. Közel egy évtizeddel ezelőtt kezdtük egyesíteni a szövetkezeteket. Mint annakidején az efsz-ek létrehozását, az integrációt is sokan ellenezték. Ez részben érthető. Hiszen a szomszédos falvakban egész más volt a földműveléssel foglalkozók mentalitása, az irányítás szintje és sokhelyütt a funkciók féltése is sok akadályt gördített a mezőgazdasági nagyüzemek létrehozásánál. Ennek ellenére a párt­­szervezetek, a nemzeti bizottságok olyan meggyőző munkát fejtettek ki a szövetkezet tagsága között, hogy végül az aggályoskodók is megértették a nagyobb mezőgazdasági üzemek létrehozásának szük­ségességét. A Kameninból, Kamenný Mostból. Malá n Hrunomból (Kéméndbol. Kohídgyarmatból. Kicsíndből) létesült GARAM-MENTI Szövetkezet hat évvel ezelőtt lépett „frigyre“. Gondolom, hogy ezen a szövetkezeten keresztül aránylag reálisan bemutathatjuk az egyesülés előnyeit és a felmerülő problémákat. Az egyesült szövetkezet 360U hektáron gazdálkodik. A hektárhuza­­mok száma lehetővé tette a növénytermesztés és az állattenyésztés szakosítását. Hogy ez mennyiben valósult meg, erről a mezőgazdasági üzem központi vezetői, név szerint Kelecsényi Rudolf elnök, Retkes János ökonómus, Bartók jános a központi pártszerve­zet elnöke, és Kocsis Imre az ellenőrző bizottság elnöke mondott véleményt. Az egyesítés nem ment simán és sok akadályt kellett elgördíteni az útból, míg létrehozták a Garani-menti Szövetkezetét. A kezdeti nehéz­séget még csak fokozta, hogy éppen a politikai válság évében egye­sültek a szövetkezetek. Az egyesült szövetkezetben újszerűén oldották meg a párt vezető szerepének érvényesítését. Nem alakítottak üzemi pártszervezetet, hanem a három szövetkezetből a legodaadóbb kommunisták bevoná­sával összüzemi pártbizottságot hoztak létre, amelynek első feladata volt az egyesülés előkészítése. Jelenleg is hasonló a szervezeti fel­építés. s a falusi pártszervezetekbe tartozó ef«z-ben dolgozó kommu­nistákat a fontosabb kérdések megtanácskozása céljából időnként összehívja az összüzemi pártbizottság. A szakirányítást mindhárom faluban részlegelnök, agronómus, zootechnikus, mechanizátor és csoportvezeto végzi. A részlegelnökök az első években kissé túlzott hatáskörrel rendelkeztek. A részlege­ken egy adminisztrációs munkaerő felel az elsődleges nyilvántar­tásért, a tagok szociális és más jellegű problémáinak az intézéséért. Mindhárom részlegnek van választott vezetősége, holott arányosan van képviselve a központi vezetőségben is. A vezető dolgozók azt vallják, hogy nem a legegészségesebb az irányításnak ez a módja. Több esetben felütötte fejét a lokálpatrio­tizmus, nem volt egységes a normázás. felületesen végezték az elsőd­leges nyilvántartást, az egyes részlegeken különböző volt a háztáji föld nagysága és a helyi vezetők nem mindig értettek egyet a köz­ponti irányítók határozataival. Az egyesülés után sok új gépet vásároltak, de azok nem voltak maximálisan kihasználva, s csak ritkán fordult elő a gépek átcsopor­tosítása az egyik részlegről a másikra. Az öttagú ellenőrző bizottság tervszerűen végezte és végzi munká­ját. Közülük az egyes részlegeken dolgozók figyelemmel kisérik az ntt felmerült problémákat és az összejöveteleken beszámolnak a ta­pasztalatokról. Rendszeresen ellenőrzik a pénztárat és minden bi­zonylatot aláírnak. A vezetőség határozatainak megvalósításáról időnként szintén jelentést tesznek. Ha alacsony a tej zsírtartalma, a fejésnél tejmintákat vesznek, ellenőrzik a malac- és borjúelhullás okait s így tovább. A jó együttműködés a központi veztsóséggel sok mindenre fényt derített és megtették a szükséges intézkedéseket a hibák eltávolítására. Napjainkban a növénytermesztésben már ki vannak alakítva a nagyméretű parcellák és áttértek a gépek átcsoportosítására. Ez le­hetővé teszi a különböző nagyteljesítményű gépek maximális kihasz­nálását. Komoly talajjavítási munkát végeztek a féligmeddig használ­hatatlan négyszáz hektárnyi területen, ahová részben szőlőt, s gyü­mölcsöst telepítettek. Rendet teremtettek a háztáji földek mennyisé­gében, fokozatosan mindenki tíz ár betelepített szőlőt kap, amelyben a fontos munkálatokat a szövetkezet gépei végzik. Ezzel lényegében hadat üzentek a direkttermő szőlőnek. A rekultivációs munka mellett sok más beruházás is történt az elmúlt években. Üj borjúneveidét és anyasertés-istállót építettek és most létrehozzák a közös javítómű­helyt is. Három lakásegységet felépítettek, ahol főleg fiatal trakto­rosok laknak. Lassanként megoldódik a szakosítás mind az állatte­nyésztésben, mind a növénytermesztésben, s közben a kooperációs kapcsolatok is kiszélesednek. Az egyesült szövetkezet tagja a Dvory nad Žitavoun (Udvardon) létesített baromfitenyésztő üzemközi vál­lalkozásnak és a fubai, valamint a svodíni egyesült szövetkezetekkel egy ötezres sertéshizlaldát építenek.. A szövetkezetben a hektárhozamok és az állatok hasznossága emelkedő tendenciájú. A hektáronkénti össztermelés az egyesítés óta majdnem megkétszereződött, s hasonló a helyzet a tagság jutalmazá­sánál is. A Garam-menti Szövetkezet megalakitásával hat esztendővel ezelőtt megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás alapjait. Azoknak a fogya­tékosságoknak a kiküszöbölése céljából, amelyeket említettem, meg­tették a szükséges intézkedéseket és tág teret biztosítanak a terme­lőerők jobb kihasználásának. TÓTH DEZSŐ A őenincei (nyényei) aranykezű asszonyuk, minden gyomot kiirtanak a kultúrnövények közül. ZÁSZLÓVIVŐK... Olyan az egész falu, mint a felboj­­tatott méhkas. A verőfényes idő lel- Kesíti, gyors munkára serkenti a több mint 2000 hektáros szövetkezet tagsá­gát. A határban teljes ütemben ápol­ják a növényeket. Fürge traktorokkal sarabolják a cukorrépát, de ezzel egy­idoben ügyeskezű asszonyok máris egyelik. A másik táblán gazdag ter­mést ígérő korai burgonyát töltöget­nek. A gabonatáblákra gyomirtó és rosterősítö vegyszert permeteznek. Tóth Vincének, a Neniucei (Nyényei) Efsz föagronómusának ugyancsak ra­gyog az arca a boldogságtól a nagy igyekezet láttán. Szemét legelteti a haragoszöld búzatáblákon és elége­detten állapítja meg, hogy a „napfür­dőben“ általában gyorsan fejlődik minden növény. Felméri, felbecsüli mennyi lehet a termés. Az itteni ter­melési viszonyokhoz megfelelően, a múlt évben is elég jó termést értek el, hisz a búza 34, az árpa 29,60, a kuko­rica 37 (májusi morzsolt állapotban), a korai burgonya 115, a cukorrépa pedig 425 mázsát adott hektáronként. Persze, ennél még magasabb termelési szintet akar elérni, de egyes parcel­lák még fokozott tápanyagadagolás esetén sem adnak olyan termést, mint a humuszgazdag körzetekben. Idén a megfelelő istállótrágyázás és műtrá­gyázás (minden hektárra 300 kg mű­trágyát adtak tiszta tápértékben) után — mivel az ősziek is jó erőben vannak — az agronómus jobb termést vár, mint a múlt évben. Ámbár a be­gyűjtés még messze van, és az időjá­rás javíthat, de ronthat is a növények állapotán. Ingázás közben futunk össze Tóth Pál zootechnikussal is. Ugyancsak sok a tennivalója, mert a nagyszabású baromfi és a jelentős tehénállomány bizony megköveteli a magáét. Az ál­lattenyésztés többi dolgozóival együtt lelkesedéssel dolgozik, mert nap mint nap javulnak a termelés mutatói, eredményei. A műit évben 218 tojás termelése jutott egy tojótyúkra; idén jobbak a kilátások. Amíg 1972 első három hónapjában a tojáshozam tyú­konként 45 darab volt, idén az első negyedévben ötvenöt. Flgyelembevéve a tojóállomány erőnlétét, a kellő szak­tudással felvértezett zootechnikus úgy számítja, hogy az évi átlagos to­jáshozam tyúkonként 230 darab, vagy még ennél is több lesz. A baromfite­nyésztés tehát, mint minden évben, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és jól kamatoztatja a beruházást. Az állattenyésztési dolgozók dicsé­retére válik, hogy a múlt évhez viszo­nyítva, jóval több húst és tejet termel­nek a közellátás számára. A napi te­­henenkénti tejhozam jelenleg tíz liter, de vannak olyan időszakok is, amikor 12 literre emelkedik. A múlt évben tehenenként átlagosan 3140 liter tejet fejtek, de az éveleji eredmény alapján a zootechnikus kijelenti, hogy idén elérik a 3200 —3300 literes átlagot. Tehát évről-évre fokozatosan emelik a tejtermelést, és lassan közelednek az átlagos négyezer literes tejhozam­hoz. Mire a gépesített brigádra érke­zünk, a határból egymás után jönnek haza a növényápolási munkákat végzó traktorok. A vasparipák nyergéből porosán, de vidáman ugranak le a traktorosok, és máris mosdanak a vízcsap alatt. Viccelődnek, tréfálkoz­nak és a gumicsővel meg-meglocsol­­gatják egymást. Szép szál gyerek Ká­­lazi Ferenc, a javítóműhely vezetőjé­nek helyettese. Többi társával együtt épp egy traktoron dolgozik, de közbe­­közbe ő is hozzácsatlakozik a jóked­­vűek csoportjához. Egy?két mondattal elárulja, hogy a gépjavítással jól ha­ladnak és versenyző kollektívájuk kö­telezettségvállalást tett a gépesített brigád környékének parkosítására és az alkatrész fogyasztás csökkentésé­re. A vállalás részleteiről Híves Fe­renc, a műhely legjobb esztergályosa tájékoztat. Szerényen, de mégis el­árulja, hogy a műhely dolgozói a szo­cialista munkabrigád címért verse­nyeznek A megfontolt és lelkiismere­tes dolgozótól megtudom, hogy a ver­senyző csoport nem formális vállalást lett és ura a szavának. Elhatározták például, hogv régi alkatrészek felújí­tásával negyvenezer korona'értékű al­katrészt takarítanak meg. A vállalás­ból már tízezer korona értéket telje­sítetlek. A műhely dolgozói járási méretben is jelentős újításokat végez­nek. Híves elvtárs tagja a járási újí­tókörnek, és ötletes, hasznos újításai­ért már hatezer korona jutalmat ka­pott. Különösen bevált a kétsoros mű­trágyaszóró, amely a szőlőben 45 cm mélységbe juttatja be a műtrágyát. Ha kedvezőek a feltételek, ezzel a géppel három hektárt is meg lehet naponta műtrágyázni. Most a többiek segítsé­gével egy aitalajlazítót készít a járási versenyre. Újításai közül nagyon jól bevált a „teraszfaragó“ gép is, amely­nek segítségével a gyengébb minőségű területekbe telepíthetnek szőlőt vagy gyümölcsfát. Kezdeményező és lelki­­ismeretes munkájáért több elismerő levelet kapott, köztük Csehszlovákia Kommunista Pártja 50. évfordulója al­kalmából oklevelet. A nap korongja egyre jobban köze­ledik a horizonthoz, és gyöngülnek sugarai. Lassan a műhely is elcsende­sedik, s a jól végzett fáradságos mun­ka után ki-ki megtér otthonába, hogy másnap újult erővel, felfrissülve kezdhesse az építő munkát. A szövetkezet irodájában régi isme­rősünkkel, Híves Vince könyvelővel beszélgetünk az eddig megtett útról, a jelenlegi eredményekről, a távlatok­ról. Ismeri a gazdaság minden szaka­szát, mert a közös fejlesztésébe adta bele minden energiáját. Őszintén meg­mondja, hogy kezdetben maga sem hitte, hogy ennyire viszik. Ma már az egy hektárra jutó mezőgazdasági nyerstermelés értéke 15 079 korona, az árutermelésé pedig 12 113 korona. A forgóalapon több mint 11 millió ko­ronájuk van. Tollasodtak, gazdagod­tak a sok-sok verejtékes munka után. Mint hozzáértő szakember úgy véli, hogy az eredmények főleg a termelés korszerűsítésének köszönhetők. Ez így is igaz, mert például a baromfite­nyésztés teljesen automatizált és a növényápolási munkákat is a legkor­szerűbb módszerekkel végzik. Egy tavaszi nap élményeit gyűjtöt­tem tarsolyomba és vetettem papírra, és az eredmények után joggal állítha­tom, hogy ez a közös gazdaság zász­lóvivőként halad az élen a Veľký Krtiš-i (nagykürtösi) járásban, amire felfigyeltek a felsőbb szervek is és nekik ítélték oda az’ ötéves terv vörös versenyzászlaját. A nagy kitüntetéshez szívből gratulálunk és kívánjuk, hogy a versenyben továbbra is az élen jár­janak. BÁLLÁ JŐZSFF j v

Next

/
Thumbnails
Contents