Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-12 / 19. szám

A vöröshagyma vegyszeres gyomirtása A zöldségnövények termesztésénél fokozottabb mértékben kell biztosítanunk a növényi élet számára szükséges életfelté­teleket: a hőt, fényt, levegőt, vizet és a tápanyagokat. Viszont ezek érvényesítésének legnagyobb akadályozói a gyomnövé­nyek. A jól trágyázott és gyakran öntözött területeken a gyo­mok rendszerint kedvező életkörülményeket találnak és sok gondot okoz irtásuk. Sok esetben sor kerül a kézi gyomlálásra is, ezért fontos, hogy ezen a területen is érvényesítsük a vegyi gyomirtást. Az egyes kultúráknál azonban eltérő készítmé­nyekre és eljárásokra van szükség, mert a növények fajlagos érzékenysége nagy különbségeket mutat. Néhány kertészeti növénynél már csaknem teljesen megoldódott a gyomirtás kér­dése. Nagyobb részben azonban most folynak a kísérletek mind hazai, mind külföldi viszonylatban. A vöröshagymával vetett területek gyomtalanítására évekkel ezelőtt vezették be Csehszlovákiában az ún. „CIPC“ típusú anyagokat, melyeket a kereskedelem Prevenol, Liro, Choripex, Navon, Nexoval stb. elnevezés alatt hozott forgalomba. Ezekből hektáronként kb. 600 liter vízhez 5—7 litert szoktak adagolni. Hatásuk translokációs, főleg gyökerekre ható. Gyengébbnek bizonyult a levélzetre. A legtöbb egyéves gyomnövényt jól irt­ják, azonban hátrányuk, hogy hatástalanok a következő gyak­ran előforduló gyomokra: a kicsiny gombvirágra (Galinsoga parviflora Cav.), a közönséges aggófűre (Senecio vulgaris L.j, az árvacsalánokra (Larnium ssp.j, kamillafélékre, a szúrós csorbókára (Sanchus asper L.), valamint több évelő gyomnö­vény irtására. A hatvanas évek közepén került forgalomba a GESAGARD nevű gyomirtószer, mely a RAMROD és LASSO elnevezésű her­­bicidekhez viszonyítva hatásosabbnak bizonyult a kétszikű gyomokkal szemben, de a kakaslábfüvet (Echinochlos crus­­galli L.j) csakis csírázás idején irtotta, míg a RAMROD és LASSO a második lombleveles stádiumban is. Közismert, hogy a vöröshagyma és a dughagyma szenved a gyomoktól, de a kézi erővel végzett gyomtalanítás viszont nem rentábilis és sokhelyütt a munkaerőhiány miatt ez véghez sem vihető. A gyomirtást viszont két permetezéssel megoldhatjuk. Az első permetezést CIPC típusú anyagokkal végezzük — mi­vel ebben az időben még a melegkedvelő kicsiny gombvirág és a kakaslábfüvek nem csíráznak. A második permetezést a fehér libatop (Chenopodium album L.j, vadrepce (Sinapis ar­­vensis L.j és a baracklevelű keserűfű (Polygonum persicaria L.j, vagy (Persicaria vulgaris) esetében GESAGARD dal végez­zük és ahol a kakaslábfüvek és egyéb fűféleségek fordulnak elő nagyobb mennyiségben, ott jobb a RAMROD alkalmazása, amely a vöröshagymát jobban kíméli. A kicsiny gombvirág el­len mindkét készítmény kiváló hatású. 1969-től használjuk a svájci CIBA cég TENORAN nevű ké­szítményét, amely 50 % chloroxurant tartalmaz és kiváló hatá­súnak bizonyult. A LASSO elnevezésű herbicíd alkalmazása azonban még csak kísérleti stádiumban van, ugyanis a magról vetett vöröshagymára erős mérgező hatással van és a dug­­hagymára azonnal a vetés után sem fejtett ki semilyen káros hatást, sőt eredményesen irtotta a fehér libotopot is. A hetvenes évek kezdetén kísérleteket folytattunk egy új ké­szítmény, a TREFLAN hatásának vizsgálatára. Eddigi kísérle­teink alapján hatása a gyomnövények elterjedésének minősé­gétől függ. Kitűnő a kiváló reziduális hatásával s ezért az egész tenyészidő alatt elegendő egyszeri alkalmazása. Ezért ökonómiai előnyeit nem kell külön elemeznünk. Tekintettel arra, hogy a kicsiny gombvirágra, valamint a vadrepcére ha­tástalan, ezért ajánlatos, hogy azon a vidékeken, ahol ezek a gyomok mértékben fordulnak elő, külön végezzünk egy per­metezést olyan gyomirtószerrel, mely ezeket radikálisan el­pusztítja (pl. Gesagard, Ramrod stb.). Kísérleteket végzünk kis parcellákon a DACTHAL nevű her­­biciddel, melyet a dughagymánál azonnal a kiültetés után al­kalmaztunk. Kiváló hatásúnak bizonyult a fehér libatop, vala­mint a kakaslábfüvek ellen, azonban a gombvirág és a barack­­levelű keserűfű irtására hatástalan. Habár a vöröshagyma vegyszeres gyomirtása még nem te­kinthető teljesen megoldottnak, de már ezidáig is igen jelen­tős eredményeket értünk el. Több új herbiciddel folytatott kísérleteink alapján joggal reméljük, hogy ezt a problémát egy két éven belül sikerül teljesen megoldanunk. (B) »j« **♦ «j* «j» «j» «J» »j* *3* »3» »I» »3» «J* *3* ♦♦♦ ♦♦♦ *5* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦** *♦* *♦* *3* **♦ ♦♦♦ *♦' *** *3» *3* *** »3» »** «3» »3* »3* ♦З* *3* ♦♦♦ *♦* *♦* »3* *3 Több virágot termelnek... Virító szegfűk, primulák, azá- Ilák, hortenziák, zöldellő aszpa­ráguszok és más virágok között találjuk Kaprinay Károlyt, a Dunajská Streda-i (dunaszerda­­helyí) közszolgáltatási üzemek főkertészét. Kicsi az üvegháza, ezért minden centimétert fel­használ a virágtermesztésre. A növények viszont kitűnő álla­potban vannak, látszik, hogy szakértelemmel gondozzák őket. Miután átnézzük birodalmát, elbeszélgetünk eredményeikről, problémáikról, és távlati ter­veikről. Kint az üvegház mellett örömmel mutatja, hogy már el­ültettek 650 rózsatövet. De mi­után nagy a kereslet a vágott rózsa iránt, a jövőben még to­vábbi 1500 tővel bővítik. Felcsillan a szeme, amikor elárulja, hogy az üzem új, kor­szerű üvegházat épít számukra és ha üzembe helyezik, akkor már 5000-nél is több szegfű­it vágott virág, vagyis a szegfű mellett elegendő cserepes virággal is szolgálnak az érdeklődőknek. Képünkön Kaprinay Károly, a virágkertészet vezetője, Kaprinay Erzsébet és Szama­­ránszky Zita alkalmazottak láthatók. Kádek Gábor felvételei. tövük lesz. A kertész már most is maga előtt látja a messze vi­rító szegfűerdőt, amely számí­tása szerint nagyon sok pénzt hoz majd a „házhoz“. Újra visszazökken a jelenbe, a szűkös lehetőségekhez, de azért nem kis örömmel mondo­gatja, hogy a tavasz elején ha­gyományos névnapok és a Nő­nap alkalmából többezer virág­gal tették szebbé az ünnepeltek életét. Különösen elégedett az asparágusszal, mert a gyakori műtrágyázás következtében gyorsan sarjad és ezért a virág­csokrokhoz megfelelő mennyi­ségű zöld dekorációt adhatnak. A lelkes kertészeti csoportban nemrég megalakult a szocialis­ta munkabrigád címért verseny­ző kollektíva is. Vezetőjük, a főkertész elmondja, hogy köte­lezettségvállalásuk értelmében mintegy félszáz ezer koronával akarják túlteljesíteni a tervet. Erre megvan minden lehetőség, mert eddig is több árut adtak el a tervezettnél. Még csak a kez­det kezdetén járnak, ezért még nem alakult ki teljesen a kol­lektíva élete, azonban szükség szerint tartanak politikai-szak­mai megbeszéléseket és tervbe vették közös teadélutánok ren­dezését, filmek látogatását, esetleg kirándulások megszer­vezését. A virágok gondozása nagy kö­rültekintést és szakszerű mun­kát igényel. Felvételünkön Sza­­maránszky Zita a fűtőtestek közelében elhelyezett aszpará­guszok „sózását“, tápanyagpót­lását végzi. A tápanyagok időn­kénti adagolása serkenti a fia­tal hajtások képződését. A kiskertészet tarka színt vitt a járás dolgozóinak életébe, és mindent megtesz azért, hogy a jövőben minél több család ott­honában ott díszelegjen majd az elismerést, a megbecsülést jelentő vágott virág csokor, vagypedig a cserepes virág. (balia) A spenótról E cikkben egészségügyi szem­pontból igen fontos zöldségről szeretnék írni, a spenótról, a­­mely a legtöbb gyermek réme. A spenót — rövid tenyész­­ideje miatt — az év három sza­kában vethető: kora tavasszal, nyáron (az ún. nyári spenót), vagy pedig ősszel átteleltetve (téli spenót). 1. A koratavaszi (télvégi) ve­tésű spenót szedése május vé­géig általában befejeződik. Utá­na a területe téli káposztával, karfiollal, céklával, nyár végi felhasználásra szánt uborkával és egyéb zöldségekkel haszno­sítható. 2. Az őszi fogyasztásra szánt spenót elsősorban a nyár ele­jén lekerülő korai fejeskáposz­ta, karfiol, zöldborsó, nyári fe­jessaláta, esetleg rövid tenyész­idejű sárgarépa után vethető. 3. Lehetséges olyan megoldás is, hogy a spenótot ősszel ve­tik, de csak tavasszal kerül fel­­használásra. Ilyen esetben (át­­teleltetéssel történő termesz­tés) a vetés ideje szeptember. Az akkor vetett spenót tavasz­­szal korábban szedhető, mint a tél végi, kora tavaszi vetésű. A kora tavaszi szedéskezdet már május második felében le­hetővé teszi a spenóttal hasz­nosított területnek a következő növény számára való előkészí­tését. Ilyen esetben másodtermény­ként a spenót után szóba jöhet a paradicsom, paprika, a cékla és az őszi fogyasztásra szánt zöldbab termesztése is. Az őszi vetésű spenótnak jó előveteménye a borsó, a bab, a korai burgonya és a korai káposzta. A spenót legfontosabb ápo­lási munkája a kelés utáni ta­­lajporhanyítás és a gyomirtás. Szedése akkor kezdhető, ami­kor 5—6 lomblevele kifejlődött. Szedése történhet kézzel, vagy géppel. A spenótlevél kémiai össze­tétele a következő (Spector adatai szerint 1956-ból): Víztartalom 92,7 % Nyers fehérje 2,3 % Nyers zsír 0,3 % Szénhidrátok 3,2 % Nyers rost 0,6 % Hamutartalom 1,5 % Az elemzési adatokból kide­rül, hogy a spenótlevélben a szárazanyag mennyiségének döntő többsége szénhidrát és fehérje. Nagyon fontos, hogy a szárazanyag-tartalom 30 %-a fehérje, míg a szénhidrátok mennyisége 45 százalék. Táp­lálkozás-biológiai szempontból a szénhidrát- és fehérje-arány nagyon kedvező. A spenótlevél ásványi anyagainak összes mennyisége a szárazanyag-tar­talomnak 20 °/e-a, ami a növé­nyi eredetű élelmiszer között az egyik legnagyobb érték. A vitaminok közül főleg a vízben oldódőak fordulnak elő nagyobb mennyiségben (a B- vitamin-csoport és a C-vita­­min), azonban tartalmaz némi A-provitamint (béta-karotint) és К-vitamint is. A száraz­anyagsúlyra vonatkoztatott fe­hérjetartalom 40—54 % között ingadozik, ami feltűnően ma­gas és jelentős érték. Ilyen nagy fehérjetartalom csak a hüvelyesek magvaiban fordul elő, sokkal alacsonyabb lipid- és hamutartalom mellett. A li­pid és foszfolipid 25—37 %-a szárazanyagra vonatkoztatva, ennél nagyobb arányok csak az olajos magvakban fordulnak elő. A spenót Európában csak­nem 800 év óta termesztett je­lentős zöldségnövény. Levelé­nek értékes fehérjetartalma, jelentős vas-, nyomelem és gazdag vitamintartalma miatt nélkülözhetetlen étrendünkből. Ennek ellenére, sem hazánk­ban, sem más országokban nem sorolják a legfontosabb zöld­ségnövények közé. A spenótfogyasztás fő idénye hazánkban április és május hó­nap. Sorrendben ezt követi majd az október. Konzervipari feldolgozása az utóbbi években gyorsan bővült, főleg gyorsfagyasztott, passzíro­­zott állapotban, mely ezáltal az egész év folyamán rendelke­zésre álló főzelékféleséggé lé­pett elő. (Bóz.) .cíoÁ Többéves átlagos meteoroló­giai adatok alapján a májust tartjuk az év legszebb hónai, jának. Minden növény erőteljes fejlődésnek, növekedésnek iá­dul s ezért a gyomok is elszán porodnak s így a kiskertekben töltött idő negyedrészét azok irtására kell fordítani. A zöldségesben ebben az idő­szakban a kapálásnak rendkí­vül nagy jelentősége van. Ugyanis a gyomok eltávolítása mellett a talajt levegőztetjük és csökkentjük a talajnedvesség elpárolgását. Májusban palán­­tázzuk a paprikát, paradicsomot stb. A gyökérzöldségeket kF- egyeljük. A korai karfiol is kezdi kifejleszteni bimbóit s ezeket védjük az erős napsü­téstől mégpedig úgy, hogy egy­két apróbb levéllel takarjuk be a zsenge terméseket. A felma­radó területekre még kései ká­posztát, karfiolt és pórhagymát ültethetünk. Közvetlenül a sza­bad talajba kiültethetünk még megfelelő fajtájú fejes salátát, sárgarépát, borsót, céklát, bok­ros babot (Saxa, Zora fajtákat), uborkát, dinnyét és tököt. Má­jus végén a „fagyosszentek“ el­múlása után kiültethetjük az összes többi melegkedvelő zöld* ségnövényt is. A virágát kell gyűjteni. Habár ágrészeket rostával kell kiváló­­nehéz elképzelni a pici virág gatni. Szárítása melegen tör­­gyűjtését, mégis megéri. Első- ténjen, vagy mesterséges hőnél sorban azért, mert jó gyógyszer kb. 40 C foknál, a gyermekgyógyászatban, má- A drog glikozidákat és kén­­sodszor a felvásárlásnál 15 ко- savat tartalmaz. A drognak rónát adnak 1 gr-ért. Gyűjtése enyhe hashajtó, vizelethajtó, nem is olyan nehéz, nem kell vértisztító és magas vérnyo­­kézzel gyűjteni, mivel az igazán mást csökkentő hatása van. sokáig tartana, hanem a bokrok A kökényvirágnak azért van alá ponyvát kell teríteni, s a nagy fontossága a gyermekgyő­­virágokat bottal leverni. gyászatban, mert a csecsemők-A kökény {tövisfa, boronafa, nél, sőt nagyobb gyerekeknél borona lieske, boronatüske, eke- is gyakran nagyon nehéz olyan gúzs, kikinfa, kökönye, az er- kémiai gyógyszert adni, ami dók szélén, bozótos, cserjés, hashajtóként vagy köhögés el­­helyeken, kerítések mentén és len hatna, mert nehéz beállíta­­legelőkön terem. ni az adagolást. Pedig minden-Tövises cserje, gyakran 2—3 ki tudja, milyen nagy baj az, ha méter magasságot is elér. Fia- a csecsemőnek székletrekedése tál ágai vörösbarnák, hengere- van, mert éjjel-nappal sír és sek, szögletesek. Az idősebb nyugtalan. Habár a gyógyszer­ágai sötétszürkék. Virágai még tárakban sokféle hashajtót le­­a lombfejlődés előtt, a hajtások hét kapni recept nélkül (Laxa­­csúcsán egyenként, néha cső- fel drazsé, Lakyl drazsé, Lafi­­portosan jelennek meg. öt szí- nol folyadék, Depurgan drazsé, romlevelük hófehér, tojás ala- Properistol drazsé, Sennagran kú. A levelei nyelesek, lemezük granulák és Novopuren tablet- 2—3 cm hosszú, elliptikus vagy ták), ezek nem mindig alkal­­fordított tojásdad alakú, széle masak erős hatásuk miatt. A csipkés! Termése kb. 10 mm felsorolt hashajtók közül pél­­átmérőjű, gömbölyű, húsos búr- dául csak a Lafinolt szabad a kolatú, hamvas kékes, fekete, gyerekeknek adni, azt is csak fanyar ízű, bogyószerű. 1 éves kortól (tehát éppen 1 A levert virágokhoz hullott évig alkalmas kökényvirág teá-Termőszőlűben — hajtásválo­gatás, hajtás aggatás a soron­­következő feladat. A hónap vé­gén az első és a második per­metezést peronoszpóra ellen 0,5 —0,75 %-os bordőilével vagy 0,5+ 0,5 Perosin és Sulikol ke* verékkel végezzük. Oj telepítés­ben és szőlőiskolában csak 0,4 %-os Perosinnal permetez* zünk, mert a bordóileves per* metezés a fejlődést kis időre megállítja, késlelteti. Vigyázat fekete otelló permetanyagához kéntartalmú védőszert, vagyis Sulikolt ne adjunk! Termőgyümölcsösben folytas­sunk az Időjárásnak megfelelő terméstvédő permetezéseket. Fordítsunk külön figyelmet ä levéltetvek és a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésre. Kiadós csapadék után végez­zünk ismét sekély talajmunkát. Az erőteljesen berakódott fák gyümölcseit (elsősorban téli al­ma, téli körte és őszibarack) á második gyümölcshullás, az úti. természetes hullás után a lehe­tőséghez képest ritkítsuk meg. Fiatal gyümölcsösben fokö-’ zott mértékben védekezzünk az A felnőtteknél a virágból ké- általánosan használt védősze­szült főzet vese- és vértisztító rekkel az esetleg fellépő kárte­­hatású, ezért a* ún. vértisztító Vők (levéltetvek, pajzstetvek) teakeverékeknek- is alkatrésze, és (gombabetegségek mint pL, Felnőtteknél 2 gramm virágból lisztharmat) ellen, és gyermekeknél 1 gramm vi­rágból kell elkészíteni a teát. Bogyós gyümölcsűeknél véde* kezzünk a fellepő kártevőd eb Dr. NAGY GÉZA len. Csapadék után szintén vé* gezzünk sekély talajmunkát. val gyógyítani a székletrelte­­dést).

Next

/
Thumbnails
Contents