Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-19 / 20. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1973. május 19. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÖRDMA Segítség Mólt menyek szóróit Á Csallóközben is találunk olyan fal­vakat, ahol a me­zőgazdasági üze­meken kívül ipari létesítmények is vannak. Ezek közé tartozik Той (Tany) ahol régóta műkö­dik a lengyár és az utóbbi években erősen Iparosodó Zemianska Oľča (Nemesócsa). Eb- Ben a két szomszé­dos faluban érdek­lődtem a sport és kulturális tevékenység iránt. Töiibai három Lajossal beszélgettem. Proszel elvtárs, az iskola igazgatója megnyug tatott, hogy a kulturális és a sport élet fejlettsége náluk nem az anya giakon múlik, mert az üzem és a sző vetkezet sosem zárkózott el, ha in őokolt esetben hozzájuk fordultak. / A nemzeti bizottság irodájábai Csóka Lajos elnökkel és Csémi elv társsal, a szövetkezet elnökével vál tottunk szót az említett kérdésekről A szövetkezet jól gazdálkodik, ígj a szociális és kulturális alapra jelen tős összeget juttatnak évente. Ebbő az öszegből támogatják a labdarúgó kát, az útiköltség kifizetésével é; esetenként felszerelés vásárlásával Több segítséget is tudnának nyújtani ha azt igényelné a sportszervezet Ha több szakosztályt hoznának létre minden bizonnyal nagyobb szükség lenne az anyagi hozzájárulásra, fi sokoldalú tevékenységre megvannak a lehetőségek és Ledecky László, a szervezet fiatal (tagja a hnb-nek Is] agilis elnöke és a többi vezetőségi tagok minden bizonnyal igyekeznek a labdarúgáson kívül egyéb szakosz­tályokat is megszervezni a jövőben. Az „indokoltság“ felvetése nem volt véletlen a vezetők részéről. A fiatalok kérésére néhány esztendővel ezelőtt hangszereket vásárolt a szö­vetkezet. Telt-múlt az idő, és a fiata­lok megunták a muzsikálást. A közel­múltban az azóta felcseperedett nem­zedék fiai újból hangszer vásárlásra unszolták a közös vezetőségét. Ter­mészetesen ennek a kérésnek nem tettek eleget, mivel a régi zeneszer­számok még jó karban vannak. En­nek ellenére is megalakult a zenekar, s ha tevékenységükkel kiérdemlik, aligha zárkózik el a szövetkezet va­lamilyen korszerűbb hangszerek vá­sárlása elől. Bár az utóbbi időben több kulturá­lis akciót szerveztek a községben, mégsem mondható virágzónak a mű­velődési élet. Hiányzik a még alapo­sabban átgondolt, rendszeres népmű­velődési tevékenység. Az efsz jelentős összeget áldoz évente kiállítások megtekintésére és kirándulásokra. Talán szővátehetö, hogy a kirándulásoknál csak a szó­rakozási jelleg a mérvadó, s ritkán tekintenek meg valami hasznosat. Úgy éreztem, ezzel a vezetők is egyet­értenek, s nem nagyon szorgalmaz­zák, hogy a belföldi és külföldi ki­rándulások során megtekintsenek egy-két élenjáró mezőgazdasági üze­met, kulturális nevezetességet. KELLEMEST Á HASZNOSSAL Tôňt és Zemianska Ofčát talán csak s a vasúti sínpár választja el egymás­­[ tói. Egészségi okokból a szövetkezet \ székházát zárva találtuk, s Csémi Jó- I zsef elnököt a helyi nemzeti bizott­ság impozáns épületében leltem meg. Jogos helyük van ott, mert a minden igénynek megfelelő községházát re­kordidő alatt építette fel a szövetke­­• zet építőcsoportja. Az idén ebben az efsz-ben 386 ezer i koronát fordítanak szociális és kul­­t turális célokra. Az említett összegből a közös vezetősége elég sokat szánt kirándulásokra, sajtótermékek rende­lésére. — Az utazás, ha jól szervezett, az újság, a szakkönyvek olvasása ko­moly nevelő hatással van az embe­rekre — állítja hittel az elnök. Ebből kiindulva nem sajnálják a péfizt a szakirodalomra és a kirán­dulásokat is mindig úgy szervezik meg, hogy a résztvevők a tarsolyuk­ban hozzanak valami újat, hasznosat, amit esetleg meg tudnak valósítani a saját gazdaságukban. Lényegében ebből az elvből kiin­dulva válogatják össze a külföldre látogatókat. Az idén Bulgáriába ké­szülődnek. Ott főleg a növényter­mesztést, illetve az élenjáró kerté­szeteket nézik meg. Természetesen megtekintik a kulturális értékeket, s emellett különböző szórakozásokra is jut elég idő. Amikor Romániában jártak, lényegében ugyanezt tették. Arra is gondolnak, hogy necsak a vezető dolgozóknak legyen módjuk eljutni külföldre. Lehetőleg azokat javasolják, akik nem vettek részt az előző évben tnulmányi kiránduláson, és azon a szakaszon irányítanak, ami­lyen jellegű mezőgazdasági üzembe tervezik a látogatást. A szövetkezet vezetősége és a he­lyi üzemek Irányítói ha szükségesnek' látják, hozzájárulnak a társadalmi szervezetek kiadásaihoz. A Vöröske­reszt helyi szervezete például komoly véradó akcióra nyerte meg a falu lakosait. De a véradók megvendége­­lése már az efsz dolga volt. Nőnap alkalmából egyénenként 70 koronás értékű virággal és édességgel kedves­kedtek a közösben szorgoskodó lá­nyoknak, asszonyoknak. Rendszeresen vesznek a tagság részére színházje­gyeket is. Szomorú tény viszont, hogy egyesek még az ingyen-jegyet sem veszik igénybe. A szövetkezet SZISZ üzemi szerve­zetének 32 tagja van. A fiatalok meg­alakították a Fučík nevét viselő klu­bot. Megfelelő helyiséget Is létesítet­tek, amelynek a rendbehozatalához az efsz 6000 koronával járult hozzá. A klub keretében tevékenykedik a „Titartic" nevű zenekar is. Természetesen sokakat érdekel a községben a labdarúgók szereplése. Az ifjúsági csapatuk a kerületi baj­nokságban játszik. A „nagyok“ viszont ] csak a járási bajnokság II. osztályé- : ban vetélkednek a pontokért. Arány- i lag jő csapatok vannak a II. osztály­ban és így nehéz feljebb jutni. Az olčai focisták és szurkolók mégis re- ! ménykednek, és nagyon szeretnék, ha ) jövőre már a kerületi bajnokságban < rúghatnák a bőrt. 1 A szövetkezet hozzájárul a sport­­szervezet kiadásaihoz. Többnyire ők < fizetik az autóbusz költségeit, s szűk- ! ség esetén fölszerelést is vásárolnak, s A közelmúltban történt egy olyan J kezdeményezés, amelyet sokhelyütt < megszívlelhetnének. Sok volt már közöl hácatáján az elhasználódott göp, óoekevas ás rendet kellett te­remteni A fiatalok közreműködésé vei teherautóra rakták az öcskaságo kat, i a gyűjtőbe szállították. Az eb­ből eredő bevételt, mintegy -8000 ko­ronát, a sportszervezet anyagi meg segítésére szánják. A szervezetek általában Jól működ nek a faluban. Ez részben annak az eredménye, hogy a párttagok felada­tul kapják az egyes társadalmi szer vegetekben való ténykedést, és így a pártszervezetnek alapos áttekintése van: tudnak a gondokról, problémák ról, jogos, jogtalan Igényekről, vagy is a tömegszervezetek ütőerén tart­ják a kezüket. Bakos elvtárs, a hnb elnöke azért egy kicsit borúlátó. — Legnagyobb bajom, hogy nincse nek képzett, hozzáértő, jó szervező képességű kultúrmunkások. jól meg fizetnénk, ha találnánk olyat, ak szakszerűen tudná Irányítani, koor­dinálni a községben a művelődési életet. Azt hiszem, ez sokhelyütt, de külö­nösen a magyar és a vegyes lakossá­gú községekben okoz gondot, ezért az illetékeseknek el kellene gondol-Csóka Lajos, a tôni (tanyi) hnb el­nöke szeretné, ha még sokoldalúbb lenne a kulturális és a sportélet. kozni a kulturális élet irányítóinak szakszerű képzéséről. Ettől a hiányosságtól eltekintve, megállapíthatjuk, hogy a két csalló­közi községben — mások mellett — a mezőgazdasági üzemek mind anya­giakban, mind erkölcsileg segítik a sokoldalú kulturális és sportélet ki­bontakozását, vagyis ezen a téren megvalósítják a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetségének célkitűzéseit. Tóth Dezső 1 SZISI-SZÍRVEZEIEKBIN Hatékonyabb eszmei-politikai növelést Ha mérlegeljük a SZISZ-szerveze­­tek közel hároméves tevékenységét, elégedetten nyugtázhatjuk gazdag eredményeiket. Mindezeket az esz­mei-politikai nevelés következetessé­gének köszönhetjük, s nemkülönben annak az egységnek, s összeforrott­­ságnak, amely e néhány év leforgá­sával kialakult. No meg annak is, hogy bátran merítenek a SZISZ Köz­ponti Bizottságának tagjai a szomszé­dos szocialista országok szervezett ifjúsága tapasztalataiból, főleg a Komszomol és a KISZ gyakorlatából. Ezek az ifi-szövetségek messzeme­nően felkarolják a marxista vívmá­nyokat, s ápolják a forradalmi ha­gyományokat. Nagyon helyesen járt el a CSKP XIV. kongresszusa, valamint a SZISZ L kongresszusa, amikor meghatároz­ták az ifjúság további tevékenységé­nek irányelveit, s a fő feladatokat. Szocialista társadalmunk olyan fel­tételeket teremtett a fiatal nemzedé­kek számára, hogy azok töretlen len­dülettel valósíthatják meg az előbb jelzett célkitűzéseket. Ezek a célkitű­zések pozitívan tükröződhetnek majd vissza az ifjúság munkakezdeménye­zésében, társadalmi tevékenységében, s az országépítésben egyaránt. Megmutatkozhat az ifjúság tevé­kenysége az eddigieknél még hatvá­nyozottabban a Z-akcióban. társadal­mi munka formájában, vagypedig az üzemekben, efsz-ekben a szocialista brigád címért folyó verseny kereté­ben. Ennek érdekében arra kell töre­kedni, hogy az ifi-alapszervezetek, illetőleg a SZISZ Járási Bizottságának vezetői nevelő munkájukkal a tagok­ból aktív országépítőket, politikailag s erkölcsileg fejlett fiatal alkotókat neveljenek. Tehát, ezért még az eddiginél Is hatékonyabbá kell tenni az eszmei­politikai nevelömnnkát, melynek alap­jait a folyamatos politikai oktatás rendszere képezi. Ezzel nem azt aka­rom hangsúlyozni, hogy az eszmei nevelésre azért van szükség, mert fiatalságunk megbízhatatlan. Távolról sem emiatt! Hanem azért is, mert a szocialista társadalomban jelentős társadalmi feladatok várnak rájuk, melynek teljesítésére tüzetesen fel A szocialista brigádmozgalom Csémi József a Ze­mianska Ofőa (ne­­mesőcsai) közös elnöke: — „Vala­mennyien szeret­nénk, ha legalább a „nagyok“ is ha­sonlóan, mint az ifjúsági csapat a kerületi bajnok­ságban vetélked­nének a ponto­kért.“ — Bennünk min­dig megvan a se­gíteni akarás, ha a kérés indokon — jelentette ki Csémi elvtárs, a szövetkezet elnö­bn kell készülniük. Az Ifjúságnak meg kell ismernie, Illetőleg gyarapítania tudományos-technikai műveltségét, emellett el kell sajátítani a marxista műveltség alapjait, csakis ily módon lesz képes a nagyon igényes felada­tok teljesítésére. S ugyanakkor he­lyesen tudja megítélni a burzsoá pro­paganda céljait. Mindezt tudatosítaniuk kell a SZISZ alapszervezetek tisztségviselői­nek, hogy a politikai oktatáshoz kép­zett politikusokat, lektorokat, előadó­kat biztosítsanak. Az eszmei nevelés fegyvertárához tartozik a sajtó, mégpedig az Ifjúsági lapok: a Mladá Fronta, Smena és az Oj Ifjúság. Ezek a SZISZ KB-а által megjelentetett újságok segíthetnek az ifjúság nevelésében, az ifi-alap­szervezetek tevékenységének hatéko­nyabbá tételében. E kollektív tájé­koztatási források mellett szervező feladatokat is teljesítenek. A politi­kai tevékenység szerves részét képe­zi a szemléltető népszerűsítő munka (propagáciő). Ezért olyan ifi-szerve­zetekben, ahol erre jók az adottsá­gok, ifjúsági klub, szövetkezeti klub működik, létesítsünk agitáciús sarkot. Itt a képekkel, (rótt szöveggel Is hat­ni tudunk, s idejében mozgésíthatnnk a jelesebb évfordulók méltó meg­ünneplésére. A faliújságra kifüggeszt­hetjük a legaktívabb fiatalok név­jegyzékét, foglalkozhatunk a község fejlődéstörténetével, stb. Most az ideolúgiai nevelésre külö­nösen tág a lehetőség, nem úgy, mint a CSISZ működése idején. A SZISZ KB propagációs osztálya a propagan­distáknak, előadóknak — a járási bi­zottságokon keresztül — különböző segédanyagokat juttat. Emellett az Illetékesek az előadandó anyaggal kapcsolatban járási iskolázásokon is •észtvesznek. Mindamellett a kerületi, de főleg i járási SZISZ-bizottságoknak a jö­vőben nagyobb felelősségérzetet kell követelniük a SZISZ-alapszervezetek rezetoitöl, valamint hatékonyabb el­­enorzést, s az igazolatlan hiányossá­gok esetében a figyelmeztetést sem szabad elmarasztalni. KRASCSENICS GÉZA, Topolnlky (Nyárasdi . Á _ Szovjetunióban a szocialista t munkaverseny már több mint ötven évvel ezelőtt kibontakozott, i Természetesen, a szovjet újítók, ész­­. szerűsitők, sztahanovisták, valamint- az üzemek példás kollektívái, majd t később a kommunista brigádok ha­- zánk dolgozóit is serkentették, főleg- áldozatkészségükkel, példamutatásuk­­■ kai. : A kommunista brigádmozgalom a • Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. i kongresszusának előkészítésével kap- I csolatban, 1958. év végén keletkezett, majd tovább fejlődött. Mi ennek a mozgalomnak az alap­eszméje? Nem más, minthogy maga­sabb szintre emelje, tökéletesítse a szocialista munkaversenyt, s a dolgo­zók kommunista módon dolgozzanak és éljenek. A kommunista brigádmozgalom cél­ja és tartalma: az új technika és az új technológia állandó fejlesztésével fokozatosan növelje a munkatermelé­kenységet, állandóan gyarapítsák a dolgozók szakmai és politikai isme­reteiket, műveltségi színvonalukat, aktív közéleti tevékenységet fejtse­nek ki, s következetesen betartsák a szocialista együttélés szabályait, a kommunista erkölcs alapelveit. A kommunista brigádmozgalomnak nagy nemzetközi visszhangja volt; hazánkban már 1958. év végén né­hány ipari üzemben versenyre keltek a dolgozók munkaközösségei a szo­cialista brigád címért. Az idő tájt Csehszlovákiában a me­zőgazdaság szocialista átépítése volt soron. Ez a mozgalom céljául tűzte a szocialista munkaviszony kialakítá­sát, a dolgozók szakmai-politikai kép­zettségének elősegítését; természete­sen, összhangban a tervezett terme­lési feladatok teljesítésével és a munkatermelékenység fokozásával. Míg a csehországi és szlovákiai Ipari üzemekben a szocialista brigád­mozgalom aránylag gyorsan terjedt ■viszont az efsz-ekben, s állami gaz­daságokban elég lassan hódított te­ret. Ez érthetó volt, hiszen 1958-59- ben Szlovákia-szerte folytatódott az efsz-ek alapítása, s úgymond, a mér működő szövetkezetek is a kezdeti nehézségekkel küszködtek. Lépten­­nyomon hatott a régi, kisüzemi gon­dolkodásmód maradványa, s csak ké­sőbbiekben alakult ki az efsz-tagok helyes viszonya a szövetkezeti közös tulajdonhoz. Ilymódon még 1960-ban, a szövetkezetesítés befejezésekor sem voltak meg azok az előfeltételek, amelyek lehetővé tették volna a szo­cialista brigádmozgalom széleskörű kibontkoztatását a szövetkezetekben. Viszont 1962. év kezdetén már több mint 300 efsz-ben 532 munkaközösség versenyzett a szocialista brigád cí­mért. Hozzátehetjük: csupán 22 mun­kaközösség jutott e megtisztelő cím birtokába. A címért versenyző mun­kaközösségek száma 1964-ig elérte a hétszázat. Sajnos, e versenyző cso­portok tevékenységét sem az efsz-ek vezetősége, sem a felsőbb szervek nem értékelték. Mind a szövetekzetek, mind a fel­sőbb szerveik csupán a termelési fel­adatokra összpontosították figyelmü­ket. Így azután a szövetkezeti tagok szociális-kulturális igényei kielégítet­lenül maradtak, s ugyanakkor háttér­be szorult a versenymozgalom, az irányító munka perifériájára. A népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített módszerének (új gazda­sági mechanizmus) alkalmazásával 1967- ben a mezőgazdaságban olyan vélemény alakult ki, mely szerint a szocialista munkaverseny csökevény, s nincs helye a termelésben; csupán az anyagi ösztönzőkkel lendíthető előre a termelés ... A jobboldali opportunista erők 1968— 69-ben szándókos&n járatták le , a szocialista munkaversenyt, mint a • dolgozók szocialista nevelésének sa­­■ játos, jól bevált módszerét. Ilyen körülmények között lényegé­ben megszűnt a mezőgazdasági üze­mekben (efsz-ek, állami gazdaságok) a szocialista brigádmozgalom. Ü]JASZÜLETIK A BRIGADMOZGALOM A 24 ipari vállalat párt- és szak­­szervezeti funkcionáriusának 1970. április 16-án megtartott aktíva-érte­kezletén került sor a „Mindenki szo­cialista módon“ mozgalom alapelvei­nek kihirdetésére. Megjegyzendő: ezen alapelvek csak kis mértékben érintették a mezőgazdaság sajátossá­gait. Ezért 1970. június 5-én 35 mező­­gazdasági üzem, élelmiszeripari válla­lat és mezőgazdasági szolgáltató üzem párt- és szakszervezeti funkcionáriu­sa jött össze, hogy a mezőgazdaság­ban is újjáéledjen a szocialista ver­seny, illetőleg a „Mindenki szocia­lista módon“ mozgalom. Ami a „Mindenki szocialista mó­don“ mozgalmat, valamint a szocia­lista brigád címért folyó versenyt illeti, csak az efsz-ek VIII. országos kongresszusa után kezdett teret hó­dítani, amikoris megalakultak a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége já­rási szervei, amelyek hathatósan kezdték segíteni az efsz-ek vezetőit a szocialista brigádmozgalom szerve­zésében. A szövetség járási szerveinek mun­káját dicséri, hogy a múlt év novem­ber elejéig Szlovákia efsz-eiben 2141 kollektíva nevezett be a szocialista brigádmozgalomba, vagyis a 36 járás közül 30-ban szerveztek versenyző kollektívákat. A MOZGALOM FELTÉTELEI A legfelsőbb párt- és állami szer­veink képviselői az utóbbi időben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents