Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-13 / 2. szám

A szervezet további fejlesztése érdekében A SZKSZ filakovoi (füleki) helyi szervezete 1952-ben ala­kult, öt kisállattenyésztő kez­deményezésére. Az eltelt húsz év alatt a tagok száma hatvan­két főre bővült. A gazdasági és egyéb kisállatokat kedvelők ré­szére szórakozásnak, aktív pi­henésnek számit ha állataikat szabad idejükben ápolhatják, gondozhatják. Kovács Tibor áll a helyi szervezet élén, aki nagy igyekezettel tevékenykedik. Fő­leg az ő érdeme, hogy a tagság zöme fiatal, s így a tagok átla­gos életkora nem lépi túl a harmincadik életévet. Szerve­zeti és szakmai problémáikat a havonta egyszer egybehívott vezetőségi, illetőleg a negyed­évenként tartott tagsági gyűlé­seken beszélik meg. Helyi szervezetük fennállásá­nak huszadik évfordulója alkal­mából nemrégiben nagyszabású propagáciős kiállítást rendez­tek, amelynek célja az alapí­tástól eltelt időszak eredmé­nyeinek nyilvánosságra hozá­sán kívül az volt, hogy a jövő­be tekintve felkeltsék az állat­kedvelő lakosok érdeklődését és megérleljék bennük az elha­tározást a szervezet taglétszá­mának bővítésére. Az Üttörö­­ház nagytermében felsorakozta­tott ketrecekben, illetve kalit­kákban díszelgett a sok külön­leges fajtájú tyúk, nyúl, ga­lamb, aranyfácán és egyéb kis­állat. Vonzó érdekességnek szá­mított az egzotikus madarak, köztük a papagályok és az ausztráliai szarkák, valamint a kanárimadarak sokasága. Ezek egyébként árjegyzék szerinti áron megvásárolhatók voltak. A kis háziállatokat az érvény­ben lévő szabvány pontrend­szer előírásai szerint kéttagú kerületi bíráló bizotlság érté­kelte. Nem volt könnyű dolga Klibáni Jozef (Banská Bystri­­ca-t) pontozó bírónak, hiszen mintegy 243 galamb közül kel­tott kisállatot Rybka Ján (zvo­lení, zólyomi) pontozó bíró ér­tékelte. Ugyancsak szorgoskod­nia kellett, hiszen csak házt­­nyúlból vagy ötvenet pontozott. Az első helyre Baculiak Ján (luceneci) tenyésztő belga óriá­sa került. Tiszleletdíjat érde­melt ki Planka József (fifako-A SZLOVÁKIÁI LIJAIXATTENYEM ЮК lltlllllllllí SZÖVETSÉGÉNEK ÉLETÉBŐL 1I!IIIII!I!!Í lett kiválasztania, hogy melyik méltó dfj elnyerésére. Legma­gasabb pontszámot Szliva Gyula (Filakovo) budapesti magas­röptű galambja érte el. Díjat nyert továbbá Strečko Ján (Lu­čenec, Losonc) angol begyes galambja, Korunci Zoltán (Bis­kupice) amerikai king je. Нано Ján (Zelené) cseh magasröptű­je és Fekete Béla (Filakovo) morva strasszere. A nyulakat és a többi kiallí­voi, füleki) tenyésztő francia ezüst fajtájú nyula. A baromfi csoportjában Kövy Zoltán (lu- Ceneci) valamint Kariš Viliam (šuricei) tenyésztő állatait dí­jazták. A kiállítás megrendezését hathatósan támogatta a S7.KSZ járási szervezete, a FiTakovoi VN'B és a Mezőgazdasági Felvá­sárló és Anyagellátó Vállalat járási üzeme. A négy napig tartó kiállítás­nak OttmAr Tibor pénztáros szerint 1400 látogatója volt. Legnagyobb érdeklődést az $­­júság tanúsított, melynek so­raiból sokan tagnak is jelent­keztek. Az ezt megelőző kiállí­tás után huszonkét új taggal gyarapodott a szervezet lélszá­­ma, ezért a vezetőség reméli, hogy a taglétszám ismét jelen­tősen megnövekedik. Dicséretreméltő, hogy a ki­állított állatok katalógusát le összeállították, amely a helyi szervezet fennállásának 20-ik évfordulójára emlékeztető jel­vénnyel együtt kapható volt. Hasonló, sőt még e legutóbbi­nál Is színvonalasabb kiállítás megrendezését tervezik 1973 észén, valamint az ezt követő években, amihez sok sikert kí­vánunk. MÄCS ISTVÁN, Filakovo (Fülek) Amerikai king Korunci Zoltán tenyészetéből. (Varga László felvételei ) Baculiak Ján belga óriása. ^.W\\\V.\\\\\\\\\V4\\\\\\\\\N\>.NW\W W\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\44\\\V\\\\\\\\\4\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\S\\\V\\\\W V ✓ © A BAROMFITENYÉSZTŐ a tojótáp etetésével egyidejűleg naponta gondoskodik a gabona­­csíra etetéséről is, esetleg csí­raolajat etet a darabonként és naponta megszabott mennyiség­ben. A nagyobb tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező te­nyésztő, amennyiben erre al­kalmas helyet talál már foglal­kozhat a napos korból felcse­peredő kiscsibék nevelésével. Az ilyen korai nevelés persze csakis a szükséges feltételek megteremtése révén lehetséges. Főleg a nevelőtér hőfokának fenntartásáról szükséges gon­doskodni, amely az első héten 30 C fok legyen. Egyébként a kiscsibék megfáznak és elhul­lanak. A kívántnál hűvösebb környezetben a csibék növeke­dése lelassul. A korai csirkék egyben a jércék tojásrakásának korai megkezdését jelentik. • A LŰDTENYÉSZTÖ örülhet, á tenyészállomány tojásrakása ugyanis már megkezdődött. Ezt megelőzően a ludaknak jő) al­mozott fészkeket kell készíteni, mivel a lúd fészekbe tojik. A keltetésre szánt lúdtojásokat hűvösebb helyiségben tároljuk. A tenyésztő gondoskodjon ar­ról, hogy a ludak ne legyenek közös kifutón vagy udvaron a tyúkokkal és a kacsákkal. A ne­vezett baromfifajok mindegyiké­nek külön kifutóra van szük­sége, mivel például a kacsák nem egy esetben voltak már a paratifusz kórokozói. Ezért nem ajánlatos a kacsatojás nyers állapotban emberi fogyasztásra. © A KACSATENYÉSZTŐ már szintén az első tenyésztojások összegyűjtésével foglalkozhat. A kacsa nem mindig a fészek­ben lojja meg a tojást, ezért napközben többször össze kell szedni a földre kerülő tojást, nehogy meghűljön. A keltetésre szánt kacsatojás hét napnál to­vább nem tárolható. ■ A HÁZ1NYŰLTENYÉSZTÖ állatainak tenyésztési idénye megkezdődik. Legtöbben most végeztetik el állataik fedezteté­sét, mások viszont február má­sodik felében várják az első fiókákat. A februári születésű házinyulak előnye, hogy azok a kiállítási idénybe már a vedlés teljes befejezése után léphet­nek szép sűrű szőrzettel. A zöldtakarmányt télen reszelt répával és sárgarépával helyet­tesítjük. □ A GALAMBTENYÉSZTŰ ké­szülődik a tenyészido megkez­désére. A múlt évi tenyésztési feljegyzések alapján ellenőrzi az idei tenyésztési tervet. E közben figyelemmel kiséri a ta­valy felnevelt fiókák számát és ezek szabványjegyeit, formáját az egyes párok szerint. Ez jól bevált módszer az új tenyész­­párok összeálítására. Ameny­­nyiben legalább három-négy generációra visszamenően is­merjük az elődöket, úgy előre igen pontosan feltételezhető a tenyésztés leendő eredménye. ‘A’ A KECSKETENÝÉSZTÔ a vemhes állatokról nagy elővi­­gyázattal gondoskodik. Mivel az ellés ideje közeledik, ezért minden nap déltájt a kifutóba engedi az állatokat, hogy a friss levegőn kellőképpen mo­zoghassanak, persze csak olyan­kor, ha ezt az időjárás megen­gedi. Az istállóban mintaszerű legyen a tisztaság. Gondoskod­junk minden állat higiéniai kö­vetelményeinek betartásáról. A naponta végzett fésülés előse­gíti a vérkeringést és ezzel jobb étvágyra gerjeszt. Amennyiben már februárban megellik a kecske, úgy nagyobb folyadék­mennyiségről gondoskodunk számára és megfelelő hőfokot tartunk fenn az istállóban. A hideg istállóban ugyanis meg­fázhat a kecske, üe a gida vagy gödölye is. ф AZ EGZOTIKUS MADARAK TENYÉSZTŐJE türelmetlenül várja a melegebb tavaszi idő­járás érkezését. A napfény hiá­nya esetén ajánlatos naponta egyórás időtartamra, de megfe­lelő távolságról infralámpával megvilágítani a madarakat. Ezen kívül szükséges reggel és este világítani abban a helyi­ségben, ahol a madarakat tart­juk. A helyzettől függően igye­kezzünk a napi étrendet külön­féle magokkal változalossá len­ni. Adagoljunk madarainknak csirás magot is (kölest, mo­hári). ir A NEMES KANÁRIMADA­RAK TENYÉSZTŐJE még egy­szer ellenőrzi a továbbtenyész­­tésre szánt nőstények egészségi állapotát. Amennyiben valami­lyen hiányosságot tapasztal, úgy a madarat a tenyészállo­­mányból Jciselejtezl. Elhízás esetén a napi takarmányadag­ban csökkenteni kell a kender­mag vagy más olajosmagvak arányát, amelyek hízást idéz­nek elő. Tenyésztésbe lehetőleg olyan egyedeket választunk ki, amelyek szülei és elődei kiváló énekeseknek bizonyultak és jé reprodukáló tulajdonságokkal rendelkeztek. A pároztatást már t% ebben a hónapban megkezd- У jük. —ar— ÜZENETEK A TOJÁSBÓL A laboratóriumban tökéletes Csend uralkodik (közli a Nauka 1 Zsizny). Az asztalon magne­tofon áll, mellette pedig mű­anyagból készült kis hangszige­telő doboz. A doboz belsejében egy tojás fekszik, mellette na­gyon érzékeny mikrofón, amely tranzisztoros erősítőhöz van kapcsolva. Ennyi az egész. A magnetofon dinamikus hang­szórójából, amellyel a mikro­fón össze van kapcsolva, han­gos csipogás hallható. A do­bozban lévő tojás még teljesen ép. tehát még nincs a kelés ál­lapotában. Az üzenet még a kelés előtti periódusból származik a tojás­héjon át a műszerekkel felerő­sítve a hangszóróig. A francia sajtó erről a kísérletről jelen­tős terjedelemben számolt be. A kísérlet során megállapí­tották, hogy akusztikai össze­köttetés van a tojáson ülő Rol­los és a tojásból még ki nem bújt galantbfióka között. Az embrió már a kelési időszak fe­lén válaszolni kezd a szülőpár „kérdéseire“. Csőröcskéjének ütögetései jmniosan ismétlik a tojáson ülő szülő jelzéseinek ritmusát. A kelés előtt a fiókák kitartóan mozognak és hango­kat adnak. A háziszárnyasaink közöl például a tyűk többé nem forgatja a tojásokat, gyak­ran leszáll róluk, nyugtalanná válik és a jelek szerint készül a családi eseményre. Érdekes, hogy a csibék azonnal elhall­gatnak. amint a kotlús jelleg­zetes vészjelzéseket ad le. Eze­ket a mozzanatokat a műszerek egyértelműen igazolták. A kí­sérletet végző kutatók szerint nemcsak a tyúkoknál van meg a kapcsolat a tojásban levő — még embrionális állapotban lé­vő fiókákkal, hanem a galam­bok, a (lárvák, a sirályok eseté­ben is. Van olyan madárfaj, amely a nehezen búvó fiókák­nak segítséget nyújt a tojásból való kijutáshoz. KACSATENYÉSZTÉS ANGLIÁBAN Egy nagy angol kacsatenyész­­tö cég üzemének tenyészállat­állománya 40 ezer kacsatojó. (Közli a moszkvai Pticevod­­stvo.) Egy-egy csoportban 800 —1200 kacsát tartanak, az istál­lóban pedig egy négyzetméter­re 1,6 kacsát helyeznek el. Az ivararány 1:3,5—4-hez. A na­poskacsákat a nevelőliázban 21 napig tartják, majd áthelyezés után négy állat jut egy négy­zetméterre. A hibridkacsák 49 napos korban 3,36 kg élősú­­lyúak, a pecsenyekacsák 8,91 kg takarmányt fogyasztanak, 1 kg élősúly eléréséhez pedig 2,65 kg takarmány szükséges. ÉRDEKES TUDNIVALÓK A SIKER ÉRDEKÉBEN Szaleev P. szovjet szakíró a naposliba keltetése és felneve­lése című cikkében (Pticevod­­sztvo) érdekes megfigyelések­ről szóló adatokat közöl. A kel­tetéshez a kistestű lúdfajtáktól 120—140 gr és a nagytestű faj­táktól 150—180 gr súlyú tojá­sokat javasol. A keltetű tojások sárgája legalább 10—13 mg A-vitamiirt, 20 mg karotionoi­­dot tartalmazzon. A tenyésztő jást legfeljebb 10 napig lehet tárolni károsodás nélkül. A na­posliba intenzív hizlalása 60— 65 napig ajánlatos. A további neveléskor csökken a súlygya­rapodás és romlik a takarmány­értékesítés. SZÁRNYAS FÉNYKÉPÉSZEK A galamb erre is képes és mi galambászok erre és a galam­bok sok más egyéb igen szép produkciójára jogosan büszkék is vagyunk. Arról van szó, hogy egy bázeli (Svájc) férfinak, akinek a galambtenyésztés és a fényképezés a hobbyja, kidol­gozta a „szárnyas fényképezés“ terveit és annak megvalósítá­sát, (közli a Science Digest). Pehelysúlyú kisméretű fényké­pezőgépet készített, automati­kus vezérléssel. Galambjait hoz­zászoktatta a fényképezőgéppel való repüléshez. A fényképező géppel felszerelt galamb a súly cipelésével lassabban repül, s így a ragadozó madarak pré­dájává válhat. Ezért gazdájuk „védő kíséretet“ adott mellé­jük, egy különleges, újszerű készülékkel ellátott galambot Amint valamely ragadozó ma­dár hozzáér a kísérő galamb hátán levő huzalhoz a szerke­zet golyót lő ki és ez elriassza a légi kalózokat. A galambok néhány szokatlan távlatú és re­mek művészi felvételt készítet­tek nagy magasságból. MENNYI IDEIG ÉL A LÜD? Leghosszabb ideig élő háab száruyasunk. A sorrendben utá­na következik a házikacsa, *­­mely 15—20 évig is el él. Köz­tudomású, hogy a lúd normális körülmények között magas élet­kort ér meg, ha el nem vágják a nyakát. A ludat mint tojőt 10 évig lehet tenyésztésben tartani. Tudunk olyan lúdröl, amely 25 évet, volt olyan is amely 37 évet, sőt a Házis/ár­­nyas című szaklap egyik szá­mában arról ír, hogy 80 éves ludat tartott valaki abban as időben. Az intenzív lúdtajtákat ma már annyi ideig nem tartják és nem fordul elő, hogy 10 évesnél idősebb lúd létezne. Angol kosorrú házinyúl, Zouhar Karel, (Brno, Hybešuva 143 tenyészetéből. Pontszáina 94. E nyúlfajta érdekessége, hogy te­leinek szabványszerű hosszúsága 58—85 cm. Nálunk még ki­állításon is ritkán fordul elő. ÉGI ZENEKAR Ezüst vajandott (wyandotte) tojó. Filip Václav tenyészeté­ből (Dasný, č. 8., p. Hluboká n/Vltavou). Ez a fajta az USA- ból származik, nevét egy kibalt indián törzsről kapta. A szeb­­rit, a bantam, a bráma és az ezüst hamburgi fajták kereszte­zéséből hozták léire. (Kucsera Szilárd felvételei) Kínában ősidők óta nagyon kedvelik a galambokat. A nagy távolságok miatt kár, hogy nem ismerjük az ott tenyésztett kü­lönleges külemű galambfajtá­kat. A versenyszerű röpletés melleit egy nálunk Ismeretlen galambsportnak is hódolnak a kínai galambászok. A tenyész­tők kora reggel és késő délután kiveszik a kedvenceiket a ket­recekből, (közli a China Recon­structed és szabadon engedik őket. A légteret csakhamar kü­lönös „hangverseny“ zaja tölti be, mintha csak égi zenekar kí­sérné a galambok röpülését. Arról van szó, hogy a galambok farkára különféle sípokat erő­sítenek. Minden sípnak kis esontnyele van, ennél fogva erősítik vékony drót segítségé­vel — a galamb farktollaihoz. Repülés közben a levegő átha­lad a különféle alakú sípokon és ez megszólaltatja őket. A sb pok súlya olyan csekély, hogy az a galambokat nem akadá­lyozza a repülésben. A „galamb­sípok“ készítésének Kínában igen régi hagyományai vannak. Már a XII. századból írások is említést tesznek róluk. Hang­jukat a kínai költők „égi zené­nek“ mondják. Még ma is hasz­nálatban vannak a XIX. század­ban élt négy leghíresebb mes­ter: Hűi, Ming, Jung és Using sípjai. A sípok hangszinezete készítőjük egyénisége szerint változott. Ma főleg Hangcsou­­ban, Szocsuanban, Jangcsouban, Kaifengben és Pekingben ké­szítik őket. A legművészibb ki­dolgozásuk a fővárosból valók. Ma a két leghíresebb mester: Tao Tso-wen és Wu Tze-tung. jé tudni, hogy a fuvolát, az or­gonát utánzó sípocskákat kü­lönleges fajtájú, erre a célra kitenyésztett és betanított ga­lambok viszik fel a légtérbe. Ezek szerint tehát vannak dísz, rop, haszon, posta és „zenélő* röpjalambok. —szikot»-« г

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents