Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-14 / 15. szám

1973. április 14.

SZÖVETSÉGI SZEMLE

5

IGÉNYES VÁSÁRLÓK

BATÓNÉ

KÉTÉVTIZEDES

HELYTÁLLÁSA

Ha egy-egy falu fejlődéséről akarunk élethű képet adni, akkor legjobb, ha a helyi üzletvezetőhöz fordulunk tájékozódás végett. Olyanhoz, aki legalább tizenöt-húsz éve dolgozik a szakmájában, ö az, aki biztos kézzel húzza meg XY életszínvonalának emelkedő görbéjét, önkéntelenül is keresztmetszetét adván ezzel a társadalom fejlődésének.

A Safarlkovo-Králik-1 (Tornaljakirályi} vegyeskereskedés vezetője Bató Jánosné. Ugyanezen a helyen dolgozik Immár huszadik éve. Ennyi idő óta szolgálja a helyi lakosságot. Munkakörülményei és eredményei mindig szorosan összefüggtek a társadalmi fejlődéssel.

— Májusban lesz húsz éve: egy sokkal kisebb, egészségtelenebb helyiségben kezdtem dolgozni. Itt, szemben, ahol most már csak üres telek áll — tekint ki a korszerű üzlet földigérö ablakán.

A kassza mögött állva beszélget. Nincs idő oldalra húzódni, hogy zavartalanul kérdezhessek, mert állandóan jönnek-mennek a vásárlók. Először. a friss kenyérért állnak sorba, azután a megszokott, mindennapi vásárlás következik. Sűrűn nyílik az ajtó. Hiába, ma már a falun is „üzletből“ él az ember. A vásárlók zöme idősebb, mivel a fiatalok dolgoznak. Egy részüket a ruhagyár „szippantotta“ fel, más részük viszont itthon, a szövetkezetben dolgozik. Igyekvő falu. Dolgos emberek lakják. Mindig sokat dolgoztak, többet, mint a jelenben — csak a munka gyümölcse maradt el jóval a mai mögött.

— Hogyha most hirtelen az elmúlt húsz évét is mérlegre kellene tennie, mit mutatna ...? — kérdeztem Batónét.

— Megtettem ezt már magamban jónéhányszor, az embereket figyelve.

Idevalósi vagyok. Régóta Ismerek mindenkit a faluban. S a húsz év alatt még titkos gondolataikat is megtanultam kiolvasni. Már mindenkiről tudom, mit, mikor, mennyit és hogyan vásárol. Szinte hihetetlen, mennyire megnőttek az emberek igényei. Sose felejtem el: az első havi normám mindössze 40 ezer korona volt, ma viszont 100—110 ezer, de legtöbbször ezt is túlteljesítem.

— Nem tudnám megmondani, hol kezdődött az érdeklődés egy-egy árúcikk után. Itt van például a kávé. Azelőtt jó volt, ha fél kilót eladtam belőle havonta, most tizenöt kilónál is több fogy belőle. Minden háznál kávéznak. Vagy a konzervek és félkészáruk. Tíz évvel ezelőtt még talán akkor se vásárolták volna, ha telik rá. Ma már nagyon természetes minden család asztalán, főleg nyáron, amikor az asszonyok a mezőkön dolgoznak, s kevesebb idő jut a főzésre. S bizonyára izük, mert' egyre nagyobb a keletje ...

Tovább kíváncsiskodom.

— Az emberek többet vásárolnak, mint jónéhány éve...?

Batóné rácáfol:

— Inkább többfélét és jobb minőségű árukat vásárolnak. Nagy változáson ment keresztül a kereskedelem. Sok árucikk egyszerűen „kihalt“, nincs érdeklődés irántuk, viszont újak foglalták el a helyüket. Sokat fejlődött az árucikkek csomagolási technikája is. Higiénikusabb, ízlésesebb lett. *

Néhány asszony vásárol. Ráérősen, hangosan. Itt másképp vásárolnak, mint a rohangászó emberektől zsúfolt nagyvárosi üzletekben. S szinte mindenkinek van valami speciális kívánsága. És azt nehéz volna nem teljesíteni.

— Néha jobban szeretnék idegen

környezetben dolgozni — vallja az üzletvezetőnő —, mert így, hogy köztük élek, közülük vagyok, többet követelnek tőlem. Elmondhatom azonban, ennyi idő leforgásával még soha, senkivel hangos szót nem váltottam. Inkább tűrök, s megpróbálok a kedvükben járni az embereknek. Ismerem őket. Ha vásárló lennék, talán én sem lennék jobb, különb. Ma már mindenki csak a legjobbat akarja. S lehetetlenség kivételezést tenni.

— Télen, vagy nyáron nagyobb a forgalom?

— összehasonlíthatatlanul nyáron. Télen sokat pótolnak a disznóölések. Nyáron üresebbek a spájzok és persze a közeli strand látogatói is emelik a forgalmat.

Ez az üzlet vegyeskereskedés. Minden megtalálható benne, a nagyobb * iparlcekkeket kivéve. Egyedül nem is bírná — még így sem, hogy önkiszolgáló rendszerű — ezért van itt mellette Varga Etelka harmadéves tanuló.

— Még három évem van a nyugdíjkorhatárig, • szeretném, ha addig is egészséges maradhatnék, befejezve azt, amit elkezdtem. Amikor először munkába léptem, nem hittem volna, hogy ilyen rövid idő alatt ide fejlődünk. Nézem az embereket. Ugyanazok — és mégsem! Valahogy nagyon megváltoztak. Nem lettek sem jobbak, sem rosszabbak, de biztosabbak lettek önmagukban, holnapjukban.

Igen! Már nincsenek félénken a pulthoz lapuló szegény családanyák, akik hitelre vásárolnak... A „Hitelt nem adunk!“ feliratú táblának nyoma sincs, nem került át az új üzletbe, nincs rá többé szükség. Lerombolták a régi, szűk, egészségtelen boltépülettel együtt. Szinte szimbolikusan.

Még sokáig beszél Bató Jánosné az üzletvezetés gondjairól, az áruellátás olykor felmerülő nehézségeiről, hiányosságairól, de már nem jegyzetelek, mert a leglényegesebbet úgyis megtudtam tőle. Nem zavarom tovább, hiszen messzi a záróra, s az utolsóig még három évig kell a helyi lakosok egyre növekvő vásárlási igényeit kielégítenie. De bizonyára éppen ilyen becsületesen megbirkózik majd a munkájával ezentúl is. Eddigi kitartása, két évtizedes helytállása ebben a nem is könnyű szakmában — ezt bizonyítja. —В. I,—

ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT!

korszakalkotó tetteket

0j házsor, díszes vaskerítésekkel, vaskapukkal.

A szövetkezetnek „tiszavirág életet“ jósolók szava kudarcot vallott: az új gazdálkodási formát merőben új, kizsákmányolásmentes életet választók összefogása, a közösség erejébe vetett rendíthetetlen hit, a nehézségek legyűrése keresztülhúzta az ármánykodók számítását. A haladás élére álló kommunisták bebizonyították: a szövetkezeti gazdálkodásnak nemcsak létjogosultsága van, hanem a könynyebb, örömteljesebb élet kiapadhatatlan forrása. S az 583 hektáron mindent elkövettek annak érdekében, hogy évről-évre többet, jobbat, s olcsóbban termeljenek, mind a népgazdaság, mind a szövetkezet, mind pedig a saját boldogulásukra.

Kezdettől fogva hittek a CSKP helyes földműves-politikájában, s azóta sem csalatkoztak benne.

Most, amikor a fejlődés követelményeinek már nem felelt meg a közel hatszáz hektáros szövetkezeti gazdaság, a kommunisták elsőként értették meg a párt szavát, az új korszak parancsát. így került sor 1973. év elején — MlieCno-Tejfalu székhellyel — egy 3500 hektáros mezőgazdasági nagyüzem kialakítására. Egyesült a šamorini (somorjai), a tejfalusi, báči (bacsfai) és a Vojka n./D-i (vajkai) szövetkezet — a dicső Győzelmes Február 25. évfordulója tiszteletére.

így, most már megvalósulhat a CSKP XIV. kongresszusa határozatából adódó feladatok egész sora. A gazdaságirányítás tökéletesebbé válhat, hiszen elméletileg-szakmailag felkészültebb káderek még céltudatosabban, jövőbetekintőbben, hozzáértőbben, bátrabban foghatnak hozzá olyan célkitűzések megvalósításához, amely eddig, szinte lehetetlennek bizonyult, éppen a fejlődésnek korlátozott lehetőségei, a kis gazdasági egységek miatt.

Már az Idén nagyobb teljesítményű mezőgazdasági gépeket vásárolnak, szakosítják a termelést a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt. Bővítik a szőlő, a gyümölcsös területét, a kertészetet. Saját növényvédelmi gépparkot hoznak létre, stb.

Több tejfalusí emberrel — szövetkezetben és az iparban dolgozóval — elbeszélgettem. Elégedettek. Hogyne, hiszen 2000—2500 korona üti havonta a markukat. Lakásaik pazarul berendezettek, fürdőszobásak, szőnyegesek, központifűtésesek, amelyekhez szőlő, vagy gyümölcsös is tartozik. Nem is beszélve arról, hogy a hajdani cselédek, napszámosok ma már — a szövetkezeti gazdálkodás életrevalósága következtében — anyagi gondoktól mentesen, jómódban élnek, s törődnek kulturális igényeik kielégítésével, műveltségi színvonaluk emelésével, sőt eszmei-politikai ismereteik gyarapításával is.

Cj kultúrházban szórakozhatnak, művelődhetnek. Büszke is e létesítményre a falu apraja-nagyja.

Az elmúlt negyedszázad alatt eltűntek a nádasházak, viskók; a 125 új családi ház tágasabb utcákat alkot. Rendezték az utakat, járdákat, melyek elé fákat, díszcserjéket ültettek, tlymódon téve még vonzóbbá, szebbé környezetüket.

A Pipagyújtogató néven ismert emlékmű — ahol az 1848—49-es szabadságharcban elesett hősök alusszák örök álmukat — új kerítést kapott.

Az 1965-ös pusztító, hatalmas árvíz Tejfalut sem kerülte el; de az internacionalista összefogással — cseh, szlovák, magyar és szovjet erőfeszítéssel — legyőzték az elemeket, helyrehozván a károkat, amiket a szenynyes, tajtékzó ár okozott.

E falu lakosai 1968—69-ben sem hagyták magukat a demagóg, jobboldali opportunistáktól félrevezetni; tudták, hol a helyük. S a Győzelmes Február 25. évfordulója tiszteletére értékes munkafelajánlásokat tett a lakosság, további parkosításokat végezve, csinosítva faluját, amelyet olyannyira szeret.

PONGRÄCZ GABOR, Samorín (Somorja)

Eredményes munka, hasznes kezdeményezés

HÍRADÄS A SZÖVETSÉG JÄRÁSI BIZOTTSÁGAI KÉPVISELŐINEK KERÜLETI MUNKAÉRTEKEZLETÉRŐL

A szövetség KB-а képviselőinek jelenlétében Szlovákia mindhárom kerületi székhelyén megtartották a jb-titkárok és politikai dolgozók értekezletét; ezeken az értekezleteken értékelték a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének fő feladatai teljesítését: a téli eszmei-politikai nevelés, valamint a tömegpolitikai munka tervének teljesítését, valamint a járási bizottságok áprilisi plenáris ülése előkészületeivel kapcsolatos problémákat, továbbá foglalkoztak a szövetkezeti tagok szervezett üdültetése és gyógyfürdői kezelése ez idei lehetőségeinek megteremtésével.

Valamennyi kerületi székhelyen vitaindítót V o j á č e к mérnök, a szövetség központi bizottságának titkára mondott. A vita keretében a jb-titkárok beszámoltak a múlt évi munkatervük teljesítéséről, s a legközelebbi időszak feladatairól,- problémáiról.

Az alábbiakban a szövetség nyugat-szlovákiai járási bizottságainak téli tevékenységéről, s terveiről, elképzeléseiről számolunk be röviden:

• A SENICAI JÁRÁSI BIZOTTSÁG a járási mezőgazdasági igazgatósággal és a SZISZ járási bizottságával szorosan együttműködve az efsz-ek ifjúsága tevékenységének fellendítésén, nevelési problémáinak előtérbe helyezésén fáradozik. Közösen igyekeznek megmagyarázni a tudományos világnézet elvei szerinti gondolkodásmód szükségszerűségét, amely a haladás célját szolgálja. Erőfeszítéseket tesznek annak érdekében is, hogy a szocialista mezőgazdaság minden eddigitől biztonságosabb jövőt, életteret tár eléjük, s jobban becsüljék, éljenek vele. Folytatják az ifi-munkacsapatok, csoportok szervezését a szövetkezeteken belül; ennek előfeltételei megvannak többek között Borský Peter-en, SobotiStén. Gbely-ben. Kőválovon, Skalicán és Štefanovom Legutóbb 7—7 tagú ifi-munkacsapat alakult jablonicán és Cáéovoban.

Az idén többféle versenyt rendeznek, amelyekben főleg a fiatalok részvételével számolnak. Gépkezelő tanfolyamot szerveznek. A múlt évben alakított Ifjú Mezőgazdászok Klubja gondoskodik a mezőgazdasági ifjúság szakmaszeretetének elmélyítéséről, szakmai viták, tapasztalatcserék lebonyolításáról. E klub működése eredményességéhez a szövetség járási bizottsága is tevékenyen hozzájárul.

• A TRNAVAI JÁRÁSBAN már jó hagyományokkal rendelkeznek a szocialista munkaversenyt, illetőleg a kötelezettségvállalások példás túlteljesítését illetően. Az efsz-ek, valamint a szakszervezetek VIII. kongresszusai tiszteletére közel 16 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak a járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói, amit kétmillió koronával túlteljesítettek.

Tavalyi sikereik ellenére nem ülnek babéraikon: a szocialista munkaverseny hatékonyabbá tételét tűzték ki. Figyelmüket elsősorban a szocialista brigádmozgalom megizmosodására fordítják. A szövetség járási bizottsága a járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve erre vonatkozóan részletes utasítást dolgozott ki a mezőgazdasági termelés minden szakaszára.

Mindenekelőtt a dolgozók kezdeményezőkészségét fejlesztik, s karolják fel. Például egyes szövetkezetek fejűkollektivái ennek eredményeképpen a tervezett 3100 literes évi fejési átlagtervet 100 literrel megtoldották. Száz tehéntől az előirányzott 92 helyett 94 borjút választanak el, s nevelnek föl. S több mezőgazdasági üzemben ésszerűbbé teszik, tökéletesítik a termelési, üzemszervezési és irányítási, valamint jutalmazási módszereket. A szövetkezetek jelentős részében a gépi munkacsoportok dolgozói vállalták: a géppark gondos karbantartásával, üzemanyag-takarékossággal, a használt alkatrészek felújításával, az üresjáratok csökkentésével teszik gazdaságosabbá, jövedelmezőbbé a termelést.

Ez a járási bizottság nagyon a szivén viseli a szocialista brigádmozgalom fejlesztését. Tudatosította: a szociálisa munkaverseny igazi élharcosaivá csak úgy válhatnak e brigádok tagjai, ha gondoskodnak iskoláztatásukról, rövid tanfolyamok keretében; ha tanulmányutakra, tapasztalatcserékre küldik őket, s bekapcsolják a legrátermettebbeket a fontos évfordulók méltó megünneplésének előkészítésébe, s a brigád-tevékenységről a brigádvezetők beszámolnak a falusi pártbizottság, a hnb ülésein.

Az említett járás 56 mezőgazdasági üzemében a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére több mint 25 millió korona értékű munkakötelezettséget vállaltak.

• A SZÖVETSÉG TOPOĽČANY-! JÁRÁSI BIZOTTSÁGA jelentősen elősegíti a Nemzeti Front választási programja teljesítését, olymódon, hogy szorgalmazza a szövetkezetek tagjainak részvételét a községfejlesztési és környezetszépítési munkákban. Törődik az efsz-ek kulturális tevékenysége fejlesztésével, e célból megszervezi az efsz-ek fúvószenekarainak, műkedvelő színjátszócsoportjainak járási seregszemléjét, a traktorosok szántási- és ügyességi versenyét, stb.

A járás mezőgazdasági dolgozói tavaly vállalt kötelezettségeiket (16 millió korona érték) mintegy 7 millió koronával túlteljesítették, s a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére összesen 19 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak (termelési terv-túlteljesítés, munka- és életkörnyezetjavítás stb.).

• A NITRAI (ArASBAN meg a szemléltető agitációra és a népszerűsítő munkára fordítanak megkülönböztetett figyelmet. A szövetség járási bizottsága arra törekszik, hogy a járás valamennyi szövetkezetének gazdasági udvarain legyen versenytábla, amelyen népszerűsítik a kiváló dolgozók jól bevált termelési módszereit, az eredményeket, s az élenjárók fényképeinek kitételéről is gondoskodjanak.

E járás tíz efsz-e elvtársi-baráti kapcsolatokat tart fenn a kroméŕíži járás szövetkezeteivel; ez a kapcsolat nagyon élénk és hasznos mindkét részről. Vetőmagot cserélnek, kölcsönösen résztvesznek egymás közgyűlésein, s a tagok üdültetését is kölcsönösen oldják meg.

• a trenCIni járási bizottság különös gondot fordít a „Haladó tapasztalatok iskolája“ tévé-előadássorozat közös megtekintésére, az oktatók jó felkészítésére, hogy azok alaposan, s helyesen magyarázhassák meg a felmerült kérdéseket. A bizottság fontos szerepet tulajdonít a traktorosok ügyességi versenyének; evégből a járási bizottság egy tagja rendszeres kapcsolatot tart a gépállomással és a Záblatiei Mezőgazdasági Műszaki Középiskolával.

Hasonló eredményekről, célravezető, hasznos kezdeményezésekről számoltak be a kerület többi járási bizottságának Nové Zámkv (Érsekújvár), Bratislava-vidék, Komárno (Komárom), Galanta, stb.) képviselői is. (jp)