Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-14 / 15. szám
1973. április 14. SZABAD FÖHJMÜVES. 9 A MA KÖZPONTI KÉRDÉSE A művelődési igény Az elmúlt hetek postájának egymondatos összefoglalása lehetne: Tanítsuk meg gyermekeinket tanulni. A sok levélből íme egy-két idézet: „Az egyik legfontosabb célja az ember nevelésének a szakmai tökéletességre való törekvés, az az igyekezet, hogy mindenki képességeinek maximális latbavetésével igyekezzen elősegíteni a haladást. A legnagyobb sértés, ha valakire azt mondják, hogy rossz szakember. A jő szakmai ismeretek azonban permanens továbbképzést, tanulást tételeznek fel. Iskoláink inkább ismereteket nyújtanak ahelyett, hogy a tudás örökös igényének magvát vetnék el a gyermek leikébe és megtanítanák őt a tanulás, az állandó önképzés művészetére. Ennek a két követelménynek minél teljesebb kielégítése teszi az iskolát valóban korszerűvé, a gyermek nevelését modernné, dinamikussá ... A. J. komáromi olvasónk azt írja, hogy fején találtuk a szeget, mert „... az az ifjú, akiből hiányzik a többéválés igénye, az lényegében tunya, rossz ember. Mind az egyén, mind a társadalom szempontjából döntően fontos, hogy a kilencedikesek és az érettségizők közül hányán akarnak tovább tanulni. Mert az, hogy ezek a fiatalok milyen szakemberré válnak, feltétele a szocialista rendszerünk fölénye gyorsabb kivívásának a kapitalizmus fölött...“ Rimaszombatból pedig ezt Írják: „Az a tanuló, aki fiatal fejjel, műveletlen gondolkodással csak a pénzt hajhássza és semmi másra nem vágyik, mint egy feleségre, két gyerekre, háromszobás berendezett lakásra, autóra, viszont ugyanakkor nem törekszik a kimagaslóan eredményes cselekvésre, sajnálatra méltó, tömegeiben pedig veszélyes — figura. Szerencsétlen emberek ezek is, meg szüleik is ...“ Több levélben olvastuk, hogy a tanulás iránti igénynyel és a gazdaságos tanulás készségével pedagógusaink még egyelőre nem tudják tanítványaikat felvértezni. „Amire az iskola nem tanít.,,“ címmel javasolja egyik olvasónk egy cikksorozat megindítását. Érdekes — habár nyilván szélsőséges 1— ez az elképzelés és javaslat (az ötletet mindezek ellenére továbbítottuk a tanítók lapjának, a Szocialista Nevelésnek). A család, az iskola a nem beható gondolkodásra ösztönző tanítás következményeiről sokatmondó mementóként John Stuart Mill szavait idézi: „Azon ifjak nagyobb része, akiknek fejébe sok ismeretet gyömöszöltek, nem fokozott, hanem túlterhelt szellemi erővel bírnak. Tényekkel, kész idegen nézetekkel és véleményekkel megtömött agyuk nélkülözi az önálló ítéletalkotás képességét. Ezért van az, hogy gyermekük nevelésénél semmi fáradsággal nem takarékoskodó apák fiai gyakran, mikor felcseperednek, olyanok, mint a papagályok, ismételgetik, amire megtanították őket, képtelenek másként gondolkodni, mint a számukra tört úton. Az én nevelésem viszont nem abból állt, hogy belevertek a fejembe valamit. Atyám sohasem engedte meg, hogy tanulmányaimban bármi is közönséges emlékezetben gyakorlássá fajuljon. Egész erőfeszítése arra irányult, hogy a megértés lépést tartson a tanulással, sőt a lehetőség szerint meg is előzze. Semmit, amire gondolkodással rá lehetett jönni — amíg ki nem merítettem az önálló megoldásnak valamennyi lehetőségét —, nem magyarázott meg nekem ...“ A legtöbben azt a kérdést tették fel nekünk, hogy miért beszélünk az önművelés és a művelődés, a többéválás és a tanulási készség régen is meglévő hiányairól éppen most és ilyen sokat? „Divat dolga ez“ — válaszolta egy csallóközi olvasónk, mondván, hogy mindig volt és meg is lesz a falusi nép között. „Kedves barátom, ön nem érti, hogy az elkövetkező években a valóságos képességek lényegesen nagyobb szerepet fognak játszani. Ma még valóban akad olyan főnök, aki — mivel nem kell félnie intézménye csődjétől — A kör' alakú virágágy kellős közepén egy mindenkit elbűvölő virág pompázott. Büszke, merev szára pajkosan emelkedett ki a többi virág közül, tűzpiros sziromlevelei tüzes koronaként virítottak a perzselő napsugárban. Gazdája nagyon messze földről hozatta. Éppen ezért gondos kézzel ápoltatta s több időt szenteltetett neki, mint a többi virágnak együttvéve. Ha hűvösebb volt az idő, betakartatta, becézte, őriztette, míg szerény társait figyelembe sem vetre. Szépségének csakhamar híre ment. Különösen alkonyaikor jártak csodájára az emberek, amikor tölcséralakú virágait szétnyitotta. Élénk színével bódító illatával nemcsak az embereket, de a nektárt gyűjtő rovarokat is csakhamar csodálatba ejtette. A méhecskék is csak ő köré csoportosullak, sóvárogva lesték, várták, mikor nyílik meg a csodás virág kelyhe, hogy rászállhassanak. De könyörgő zümmögésükön a tűzvirág csak gőgösen mosolygott. Egyszer aztán összebeszéltek a méhecskék. Kora hajnalban rohanták meg, mielőtt a tűzvirág észbekapott volna, nyitott kelyhéből mohón szívni kezdték a bódító nektárt. Mikor teleszivták magukat, tovább akartak repülni, de csakhamar élettelenül estek le egymás után a harmatos pázsitra. A tűzvirág kelyhében mérgező nedv volt. A tűzvirág mégegyszer diadalmasan körültekintett, de a gúnyos mosoly CSALÁDI JÉ fc ■ -Щ 0 esetleg olyan munkatársakat részesít előnyben, akik inkább gerincük hajlékonyságával, semmint elméjükkel tűnnek ki. A fejlődés azonban előbbutóbb félrelöki az ilyen vezetőket, de az ilyen dolgozókat is. A jövő, a tudományos-műszaki forradalom, magával hozza a nem szakképzett fizikai munka elsatnyulását. Az emberi tevékenységben a súlypont az izmokról áttolódik az idegrendszerre. S mindez azt eredményezi, hogy a kisebb intelligenciájú ember a jövőben sokkal nehezebben érvényesül, azaz kevésbé lesz boldog, mert kellemes élményeinek összessége lényegesen szegényebb. Ha valakinek autója és kényelmes lakása van, attól még primitiv ember maradhat, hiszen el van zárva előle az esztétikai és az intellektuális élvezetek gazdag birodalma. A kultúrát, az embert boldoggá tévő tudást, az ismeretet másként magukévá tenni nem lehet, csakis a művelődési igény megteremtésével, a tanulási készség kialakításával. Ezért lett ma világszerte a művelődés központi kérdéssé. Nem csupán divat tehát a művelődési igény megteremtésének kérdéséről írni, harcolni a „gyors megtérülés“ elleni nézettel. Mert ma már általában ismert tény: az önképzésbe, a tanulásba fektetett beruházás a leggazdaságosabb! MF csakhamar sziromleveleire fagyott. Szomorúan tapasztatta, hogy ő okozta mások halálát. Reggel egy harmatcsepp szállott szirmaira s megdöbbenve tapasztalta a tűzvirág szomorúságát. Fel akarta vidítani, ezért segítségül hívta testvérkéit is. A harmatcseppek súlyától a virág azonban még jobban meggörnyedt. Az első aranyos fényben úszó napsugarak meglepetten tapasztalták, hogy a tűzvirág könnyezik. A könnyeket melegükkel akarták róla lecsókolni. Segíteniakarásuk azonban hiábavalónak bizonyult, mert a büszke virág hervadni kezdett, s csakhamar száraz korccsá változott. Az ásításról Ha valaki jóízűt ásít, látván ezt a másik ember — ákarva-akaratlan —, ugyancsak ásítozni kezd. Az ásítás ragályos. Akaratunktól független reflex* folyamat, s kimerülés, fáradság, álmosság, unalom — esetleg éhség —, vagy valamilyen idegrendszeri betegség (pl. hisztéria), aminél valóságos ásítógörcs jelentkezhet, vagy egyéb betegség okozza. Váltólázhoz, migrénhez, főfájáshoz is társulhát. Nézzük csak, mi is az ásítás az élettan tükrében? Az arcizmok görcsösen összehúzódnak. Tágranyílik a száj. Az állkapocs túlfeszül. Néha annyira, hogy az izületi fejecs — persze ritkán, s csak az arra hajlamosaknál — az izületi vápából-kiugorhat. Ez az állkapocsficam, vA szájtátást tartós, mély belégzés követi, ami rövid, lökésszerű kilégzésekkel fejeződik be. A folyamatban résztvesz a mimikái izmokat ellátó és a gégefő mozgató idege, tehát a légzést elősegítő idegek összessége is. Legfőbb oka az agy légzőközpontjának a zavara, amit — feltehetően — a vér valamilyen oxigénhiánya idézhet elő. Érdekes, hogy nemcsak a természettudományok iránt éreklődők, nemcsak a biológusok, hanem még az orvosok is jelentéktelen folyamatnak tartották az ásítást és aránylag keveset foglalkoztak vele. Ritkán vizsgálták éš alig írtak róla. Pedig a kérdés nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Képzeljük csak el, hogy olyan társaságban (előadás, tárgyalás), ahol a figyelem hiánya hátrányos, zavaró — mondhatnám —, bántó az előadóra vagy a többi jelenlevőre. Ébernek kell lenni, de valaki ásítozni kezd. Annak Is kellemetlen, aki elkezdi. Hát még annak, aki folytatja. Mert a kapcsolódó reflex-folyamatokat nem könnyű elcsitítani. Számtalan sértődés, harag, vagy legalább is hátrány származhat az ilyen szerencsétlen helyzetből, pedig kézenfekvő a magyarázata az ásítózó és a figyelmetlenséget hangoztató számára is: néha csak egyszerű reflex-folyamat, máskor fáradság, kimerültség, idegfeszültség, a vér oxigénhiánya, vagy a központi idegrendszer valamilyen zavara. Persze, néha csak álmosság, alváshiány, vagy az emberre tenyerelő kétségbeejtő unalom. A Hüvelyk Matyi című filmben az egyik szereplő, az ásító ember énekel egy ásítozással színezett dalt. Az volt az érdekes, hogy — ahogyan a kínai baba ásítozva mondta — a tiszteletreméltó ásító ember igen eredményesen énekelt, mert megfigyelhető volt, a mozinézők fele valóban ásítozni kezdett. Úgy, mint Munkácsy Mihály világhíres képe Az ásító inas, ami előtt gyakran látni ásítozó műértőket. Pedig a kép igazán nem unalmas, hanem nagyon is érdekes, csodálatos alkotás. Az ásítás Izgalma tehát az emberben van, csak az izgalmat kiváltó inger érkezik a környezetből, ha reflektorikus. És ha nem az?.... Aludja magát jól ki az ember! A reflexre épülőt pedig iparkodjék megelőzni. A vér oxigéntartalmának a növelésével, mély lélegzetvételekkel lehetőleg szabad levegőn, vagy mozgással, a homlok és a tarkó táj, esetleg a nyak masszírozásával, dörzsölgetésével, vizes ruhával való megtörléssel, az érdeklődés felrázásával, más irányba terelésével, feketekávéval, üdítőitallal vagy — ha más nincs — pár korty vízzel. ... mert az ásító ember a hétköznapi életben nem olyan, mint a filmen. Ott nem tiszteletreméltó! Dr. BUGA LÄSZLÖ ® Az omlett és a felfújt tojásétel magasabb és könnyebb lesz, ha főtt reszelt burgonyát keverünk a tésztába. ® A puha kenyér is jól szeletelhető, ha forró késsel szeletelik föl. ® A kolbász nem hasad meg főzés közben, ha előbb villámgyorsan forró vízbe mártjuk és lisztben meghempergetjük. Szép, fényes mázt kap, ha a zsírba kevés cukrot teszünk és jól megpirítjuk. ® Nem ég oda a lábos tejes étel főzésekor, ha használat előtt kevés vizet öntünk a lábos aljára. A tejberizst, a darát állandó keveréssel főzzük, és tegyünk alá főzőlemezt is. ® A marhapecsenye igen zamatos és pikáns ízű lesz, ha előtte való estén vékonyan bekenjük finom mustárral. A mustár beszívódik, megpuhítja a húst és igen jó ízt ad neki. ® A tojásrántotta sokkal ízletesebb, ha reszelt sajtot adunk bele. Egy tojásra egy késhegynyit számítunk. ERESZTREJTVÉNY A SZABADIDŐ A kertész érthetetlenül csóválta a fejét - a tűzvirág pusztulása láttán, majd gondolkodás nélkül letépte és a szemétdombra hajította. CSIBA LÁSZLÓ Szamok esküvője Egy elment Kettőért, Három elment Négyért, Öt hozta a Hatot, Hét elszaladt Nyolcért, Kilenc üzent Tíznek: mihamarabb jöjjék, le ne késsé ő se számok esküvőjét. Tizenegy is szaladt, hozta Tizenkettőt, párosával mászták meg a csigalépcsőt. És egyre csak jöttek sorba szakadatlan, a pap: ötvenkilenc, papné meg a Hatvan, koszorúslány Százegy, Százkettő a násznagy, — jaj, szét ne nyomják a lakodalmas házat! De bizony szétnyomták, olyan sokan voltak, Billió, Trillió szanaszét futottak. Quadrillió csillag megreszketett tőle, a Nevesincs sok szám, mind futott előle, a nagy Mindenségnek zugait betöltve — így maradt el végleg számok esküvője ... BlRÖ ANDRÁS VÍZSZINTES: 1. Béke — latinul. 3. Énekhang. 5. Szlovákiai magyar képes hetilap. 6. Ismert amerikai film címe. 9. Sertéslak. 11. Angol névelő. 14. Lanthanum vegyjele. 15. Mozi régebbi elnevezése. 17. Tudósítás. 19. Nem halott. 20. Kelet-Szlovákia metropolisa. 21. Ázsia nagyobbik része. 23. Nem egészen siet. 25. Csillagkép. 27. Kétes. 29. Izomszalagja. 31. Francia névelő. 32. Állatkert. 33. Színdarab. 34. Paszuly. 35. Betű kiejtve. 37. Folyó Erdélyben. 39. Kicsinyítő képző. 40. Óriáskígyó. 42. Égtáj. 44. Nem egészen üres. 45.......... Gyula, magyar író. 46. Török férfinév. 47. Több pápa neve. 49. Tanulmányrajz. 51. Asszonynév végződés. 53. Vonatkozó névmás. 55. A növényszár alsó vége. 56. Korhol. 57. Amerikai komikus színész. 58. Fogadási öszszeg. 59. Dísz. 61. А-betűvel az elején, nagy tó Közép-Ázsiában. 63. ... Lisa, híres festmény. 64. Zsiradék. 65. Az olasz autók nemzetközi jelzése. FÜGGŐLEGES: 1. Folyó Olaszországban. 2. Rangjelző szócska. 4. Keresztül. 5. Tiltósző. 7. Olasz névelő. 8. Igen oroszul. 10. Sportág. 12. Az idézet második része. 13. Személyes névmás. 15. Csallóközi nagyközség. 16. Rendben van angolul. 17. A sör tetején úszik. 18. Vízben él. 19. Az idézet első része. 22. Az idézet harmadik része. 24. Jegyez. 26. Névelő. 28. Nemzetközi segélykérő jel. 29. Tejtermék. 30. Német hivatal. 31. Házikó. 36. Ételízesítő. 38. Folyadék. 40. A hangerősség mérésének egyik egysége. 41. Régi űrmérték. 42. D. Y. A. 43. Finomságérték. 48. Tova. 50. Kemény tárgy. 52. Menetrendi rövidítés. 53. Oda. 54. Város Szlovákiában. 55. Tágas közlekedési hely. 59. Patakocska. 60. Állóvíz. 62. Helvrag. Beküldendő a függőleges 19., 12. és 22. sz. sorok megfejtése.
