Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-28 / 17. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Biztonságos dologvőgzőst, kulturált környezetet! A kultúrált munkakörnyezet, az egészségvédelem, a termelési- és egyéb feladatok, a műszaki fejlődés tervezése, s e célkitűzések végrehajtása nem járhat külön utakon, csakis egymással szoros összhangban. Ellentétben len­ne a Munkatörvénykönyvvel, az efsz-ek alapszabályaival, ha a szövetkeze­tekben a munka- és egészségvédelmi intézkedések tételét elodáznák a „ha­laszthatatlan“ termelési feladatok teljesítése utáni időszakra. Az új techni­ka és az új termelési technológia bevezetését megelőzően is mindenképpen figyelembe kell venni a munka- és egészségvédelem szfnvonalát. A sikeres munka- és egészségvédelem, illetőleg a gazdasági eredmények szoros egységét, színvonalasságát már a CSSZSZK alkotmánya is rögzítette. Kihangsúlyozza az alkotmány, hogy államunkban a gazdasági, közegészség­­ügyi, népjóléti és művelődés-politikát a lakosság életszínvonalának emel­kedésével. a munkaidő céltudatos kihasználásával kell egybehangolni, hogy dolgozóink testi és szellemi képessége ezzel arányosan fejlődjék, teljes alkotóképessége kibontakozhassék. Az efsz-ekben (termelő- és lakásszövetkezetekben is) a munka- egészség­védelemért a vezetőség felelős. A vezetőségen kívül a szövetkezet illetékes szervei, valamint az egyes munkaszakaszok irányítói, s az ellenőrzéssel meg­bízott személyek (a felügyelő bizottság tagjai is!) ugyancsak felelősek. A szövetkezet vezetőségét szakbizottságai hivatottak segíteni a munka- és egészségvédelem tökéletesítése érdekében. Az állami vállalatokban, üzemekben a munka- és egészségvédelem társa­dalmi felügyletét a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom (ROH) szervei gyakorolják. Felhatalmazás alapján utasításokat adhatnak az észlelt hiá­nyosságok kiküszöbölésére, s közvetlen veszély esetén beszüntethetik a munkát, avagy megtilthatnak olyan túlórázásokat és éjszakai munkákat, amelyek a dolgozók egészségét veszélyeztetik. A szakszervezeti szer­vek ilyen felhatalmazása indokolt, mert az illetékes Állami Munkabiz­tonsági Felügyelőség intézkedései sokszor csak megkésve léphetnek hatály­ba. Tekintettel arra, hogy az állami vállalatok és üzemek munka- és egész­ségvédelmi felügyeletét az említett Állami Munkabiztonsági Felügyelőség gyakorolja, a szakszervezet üzemi szervei kötelesek intézkedéseiket az álla­mi felügyelőségnek bejelenteni. Viszont az efsz-ekben, termelő-, illetőleg lakásszövetkezetekben a nemzeti kormányok, vagy az általuk felhatalmazott szervek végzik a munka- és egészségvédelem társadalmi felügyeletét. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének az efsz-ek VIII. országos kongresszusa által jóváhagyott alapszabályai szerint e társadalmi felügye­let a szövetség szerveit illeti. Annak ellenére, hogy a nemzeti kormányok a munka- és egészségvédelem társadalmi felügyeletét érintő kérdéseket még nem rendezték, szükséges, hogy a szövetség szervei necsak a munka- és egészségvédelem általános népszerűsítésének kérdéseivel foglalkozza­nak, hanem hassanak oda, hogy az efsz-ek illetékes szervei vizsgálják felül az a téren hozott intézkedések végrehajtását is. A mezőgazdasági termelésfejlesztés ütemének meggyorsítása érdekében az efsz-ekben elkészítették a komplex ésszerűsítések tervét. E terv többek között tartalmazza a biztonságosabb munkavégzés, a kulturáltabb munka­­környezet előfeltételei megteremtésére vonatkozó intézkedéseket, s a dol­gozókról való egyéb, sokoldalú gondoskodást. Ezt a tervet nemcsak most — áprilisban, a munkavédelem havában —, hanem a közeljövőben is rendsze­resen kell ellenőrizni, hogy a célkitűzések valóra is váljanak. A munka- és egészségvédelem tökéletesítése érdekében a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága — a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen — kibocsátott országos jelentőségű versenyfelhívásával is igyekszik elősegíteni a szövetkezetekben a munka­­kultúra és a kulturáltabb életkörnyezet előfeltételeinek megteremtését. A szövetkezetek — a szövetség alapszervezetei. Tehát, minden eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek a munka- és egészségvédelem kérdéseire, abban a tudatban, hogy a biztonságos munkavégzés, a kulturált munkakör­nyezet növeli a dolgozók munkakedvét, elégedettségét, s mindkettőn ke­resztül a termelés hatékonyságát is. (dr) \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V 4\\4 Öreg ember nem vén ember — ezt tartja Nagy Józsi bácsi a Jelened (Gímesi) Egységes Földművesszövetkezet patkolókovácsa is. Bár már jövőre nyugdíjba megy, mégis fiatalokat megszégyenítő fürgeséggel végzi munká­ját. Balia felv. A HOLNAP SZAKEMBEREI VÁLASZÚT ELŐTT A CSKP XIV. és az efsz-ek VIII. kongresszusának határozataiból minden eddiginél igényesebb felada­tok hárulnak a mezőgazdasági üzemek dolgozóira. Fő célkitűzés: a színvonalasabb mezőgazdasági ter­melés, a termelőerők sokoldalú fejlesztése. Ezek a feladatok csakis ügy teljesülhetnek, ha a mezőgazdasági üzemek szorgalmán, kezdeményező­készségén kívül az irányítás, az üzemszervezés töké­letesebbé válik, merészebben keressük az új megol­dásokat, ésszerűsítünk, újítunk. Nos, ehhez pedig eszmeileg és szakmailag jól felkészült szakember­­gárda szükséges. * Jóformán két hónap sincs hátra, s érettségiznek a Komár­­no-1 (komáromi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola negyedi­kes diákjai. Több érettségire készülő is­kolatársammal beszélgettem, ar­ról, mi a szándékuk, az érettsé­gi után, hol helyezkednek el, vagy melyik főiskolán folytat­ják tanulmányaikat. 0 Balogh Ist­ván már meré­szebb. Az érett­ségi után a Nit­­rai Mezőgazda­­sági Főiskola állattenyésztési karán szeretné tovább folytatni tanulmányait. — A szocia­lista mezőgaz­daság csak úgy fejlődhet — vé­lekedett —, ha magas szintű az irányítás. Ehhez bizony főisko­lai képzettségű szakemberek ; kellenek; mégpedig nem is ke­vés. Szeretnék ehhez a szakem­ber-gárdához tartozni. Reméljük, a tvrdošovcei (tar­­doskeddi) fiú vágya teljesül. 0 A jő tanulók közül számo­sán az „élet iskolájában“ tanul­nak tovább. Hogy miért? A kér-, désre Tóth Ilona és Lajos László ' válaszol. Balogh István — Először sze­retnénk köze­lebbről megis­merkedni a me­zőgazdasági nagyüzemi ter­meléssel — te­szi le a garast Ilonka. — Utá­na majd folytat­juk tanulmánya­inkat. A válasz ért­hető: Ilonka idős szülei se­gítségre szorul­nak ... 0 Lajos Lász­ló — az iskola Lacija — MoCá­­ról (Dunamocs­­ről) jött Ide. — Nagyon szeretem a me­zőgazdaságot — vallja. — Nél­küle az életet talán el sem tudnám képzel­ni. A növényter­mesztés szaka­szán szeretnék dolgozni. 0 Szalai Lász­lónak a szőlő­höz húz a szíve. Tóth Lajos László Szalai László Nemes fajtákat telepítettek, ezek sokkal igényesebbek az agrotechnika és a növényvéde­lem, a különféle betegségek el­hárítása iránt. A jó vincellérnek szakképzettnek kell lennie. E- zen a téren szeretné tanulmá­nyait tovább folytatni, Magyar­­országon — a kertészeti főisko­lán. 0 Bajcsi Má­ria már a So­kolcei (laksza­­kállasi) Alapfo­kú Kilencéves Iskolában is jól tanult. Itt, a mezőgazdasági szakközépisko­lában is szor- Bajcst Mária galmasan ké­szült fel leendő hivatására, hogy az érettségi után teljes odaadással segítse a szocialista mezőgazdaságot. A- hogy jómagam, s osztálytársai ismerik, amit elhatároz, azt igyekszik véghez is vinni, ma­gabiztos, törekvő egyéniség. Ta­nárai is így vélekednek róla. * Tervek, szándékok, elképze­lések ezek. Ügy hisszük, meg­tesznek a most érettségizők — a vélasztút előtt álló végzősök — mindent, hogy a szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének üteme felgyorsunjon. Ezt alko­tóképességük teljes kibontakoz­tatásával, bfitor kezdeményezé­seikkel, a tudás várának tovéb- Ы ostromlásával elérhetik, ily­­módon öregbítve a mezőgazda­­sági szakiskolánk hírnevét Is. SZOKOL DEZSŐ ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ^fj/nus építés^ Motto. „A mezőgazdaság szocialista átépítése nélkül nem lesz szocializmus Cseh­szlovákiában!“ (Kl. Gottwald a CSKP IX. kongresszusán.) A Februári Győzelem új korszakot nyitott hazánk történetében ■— a szo­cializmus korszakát. Ez a történelmi esemény igen nagy hatással volt fal­­vaink dolgozóinak gondolkodásmód­jára, életkörülményeinek gyökeres megváltozására. Ezt példázza a koši­­cei (kassai) járáshoz tartozó Nová Bodva (Ojbodva) lakosainak gondtala­nabb jelene, a szövetkezet sikeres elő­rehaladása, amelyet az utóbbi negyed­század alatt megtett. Hajdanában Tornaújfalu (Így nevez­ték a falut azelőtt) lakosságát nem nyomorgatták földesurak, gyárosok — mert Ilyenek nem voltak —, de volt elég nincstelen és szegényparaszt. Ezek jobbára a nagygazdák földjein, vagy a közeli kő- és vasércbányákban robotoltak, amit emberkínzásnak is le­het nevezni. Életüket a munkaadók megtorló intézkedései keserítették, s a különféle betegségek. Az egyre fokozódó nyomorból és ktlátástalan­­ságből a tengerentúlra menekültek számosán, ű] munkalehetőséget, em­beribb életteret keresve. Az itthonma­­radottak szervezkedni kezdtek. A kom­munista párt irányította osztályharc­ban látták életük jobbrafordításának egyedüli lehetőségét. Az igazi fellélegzés azonban csak a felszabadulás utáni években, az 1948-as Februári Győzelemmel követ­kezett be, amikor Derjén István, Köte­les László és Stráma István a faluban pártszervezetet alapítottak, majd 1953- ban Bialko, Köteles József és társai lerakták a közös gazdálkodás alapjait. GÖRÖNGYÖS ÜTŐN Így emlékszik vissza a közös gaz-Életük a Győzelmes Február dálkodás első éveire Koleszár János, a pártszervezet elnöke, akt 11 évig a szövetkezet főkormányosa volt: — Miért is volt nehéz a kezdet? Mert voltak ugyan bizonyos elképzelé­seink, Ismertünk egyet-mást a szovjet mezőgazdaság tapasztalataiból, ám ez nem volt elegendő. A tapasztalt gaz­dákra meg nemigen számíthattunk. Ezek ellenséget, földjeik elrablóját látták a szövetkezet vezetőiben. No meg hónapokig a pénznek színét se láttuk, hiszen nem volt a közösnek ekkor még jövedelme, pénzalapja. így hát még a szövetkezeti gondolattal szimpatizálók is megrettentek ... A FEJLŐDÉS MÉRFÖLDKÖVE A teljes kibontakozás, a fejlődés második határköve 1963. volt, amikor Tornaújfalu, Bódvavendégi és Horváti szövetkezteinek tagjai úgy döntöt­tek: egyesítik erejüket. Ilymődon a termelőerők összponto­sítása a célszerűbb munkaerőgazdál­kodást, a termelés szakosítását, a gé­pek és gépi eszközök tökéletesebb ki­használását, vagyis a munkatermelé­kenység növekedését tette lehetővé. Például Nová Bodván jogosan büszkék az emberek a szarvasmarhatenyésztés­re, a tehénállomány számának és hasznosságának növelésére. Tény, az utóbbi öt év alatt az évi tejhozamát­lagot 1400 literről közel 4000-re emel­ték. Vagyis, Kelet-Szlovákiában az el­ső, szlovákiai viszonylatban meg a második helyet vívták ki 1971-ben — a tejtermelésben. A kelet-fríz fajtájú tehenek adták a legtöbb tejet: 4423 litert, évi átlagban. De a hústermelésben Is jeleskednek Tóth Bertalan főzootechnlkus ős Papp Sándor zootechnlkus irányításával: évente 50—60 vagon baromfihúst ad­nak a közellátás céljára, ami kilón­ként 3,50 korona tiszta jövedelmet je­lent a közös gazdaságnak. S itt jegyzem meg: a közös gazdál­kodás kezdeti éveiben a szövetkezet­től rettegő asszonyok, lányok ma a legkiválóbb fejőnők, baromfitenyész­tők, akik lelkesen küzdenek a szocia­lista brigád megtisztelő címért. Huszonöt évvel ezelőtt Ráki Piroska se gondolta volna, hogy a sok gürcö­lés után éppen a szövetkezetben elért jó munkasikerek elismeréséül részesül miniszteri kitüntetésben; s éppen Cséplő Gizella és Mester Piroska le­gyenek a társai az efsz vezetőségében, több fiatal mérnökkel, technikussal egyetemben. LAP, MOCSÁR HELYÉN — TERMŐFÖLD Még mielőtt a természetátalaklté nagy munkáról szólnék, megemlíthe­tem, hogy a Nová Bodva-í Efsz-ben meghonosodott a pontosság, az önkén­tes fegyelem. Az állattenyésztési mun­kahelyek kulturáltsága, szociális ellá­tottsága, példás. Minden istállóban öltöző, mosdó, zuhanyozó található, s a munka nehezét már gépek végzik. Számos fiatal munkaerő szorgosko­dik a növénytermesztésben is, amely természetesen visszatükröződik az új termelési módszerek iránti fogékony­ságban, a technika, az új technológia kedvelésében — ilymódon az eredmé­nyekben is. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt Torna és Tornaújfalu között mintegy 40 hektár­nyi lápos, mocsaras rét terült el, alig hozva valamicske hasznot... Viszont, a múlt évben már búzatenger hullám­zott a nyári szélben, amely a legjobb hektárhozammal fizetett a fáradsá­gért. S az Is Ide kívánkozik, hogy a szövetkezetek egyesítése utáni évek­ben a közös gazdaság élére mezőgaz­dasági főiskolát végzett vezetők ke­rültek. Jobbára nekik köszönhető a kishozamú legelők, lápos területek (mintegy 200 ha) felszámolása, termő­vé varázsolása, örvendetes tény: eze­ken a termővé tett talajokon terem a legjobb silókukorica, amelyből 450— 600 mázsát is betakarítottak már hek­táronként. Zöldségkertészetük 35 hektárnyi (legnagyobb a járásban); eredmé­nyeikről számos kitüntetés, elismerő oklevél tanúskodik. Ez egyben azt is példázza, hogy a gazdálkodás maga­sabb színvonala, a termelés közvetlen ráfordításai csak akkor jövedelmez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents