Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-28 / 17. szám

1973. április 28. SZABAD FŰLDMOVES 7 A helyes beruházási politike eredménye Amikor Ján Se­­lecky a Most na Ostrove-i Efsz el­nöke 1961-ben át­vette a közös gaz­daság irányítását, a termelést bizony régi, elavult mód­szerekkel végez­ték. Az épületek berendezései már nem feleltek meg a követelmények­nek, és a gépesí­tett brigádnak is kevés olyan talaj­művelő, begyűjtő­­gépe volt, amely lényegesen hozzá­járult volna a fi­zikai munka háttérbe szorításához. A régi vezetőség annak a téves fel­fogásnak volt a rabja, ami szerint a korszerűsítések, és általában a be­ruházások a tagok keresetének rová­sára történnek. A haladó szellemű elnök látta, hogy nehéz dolga lesz, de alapos elemzés után a tagsággal elfogadtat­ta a termelési folyamatok gépesíté­sének tervét, amely összesen 20 mil­lió koronájába került a közös gaz­daságnak. Eleinte bizony a szövetke­zeti tagok többsége úgy nézett az új elnökre, mintha az meglopta volna őket. De amikor az év végén meg­kapták rendes fizetésüket, sőt a ke­reseti lehetőségek még nagyobbak voltak az előző évinél, kezdtek hin­ni a számukra szinte elérhetetlennek tűnő tervekben. Az első komolyabb lépés a tehén- és sertésistállók berendezésének fel­újításában történt. A tehenek alá rostokat és gumipadlókat helyeztek, az etetés pedig síneken mozgó ko­csikkal történik. Az efsz éptíkezési csoportja a rostokat maga készítette és ezért a korszerűsítés nem került sokba. Az elnök utólagos számítga­­tásai szerint mindössze 3000 korona jut tehenenként a berendezések fel­újítására fordított összegekből. Ezek­ben az istállókban szinte ugrássze­rűen fokozódott a munka termelé­kenysége és lényegesen csökkent az önköltség. Amíg az öreg istállókban 100 liter tej termeléséért 48 koronát fizettek, a korszerűsítés után már csak 25 koronát. Egy liter tej elő­állítási költsége 2,50 koronáról 1,80 koronára csökkent. A kétműszakos munkafolyamat fokozta a dolgozók munkakedvét, mert minden nap sza­bad idejük is volt. Főleg a háziasszo­nyok örültek ennek, és egyre többen kapcsolódtak bele az állattenyésztési munkákba. Az épületek korszerűsítésével egy­­ídőben a felhígított trágyáiét földbe süllyesztett csatornákon és vascsöve­ken juttatták a határba. Ezek segít-Ján Selecky a közös elnöke. Az automatizált raktárak. Az élelmiszeripar távlatai A népgazdaság különböző ágaza­tai fejlődésének előrejelzése, táv­latai törvényszerűleg a rövidebb időszakra szóló konkrét tervek ki­dolgozásának szerves részévé vál­nak. A közgazdászok igyekeznek becslés alapján megállapítani az előttük álló időszak várható szük­ségletét a? 1980—1990-es esztendő­kig. A távlati előrejelzés kérdéseivel az élelmiszeripari szakemberek is behatóan foglalkoznak. Becslésük szerint például a jelenlegi ötéves tervidőszak utolsó esztendejével összehasonlítva az élelmiszeripari ágazat termelési térfogata 1985-ig f összehasonlítható árakat véve alapul) 53 milllárdról 66 miliárd koronára emelkedik. Ezt nem csu­pán a termelés egyszerű kibővíté­sével érik el, hanem emellett ko­moly mértékben a termékek minő­ségi javulása is várható. Ami az új készítmények, gyárt­mányok, termékek részarányát il­leti, a távlati lehetőségeket becs­­lők úgy vélik, hogy például a ma­lom- Illetve sütőipari termékek mennyisége az élelmiszeripari ter­melés jelenlegi 17 százalékáról 34 százalékra, a konzervipari terme­lés (készételek) a mostani 9 °/o-ról 13 °/o-ra és a tejtermékek részará­nya a napjainkban kimutatható egy százalékról három százalékra emelkedik. A készítmények minő­ségi javulását a göngyölegek, a csomagolástechnika fejlődése is jellemzi. Ezért az 1975—1990 kö­zötti esztendőkben a jelenlegihez mérten háromszorosára növekszik a műanyag-göngyöleganyagok al­kalmazása, kisebb mértékben foko­zódik a bádog- és az üveggöngyö­legek felhasználása. Ezzel szemben jóval kevesebb papír-, fa- és tex­til göngyöleganyagot használnak majd. Igen érdekes továbbá az élelmi­­szeripari másodtermékek struktu­rális változásáról kialakított becs­lés is. Az olyan másodtermékekre gondolunk, amelyeket ismét a me­zőgazdasági őstermelés hasznosít. Az 1970-es évvel összehasonlítva 1985-ben, tehát 15 év leforgása alatt a malomipari takarmányok és gabonadarák mennyisége 302 ezer tonnáról 250 ezer tonnára csökken. A takarmány visszaszolgáltatások javarésze pedig iparilag előállított keverékek formájában valósul meg. Másrészt a takarmányozási célokat szolgáló tejpor mennyisége 230 millió literről 805 millió literre (hígított állapotra történő átszámí­tás után) növekszik majd e becs­lések szerint. Lényegesen nagyobb lesz az olajpogácsák és egyéb ta­karmányfélék visszaszolgáltatott mennyisége is. Minden esetben ha­zai termékek visszaszolgáltatásáról van szó. Ez természetesen hatékonyabb beruházási építkezést követel meg, amit már a következő ötéves terv­ben kell megkezdeni. Mindenek­előtt a gépek és a berendezések korszerűsítése áll előtérben. Hiszen az élelmiszeriparban jelenleg a gé­pek és berendezések több mint 30 százaléka már húsz esztendősnél idősebb, nagymértékben elaggott gépparkkal rendelkezik ez az ága­zat. A társadalom fejlődése, a szer­vezet fizikai megterhelésének csökkenése, s ezzel párhuzamosan a nagyobb pszichikai igénybevétel, idegmegterhelés, valamint az em­berek egyre növekvő igényei fel­tétlenül a tökéletesebb élelmiszer­ellátást követelik meg. Korszerű táplálkozást — tartalmát és for­máját tekintve is. Éppen ezeket kivánja felfedni a fejlődés jelenleg végzett előrejelzése, ami kellő támpontot nyújthat az elkövetkező ötéves tervek kidolgozásához. A fejlődési előrejelzések viszont nem lehetnek kötelezőek, de legalább körvonalakban megmutatják, mire kell figyelmünket már most és a jövőben összpontosítani. (en) Robbanóanyaggal röpítik szét a trágyát. herautókkal 44 méter távolságra 5 tonnás piramisokba öntik, amelyeket Danubit 1. robbanóanyaggal röpíte­nek szét. A helyszínen győződtünk meg róla, hogy ilymódon a lehető legyegyenletesebben jut a trágya a földbe. Az elnök szerint ehhez a megoldáshoz azért is folyamodtak, mert a trágyaszóró gépek gyakran meghibásodnak és ilymódon fékezik a munkák ütemét. A takarmány begyűjtése teljesen au­tomatizált. Az E 301-es kaszáló és zúzógép után E 280-as szecskázó és gyüjtögép fújja a zöldanyagot a pót­kocsikba, amelyek а В 6-os csehszlo­vák szárítóberendezésbe szállítják a takarmányt. A „gépesített szövetke­zetnek“ automatizált raktárai van­nak és ha nem kapnak elég takar­mánykeveréket, szükségmegoldásként saját keverőjükkel készítenek. A tervszerű és átgondolt beruhá­zási politika kedvezően hatott az ökonómiai és termelési mutatók ala­kulására is. A tehenenként! évi tej­hozam 1800 literről 3500 literre emel­ményekről, a problémákról és végül­­is azt a következtetést vonjuk le, hogy olyan ésszerű .beruházásokat hajtottak végre, amelyek kamatostól megtérültek. A munkaerő-szükséglet például 50 százalékkal csökkent. Épp a gépesítés tette lehetővé, hogy ahol szükség volt rá, ma már több műszakban dolgozhatnak. Az olcsó termelés következtében pénzügyileg is jól áll a szövetkezet. A tartalék­­alapon 4 millió 800 ezer koronájuk, a forgóalapon pedig 9 millió koro­nájuk van. A munkaegységekre rend­szeresen fizetik az előre tervezett 24 koronát. A tagság átlagos havi keresete megközelítőleg 2000 korona körül mozog, de jőnéhányan elérik a havi 3000, sőt ennél még magasabb fizetést is. A helyes beruházási politika tehát szép eredményeket hozott a közös gazdaságnak és a valamikor hátul kullogó szövetkezet ma országos mé­retben is az elsők közé tartozik. BÁLLÁ JÓZSEF Örményország atomszíve 1975-ben kezdi meg az energiatermelést Örményország atomszíve, a Jere­ván közeiében épülő új atomerőmű. Első részlegének teljesítménye 815 me­gawatt lesz. Két vízhűtésű reaktora termikus neutronokkal működik majd, a fűtőanyag pedig gyengén dúsított uránoxid lesz. Az 1971—1975 közötti években összesen 6—8 millió kilowattal bővül a Szovjetunió atomenergeti­kai iparának kapacitása. HÍREK a Szovietonióiiöl HABBAL A FAGY ELLEN Habbal üzentek hadat legújab­ban szovjet szakértők a jakutföldi aranybányák munkáját nehezítő fagynak. Az új módszert az északi félgömb hidegpólusának közelében fekvő aranybányában próbálták ki eredményesen az irkutszkl ritka- és színesfémipari kutatóintézet szakemberei. A múlt év őszén a bánya mintegy húszezer négyzet­­méternyi területét fedték be külön­leges emulzióból kialakított habré­teggel. A mosószer- és műanyag­­gyártásban alkalmazott emulgátor­­ból kialakított vastag habréteg alatt csak fele olyan mélyen fa­gyott át a talaj, mint a nem védett térségben. Tavasszal jóval koráb­ban kezdheti meg tehót a különle­ges kotrók az arany tartalmú ho­mok kitermelését, s ezen a módon jelentősen növelhetik a bánya aranytermelését. FÖKAFARM A Fehér-tenger partján megkezd­te működését az első szovjet fóka­farm. Mintegy kétezer fiatal élla­tot telepítettek át a kerítésekkel körülvett területre. Az értékes sö­tétszürke prémet adó fókák vadá­szata sok nehézségbe ütküzik. Az anyaállat mintegy két hétig táplál­ja, s ezután egy jégtáblán hagyja kicsinyét. Körülbelül egy hőnapig a fiata fóka az anyatejjel felvett táplálékot fogyasztja, közben azon­ban a sodródó jégtábla messzire viszi az állatot. A szárazföldi fóka­tartás leegyszerűsíti a prémgyűj­tést. A LEGYŐZŐIT VAKSÁG A Mihail Krasznov professzor ve­zette moszkvai sebészcsoportnak a világon egyedülálló szemműtéttel sikerült visszaadnia a szemevilágát egy baleset következtében teljesen megvakult betegnek. A több folya­matban végrehajtott műtét során a két súlyosan összeroncsolt szem egészséges hútsó részeit egyetlen szemmé egyesítették, amelynek lá­tása ma mór száz százalékos. A bo­nyolult operációt а II. számú moszkvai szemklinika kísérlett mikrosebészeti Iabrotériumában végezték el. A súlyos sérülések kö­vetkeztében Krasznov professzor úgy döntött, hogy a bal szemgolyó hátsó részét a jobb szembe ültetik át. A két szemfél egyetlen szem­golyóvá nőtt össze. A szaruhártya és a szemlencse helyére miniatűr objektívet építettek be. Két hónap­pal a műtét ntén a beteg újra lá­tott. fényképezés EZÜST NÉLKÜL Szovjet fiziknsok és vegyészek újfajta szerves félvezető anyagok nagyüzemi előállításának módsze­rét dolgozták ki. Alekszandr Frum­­kin akadémikus kijelentése szerint az új anyagok ezüst nélküli fotó­anyag előállítására is felhasznál­hatók. Az ilyen fényérzékeny réte­gek kitűnő feloldóképességűek, felhasználásuk elsősorban a csilla­gászatban, a kozmikus fényképe­zésben és a holográfiában ígérke­zik nagy jelentőségűnek. A Szovjet Tudományos Akadémia elektroké­miai intézetében a szerves vegyü­­letek új alkalmazási lehetőségeit is behatóan kutatják. 15 ezer Eves jég A szovjet Vosztok délsarki ku­tató állomáson működő különleges fúróberendezés 520 méteres mély­ségbe hatolt az Antarktisz jégpán­céljába. A furat mélyéről kiemelt jégmag az elemzések szerint több mint 15 ezer éves. Ezzel a módszer­rel a jégbe zárt spórákat, baktériu­mokat, a földi és esetleg- kozmi­kus porszemcséket kutatják és fon­tos felvilágosításokat kaphatnak a Föld régmúlt sugárzási és hőviszo­nyaira vonatkozóan is. A 3400 mé­teres tengerszint feletti magasság­ban végrehajtott fúráshoz a lenin­­grádi bányászati intézetben kifej­lesztett különleges termikus fúró­­berendezést használták. Ez a hő­fúró áthatol a jégen, de belsejében érintetlen marad a jégmag. A ter­vezők lehetségesnek tartják, hogy az új fúróval sikerült teljesen át­fúrni az Antarktisz jégpáncélját, amely a Vosztok-állomás körzeté­ben körülbelül két kilométer vas­tagságú. Ezen a módon ebben a térségben először sikerülne elérni a hatodik kontinens ősi szikla­­ágyát. (APNJ ségével mintegy 200 hektár földet öntözhettek trágyalével. Ez a terület ma a szövetkezet aranybányája. Az öntözőcsoport az Időjárásnak meg­felelően hígabb-sűrűbb trágyalével öntözi a kijelölt területeket és utána még tiszta vízzel mossa be a táp­anyagot a földbe. A trágyalé hasz­nálata előtt erről a területről hek­táronként csak 30—35 mázsa szénát nyertek, Jelenleg viszont 100—107 mázsát. A növénytermesztés szakaszán több ésszerű és gazdaságos megoldással találkoztunk. A trágyát például te­kedett. A búza hektárhozama 19 má­zsáról 34 mázsára, a kukoricáé 25 mázsáról 43 mázsára, a silókukori­cáé pedig 150 mázsáról 350 mázsára emelkedett. A növénytermesztésben is egyre kifizetődőbb a termelés. A búza mázsáját például átlagosan 80 korona önköltséggel termelik és 170 koronáért adják el. A kukorica má­zsáját 95—100 koronáért és 175 ko­ronáért értékesítik. De hasonló nye­reség van más növények termeszté­sében is. Az elnökkel még hosszan beszélge­tünk az eddig megtett útról, az ered­

Next

/
Thumbnails
Contents