Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-13 / 2. szám

Új könyv P1GAREV N. V.: A BAROMFI KETRECES TARTÄSA A könyv 11 fejezetben tár­gyalja a baromfi ketreces tartásának csaknem vala­mennyi kezdettől napjain­kig alkalmazott módszerét. Érdekes történelmi áttekin­tést nyújt az a fejezet, amely a ketreces baromfitartás fej­lődéstörténetével foglalko­zik. Ebből tudhatjuk meg, hogy tyúkokat battériákban az elsők között 1911-ben lohn Halpin, az Egye­sült Államok wisconsini egyetemének tanára tartott. Árutermelés céljából a tojótyúkok ketreces tartását a Szovjetunióban, uagyüze­ini méretekben először a to­­milini baromfigyárban szer­vezték meg. 1932. év őszén ebben a gyárban 14 ezer tyúkot tartottak ketrecek­ben. A történelmi visszapil­lantás mellett jelentős ter­jedelmet kapott a nevelő­ketrec, a tojúketrec típusok, a ketreces tartásra alkalmas épületek és berendezések szabatos és részletes ismer­tetése. Szemléletessé teszi a szöveget a jó minőségű pa­píron nyomott nagy meny­­nyiségű illusztráció is. Rend­kívül éruekes — és erre kü­lön felhívjuk a figyelmet — az épületek szakszerű szel­lőztetésének, fűtésének, vi­lágításának ismertetése. A szerző részletes tájékoztatót nyújt a pulykák, a kacsák, a libák, a gyöngytyúkok és a házifürjek ketreces tartá­sával kapcsolatos problémák ismertetésére. SZIKOKA A. {Mezőgazdasági kiadó, aio r'-vu] A török hódoltság idején került hozzánk, osztrák közve­títéssel nyugatra terjedt el. Ott már mint magyar galambfajtát Ismerték. Ezek a fodrosok sima fejöek és színes tollúak voltak. A fehér változat valamivel ké­sőbb — tengeri úton — jutott Európába, francia közvetítéssel. Ezek konlyot és az ujjakat is lefedő dús lábtollat viseltek. Ezeket francia fodrosoknak ne­vezték. Úgy a külföldi, mint a hazai tenyésztők ma már nem ilyen, vagy olyan fodrosokról, hanem egyszerűen fodros galambról mint egyetlen és egységes faj­táról beszélnek. A fodros falamb alakja, test­tartása, nagysága megegyezik a parlagiéval, kiemelkedő, dús tollfodrozata révén a parlaginál mégis nagyobbnak, finomabban tagoltnak látszik. Legfeltűnőbb rajta a fodrozott tollazat. A fo­dor úgy áll elő, hogy a szárny­pajzs fedőtollai a szokásosnál jóval hosszabbak, nem lekere­kített végződésűek, hanem du­góhúzóhoz hasonlóak. A jó fod­rosnak minden szárny fedőtol­la, a váll- és háttollakat is be­leértve, rendre felgőndörödik, így a fodrozott felületen sima hely, úgynevezett lyuk még a vállrészeken sincs. Minél gön­­dörebb a tollazat, annál értéke­sebb a madár. Gyenge és ren­dezetlen fodor értéktelenné te­tői elkülönítve tartjuk, tágas dúcot biztosítunk számára. Na­gyon szereti a sötét fészkelő­helyet, valósággal bújik a nyil­vánosság elöl. Száraz, napos időben járassuk szabadban, de esős, ködös időben nem szabad kiengedni, mert ha átázik, tol­lazata szinte szivacsszerűen magába szívja a nedvességet ból származik, de továbbte­­nyésztésben állandósult. Ez azt jelenti, hogy a nevezett színek kissé tompák és világos-fehé­res szürkével árnyaltak. E faj­tához ez a színvegyülék igen jól illik és finom árnyalásával kiemeli a tollak fodrosságát. A különböző deres színeket a te­nyésztésben gondosan tartsuk külön, különböző meggondolat­lan keveréssel el ne rontsuk azokat. A kékderesek előfordulnak világos és sötét változatban. A nyak zöld fémcsillogása folytán valamivel sötétebb, mint a fej. a szárnyevezők és a farok tol­lai kékek. A szárnyakat kes­keny szalagok fogják át, a kék és kékderesnél fekete, a vörös-FODROS GALAMBOKRÓL olyannyira, hogy repülni is képtelen. Szeles, hideg időben a megázott galamb át is fázhat. Ezért rossz időben fedett röp­tében, vagy huzatmentes, szá­raz padláson, galambházban tartsuk. Különösen vedléskor ügyeljünk erre. Tenyészidö kez­désével hasonló okokból nem kell sietni. A fodros fiókák va­lamivel lassabban fejlődnek, tollasodnak a többinél, hideg időben könnyen megfagynak. Általában kitűnő költő. Költé­sét augusztus hóban be kell fejezni, hogy tökéletesen leved­­lessen, így lesz tollruhája kifo­gástalan. Színük tekintetében fehérek, Vörösderes fodros galamb Stejskal Jaroslav (Plačice, č. 9., okr. Hradec Králové) tenyészetéből. Ä képen látható hím volt 93 ponttal a legutóbbi brnoban sainpionja. szí a madarat. Fodrozásnak hosszúnak, tömörnek és egyen­letesnek kell lennie. Bizonyos mértékig a fodrozás a többi tollazatra is átterjed, a lábtol­lazat, szárnyevezök és a farok szélső kormánylollai is kissé fodrozottak. Annak ellenére, hogy a fajta kiváló erőben van, tollruhája alakjánál fogva mégsem variál­ható a végtelenségig. A fodros galamb akkor érzi magát legjobban, ha más fajtá­rendezett országos kiállítás (Kucsera Szilárd felvétele.) kékek és fekete egyszínűek, továbbá kék, vörös és sárga, valamint deres színekben lor­­dulnak elő. Az 1930-as években tenyész­tették ki a kékderes és a vörös­deres kontyos változatát. A ná­lunk kiveszett fekete színűt is az 1930-as években tenyésztet­ték ki, ami abban az időben Helmeczy Miklós és Taraba Re­zső eredménye volt. Leggyako­ribbak a deres színűek. Minden deres szín keverék szín. Fehér és színes galambok párosításá­nál vörös, a sárgánál pedig sárga színben. A kormánytolla­­kat hasonló szín szegélyezi. A test alsó fele — a lábak — vi­lágosabb kék, a farokfedő tollak ugyanezzel a színnel fröcsköltek. Tönkretesszük a kékderes színtisztaságot, ha vö­rösderessel állítjuk párba, mert a kékek fej- és nyaktollazata az előírásos kékes-zöldes fém­­fény helyett lilába játszik, a szárnyevezők és faroktollak meg nagyon kivilágosodnak. Vi­szont az ilyen párosításból származó vörösek kékesbe ját­szó fej- és nyakszínt kapnak sötét foltokkal, továbbá sötét szárnyevezö és faroktollakat, valamint kékes farokaljat. Ezek csak kékekhez lesznek használ­hatók. Soha ne keverjük a vö­rösderest a kékderes színnel. Sárgadereshez a jó zsemle­sárgát fel lehet használni, vala­mint a vörösdereshez, mind a két színt javítjuk vele, de a kékdereshez ez sem való. A .vörösderes alapszíne telt téglavörös. A fej fehérrel eny­hén vagy gyakran erősen fröcs­költ, néha csaknem teljesen fehér. A nyak fémes csillogásű, sötétvörös. A mell a szárnypaj­zsok és a törzs első fele sötét­­vörösderes, a szárnyszalagok élénkvörösek. A tolldús fésű fültől fülig ér, a láb tollai kö­­zéphosszúak, de jól zárnak és az ujjakat, valamint a körmö­ket teljesen takarják. A fodrosgalambok szeme na­rancsvörös, mégpedig nemcsak a színeseké, hanem az általános szabálytól eltérően a fehéreké is. Hiba a bükkönyszem, a gyöngyszem vagy éppen a fe­lemásszem is. Tenyésztésük során vigyázni kell, hogy a test ne legyen ki­csi, vagy az átlagosnál jóval nagyobb. A fehérek és a sár­gásderesek esetében hiba a sö­tét csörszín, míg a fekete, a kék és vörösderes esetében pe­dig a világosan tarkázott csőr. A fedőtollak szabálytalan, vagy rövid, hiányos fodrozottsága szabálytalanság. SZAKÁLY NÁNDOR 8 Az érdekkör! szervezetek ** legfőbb jelentősége ab­ban jut kifejezésre, hogy meg­teremtik a feltételeket a sza­badidő célszerű kihasználására és a személyes kedvtelés aktív kibontakoztatására. Az érdek­köri szervezetekben sor kerül a tagok politikai és szakmai nevelésére, ami hozzájárul a szocialista ember jótulajdonsá­gainak formálásához. Ezeket a feladatokat, vala­mint az érdekköri szervezetek tevékenységének lényegét a CSKP XIV. Kongresszusának er­re vonatkozó határozatai kör­vonalazták. Ezen kongresszusi szakmai nevelésének kérdésé­vel. Ezen nevelés alapkövei az egyes szakbizottságok, amelyek irányítják a tagság politikai és szakmai nevelését. Az ezen a téren kitűzött célok elérésére különféle formákat alkalmaz majd a szövetség, amelyek fő­ként a következők: szakmai­politikai iskolázás, kiállítások rendezése, röplapok kiadása, könyvek kiadása a „Kisállatte­nyésztők könyvtára“ sorozat­ban, stb. A SZKSZ egész sor ku­tató- és pedagógiai intézettel működik együtt, mint amilyen például a Dunaivánkai Baromfi­kiállításokat rendezett a kyno­­lógiai szakbizottság. Közéjük tartozott a Szolgálati Ebek Szlovákiai Bajnoksága (Križo­vaným Trnava mellett), az ösz­­szes Ebfajták Szlovákiai Kiállí­tása (Bratislava) stb. Az össz-szlovákiai jellegű be­mutatók közül igen fontos he­lyet foglalt el 1972-ben a Tren­­éínben megrendezett galambki­állítás, valamint - az ugyanott megrendezett baromfi- és házi­­nyúlkiállítás, továbbá a Prie­­vidzán megrendezett kanári- és egzotikus-madárkiállítás. A SZKSZ KB-а megrendezte járási tisztségviselőinek továbbképző-1. SZÁM 1973. JANUÄR 13. • A TARTALOMBÓL 4-Ideológiai- és szaknevelés a SZKSZ-ben 4-A szervezet további fejlesztése érdekében •f Februári teendők ♦ A fény hatása a csirkékre és a tyúkokra 4-Jé tudni 4-Bárányok hizlalása 4-Kell-e gondozni a szopós nyulakat? 4-Téli gondok — elvégzendő feladatok ♦ Baromfitenyésztési tudományos konferencia és kiállítás Londonban 4-A házinyulak orrliurutjáról 4-A pulyka lábgyöngeségének oka 4-Mozaik f Oj könyv Fodros galambokról Ideológiai- és szaknevelés a SZKSZ-ben 1 határozatok gyakorlati végre­hajtásával foglalkozott a CSKP KB Elnökségének határozata is ideológiai vonatkozásban. A beszámolóban Vasil BIĽAK elv­társ hangsúlyozta, hogy a szer­vezési, a szak, az ideológiai és a politikai tevékenységgel szemben támasztott igények, társadalmi rendszerünk minden szakaszán növekednek. A Szlovákiai Kisállattenyész­­tők Szövetsége ennek értelmé­ben tudatosítja küldetését és az 1985-ig kidolgozott szervezet fejlesztési koncepcióban, ame­lyet a SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének kollégiuma 1972. november 6-án hagyott jóvá elsődlegesen fog­lalkozik a tagság politikai és tenyésztési és Nemesítési Ku­tató Intézet, a Nyitrai Mező­­gazdasági Főiskola, a Nyitrai Állattenyésztési Kutató Intézet, a Bratislavai Komenský Egye­tem Természettudományi Fa­kultása, a Mezőgazdasági Dol­gozók Továbbképzésének Inté­zete stb. A kisállattenyésztök szövetsége 1972-ben néhány je­lentős rendezvényt szervezett tagjainak szocialista munkavál­lalásai alapján, amelyek egyes kiemelkedő politikai események évfordulójához kötődtek, pél­dául a Szovjetunió megalakulá­sának 50-ik évfordulójához, a Szlovák Nemzeti Felkelés 28-ik évfordulójához stb. Tenyésztői és államvédelmi szempontból egyaránt értékes akciókat és Idény kezdetén a keltetőgépek kürül nagy a sürgés-for­gás. —k— sét néhány cyklusban, valamint az egyes szakbizottságok tag­jainak iskolázását. A SZKSZ tagjainak nevelésében részt vesznek a kihelyezett baromfi­tenyésztési konzultációs köz­pontok is. Ilyen központ a nyu­gat-szlovákiai kerületben Trna­­ván, a közép-szlovákiai kerü­letben Zilinán, a kelet-szlová­kiai kerületben pedig Prešovon működik. A szakbizottságokon kívül a tagság ismereteinek bővítéséhez jelentősen hozzájá­rul a propagáciős valamint az ifjúsági bizottság is. A propagáciős bizottság a „PRÍRODA“ Könyv- és Lapkiadó Vállalattal karöltve, a „Kisál­lattenyésztők könyvtára“ soro­zatban néhány érdekes és a ta­gok részére hasznos kiadvány megjelenésének tervét dolgozta ki. Ezek között szerepel 1972- re: „A baromfibírálók és váró Hiányosok kézikönyve“ (a bírá­lók vizsgáztatásához kidolgo­zott kérdések és feleletek), melynek szerzői 5. Látka, J. Hambor és S. Maar. További hasznos kiadvány a „Keltetők kézikönyve“, melynek szerzői ing. Éva Matusoviőová és ing. F. Matušovič. A „Kisállatte­nyésztők állategészségügyi ké­zikönyve — baromfi“ szerzője MVDr. R. Švec. Terv szerint 1973-ban kiadás­ra kerül Š. Maar „Haszonga­lambok tartása“ című könyve, díszgalambok tenyésztésével J. Cellár írása foglalkozna. MVDr. R. Kriššák lenne a szerzője a készülőben lévő „Kisállalle­­nyésztők állategészségügyi ké­zikönyve — kecske, juh“ mű­nek. „Élő sarkot minden lakás­ba“ című leporelló A. Ižo keze alól kerül ki. Az 1974-re szóló könyvkiadót tervben szerepel „A plimut ba­romfifajta monográfiája“, to­vábbá ing. V. Roman tollából „A házinyúlfajták és prémesállatok atlasza“, Prof. Oskár Ferianc Dr. Cs. „Komáromi bukókerin­gő“ című könyve valamint R. Svec tollából „Kisállattenyész­tők állategészségügyi kéziköny­ve — galamb“ című írás. Kiadásra kerülne 19/Skben egy könyv, amely „Fajtafenn­­tartő munka kistenyésztői vi­szonyok között“ címen, szerzői közösség írásaként jelenne meg. Ugyancsak kollektíva írná meg a „A baromfi, a házinyúl, a ga­lamb, az egzotikus madarak és a kutya elhelyezése valamint gondozása“ című szakkönyvet. A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége tagjainak és tisztségviselőinek célja, hogy mindenkit akinek kedvtelése a kisállattenyésztés, bevonják az ötvenezer tagot számláló szer­vezet soraiba és munkájába. Általános érdekünk, hogy eh­hez a tevékenységhez a leg­újabb ismeretek birtokában lássanak az éredklődők és ez a közös érdeklődés nemesítse,' formálja szocialista társadal­munk emberének tulajdonsá­gait, a CSKP KB határozatainak szellemében. HLASNÝ ANDREJ mérnök, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója.

Next

/
Thumbnails
Contents