Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-19 / 20. szám
1973. május 19. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Ifjúság, jövő, béke VIT -1973 - Berlin Ä berlini Világifjúsági Találkozóra, amely ez áv Július 28. — augusztus 5. kőzett lesz megtartva, már nagyjában folynak az előkészületek. Ez alkalommal emlékezünk meg az elsó Világifjúsági Találkozóról, amely hazánkban, Prágában zajlott le. Huszonnyolc év telt el azóta, hogy megszületett a vlláglfjúságl találkozók megrendezésének gondolata. 1945 végén, még frissek a második világháború nyomai. A Hirosimára ledobott atombomba gyilkos szele még alig ült el, amikor Bt világrész képviselői tanácskozására gyűltek össze s elhatározták: időközönként nemzetközi Ifjúsági béketalálkozókat szerveznek, ahol a különböző országok fiataljai megismerhetik egymást, kicserélhetik politikai nézeteiket, kölcsönösen megismerkedhetnek egymás dalaival, táncaival, kultúrájával. Az elképzelést tett követte. 1947. június 25-én este 8 órakor 64 ország hatezer képviselője Jelenlétében a prágai Venceltéren megnyílt az első VIT. Ekkor hangzóit fel az első fesztiváldal, amelyet azőta a világon mindenütt énekelnek. A küldötteket erős békeakarat hatotta át. A fiatalok kisebbnagyobb csoportjai Lldlcét keresték fel, azt a falut, amelyet a fasiszták földig leromboltak, ahol több száz ártatlan embert gyilkoltak meg. A küldöttek együtt tettek fogadalmat, és kezdtek hozzá a falu újjáépítéséhez. A kulturális program ezreket vonzott. A műsorok egyik fénypontja volt a Mojszejev Együttes. A prágai fesztivál kitűnően sikerült. Egyöntetű volt a vélemény, rendszeressé kell tenni ezeket a találkozókat. Ekkor határozták el, hogy Időközönként mindig más-más ország városában rendezik meg a fesztivált. A X. Világifjúsági Találkozót hazánkban is példás cselekedettel köszönti számos ifjúsági munkaközösség. rp. \\\\\W 4\4\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\V\\\\\\\\\\V forrása több alkalommal elismerően nyilatkoztak a szövetkezeti parasztságról, mint új osztályról — a munkásosztály hű szövetségeséről. Husák elvtárs az efsz-ek Vili. kongresszusán egyebek között kijelentette: „A szövetkezeti parasztság a munkásosztállyal, valamint az ország többi dolgozóival együtt az államhatalom birtokosa. Örömmel állapítható meg, az 1968—69-es válságos években az efsz-ek, s általában a mezőgazdaság dolgozói pozitívan járultak hozzá Csehszlovákia politikai-gazdasági megszilárdításához, s további sikereinek megalapozásához.“ Az efsz-ek VIII. kongresszusának határozata megállapította, hogy a CSKP sikeres politikája — amelyet országunk valamennyi becsületes polgára támogat, s teljesítését elősegíti a népgazdaság minden területén — a termelés növekedését eredményezte, valamint hozzájárult a szövetkezetek gazdasági-szervezeti megszilárdításához is. Mindezek, s egyéb értékelések egyértelműen bizonyítják, a szövetkezeti parasztság politikai érettsége szavatolja a „Mindenki szocialista módon“, illetőleg a szocialista brigádmozgalom létesítését, kibontakozását, majd továbbfejlesztését. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulhat a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, mert hiszen alapfeladatainak egyike a szocialista munkaverseny szervezése, s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomhoz hasonló feladatkört tölt be. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy e pop.tlkai-szervezeti adottságok megvannak valamennyi szövetkezetben, s a munkacsoportjaik maradéktalanul bekapcsolódhatnak az előbb említett versenymozgalomba. De meggyőződésünk, hogy csaknem minden efsz-ben található olyan munkacsoport, csapat, amely megfelelő politikai előkészítő munka után jelentkezhet a szocialista brigád címért folyó versenybe. Szlovákiában egynéhány olyan szövetkezet is van, melyben több ilyen versenyző munkaközösség található. Mérvadó ezen brigádok tevékenysége, s nem pedig a brigádok száma! A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága szerint ajánlatos az egész munkaközösség bekapcsolódása a szocialista brigád címért .vívott versenybe, mert ezáltal növeljük a tervezett termelési feladatok teljesítéséért a tagok felelősségérzetét; s ilymódon olyan munkaszakaszokon is születhetnek szocialista munkafelajánlások, ahol egyéni felajánlások tétele nagyon körülményes. Abban az esetben, ha nagy — 40—50, vagy több tagú — közösség keletkeznék, vizsgálat tárgyát képezze, nem-e lehetne kisebb csoportokra bontani, mert a nagyobb, népesebb munkaközösségeket szervezetileg már nehéz eredményesen irányítani. A MOZGALOM VÉGCÉLJA Lényegében a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom végcélja az egyes vállalatokra, üzemekre, s munkahelyekre lebontott állami tervfeladatok teljesítése, a munkatermelékenység szüntelen fokozása, nyersanyagmegtakarítás, a legkisebb önköltség-ráfordítás, valamint a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése. Az említett mozgalom legfőbb erénye: szerves egységgé kovácsolja a munkát, a rendszeres továbbképzést és a mindennapi életet. Szervesen összekapcsolja a munkatermelékenység hatékonyabbá tételéért, az ésszerűbb termelésért vívott harcot az ember átformálásával. Következik: „A mozgalom feladatai az efsz-ekben“ SZOVJET TAPASZTALATOK: Modern pótalkatrészraktárak a Szovjetunióban A mezőgazdaság pótalkatrész ellátása a kritika gyakori tárgyát képezi nálunk. Ezért a CSKP XIV. kongreszszusa határozatában utasítja az illetékeseket, hogy e téren Javítsanak a helyzeten. Figyelemre méltóan oldották meg ezt a kérdést a Szovjetunióban. Tájékoztatás végett felkerestük Jaroslav Boudný mérnököt, a Föderális Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes főosztályvezetőjét, aki kérdéseinkre a következő választ adta: • Különös figyelemmel kísérik a Szovjetunióban a pótalkatrészellátás kérdéseit. Milyen a szovjet koncepció e kérdésben? — A koncepció lényege erősen összpontosított automatizált raktárak építése, amelyek közvetlenül mindenféle közbeeső raktárak mellőzésével egy helyről nagyszámú vevőkört látnak el. Ezen hálózat kb. százezer különféle fajta pótalkatrészt juttat a vásárlókhoz. Az egyes alkatrészek kiválasztását és számlázását kompúterek, a tervezést pedig szükségleti normák alapján végzik. f Milyen egy ilyen modern pótalkatrész-raktár? — A Moszkva melletti L o v n á n 1968-ban üzembe helyeztek egy központi pótalkatrész-raktárt, amely ellátja az egész moszkvai területet. Kísérleti létesítményként három év alatt építették fel. Az épület 78 méter széles és 102 méter hosszú. Raktere 9,6 méter magas. Teljesen gépesített, úgyhogy sem az átvételnél, sem pedig a kiadásnál az árut emberi kéz nem érinti. A raktár gépi berendezése olasz gyártmány. A raktárba iparvágány vezet, amelyen egyszerre 19 vagont lehet kirakni. Ezen egyetlen raktár az eddigi 30 raktárt helyettesíti. Napi forgalma 250 tonna pótalkatrész, évente pedig 100 000 tonna áru megy ratja keresztül. E raktár 800 gépipari üzemtől kapja az árut és közvetlenül 3000 mezőgazdasági üzemet lát el pótalkatrésszel. Naponta átlagban 200 vevőt szolgál ki. 9 Mi módon történik az ellátás? — Az alaktrészek 80 százalékát közvetlenül saját gépkocsiparkja segítségével juttatja el a raktár a mezőgazdasági üzemekhez. Megjegyzendő, hogy a lovnai raktár összesen 15 millió hektár szántón gazdálkodó szovhozt és kolhozt lát el pótalkatrésszel. Azon alkatrészekért, amelyeket saját gépkocsiparkjával szállít az egyes mezőgazdasági üzemekbe (200 km-es távolságig), 12 százalékos felárat számit. Abban az esetben, ha sgy mezőgazdasági üzem saját közlekedési eszközeivel szállítja el a raktárból az árut, akkor csak 10 százalékos felárat számítanak fel neki. 9 A raktár elégséges áttekintéssel bír a raktári készletről, illetve a szállítmányokról? — A raktárnak két kompútere van. Ez lehetővé teszi, hogy teljes áttekintéssel bírjon a beérkezett és kiadott áruról. A megrendelést a kompjúterbe betáplálják és három napon belül intézik. Hiánycikkek esetében úgynevezett prioritásokat (előnyöket) vezettek be. Az áru széthordására a raktárnak 70 saját teherkocsija van. Ezekkel aratás idején a mezőgazdasági üzemeknek segítséget nyújt. A lovnai raktárban az áru 70 naponként cserélődik ki. 9 Hogyan adják át a Lovnán szerzett tapasztalatokat? — Az itt szerzett tapasztalatok alapján még tökéletesebb két és félszer nagyobb ilyen raktárakat építenek Minszkben, Tbilisziben, Frunzén, Omszkban és másutt. Az egész Szovjetunió területén 50 hasonló központi raktár felépítését tervezik. A jó pótalkatrész-ellátás megköveteli a kapott alkatrészek renoválását, helyreállítását. 9 Hogyan valósítják ezt meg? — Az alkatrészjavítás ipari módszerekkel történik. Jelenleg évi 170 millió rubel értékben. Ezen ipari módon történő alkatrészjavításnak van alávetve a kopott — használt alkatrészek begyűjtése is. Itt csak cseréről lehet szó. Csak egy beadott elkopott alkatrész ellenében kap a vásárló ugyanolyan Javított alkatrészt. A beadott alkatrészeket a raktárban szakértők osztályozzák és helyreállítás végett elküldik a kijelölt szakosított üzemeknek. 9 Hogyan történik a renoválás? — Ezen alkatrészfelújító üzemeket a- gépjavító kutatóintézet Javaslatai alapján a legmodernebb megmunkálógépekkel szerelték fel. Hogy 'milyen üzemekről van szó: csak egy példát. Az egyik ilyen üzem évente 30—50 ezer forgatótengelyt renovál. Hasonlóképpen, mint nálunk a Szovjetunióban is keresik a módját annak, hogyan csökkentsék a mezőgazdasági gépek apróbb — egyszerűbb Javítást nak költségeit. 9 És ezt mi módon csinálják? — Az egyes mezőgazdasági üzemek gépesítő brigádjainak van egy kis javítóműhelye — legfeljebb két esztergapad és egy hegesztő berendezés — ahol a legegyszerűbb mezőgazdasági gépeket javítják, illetve a gépek apróbb — egyszerűbb javítást végzik. A mezőgazdasági üzemek központi műhelyei végzik a szokásos javításokat és a rendszeres karbantartást. A Szelhoztyehnyika köteles elvégezni a szokásos gépsorok, gépek és traktorok főjavítását. A speciális gépek és gépsorok javítását a Szelhoztyehnyika szakosított Javítóműhelyei végzik. Jelenleg a Szelhoztyehnyika végzi a kolhozok és szovhozok összes főjavításáinak 80 százalékát. Gépjavítóüzemek építésére típustervek készültek — évi 7—15—30—60 ezer motor, illetve 1—2—4 ezer traktor főjavítását végző üzemekre. Ezekről már mint szakosított nagyteljesítményű javítóüzemekről beszélhetünk. A kérdéseket feladták: K. Hájek — Ing. J. Parik Friss zöldséget a fogyasztóknak Szinte naponta benézek a bratislavai zöldségárusító üzletekbe és árgus szemmel figyelem, milyen az áru minősége. Tapasztalataim azt mutatják, hogy bizony olykor-olykor fonnyadt retket, salátát, karalábét s más zöldségfélét kap a fogyasztó. Az utóbbi időben azonban egyes üzletekben olyan friss zöldséget láttam, amit csak néhány órával előbb érkezhetett valamelyik mezőgazdasági üzem kertészetéből. Meglepett a dolog és ezért megkérdeztem az egyik elárusítónőt, honnan ez a zöldség. Készségesen elújságolta, hogy a Prievozi (Főrévl) Efsz-ből kapják naponta a koradélelőtti órákban. Nem voltam rest, és elugrottam az efsz irodájába, ahol Kopasz László mérnöktől, a közös gazdaság főagronómusától érdeklődtem az újdonság iránt. Az alkotókedvvel teli fiatalember elújságolta, hogy sutba dobták a múlt rossz szokását, amikorls nem nagyon vették figyelembe a főváros zöldségszükségletének kielégítését. Ugyanis az üvegházakban csirkéket is hizlaltak és a zöldségtermesztés pedig háttérbe szorult. Most ugyancsak igyekezniük kell, hogy újra teljesen a zöldségtermesztésre használhassák az üvegházakat, mert nagyon elszaporodtak a különböző férgek, lárvák, pondrók, rovarok és ezért holland „IM0“ E-2000 típusú kazánnal 90—95 fokos forró gőzt állítanak elő, amivel sikeresen fertőtlenítik a talajt. Egyébként a zöldségtermő területet hat hektárral bővítették, és a fóliás zöldségtermesztést pedig megkétszerezték. Kísérletképpen egyelőre a Košická utcai zöldségüzletbe, valamint a volt „Teta“ helyén lévő nagy élelmiszerüzletbe szállítják naponta a zöldségfélét és a jövőben ők látják el friss zöldséggel majd a kőtéri zöldségbódékat is. A tavaszi hónapokban a zöldség 10 százalékát adják ezekbe az üzletekbe, de az év folyamán a mennyiséget növelik, és az új évben a távlati tervek szerint 50—60 százalékra emelik a frissen szállított zöldség mennyiségét. Bratislava másik nagy zöldségtermesztő szövetkezete a vajnoryi. Amikor megemlítettem nekik a főrévi kezdeményezést, kissé elmosolyodtak, mert Nackin Georgi kertész szerint idén már Bratislava 36 üzletébe szállítják naponta zöldségtermésük felét. A munkaerőtől függően, általában az előző nap késő délutánján, vagy a szállítás napjának hajnalt óráiban szedik és rakják a zöldséget szállítóeszközeikre és pár perc múlva máris lerakják az üzletekbe. Eddig zökkenőmentesen haladt az együttműködés és mind a termelők, mind az elárusítók elégedettek. Több esetben árujukért a Zelenlnától elég Jelentős felárat is kapnak, mert többnyire I. osztályú zöldséget szállítanak a fogyasztóknak. Ugyanakkor előfordul olyasmi is, hogy ha pillanatnyi árutöbbletük van, akkor néhány fillérrel olcsóbban adják el a zöldséget a Zeleninának. Egyébként „forradalmasították“ a zöldségkertészetet mert eddig főleg káposztaféléket és gyökérzöldséget juttattak a piacra, de idén már fél hektáros fóliás kertészetet létesítettek. A fóliasátrak alatt kizárólag csak paprikát termesztenek, mégpedig olyan sikerrel, hogy nemsokára zöldpaprikát adnak a piacra. Tehát vetélkednek a prievoziakkal, akik már meg is kezdték a zöldpaprika szállítását a zöldségüzletekbe. Íme két zöldségtermesztő szövetkezet kezdeményezését üdvözölhetjük, amelyek mindent megtesznek azért, hogy a vásárló a lehető legtöbb vitamint tartalmazó zöldséget vásárolhasson. Jó lenne a Bratislavakörnyéki és további efsz-ekkel is a Zelenináak olyan szerződéseket kötni, melynek értelmében teherautókkal minden közbeeső raktározás nélkül szállítanák az üzletekbe a friss zöldséget. A közép-szlovákiai kerületben találkoztunk olyan esetekkel is, hogy a déli körzetekben gazdálkodó szövetkezetek még korai burgonyát is szállítottak Banská Bystricára és általában Észak-Szlovákia nagyobb városaiba. Így ők is jól jártak, mert nem maradt a burgonya a földben és helyére más növényt vethettek, — a fogyasztók pedig nagyon jó minőségű korai burgonyát vásárolhattak. A „Friss zöldséget a fogyasztónak“ jelszót állandóan napirenden kell tartanunk és akkor kevesebb lenne a panasz a háziasszonyok részéről. Szervezés dolga az egész és ha megvan a kölcsönös megértés, akkor a siker nem marad el. A Bratislava Vajnory-i Efsz fóliás kertészetéből hamarosan friss zöldpaprikát kapnak a fogyasztók Balia József
