Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-05 / 18. szám
Szabad • • Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. május 5. Ára 1.— Kčs XXIV. évfolyam, 18. szám. Békénk és biztonságunk záloga Irta: KROCSÄNY DEZSŰ, az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisztere A második világháború utolsó évének emlékezetes májusi napjaitól huszonnyolc esztendő választ el bennünket. Rybalkov marsainak a német utak porával ellepett tankegységei — huszonnyolc évvel ezelőtt hősies kitartással siettek a történelem legkegyetlenebb háborújának utolsó véres ütközetét vívó Prága megsegítésére. A győzelem küszöbén, vagyis a szabadság hajnalán áldozták életüket, hullatták vérüket a győzelmes Vörös Hadsereg katonái hazánk függetlenségéért, népeink szabadságáért. A népek és nemzetek hóhérának, a nemzeteink létét is veszélyeztető fasizmusnak térdre kényszerítése és megsemmisítése a Szovjetuniónak felmérhetetlen véráldozatába került. A szabadságért vívott gigászi harcokban minden tizedik szovjet polgár életét áldozta. Nagyon sok vért, Jcönnyet és szenvedést jelképeznek az egyszerű statisztikai adatok. Kegyetlen árat kellett fizetni a fasizmus rabigájában sínylődő európai nemzetek szabadságáért. Nehéz lenne szavakkal kifejezni azt az érdemet, amit a háború terhét viselő, az állig felfegyverzett fasizmussal szembeni küzdelemben évekig magára hagyott hős szovjet nép szerzett azokban a dicső harcokban, amelyek a fasiszta fenevad megsemmisítéséhez, egy egész sor európai ország felszabadulásához vezettek. A független és szabad szocialista hazánk nemzetei még jól emlékeznek a fasiszta megszállók által okozott felmérhetetlen szenvedésekre. Ezért soha nem feledkeznek meg a szabadságot hozó hősök iránti hála és tisztelet, a szovjet néphez fűződő testvéri kapcsolatok ápolássáról. A Szovjetunió a fejlődésünk minden nehéz időszakában tényekkel bizonyította, hogy hűséges szövetségese hazánk nemzeteinek. A háború nehéz éveiben védelmet és biztonságot nyújtott. minden segítséget megadott pártunk gottwaldi vezetőségének ahhoz, hogy Moszkvából a lehető leghatékonyabban irányíthassa a fasiszta megszállókkal szemben kibontakozott ellenállási mozgalom legszervezettebb és áldozatkészségben példát mutató élcsapatának, az ellenállási mozgalom vezető erejének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának működését. A Szovjetunió területén, a szovjet nép önzetlen anyagi támogatása nyomán született és szovjet fegyverekkel küzdött a fasiszta betolakodók ellen az első csehszlovák hadseregcsoport, amely Buzuluktól, mint a dicső szovjet hadsereg harci szövetségese — a jelenlegi köztársasági elnökünk, Ludvfk Svoboda hadseregtábornok vezetése alatt — példásan helytállt a hazánk felszabadításáért folyó nehéz harcokban. A dicső Szlovák Nemzeti Felkelés napjaiban is hatványozottan tapasztalhattuk a szovjet nép segítségét. A szovjet repülőgépek fegyvereket és harcosokat szállítottak hazánk területére, hogy segítsék a kommunista párt által vezetett népünknek a klerofasizmus és a német fasizmus elleni harcát. Nagyon sok szovjet katona áldozta életét a szabadságunkért. Csak egyetlen csatában, a Duklai harcokban hetvenezer szovjet katona esett el további tízezrek pedig életüket áldozták községeink és városaink felszabadításakor. A testvéri szovjet nép segítsége azonban nemcsak a közös ellenséggel, a német fasizmussal és hazai kiszolgálóival szembeni harcok idején, hanem a békés építés időszakában is nap, mint nap megnyilvánult. Emlékezzünk 1947-re a rendkívül száraz, terméketlen esztendőre. Ki nyújtott baráti segítő kezet? Ki mentette meg népünket az éhség fenyegető veszélyétől? A Szovjetunió, a nagymennyiségű gabonaszállítmánnyal, amelyből hazánk minden polgárának jutott bőségesen az asztalára. A szovjet nép sokrétű anyagi és erkölcsi sesgítségét akkor is rendkívüli kedvezőnek éreztük, amikor a belső osztályellentétek éleződésével, a burzsoázia fejlődést gátló magatartásának gyakori megnyilatkozásával egyidőben, a nemzeti demokratikus forradalmat szocialista forradalommá fejlesztettük. S abban, hogy dolgozó népünk Februári Győzelmét a nyugati imperializmus nem merte közvetlenül veszélyeztetni, felmérhetetlen jelentőséggel bírt a szovjet kormány nyilatkozata, amely félreérthetetlenül tudtára adta mindenkinek, hogy a hatalmas szovjet nép hazánk dolgozóinak társadalom-formáló törekvéseit támogatja. Nem titok az sem, sőt büszkén vallhatjuk, hogy a munkások és parasztok első szocialista államának megteremtőjétől, hű osztályszövetségesünktől, a szovjet néptől nagyon sokat tanultunk. A szocialista építő munkánk eredményessége tehát egyrészt azzal magyarázható, hogy alkotóan alkalmaztuk sajátos viszonyaink között a szovjet emberek gazdag tapasztalatait, másrészt pedig azzal a jelentékeny és sokrétű segítséggel, amit a fejlett szocialista társadalom építéséhez a Szovjetuniótól kapunk. Ha összegezzük a felszabadulás óta eltelt huszonnyolc év alatt elért eredményeinket, ha a szocialista vívmányaink tükrében néhány pillantást vetünk azokra a nehézségekre és akadályokra, amelyeket Szlovákia iparosítása, a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés létrehozása és fejlesztése, valamint az életszínvonal következetes emelésével párhuzamosan leküzdöttünk, akkor törvényszerűen arra a következtetésre jutunk, hogy tudtunk gazdálkodni örökségünkkel és nágy művet alkottunk. Az út, amit megtettünk persze nem volt zökkenőmentes. A tapasztalataink arra utalnak, hogy olyanok is akadtak közöttünk szép számban, akik látszólag velünk, tehát a szocializmus híveivel tartottak, de tudatukban becstelen, nép- és szocializmusellenes terveket érleltek. Ezeknek a reakciós beállítottságú erőknek kapóra jöttek azok a kisebb fogyatékosságok, amelyek a társadalmi és gazdasági életünk fejlesztése közben előfordultak. Abból kiindulva, hogy ellenforradalmi céljukat leplezzék és a becsületes dolgozókat félrevezethessék, azt bizonygatták, hogy céljuk a szocialista rendszer megszilárdítása. A munkásosztály vezető szerepének tagadásával, a kommunista párt tekintélyének hazugságokra és rágalmakra épített aláásásával, a szocialista építésben előforduló hibák tudatos felnagyításával és a gyakran kinyilatkoztatott szovjetellenességükkel, tehát a proletár nemzetköziség szellemének tagadásával, saját maguk leplezték le ellenforradalmi terveiket. Azt, hogy a társadalmi és gazdasági anarchia elmélyítését, a szocialista vívmányaink felszámolását, vagyis a kapitalista rendszer felújítását tűzték napirendre. Azt, hogy az ellenforradalmároknak az 1368-ra időzített népellenes terve kudarcba fulladt, a testvéri szocialista országok, főleg azonban a Szovjetunió internacionalista magatartásának, a szocialista rendszerünk védelmét szolgáló segítségének köszönhetjük. A szocializmus építésének évei nap, mint nap bizonyítják azt a történelmi igazságot, amit Klement Gottwald is gyakran hangsúlyozott: nemzeteink szabadságát, hazánk függetlenségét a csehszlovák—szovjet szövetség és örök barátság szavatolja. Ezt a kétségbe vonhatatlan tényt bizonyítja az 1907. május 8-án aláírt Csehszlovák—Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés ötödik cikkelye is, amelyben a szovjet és a csehszlovák fél kinyilatkoztatja, hogy eltökélt szándéka a szocialista és a kommunista társadalom építésésének folytatása és mindkét fél kötelezettséget vállalt, hogy a két ország népének szocialista vívmányait kölcsönösen védelmezi. Hazánk felszabadítása idei évfordulójának ünnepségeit nagy jelentőségű események, a dicső Februári Győzelem 25. évfordulójának impozáns ünnepségei és a kommunista párt járási konferenciái előzték meg. A februári ünnepségek és eredményfelmérések hiteles és örvendetes képet nyújtottak azokról a nagyszerű vívmányokról, amelyeket az eltelt huszonöt év alatt a politikai, gazdasági és kulturális életünk minden szakaszán, tehát a szocialista társadalom építésében elértünk. Pártunk járási konferenciáin pedig örömmel és büszkeséggel párosuló biztonságérzettel összegeztük azokat a sikereket, amelyeket társadalmunk a CSKP XIV. kongresszusa óta, vagyis az utolsó két esztendő folyamán elért. A konferenciák által összegezett eredmények igazolják a kongresszus által meghatározott irányvonal helyességét, az ötödik ötéves terv időszakára előirányzott igényes feladatok teljesíthetőségét. Az emberi társadalom történelmében huszonnyolc esztendő lényegében rövid idő. De nagy részét képezi olyan ember életének, aki a felszabadulás óta minden erejével a társadalom gazdagodását és boldogulását szolgálta. Megnyugtató azonban, hogy munkánk méltó gyümölcsöt érlelt. Hiszen az el telt huszonnyolc év alatt megedződött, szerves részévé váltunk annak a hatalmas erőt képviselő haladó mozgalomnak, amely jelentékenyen befolyásolja az emberi társadalom fejlődését hosszú távlatokra. Szilárd részei lettünk a szocializmus táborának, annak a döntő jelentőségű tényezőnek, amelynek forrásai — mint azt Gustáv Husák elvtárs is mondotta a bratislavai pártkonferencián — megtalálhatók a Csendes-óceántól az amerikai kontinensig mindenhol. Színpompás májusi seregszemle Hazánk dolgozóinak milliói ragyogó napsütéses időben ünnepelték május elsejét A városok és falvak utcáin vonuló végtelen sokszínű emberáradat bizonyította, hogy népünk messzemenően támogatja pártunk politikáját. A manifesztálók arcáról lelkesedés eléegedettség sugárzott. Ezrek és ezrek nyilatkoztak, hogy nem vettek még részt ilyen szép május elsejei fölvonulásban. PRÁGÁBAN szocialista hazánk egyre jobban viruló fővárosában, negyedmilliós tömeg vonult fel a dísztribün előtt, éltetve Csehszlovákia Kommunista Pártját és a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napját. A kitűnő májusi hangulatban Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára beszélt az eddigi elért eredményeinkről és bíztató távlatainkról. Elégedetten állapította meg, hogy a pártnak sikerült konszolidálni a politikai, társadalmi és gazdasági életet s egyre egységesebben, napról-napra sikeresebben építjük szocialista hazánkat. Elragadtatással szólt a prágaiak szép fölvonulásáról és hangoztatta, hogy a legszebb május elsejei ünnepségen vett részt. Látva, a színpompás menetet, azt a következtetést vonta le, hogy a nap sugarai belülről is hevítették az embereket, a melegség bennsőjükből is sugárzott, a megelégedettség az eredményes munka után. Ez a megállapítás vonult végig Husák elvtárs beszédében. Pártunk főtitkára összes polgárainak nevében gratulált azoknak, akik a májusi ünnepségek alatt magas állami- vagy reszort-kitüntetésekben részesültek. Azonban nemcsak Prága, hanem Bratislava, Brno, Ostrava, Košice és a többi nagyváros utcáin hatalmas tömegek vonultak végig. A Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, BRAT1SLAVÄBAN mintegy 200 ezren manifesztáltak pártunk és kormányunk politikája mellett. Jozef Lenárt elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára köszönetét mondott mindazoknak, akik jő munkaeredményeiket „májusi csokorba fűzve“ többtermeléssel köszöntötték a munka ünnepét. Megnevezte azokat, akik igazi szocialista hazafias kötelességtudattal, munkájukkal, kiemelkedtek a szocializmus építői közül. Köszöntötte a szocialista munkaverseny győzteseit, a szocialista munkabrigádok tagjait, az újítókat, feltalálókat, mérnököket és technikusokat, munkásokat. — Nagyon lelkesít bennünket — mondotta Lenárt elvtárs —, hogy az ötéves terv első két évében teljesítettük az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben kitűzött feladatokat és az elért eredmények alapján tovább emelhetjük a lakosság életszínvonalát. Kiemelte, hogy megyorsult a lakásépítés üteme, és egyre több család költözhet korszerűbbnél, korszerűbb otthonokba. Hangsúlyozta, hogy mindanynyiunkat büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy az első negyedévben az Ipar 1,8 százalékkal túlteljesítette tervét és a mezőgazdaságban is jelentős sikerek születtek. Ipari üzemeink öntudatos munkásai mindent megtesznek azért, hogy a lehető legjobb minőségű árukat állítsák elő. A Slovnaftban például már előállították a polipropilént, ami a termelés magasfokú műszaki színvonalát bizonyítja. De más üzem is hasonló újdonságokkal büszkélkedhet. A mezőgazdaságban is számos olyan csúcseredményt értek el, mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán, amelyek már megközelítik vagy túlhaladják a világszínvonalat. A szónokok a járási, körzeti vagy helyi jellegű nagygyűléseken is a szocialista munka eredményeit méltatták, hangsúlyozták, hogy sikereink titka a párt vezető szerepének elmélyülésében és népünk összefogásában rejlik. Az egységes erőfeszítéseket végülis minden szakaszon siker koronázta. Színpompás volt az idei május elseje és a vonuló tömegek zászlóerdőkkel, transzparensekkel, májusi tulipánokkal és más sokszínű virággal, szalagokkal díszített lobogtatókkal köszöntötték az év legszebb napját. Az élenjáró üzemek allegórikus kocsijai, rövid feliratokkal érzékeltették dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javulását, s azt is, hogy a nehéz fizikai munka egyre jobban a háttérbe szorult s napjainkban ma már minden szakaszon a gépeké a szó. A bratislavai Dunajplavba allegórikus kocsija, szinte egy szempillantás alatt elénk vetítette, hogy amíg a múltban a rakodási munkák sok verejtéket követeltek a dolgozóktól, ma a mozgékony gépek gyorsan és könnyen helyezik át az árut a vontatókról más járművekre, vagy a rakpartra. Ezen a szép napon a melegítő napsugarak hatására kinyílott a természet s képzeletben úgy tűnt, mintha az utcákon menetelt volna az erdők, mezők, kertek összes virága is.
